2017. november 11., szombat

Korcsolyázni "tanitják" Mátyást Kolozsváron

Sajtóhír:
Horváth Anna fényképe."Horváth Anna önkormányzati képviselő a közösségi portálon tett bejegyzésében azonnali állásfoglalásra kérte fel a műemlékvédelmi bizottságot és a szakmai szervezeteket a korcsolyapálya ügyében. A volt alpolgármester provokatív gesztusnak tartotta, hogy a magyar érdekképviseletet és közösséget nem is tájékoztatták az új elképzelésről."

A dolog pikatériája az, hogy amikor még a "zsimi-zsuma" polgármestere volt a Kicses Városnak, a városi tanács egy 70 milliós tételt szavazott meg arra, hogy a főtéren olyan átalakitás történjen, amely által ott egy nagyobb dőlésű terepkialakitás szülessen, amely által az addigi korcsolyapálya kezelője, - akit a polgármesterhez közelinek tarthatónak véltek - ne kelljen a keletkező nagymennyiségű korcsolyapályajegéről származó "havat" - drágán - elszállitania, hanem az magától és az időjárás segítségétől elolvadhatott és a pluviális eredetű vizzel együtt a köztéri csatornarendszerbe - ingyen - befolyhatott.
Egy műemlék közelében 150 méteres körzetben semmilyen épitmény nem emelhető ennek ellenére nem zavartatja magát a városvezetés, hogy ott kulturálisnak álcázott kereskedelmi tevékenységeknek adjon helyett - jó drágán. 
A főtéren jelentős átalakitások voltak főleg a kövezetkialakitást illetően. Az esőviz, olvadóhó az új kövezéssel nyugodtan befolyhat a talajba és azt feláztathatja. Ha ott egy pár hónapig műjeget tartalmazó építmény lesz akkor a szobortalapzata is megsinyli és a korcsolyázni akaró gyermekeink élete is veszélybe kerülhet főleg azért mert a talajba jutó nagy mennyiségű műjéglé magas nitrát tartalommal rendelkezik, ami bejut a talapzat alá is. De ha nem is lenne műjég hanem csak rendes jég már akkor is problémák egész sora lép fel mivel terep a dőlésszöge már eleve kialakított a szobor is veszélyben van! Köztudott az is, hogy a nitrogén a talaj kötöttségét lazítja, azaz a talaj fenntartó képességét is csökkenti. 
A fentebb leírt okok miatt és ha nem egyformán jut a műjéglé a szobortalapzat alá, akkor a szoborcsoport elmozdulhat, esetleg eldölhet, de valószinű, hogy egyesek erre "épitenek" hiszen ezáltal a veszélyessé vált szobrot biztonsági okokból el kell majd távolítani...
Tiltakozás ide vagy oda, amint a sajtóba már megjelent a polgármesteri hivatal már 5 évre is előre megadta az engedélyt egy kereskedelmi konzorciumnak - S.C. Respect BigTime Group S.R.L., S.C. Paledris S.R.L. și S.C. Club Arena S.R.L - Téli vásár rendezésére. Kérdés hol volt a magyar anyanyelvű alpolgármesternő, hogy nem tud/tudott erről? A tisztségviselőink közt nem csak a volt alpolgármester van egyedül, miért nem tudtak róla?
A látványtervvé alacsonyodott igazságos Mátyás nem a várost szolgálja, hiszen a 810 nm területet megnyert kereskedelmi konzorciumot, akik arra hivatkoznak, hogy Köln városában is a szobrok köré vannak jégpályk telepitve?!? Csak ott nincs makadán kövezet. Aztán egy kisebb szobor nem akkora mint a Mátyás szobortcsoport. Ki biztositja, hogy éjszaka leple alatt egyes rosszindulatú lények nem-e használják majd ki azt, hogy a szobortcsoport körül kerités lesz/van/?
Csak úgy mellékesen tesztelni akartuk egyiket a konzorcium tagjai közül SC Club Arena SRL -t aztán egy kicsit furcsáltuk a dolgot,mert annyira titkositott cég, hogy a weblapja sem "aktiv":"http://www.patinoarcluj.ro - site invalid la ultima testare" Ez a cég az, amelyik eddig is "üzemeltette" a jégpályát... de az is kiderült a legnagyobb profithalmozó, ennek ellenére annyira nincs pénze, hogy a weblapra is teljen neki: "Locul 1 in Top Profit Romania, judetul CLUJ, domeniul 93: Activitati spotive, recreative si distractive" Milyen érdek fűzi a titkolózását...
Egyes sajtósok is beálltak már a Mátyás körüli  jégpálya dicséretébe, anélkül, hogy észrevennék mire is megy a "játékuk"
Ja és ami a legmeglepőbb volt számunkra, hogy annak ellenére, hogy a Téli Vásár terve nem újkeletű csak most amikor elkezdődött az épitkezés "vették észre" az illetékesek, hogy valaki fenékbe rugott minket is és őket is( lásd a: http://transilvaniareporter.ro/cultura/targ-de-craciun-ca-la-carte-in-piata-unirii-din-cluj-patinoar-repozitionat-in-jurul-statuii-lui-matei-corvin-si-familia-cosmopolita-in-centrul-activitatilor/ Târg de Crăciun „ca la carte”: Patinoar în jurul statuii lui Matia și familia cosmopolită în centrul activităților de Cristina Beligăr 2017 oct.25)
A kommunikációs szakemberek egymásba kapaszkodtak és a hagyományok helyett a neoliberalista kozmopolita családra hivatkozva megtanitják majd Mátyást is korcsolyázni, ha már a német kiskirályokat is erre kötelezték. Szégyen és gyalázat, forgolódhat Fadrusz...
Tény, hogy újra csak a többségiek és a nem szakemberek akarata fog érvényesülni. Zöld Sára.

2017. november 10., péntek

Kiszálltak a taposómalomból, ma természetközeli életet élnek

Az alább olvasható cikket olvasva arra a következtetésre juthatunk, hogy egy dolgos, aktív ötletgazda párt nagyon megbánthatták, ha otthagyták mindazt, amiért annyi erőt, munkát és odadaást belefektettek. Mi nagyon sajnálnánk, ha végül is eképpen lenne. Köszönet a Liget.ro-nak, hogy közreadták a talpraállt család gondolatait. Zöld Sára, EP 
https://liget.ro/eletmod/kiszalltak-a-taposomalombol-ma-termeszetkozeli-eletet-elnek#&gid=1&pid=2
Pethő Melánia 2017. szeptember 18., 

Farkas Éva számára egyértelművé vált, hogy az az életforma, amit addig folytatott, életellenes

Vezetői pozíciót töltöttek be, mégis váltottak: nyugodtabb, természetközelibb életmódra a mindennapi taposómalom helyett. Úgy tűnik, ez a közös ismérve a gyergyószentmiklósi Farkas Évának és az újfalvi Bányász Józsefnek. Felrúgták előző életüket, s megmutatták, hogyan lehet új és más életet élni akkor is, ha a társadalmi rendszer nem más, mint egy taposómalom. Minderről a nagyközönség előtt is beszámoltak: újrakezdés témában tartottak előadást a gyergyószentmiklósi Ifinapok keretében
Farkas Éva közgazdász végzettségű, az évek során fejlesztési irodát, inkubációs központot vezetett, sikeres pályázatíró cége volt. 
Bányász József a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés ágazatának volt az igazgatója éveken keresztül. 
Ma Farkas Éva gyógynövénykészítményeket állít elő otthonában, Bányász József pedig – saját megfogalmazása szerint – parasztnak született és végre az is lehet. Mindketten elismert és sikeres karriert adtak fel, és belevágtak valami teljesen másba, mint amit addig csináltak. Nem bánták meg – derült ki már az előadás elején. Létezek otthon is, van időm eljönni ide is, sokat vagyok a gyermekeimmel, sokat vagyok csendben, befele fordulva, és szintén sokat tartózkodok kint, a szabadban. – foglalta össze röviden Farkas Éva jelenlegi életformáját. A közgazdász végzettségű hölgy ma az anyaggal, az élő és az élettelen világgal van kapcsolatban. Gyógynövényeket gyűjt, amelyekből olajakat, krémeket, szappanokat készít. 
„Én parasztnak születtem. Elfajzottam egy kicsit, tanultam ezt-azt, aztán beléptem abba a taposómalomba, amibe mindenki más is. Ez nem más, mint egy zsákutcában, lejtőn haladó szekér. 10-15 évvel ezelőtt rájöttem arra, hogy nem jó felé tart ez a szekér, valahogy ki kéne szállni belőle. Elég hosszú idő volt, amíg megfelelő bátorságot tudtam gyűjteni ahhoz, hogy visszamenjek gyökereimhez. Végül megtettem” – hallhatta a közönség Bányász Józseftől.


Most öt felnőtt munkatársam van, és vannak növendékek is, valamennyien szarvasmarhák. 

Tejükből próbálok sajtot készíteni, de a munkámnak az eredménye nem az értékesítésből származó jövedelem, hanem az az életforma, amiben mindenki megtalálhatja a jövőt, az örömet, a kreativitást. – tette hozzá Bányász József, akinek meggyőződése, hogy a parasztember a Jóistennek a munkatársa. Úgy véli, újra kell teremtenünk a világot, az elrontott paradicsomot újra kell építeni. Parasztnak lenni legalább annyira értelmiségi feladat, mint tanárnak, ügyvédnek lenni. A váltás folyamata Az, hogy életformát váltanak, nem egyik napról a másikra meghozott döntés volt, mindkettőjük esetében évekig tartott a folyamat. Farkas Évában elmondása szerint tizenöt esztendeig érlelődött az a pillanat, ami elhozta a váltást. Ez idő alatt pályázatokat írt. Akkoriban érdekelte az, hogy a pénz hogyan mozgatja az embert, miért van ilyen nagy hatással ránk. Ezért végezte el a közgazdaságtant. Következett egy időszak, amikor ragyogott rá a nap, szerette, amit csinált. Azt mondja, akkoriban jó volt kitalálni, összeállítani, megírni a projekteket, jó volt együtt dolgozni a kollégákkal. 
Hogy ez hogyan és miért változott meg? Úgy gondolja, nem csak az ő meglátása, nem csak a szubjektív viszonya változott a pályázatíró szakmához, hanem maga a rendszer is. 
„Rendkívül korruptnak éreztem. De ez még kevés indok ahhoz, hogy az ember kiszálljon, főként, ha ügyfelei vannak és futó projektek, a kollégái megélhetése függ a döntésétől, és a saját családja bevételét is befolyásolja. Ebben az időszakban nagyon sok időt töltöttem azzal, hogy statisztikákat készítettem. Országos, illetve ügyfeleink befejezett projektjeinek adataiból végeztem elemzéseket, összehasonlításokat. Az eredmények katasztrofálisnak tűntek. Meggyőződésemmé vált, hogy ez a pályázati rendszer hosszú távon nem jó sem a szűkebb közösségeknek, sem a településeknek, sem országos szinten, és nem egyértelműen jó ez a munkatársaimnak sem” – magyarázza az egykori pályázatíró, akinek onnantól kezdve már már nem volt érve a rendszerben maradásra, így nem is vállalt újabb munkákat. 
Később vált egyértelművé, hogy az az életforma, amit addig folytatott, életellenes. Az évek során megszűnt a kapcsolata az anyaggal, a normálissal, a természetessel, az élete tulajdonképpen –ahogy ő fogalmaz – élettelen volt. „Erre rájönni abban a helyzetben az ember nem tud, csak azt érzi, hogy belepusztul” – magyarázta Farkas Éva. 
Azt is elmondta, amikor felhagyott munkájával, nem tudta, hogy mit fog dolgozni később. Földet vásároltak férjével, azzal a szándékkal, hogy építenek rá egy műhelyt, ahol hivatalosan lehet majd növényi eredetű termékeket készíteni. 
Különböző akadályok miatt ez nem jött létre, és közben arra is rájöttem, hogy ugyanazt a mókuskereket építeném újra, mint amiből egyszer már kiléptem. Nem célom nekem a növényekből megélni. Nem akarom őket arra használni, hogy engem éltessenek, belőlük karriert csináljak. Persze, jól jön, hogyha valaki megvesz tőlem valamit, vagy ad érte valami mást” – mondta. 
A pénzről megjegyezte: „míg cégvezetőként dolgoztam, addig 10 ezer lejes napi gondjaim voltak, most 10 vagy 1 lejesek ezek a gondok. A gond minőségében ugyanaz, összegében viszont más. Ha ezt megtapasztalja az ember, rájön, hogy nincs jelentősége annak, hogy mennyi pénzért aggódik.” 
Lehet alternatív kicsi világokat építeni 
Meg mertem hozni azt a döntést, hogy elmentem parasztnak. Hogy miért váltottam? Éreztem, hogy ez a mai világ elrugaszkodott a lét alapjától, a természettől. Márpedig valamennyien a természet gyermekei vagyunk, onnan vétettünk, és nagyon elidegenedtünk tőle ” – fogalmazott Bányász József. Úgy véli, a természetnek a törvényszerűsége az, hogy minden nap meg kell küzdeni a fennmaradásért, különben nincs sikerélménye, öröme, boldogsága az embernek.
Mindaz, amit tálcán kínál ez a világ, a jólét, a kényelem, a luxus, vonzó és csábító, de nem igazán boldogít.
Hogy hogyan zajlott nála a váltás folyamata, nem is tudja igazán megfogalmazni, mert nem voltak állomások. Érzések voltak, amelyeket egyre gyakrabban mert követni, miközben a ráció, az ész mindegyre visszahúzta.
 „Egyre inkább rá kellett jönnöm, hogy minden kimondott szó, ami bennem van, az nem más, mint az a felelősség, amit Isten rám bízott. Az, hogy én társteremtő vagyok, és az a világ, amit én megteremtek, az akkor lesz jó, ha a legbensőm hangját követem, és lépéseket teszek ennek érdekében. Ez szembemegy ezzel a világgal. Ez a világ, ami ma Nyugat-Európában farsangol, zsákutcában van. Mindannyian érezzük, hogy nem igazán jó, ami történik a nagyvilágban. 
Nem jók azok a döntések, amiket a fejünk fölött meghoznak a politikusok
A gazdasági motor, ami egy állandó növekedésre bazíroz egy olyan rendszerben, ami véges, az mind azt érzékelteti velünk, hogy nem jó dolog ez. Ez a rendszer még túl erős, és aki szembe megy vele, beletörik a bicskája. Viszont lehet alternatív, kicsi világokat építeni úgy, hogy nem azt követi az ember, amit diktál a politikai, a tanügyi rendszer, a média vagy a megélhetés kényszere, hanem azt, ami a szívében van. Mindenki érzi magában, hogy valamire született. Ha ezt meri csinálni, akkor megtalálja önmagát és mellékesen a megélhetését, életörömét, kényelmét is” – mutatott rá az újfalvi gazda.
A siker, a kudarc nézőpont kérdése Beszélve a váltás előtti és az azt követő időszakban megélt életminőségről, Bányász József saját példájával magyarázta meg, csupán nézőpont kérdése, hogy a manapság sokat szajkózott sikert, illetve a kudarcot hogyan értékeli az ember. 
Arról, hogy öt tehénnel és néhány borjúval bíbelődök – a mezőgazdasági vállalkozások, farmok, agrárlétesítmények tevékenységével összevetve – azt lehetne mondani, hogy hülyeség, nem gazdaságos, időszerűtlen. Én viszont be tudom bizonyítani, hogy az öt tehén után anyagilag is lehet egy olyan egyensúlyt biztosítani, ami a mindennapi betevőhöz kell. 
Tudom finanszírozni a gyermekeim számára a budapesti, illetve gödöllői egyetemi költségeket, és viszonylag magas életszínvonalon élünk. Tehát sikeres vagyok. 
Ugyanakkor vesztes is, mert leszálltam az igazgatói piedesztálról, és csak egy paraszt vagyok.
 De meggyőződésem, hogy a parasztok nem az utolsók a múltból, hanem az elsők a jövőből. Olyan világ jön, amikor az önellátás felé kell törekedni” – fogalmazott. 
Életminőségének megváltozásáról Farkas Éva a következőket mondta: „Nagyon intenzív szellemi munkát végeztem, ami egyfajta elszakadást jelentett a világtól. Amikor kiléptem az irodai létből, a rengeteg szenvedés volt az, amivel először találkoztam. Az alkoholista az iroda ajtajában, a hatgyerekes család a szomszédban, akiknek nincs tűzifájuk... Hol voltam én eddig, hogy ezeket nem láttam? Ezek nagyon fájóan szakadtak rám. A másik, ami a váltás után meglepett, az volt, hogy a baráti kapcsolatok, amik a közvetlen üzleti kapcsolatokból alakultak ki, meglepő gyorsasággal lenullázódtak, viszont a gyerekkori, a líceumi, egyetemista kori barátok szerepe hangsúlyosabb lett az életemben. Vagyis bizonyossá vált, hogy az érdek nélküli együttlétek sok év múlva is fontosak. A kislányom alig pár hetes volt, amikor én visszamentem dolgozni, édesanyám vigyázott rá. Most már állandóan együtt vagyunk. Ilyen módon is hatott rám a váltás.”

2017. november 8., szerda

Iohannis megszüntetné a megyéket

Az alábbi cikkben foglaltak olyan "magas labdát" tartalmaz amit nem lehetett leütés nélkül hagyni. Az, hogy az elnök vagy annak tanácsosai ennyire ostobán összekeverték volna a megye és a regiószintet vagy a cikket leközlő sajtóorgánumok szerkesztői tévedtek volna nagyon vegyes érzést kelthetnek az olvasóban. Az is valószínűsíthető, hogy a sajtóban egyesek az elnöki beszédet akarták elkorcsositani... A LEKÖZÖLT TÉRKÉP  is erről adna egyfajta inditékot vagy csak azt láthatjuk, hogy az aki a térképet kőszítette nem is a román kormánytól is elfogadott a statisztikai területi egységek normatíváját azaz a NUTS fogalmát. A cikk után leközöljük a vidékfejlesztő szakember véleményét is. Zöld Sára
http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=22443
2017. november 7. 
Most, hogy tíz éve az Európai Unió tagjai vagyunk, azt hiszem, mindannyian tudjuk, nem lehet tovább halogatni a területi-közigazgatási reformot. Kétségtelen, hogy ez az egyetlen megoldás a különböző fejlettségi szinten álló régiók közti szakadékok áthidalására, a térségek közti gazdasági és társadalmi különbségek megszüntetésére” - mondta az elnök a Romániai Municípiumok Egyesületének gáláján.

Iohannis úgy vélekedett: a központi és helyi közigazgatásban tapasztalható gondok több évtizedes hiányosságokra vezethetők vissza, és ezek esetében mélyreható szemléletváltásra van szükség, valamint hosszú távú tervekre, amelyeket nem borítanak fel a gyakori kormányváltások.
Klaus Iohannis szerint a decentralizáció az egyik legsürgetőbb feladat, amelyről sokat beszéltek már, de még mindig nem ültették gyakorlatba, „valószínűleg a téma felületes kezelése miatt”.
Az államfő azt is kifejtette: örömmel látja egyes municípiumok fejlődését az oktatás, egészségügy, versenyszféra, idegenforgalom vagy digitalizáció terén, mint ahogy azt is, hogy sok nagyváros a „smart city” (intelligens város) vagy a „green city” (zöld város) titulus elérését tűzte ki célul.
Nagyszeben polgármestereként, majd államelnökként is azt tapasztaltam, hogy a közigazgatás a párbeszéd, együttműködés és csapatmunka révén válhat fejlődőképessé” - mondta Iohannis.
[Forrás: Agerpres, Maszol]
Szerkesztői megjegyzés
- Tisztelt Horváth úr a nemrég közreadott elnöki beszédben állitólag az is elhangzott, hogy ezután csak 8 megyéje lenne Romániának, erről mi a véleménye?
- Meglepne ha az derülne ki a fizikus végzettségű államelnökről, hogy nem ismerné a NUTS-os előírásokat. Ebben a "megye" mint NUTS3-as területi egység 150.000 - 800.000 lakosságszám közötti kellene legyen. Ezzel szembe az említett térképen 4 - 7 "régi" megyét is magába foglalna, amely jóval meghaladná a nyolcszázezernyi lakosságszámot és inkább a NUTS2-es kategóriás "régiót" elégíti ki semmiképpen sem a "megye" fogalmát. Szerintem az újságírói elírással vagy TUDATLANSÁGGAL állunk szembe vagy csak egy kacsahírrel.
- Mire alapozza ezt?
- Elsősorban arra, hogy, aki ezt a térképet készítette nem ismeri sem román történelmi, de még az együttélő népközösségek sajátosságait sem. Valahol a déli országrészben lakhat, de még annak az országrésznek sem ismeri igazán a földrajzáta történelmét mert ha ismerné semmiképpen sem tenné dobrudzsai országrészt Dél-Moldovába vagy Délmoldova központjává Konstancát. Mint ahogy a Krisánna fővárosának Cluj-Napocá-t sem lehet elfogadni.
- Valahogy úgy érezzük, hogy a hazai vezetés nem akarja az általuk elfogadott NUTS előírásokat rendeltetésének megfelelően alkalmazni, jól sejtjük?
- Igen, ezt nyugodtan nyugtázhatjuk, de ettől a probléma nem oldódik meg. A CENTRU nevű "megyének" - meglepő módon - nem változik át a neve pld. Ardealul vagy Transilvania névre, de még Transalpina név sem fordult volna meg az elnökünk agyában? Ha már frankofonok lennénk még ez is jobb mint az, hogy centru.
- De Ön szerint lenne más megoldás?
-Nagyon is sok. A legkézenfekvőbb ha a már kialakitott NUTS2-es régióknak egy szimpla kormányhatározattal adnának adminisztrativ feladatokat. A régiók vezetőit pedig a lakosság válassza meg. Igy magukénak érezhetik a régió által kialakult "decentratlizáció"-t is.
- De hát miért is tennének ilyent?
- Ezáltal az EU-s alapokra is könnyebben lehetne pályázni és a kormány válláról is lekerülne egy csomó feladat. De az a kérdés áll elő, hogy a jelenlegi és a következő vezetések, akarják-e? A politikai konszenzus keresése helyett az éppen kormányon levők is megtehették volna eddig is, de merevség és a felgyűlt feladatoknak az elvégzésére való eddigi tevékenységek mellett ez nagyon is nehezen kivitelezőnek találtatott. Igy minden maradt a régiben, majd megoldják az utánunk következők...
- Visszatérnék a "Centru" megyére és kérdem miért nem változott a régiós változat?
- Már sokszor felvetődött bennem is hogy mire menne a dolog, de csak odajutok ki jómagam is, hogy továbbra sem akarnának e kategóriához mert, akkor a SzékelyFöld nevű régiónak a kialakulását is meg kéne adják!
- Ez miért lenne rossz?
- Nos, semmiképpen sem lenne rossz! De ezt sokan nem akarják, még a magyarajkú vezetők között is találunk olyanokat, akik szerint ez kevés, nem kecsegtek sok dologgal, pedig szerintem igencsak "életképes" az igy kialakitott NUTS2-es Székelyföld Régió.
- Köszönöm a beszélgetést
- Én köszönöm a lehetőséget
lejegyezte: Zöld Sára




Elhalgatta az MPP Maros megyei alelnöke, hogy felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték

Szucher Ervin • 2017. október 31., 13:06 
A Magyar Polgári Párt (MPP) országos vezetősége és a Maros megyei prefektúra sem értesült megfelelő időben arról, hogy Berki Ferenc tanácsost – az MPP Maros megyei alelnökét – 9 hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság adócsalás miatt. 
Berki Ferencet kizárták az erdőszentgyörgyi tanácsból 
 A helyi tanács Csibi Attila polgármester kezdeményezésére egyetlen ellenszavazat és egy tartózkodás mellett kiiktatta soraiból Berki Ferencet, akiről a városházán a közelmúltban véletlenszerűen tudták meg, hogy adócsalás miatt a múlt év decemberében elítélték. 
Az MPP országos elnöke, Biró Zsolt is mindössze egy nappal az erdőszentgyörgyi tanácsülés előtt szerzett tudomást Berki 2010-re visszanyúló bűnügyéről. 
A tanácsi határozatot illetően Biró lapunknak elmondta, amennyiben Berki valóban vétkezett, vállalnia kell a következményeket. Ha ennek ellenkezője igaz, akkor a közigazgatási bíróságon fellebbezik meg a képviselői testület döntését. 
Az MPP közleményben is reagált a megyei ALelnök körül kialakult botrányra. Ebben az országos elnökség álláspontját ismertetik, miszerint minden tisztségviselő esetében megengedhetetlen, hogy bűnözők, elítéltek képviseljék a választópolgárokat. 
Az erdőszentgyörgyi önkormányzat Berki Ferenc mandátumának megvonása tárgyában hozott határozata kapcsán a törvény és említett elvi álláspontunk figyelembevételével hozzuk meg döntésünket, éppen ezért az ügy tisztázására kértük az érintettet” – olvasható a közleményben. 
A közigazgatási törvényességet felügyelő prefektúra sem tudott Berki bűnügyéről. Lucian Goga kormánymegbízott lapunktól szerzett tudomást az ítéletről és az azt követő határozatról. A prefektus időt kért ahhoz, hogy jogászaival tanácskozva álláspontot tudjon megfogalmazni. 
Berki Ferenc, aki érintettként nem szavazott a tanácsból való kizárásáról, úgy érzi, igazságtalanság érte, amikor a szentgyörgyi önkormányzat a „szekeret a lovak elé helyezte”, és egy olyan ügyben döntött, amiben semmiféle illetékességgel nem rendelkezik. "Nem loptam, nem öltem, mások miatt adósságot halmoztam fel a cégem által, amit az ítéletnek megfelelően elkezdtem részletekben törleszteni. Nem kell hetente jelentkeznem a rendőrségen, bármikor átléphetem az országhatárt. A bíróság az adó megtérítéséről rendelkezett, nem a közügyek gyakorlásának eltiltásáról” – szögezte le a lapunknak nyilatkozó politikus. 
Berki szerint tanácsosi mandátuma fölött csak a bíróság, esetleg a prefektus rendelkezhet. A politikus ugyanakkor a polgármester leszámolási kísérletét érzékeli Csibi Attila indítványában. Szerinte az RMDSZ-es elöljárót az zavarja a leginkább, hogy magyar érzelmű cigányként képes volt maga és a polgári párt mögé állítani Erdőszentgyörgy cigányságát. A rasszizmussal vádolt polgármester alaptalannak és nevetségesnek tartja az ellene felhozottakat.
Szerk. megj.
Nagyon sajnáljuk, hogy hozzánk csak a Krónika.ro által jutott el ez a hir, amiért köszönet a Krónika szerkesztőségének. EP

MPP: Gyurcsány nem kérdezte meg sem az orvosát, sem a gyógyszerészét

Krónika • 2017. november 01.
A Magyar Polgári Párt (MPP) szerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke újra össze akarja ugrasztani a magyart a magyarral és testvérháborút kezdeményez, amikor azt javasolja, hogy ne szavazhassanak azok a határon túli magyar állampolgárok, akik soha nem éltek Magyarországon.
Az MPP szerint Gyurcsány Ferenc kedden megfogalmazott kezdeményezése nem méltó egy magyar politikushoz. A párt szerdai állásfoglalásában arra hívta fel a volt miniszterelnök figyelmét, hogy a Kárpát-medencei magyarság a kulturálisan egységes magyar nemzet elválaszthatatlan része.
A nemzetpolitikának a magyar állam, a magyarországi társadalom és a Kárpát-medencei magyar közösségek egyidejűleg részesei. Elszakított területeken élőkként nem lehetünk közömbösek az aktuálpolitikai történésekkel szemben sem, hiszen ezek határozzák meg a nemzetpolitika irányát is” – érvelt lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában az MPP. A Biró Zsolt vezette alakulat szerint az a baloldal, amelyiknek a határon túli magyarság nem kellett állampolgárként, „kitárná az ország határait mindenki előtt, csupán a határon túlra kényszerített magyarok jogait csorbítaná". „Az érintettség jogán mélyen elítéljük és sajnálatosnak tartjuk, hogy vannak olyan magyarnak tartott állampolgárok, akik pusztán pillanatnyi érdekből Magyarország és a magyar nemzet ellen cselekszenek” – áll az állásfoglalásban, amely szerint mielőtt nyilatkozott volna, „Gyurcsány Ferenc újra nem kérdezte meg sem az orvosát, sem a gyógyszerészét”. Az MPP azt üzente, hogy nem feledi, kik fordultak a határon túli magyarok ellen a 2004. december 5-i népszavazáson. „Üzenjük nekik, hogy élni fogunk a szavazati jogunkkal” – áll a Magyar Polgári Párt szerdán közzétett állásfoglalásában. Gyurcsány Ferenc pártelnök a Demokratikus Koalíció (DK) keddi budapesti nagygyűlésén bejelentette, aláírásgyűjtést indítanak annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit. Mint mondta, az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit, de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek.

Elfogadhatatlan Gyurcsány-terv: az erdélyi magyar pártvezetők elutasítják a szavazati jog megvonását

Balogh Levente • 2017. november 01., 
Egyöntetűen és határozottan elutasítják az erdélyi magyar pártok vezetői Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kezdeményezését, amelynek értelmében – azon az alapon, hogy akik sohasem éltek Magyarországon, nem viselik szavazatuk következményét – elvennék a határon túli magyarok magyarországi választójogát.
A Krónikának nyilatkozva Kelemen Hunor, az RMDSZ, Biró Zsolt, az MPP és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke is elfogadhatatlannak minősítette Gyurcsány Ferenc felvetését

Kulcsár Terza a román parlamentben: Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!

2017. november 7. 
Kulcsár Terza József RMDSZ színeiben mandátumot szerzett MPP-s képviselő Facebookon számolt be a mai napirend előtti felszólalásáról. A képviselő két nyelven a románok tudtára adta, hogy "Székelyföld volt, van és lesz!"
Az elmúlt napokban attól volt hangos a sajtó, hogy egy román képviselő azt mondta, hogy székelyek nem léteznek és Székelyföld sem
Erre reagált napirend előtti felszólalásában a magyar képviselő. A felszólalását teljes lentebb olvashatja:

Elnök úr,
Tisztelt kollégák!
Európa az autonómiát támogatja!
A romániai magyar közösség nem kér többet, mint ami jár minden egyes európai nemzetnek.
Azok a személyek és intézmények, amelyek azt állítják, hogy Székelyföld nem létezik, vagy háttérből irányított entitások, vagy a magyarokkal és a székelyekkel szembeni gyűlölet vezeti őket. Ezeknek a személyeknek azt üzenem, hogy vegyék elő a könyvet, és tanulják meg saját történelmüket. A székelyek a kereszténység védelmében harcoltak Mihály Vitéz és Stefan cel Mare oldalán, amit ők maguk is elismertek.
Európa az autonómiát részesíti előnyben! Ez volt az európai közösség legfontosabb üzenete a katalóniai eseményeket követően. Mi nem akarunk határmódosítást, mi csupán egy államon belüli területi autonómiát akarunk Székelyföldnek. Ezt várjuk kilencvenkilenc éve Romániában!
Székelyföld volt, van és lesz!
Autonómiát Székelyföldnek! Szabadságot a székely népnek!
Utolsó szavaimat a többnyelvűség szellemiségében anyanyelvemen is elmondom:
Székelyföld volt, van és lesz!
Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!
Kulcsár-Terza József képviselő

2017. november 7., kedd

Turisztikai kampány - fókuszban a liba

2017. november 07. forrás: mti 
A Szent Márton-napi hagyományok újjáélesztésére, megismertetésére november 11-ig tartó libalakoma kampányt indít a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) - jelentette be Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Bor, gasztronómia, utazás
Guller Zoltán elmondta: nem csak a hazai bor-, és gasztroturizmust népszerűsítik az őszi rendezvénysorozattal, hanem belföldi utazásra inspirálják a családokat a szezonalitás csökkentése érdekében.
A kampány része az "Át kell élned, hogy elhidd - Magyarország rád vár!" - szlogennel indított programsorozatnak, amelytől a magyar úti célok iránti érdeklődés erősödését és az utazási időtartam növekedését várja az MTÜ.
Kijelentette: visszahívó vendégszeretet nélkül nincs turizmus, az ágazat szereplőit ezért arra kérte, hogy Szent Márton-nap alkalmából minden vendégüknek egy apró gesztussal kedveskedjenek. Hozzátette, hogy az MTÜ felmérése szerint a magyaroknak fontos, hogy élmény, látványosság kapcsolódjon az utazáshoz. 
A belföldi szállodák foglaltsága részben az októberben indult kampány eredményeképpen is 80 százalék fölé emelkedett, így idén várhatóan ismét jó forgalommal zárul az október - mondta Guller Zoltán.
A kampány kiteljesedése
Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke úgy fogalmazott, hogy a liba ételekre fókuszáló hét az egyhónapos belföldi utazást népszerűsítő kampány kiteljesedése. A hagyományok szerint aki Márton napon nem eszik libát, az egész évben éhezni fog - mondta.
Szent Márton napján, szombaton délelőtt a libaünnep csúcspontjaként látványos flashmobot terveznek a Budai Várban, a vendégek és a séfek részvételével, ahová mindenkit szeretettel várnak - ismertette. Az oda érkezőket Magyarország legjobb séfjei kínálják libás ételekkel és újborokkal.
A magyar konyha és borok egyedülállósága
Krasznai Zsófia, nemzetközi borakadémikus elmondta: a Márton-napi hagyomány jól bemutatja a magyar konyha és borok egyedülállóságát, sokszínűségét itthon és külföldön egyaránt. A mondást kiegészítve hozzátette: aki ilyenkor új bort nem iszik, az egész évben szomjazni fog.
Az új bor, az adott évjárat első hírnöke éppen Márton-napra erjedt ki, gyümölcsös, friss, legjobban a szőlőre emlékeztető zamatos, még érlelés nélküli ital - mondta.
Az új bor Márton-napkor foglalhatja el legjobban a helyét a gasztronómiában.
Szulló Szabina séf elmondta, hogy a liba sokszínű alapanyag, amit többféleképpen el lehet készíteni. Példaként említette a liba rilette, vagy a ludaskása, liba zuzapörkölt ételeket.

Orbán: közröhej tárgya a brüsszeli kifogás

Orbán: közröhej tárgya a brüsszeli kifogás

Szabó Zsuzsanna, 2017. október 6.
A civil törvényekkel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásoknak semmi köze a szakmai vitarendezéshez, ez politikai megrendelésre készült dokumentum - vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádióban elhangzott interjújában.A Kossuth rádió 180 perc című műsorában adott reggeli interjújában a miniszterelnök a civil törvénnyel kapcsolatban indult kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: Brüsszelben van egy jogvitarendezési eljárás, amire szükség van, mert ha vita van, azt valahogy el kell dönteni. Ez az EU életéhez hozzátartozik, ezek inkább szakmai kérdések.
A magyar civiltörvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásnak viszont semmi köze a szakmai vitához - szögezte el Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ez egy olyan eszköz, amellyel a brüsszeli bürokraták rá akarnak kényszeríteni valamit a tagállamokra.
Közröhej
Orbán szerint "közröhej tárgya", amit a brüsszeli dokumentum megfogalmaz, ez egy "politikai megrendelésre készült" dokumentum, "értelmes jogász még kézbe sem veszi". "Annyira nevetséges, hogy ezzel nem lehet mit kezdeni" - fogalmazott.
"Arról van szó, hogy ha valaki külföldről támogatást kap, azt be kell vallani. Mit sért ez?" "Az adománynak mi köze van a tőke szabad mozgásához? Ez nevetséges - szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy Brüsszel meddig bírhatja még ezt "közröhejjé válást", Orbán úgy vélekedett, hogy ezt Brüsszel nem bírja olyan jól. Az egész EU azért van bajban, azért nincs becsülete az európai vezetésnek, mert ilyen döntéseket hoznak az ottani bürokraták, "ilyen dolgokkal inzultálják, sértegetik a tagállamokat" - jegyezte meg a miniszterelnök.
"Ha ezt komolyan vesszük, mi is nevetségessé válnánk" - mondta.
Nem lesz baj
A CEU-törvénnyel kapcsolatban folyó eljárással kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta:
"A törvényeket Magyarországon mindenkinek be kell tartani", még a "milliárdosoknak", "az amerikai-magyar kettős állampolgároknak" és az "általa pénzelt civil szervezeteknek" is. A törvény az elmondása szerint jelenleg szakértői értelmezés alatt van.
"Tartsuk be a törvényeket és nem lesz baj"- mondta Orbán, aki most sem hagyta ki, hogy a bizottság emberei mind "Soros kezéből esznek" és ők mind "Soros emberei." A miniszterelnök ugyanakkor azt vetítette előre, hogy az Európai Bizottság csinál majd egy jelentést, amelyben majd azt mondják, hogy jobb lenne, ha lebontanánk a kerítéseket, beengednénk a migránsokat.
A miniszterelnök szerint Brüsszel Soros György befolyása alatt áll, le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni Európába a bevándorlókat, majd szét akarják osztani őket, aki pedig nem engedelmeskedik, azt meg akarják büntetni.
Ők is Soros tenyeréből esznek
Az Európai Parlament Magyarországra látogató bizottságát is "Soros embereinek" nevezte, akik "az ő tenyeréből esznek". Az ellenőrzéssel kapcsolatban pedig csak annyit mondott, hogy a képviselők megállapíthatták, hogy azok léteznek, Magyarország semmilyen értelemben nem lóg ki a sorból.
"Ami ezen túl van", az ismét csak politikai természetű támadás, "nyilván arról van szó, hogy el kell foglalniuk magukat a képviselőknek, amíg mi helyettük is védjük Európát". Miközben a magyar kormány ezt a munkát végzi, "ők ott bent kényelmesen (...), a tutiban finnyáskodnak", de "lerázzuk ezt magunkról, mint kutya a vizet" - fogalmazott.
Az EU jövőjével kapcsolatos reformelképzeléseket kommentálva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az unió jövőjéről szőnek terveket, aközben "a kezeink között porlad szét a schengeni rendszer", a külső határvédelem helyett belső határok épülnek. Ezt alátámasztandó idézte azt a javaslatot, amely alapján a tagállamoknak három évre joguk lenne visszaállítani a határellenőrzést Schengenen belül. Ugyanígy "éppen most szorítjuk megint korlátok közé" a munkaerő mozgását - idézte az MTI.
Románia, Ukrajna
A marosvásárhelyi iskolaügyet és az új ukrán oktatási törvényt firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: Romániában "előrébb vagyunk, mint voltunk", mert a kormánypárt elnökével, Liviu Dragneával sikerült személyes kapcsolatot kialakítani, ami "mintha rejtegetne valami reményt a jövőre nézve".
Ukrajnával viszont nem így áll a helyzet, egyelőre az oktatási törvény miatt kisebbségi jogsérelmet elszenvedett országok együttműködését próbálják létrehozni. Orbán szerint nem fenyegetni akarják Ukrajnát, hanem meg akarják vele értetni, hogy miközben "háborúban állnak" vagy legalábbis "határkonfliktusuk" van Oroszországgal, a gazdaságuk bajban van, az EU-n kívül pedig nem számíthatnak senkire, aközben nem lehet a kisebbségek már elért jogaiból elvenni.
Kampány? Hol van az még?
A "Soros-tervről" szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: "felszínre hoztuk, hogy létezik egy Soros-terv, amit egyébként maga a szerző is bevallott", és "beállítottuk a politikai élet középpontjába".
Továbbá hozzátette: ha Magyarország meg akarja védeni az érdekeit, akkor Brüsszelben azt kell éreznie mindenkinek, hogy a magyar társadalom nagy többsége kiáll a nemzeti érdekek mellett. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor azt is mondta, hogy a konzultáció még nem a kampány - "hol van az még!", fogalmazott. Orbán szerint "az egy komolyabb dolog", a kampány egy "koncentrált, szervezett erőkifejtés", de ilyen még nincs most Magyarországon. Orbán szerint "a kormány nem tud kampányolni, nincs ideje rá, mert dolgoznia kell". Kampány akkor lesz, ha a kormány - a választások előtt 2,5-3 hónappal - elvégezte négyéves munkáját.
Arra a felvetésre, hogy az Alapjogokért Központ szerint az ügyészség kérheti a Jobbik megszüntetését, ha az nem működik együtt az Állami Számvevőszékkel, Orbán úgy reagált: ezt a kérdést nem szeretné beemelni a politikai térbe, mert ez egy technikai, jogi, ellenőrzési, pénzügyi kérdés. A törvényeket be kellene tartani, és akkor nem lenne baj - ismételte meg korábban is tett megállapítását.

A román távközlési hatóság elnökévé választották a volt miniszterelnököt

A román távközlési hatóság elnökévé választották a volt miniszterelnököt

Szász Péter, 2017. november 7.
A román távközlési hatóság (ANCOM) elnökévé választották a kétkamarás román parlament keddi együttes ülésén Sorin Grindeanu volt miniszterelnököt - írja az MTI.
A tisztségre csak politikailag független szakembert jelölhetett Mihai Tudose miniszterelnök: Grindeanu azáltal vált "alkalmassá" az ANCOM elnökségére, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) kizárta őt soraiból, amikor nem volt hajlandó lemondani a miniszterelnöki tisztségről azt követően, hogy a pártvezetés megvonta tőle a politikai bizalmat.
A kormányfőként "túlságosan önállóvá vált", Liviu Dragnea pártelnök akaratával is szembeszálló Grindeanut a PSD-nek csak bizalmatlansági indítvánnyal sikerült eltávolítania a kormány éléről. Most ugyanaz a parlamenti többség tette ANCOM-elnökké, amely júniusban leváltotta őt a kormány éléről. A korábban kiközösített politikusnak felajánlott tisztségből a román elemzők arra következtetnek, hogy Grindeanut "rehabilitálta" a PSD, a Liviu Dragnea pártelnök megbocsátott neki.
Grindeanut - frissen szerzett pártfüggetlensége mellett - a temesvári tudományegyetem matematika szakán szerzett informatikusi képesítése és a Ponta-kormányban szerzett csaknem egyéves távközlési miniszteri tapasztalata tette alkalmassá arra, hogy a több mint hárommilliárd eurós távközlési piac tevékenységét szabályozó hatóságot vezesse.
Grindeanut 270 vokssal 117 ellenében választották az ANCOM elnökévé a keddi titkos szavazáson. A jobbközép ellenzéki pártok előzetesen bejelentették, hogy nem támogatják kinevezését, ugyanis a hatóság bújtatott politikai befolyás alá vonását látják az eljárásban.
Címlapkép: Daniel MIHAILESCU / AFP

Lehallgat a Facebook? Ezzel a módszerrel lehet védekezni

2017. november 7.  www.hirado.hu 
A közösségi óriás minden bizonnyal követi kétmilliárd felhasználójának összes megosztását, lájkját és kattintását. Nem is kérdés. Nyilván, hiszen a minél pontosabban célzott reklámokból jön a világ nyolcadik legértékesebb vállalatának, a Facebooknak a bevétele. Időről időre ismételten felröppennek a hírek, hogy a Facebook nem elégszik meg az információheggyel, ami az oldalak használatából kinyerhető. Hanem még a mobil, meg a laptop mikrofonját is lehallgatja, s az érzékelt szövegeket adatbázisba gyűjti és elemzi.
Többször tagadta a közösségi oldal, hogy arra használná a mikrofonokat, hogy a hallottaknak megfelelő hirdetéseket jelenítsen meg, vagy, hogy a tartalmukhoz finomítsa a hírfolyam összetételét. Cáfolta már hivatalos nyilatkozatokban és hirdetésekben egyaránt.
Ehhez képest, megint előkerült a Redditen az egy esztendeje készült videó, amit bizonyos Neville felhasználó készített.
Nincs macskájuk, soha nem is chateltek vagy kerestek a weben ilyen témában, de mikor Neville két napig beszélgetett macskaeledelről a feleségével az iPhone előtt, a Facebook oldalukon megjelenő hirdetések pár napig éppenséggel macskaeledel-reklámokra váltottak.
Nem nevezhető éppen tudományos vizsgálatnak, de érdekes videó, csakugyan.
És a téma kapcsán újra elő kell húzni egy igazán hitelt érdemlőnek tűnő személyről szintén egy éve készített fényképet.
Mark Zuckerbergről, a Facebook vezéréről van szó, aki 2016 júniusában posztolt magáról egy fotót abból az alkalomból, hogy az általa tulajdonolt Instagram felhasználószáma elérte a havi 500 milliót.
Anno a The Next Web figyelt fel a képen két apróságra, amit pedig Zuckerbergnek vélhetően esze ágában nem volt láttatni. Ki is nagyították a részletet.


Forrás: www.hirado.hu

Látható, a Facebook-vezér – biztos, ami biztos – szigetelőszalaggal ragasztotta le a kamerát és a mikrofont a gépén.
Nem ő az egyetlen, az FBI akkori vezérigazgatója is leragasztotta a laptopját.
Sok felhasználó él ezzel a meglehetősen bizarr megoldással.
Ami a mobilt illeti, az aggódóknak rendelkezésükre áll szoftveres megoldás is, hogy letiltsák az állítólagos hallgatózást: egyszerűen vissza kell vonni az okostelefon Facebook alkalmazásának hozzáférési engedélyét a mikrofonhoz.
Android:
Nyissuk meg a telefonon a Beállítások/ Alkalmazások/ Facebook menüpontot, görgessünk az Engedélyek opcióhoz, s kapcsoljuk ki a mikrofont.


Forrás:www.hirado.hu

iPhone:

Lépjünk a Beállítások/ Facebook/ Beállítások/ Mikrofon menüponthoz és állítsuk a tolókát szürkére.
Itt pedig felmérhetjük, hogy miket tud rólunk a közösségi óriás politikai, vallási hovatartozásról, intim érdeklődésről, vásárlási szokásokról és így tovább.

A parlament szakbizottsága most már nem kér március 15. ünneppé nyilvánításából

2017. november 7. 
Másodjára már elutasítóan véleményezte a román szenátus közigazgatási szakbizottsága kedden azt a tervezetet, amely hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára.
Ugyanaz a szakbizottság júniusban még elfogadásra javasolta az RMDSZ törvénykezdeményezését, olyan körülmények között, amikor a kormánypártoknak nagy szükségük volt az RMDSZ voksaira a posztjáról önként lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu akkori miniszterelnök leváltásához.
A jobbközép ellenzék akkor éles nacionalista hangvételű támadást intézett a nemzeti érdekeket a magyar voksokért „áruba bocsátó” szociálliberális koalíció ellen, amely emiatt elnapolta a magyar ügyeket érintő törvénykezdeményezések megvitatását, és végül is sikerült megszabadulnia „túlságosan önállóvá vált” miniszterelnökétől.
A tervezet október 16-án került napirendre a szenátus plénumában, de az RMDSZ kérésére visszautalták a szakbizottsághoz, miután a szövetség úgy értékelte: most már nincs meg a törvény elfogadásához szükséges többségi támogatás.
A közigazgatási bizottság keddi ülésén már nemcsak a jobbközép ellenzék támadta a kezdeményezést. Ioan Denes Beszterce-Naszód megyei szociáldemokrata szenátor azt mondta: pártja messzemenő nyitottságot tanúsít minden nemzeti kisebbség iránt, de nem léphet túl bizonyos dátumok jelképes töltetén, március 15. ünneppé nyilvánítása roppant kényes kérdésnek számít Erdélyben.
A szociálliberális kormány a múlt héten elfogadott véleményezésében úgy értékelte, az RMDSZ tervezete – az esetleges szabadnap, illetve a közmédiára háruló feladatok tekintetében – pontosításra szorul, ugyanakkor alkotmányossági aggályát is kifejezte, mert szerinte sérülhet a jogegyenlőség, ha egyes román állampolgárok etnikai alapon részesülnek munkaszüneti napban. A kormány ezért nem foglalt állást a tervezet elfogadása vagy elutasítása mellett, a parlamentre bízva a döntést.
A törvénykezdeményezést a szenátus plénuma november 20-ig tűzheti napirendre. Akár szavaznak róla a határidő lejárata előtt a kétkamarás román parlament felsőházában, akár nem (ez utóbbi esetben hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítják), a tervezet átkerül a képviselőházhoz, amely a végső döntést hivatott meghozni március 15. ünnepnappá nyilvánítása ügyében, immár határidő nélkül.
[Forrás: MTI]

Ki kit akar butának nézni?

Ki kit akar butának nézni? Ez a kérdés merülhet egy magyar olvasó fejében ha az alábbi cikket olvassa. Az hogy egy botosány megyei ember nem ismeri a saját hazája történtét, még elmenne, de hogy ezzel még kérkedjen is, az valahogy nem igen érthető. Főleg ha az illető a parlamentnek tagjaként politikai deklarációját arra használja fel, hogy az MPP  elnökét leteremtse. Abban a parlamentben, ahol mindegyre az hallatszik ki, hogy a kisebbség problémája meg van oldva(!?!) Nagyon furcsa módját  választotta  a botosányi képviselő éspedig azt, "hogy beverem a szádat, ha az autonómia szót  még egyszer  kiejted" valahogy úgy ahogy tette azt, amikor még a megyei "Környezeti Gárdát" igazgatta és sok embert magasösszegű bírságokkal fenyegette majd a politikai ellenfeleit is elakarta hallgatattni .
Az, amit Ön állit téves. Azt, hogy a magyar nem az, hanem más etnikumu román lenne  már sokszor hallhattuk, de mindegyre az jut eszünkbe, hogy nekünk, akik szintén itt születtünk igenis jogunk van magyarként élni. Ettől még mi jó adófizető állampolgárok vagyunk, akik ha alkalmunk lesz rá igen is meg fogjuk védeni azt, amit szülőföldünknek  ismertünk meg.
Igy hát kedves botosányi úr önnek senki sem adott arra jogot, hogy olyant állitson amit semmivel sem bizonyitott, mert egy politikai deklarációnak nincs dokumentum értéke, akkor amikor történelmi butaságokat beszél vagy, amikor egy népközösséget levegőnek nézi. Szélkelyföldnek az elismerése sem Öntől függ, még ha a pártja köntösét védve lép fel a pulpitusra! Hamarabb lesz autonóm, mint Ön gondolná. Az idő a székelyeket igazolja! Zöld Sára, EP
2017. november 6. 
Székelyek nem léteznek és Székelyföld sem - állította hétfőn közreadott közleményében Razvan Rotaru, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) Botosani megyei képviselője, hozzátéve, hogy pártja számára kizárólag Románia létezik, és a PSD sosem támogatná valamely régió autonómiáját.
A képviselőház külügyi bizottságának tagja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistáján parlamenti mandátumhoz jutott Biró Zsolt képviselőnek, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének egy múlt heti Facebook-bejegyzésével szállt vitába, amelyről az Agerpres hírügynökség is beszámolt. A magyar képviselő a katalán függetlenedési kísérletre érkezett reakciókból azt a következtetést vonta le, hogy Európa nem támogatja az elszakadást, de az autonómiát igen. Hozzátette: a kisebbségek ügyét a nemzetállamok keretében kell rendezni, a megoldás pedig az autonómia, a romániai magyarság is száz éve erre vár.
"Az európai nemzetállamok viszonyulását figyelve megállapítható, hogy azt, amit mi Erdély és különösen Székelyföld tekintetében mindig is hangsúlyoztunk, most az európai politika szereplői is egyre nyíltabban hangoztatják, nevezetesen azt, hogy az autonómia legitim, pozitív, és biztonságpolitikai szempontból stabilitást jelent; az egyoldalú területi elszakadás pedig negatív, illegitim és biztonságpolitikai szempontból instabilitást generál" - írta közösségi oldalán az MPP elnöke.
Razvan Rotaru a PSD által közreadott állásfoglalásában arra emlékeztet: Románia nem szövetségi állam, nem régiók alkotják, mint más európai államokat.
"Azt üzenem Biró Zsoltnak és kollégáinak, hogy Erdély azonos Romániával, és Románia azonos Erdéllyel. Székelyek nem léteznek és Székelyföld sem. Romániában csak - különböző etnikumú - román állampolgárok léteznek" - szögezte le a PSD képviselője.
Hozzátette: az Egyesült Államoktól az Európai Unió valamennyi tagjáig minden állam Spanyolország részének tekinti Katalóniát, és nem ismeri el függetlenségét, Románia pedig mindig is egységes, oszthatatlan, szuverén és független nemzetállam marad.
"Arra kérem az országunk történelmében jártas RMDSZ-eseket: magyarázzák el Biró Zsolt képviselő kollégának, hogy nem létezik semmilyen Székelyföld, csak Hargita és Kovászna megye, valamint magyar etnikumú román állampolgárok" - írta közleményében Rotaru, felhívást intézve az RMDSZ-hez, hogy ne szítson mesterséges vitát az autonómiáról a román és magyar etnikumúak között a többségében magyarok alkotta közösségekben.
[Forrás: MTI]

Már az MPP-sek is szóvá tették, hogy képviselőik nem képviselik az autonómia ügyét

2017. november 6. 
„Az autonómia-konferenciák ideje lejárt, cselekedni kell és még idén december elseje előtt be kell nyújtani a parlamentbe Székelyföld autonómia statútumát” – szögezte le hétfői sajtótájékoztatón Pethő István.
Az MPP Kovászna megyei alelnöke emlékeztetett, hogy a polgári párt két parlamenti képviselője – Bíró Zsolt és Kulcsár Terza József – már a párt szeptemberi, gyergyószentmiklósi választmányi ülésén azt a feladatot kapta a két képviselő, hogy terjesszék a parlament elé az autonómiatörvény tervezetét.
Az MPP Kovászna megyei széki elnökei által tartott sajtótájékoztatón Pethő István kifejtette: azt szerették volna, ha a teljes magyar közösség kiáll egy autonómia statútum mellett, de úgy gondolják a Székely Nemzeti Tanács autonómia statútuma és az RMDSZ és MPP által kidolgozott statútum között nincs lényeges különbség.
Azt tanácsolják az MPP képviselőknek, hogy az utóbbi statútumot terjesszék be a parlamentbe, bízva abban, hogy a teljes RMDSZ frakció támogatni fogja a kezdeményezést. A háromszéki MPP politikusok felszólítják az összes magyar pártot és civil szervezetet, hogy nyíltan vállalják fel Székelyföld autonómia-statútumát, ezzel is támogassák azt a két MPP-s parlamenti képviselőt, akik benyújtják a törvénytervezetet.
„Nincs kompromisszum, még idén lépni kell”, szögezte le sajtótájékoztatón az MPP sepsiszéki elnöke, Nagy Gábor Levente, aki szerint azért küldtek képviselőket a parlamentbe, hogy tegyenek valamit az ügy érdekében. Román Attila a polgári párt erdővidéki politikusa szerint azért időszerű a tervezet mostani benyújtása, mert ha azt jövő évre, a nagy egyesülés centenáriumának idejére időzítenék, a románok azt provokációként értelmezhetnék. Az MPP Orbaiszéki elnöke, Ferencz Botond hozzátette: „rohamosan fogy Székelyföld lakossága, kihúzzák lábunk alól a talajt és minderre az önrendelkezés lehet a megoldás”.
[Forrás: Maszol]

2017. november 5., vasárnap

ISMÉT A KORMÁNY ELLEN TÜNTETNEK ROMÁNIÁBAN

MTI - 2017. NOVEMBER 5., 
Az igazságszolgáltatás függetlenségének védelméért rendeztek tüntetést Bukarestben és Románia több nagyvárosában civil szervezetek.
A "Nem akarunk tolvaj nemzet lenni" jelszóval internetes fórumokon meghirdetett megmozdulás szervezői a szociálliberális kormánytöbbség igazságügyi reformtervezete ellen tiltakoznak. Szerintük a tervezet politikai befolyása alá vonná az igazságszolgáltatást és meggátolná a korrupt politikusok elszámoltatását.
A PSD-ALDE koalíció kedden terjesztette a román parlament elé az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításáról szóló javaslatát, amelyet mind a jobboldali Klaus Iohannis államfő, mind a bírák és ügyészek szakmai szervezete kifogásolt. A törvénymódosítás korlátozná az államfő szerepét az ügyészségi vezetők kinevezésénél, és kivonná a szakma kizárólagos ellenőrzése alól azt az Igazságszolgáltatási Felügyeletet, amely – tévedéseikért vagy visszaéléseikért – felelősségre vonhatja a bírákat és ügyészeket.
A PSD-ALDE koalíció szerint az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert számos, a működését szabályozó előírás alkotmányellenesnek bizonyult, az ügyészek túlhatalma pedig visszaéléseket tett lehetővé.
A jobboldali ellenzék azzal vádolja a szociálliberális többséget, hogy saját, korrupcióval vádolt politikusai védelmében akarja visszanyesni a vádhatóság mozgásterét. A vasárnapi tüntetést támogatásukról biztosították a jobbközép ellenzéki pártok, a demonstráción azonban pártjelképeket nem lehetett látni, a részt vevő ellenzéki politikusok pedig elvegyültek a tömegben.
Bukarestben a kormánypalota előtti téren több ezer tüntető gyűlt össze, majd a parlament felé indult. Mire a törvényhozás épülete elé ért a tömeg, létszáma meghaladta a tízezret. Az emberek az "Igazságot, nem korrupciót", "PSD a vörös pestis", "Gyertek velünk, titeket is meglopnak" jelszavakat skandálták, közben "Takarítsuk el a tolvajlást Romániából", "Független igazságszolgáltatást" feliratú táblákat emeltek a magasba.
Több mint harminc romániai településen és néhány nyugat-európai nagyvárosban is utcára vonultak román állampolgárok, az év eleji több mint félmilliós megmozdulásokat idéző korrupcióellenes jelszavakkal. Kolozsváron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban is meghaladta az ezret a tüntetők száma, de Jászvásáron (Iasi), Galacon (Galati) és Craiován is több százan vonultak utcára.

Biró Zsolt MPP elnök parlamenti felszólalása

<iframe width="854" height="480" src="https://www.youtube.com/embed/a--vICaS3FM" frameborder="0" gesture="media" allowfullscreen></iframe>

https://youtu.be/a--vICaS3FM

https://www.youtube.com/watch?v=a--vICaS3FM

Nyilt levél a DK-ás elnök részére

Mivel tudtunkkal senki sem ivott pertut Önnel, visszautasítjuk a tegező stilusát, megnyilvánulását. 
Ugyanakkor visszautasítjuk az atyáskodó modorát is és mindazt, amiről beszél, amikor az erdélyi népközösséget kisdedós gyermeknek tartja, és ocsmány módon megsérti.
Semmi sem adott olyan jogot Önnek - még formálisan sem - arra, hogy olyan tanácsokat osztogasson, amelyeket nemrég kijelentett. 
A választási hév, ami Önt "elkapta" csak azt mutatja, hogy Ön számára a választói is csak egy olyan tömeg, amelyet újra "félre-, vagy meglehet vezetni".
Nem utasíthatja és nem is tanácsolhat olyan dolgokat ez erdélyi választóknak, amelyek nemrég elhagyták a száját.
Ezennel felszólítjuk, nyilvánosan kérjen bocsánatot az erdélyi választóktól!!!
Az Ön szájából elhangzottak és ocsmány módon megfogalmazottak felébresztik az erdélyi szavazókat és megértik azt, hogy - ezek után - Ön semmiképen sem lehet a 15 milliós magyar közösség vezetője, hiszen az Ön szavait idézve "hazudott reggel, délben és este és mindent elkövetett, hogy félrevezesse" az anyaországban még azokat is, akik hittek Önnek és kormányának. 
Kijelentjük, hogy ezentúl nemkivánatos személynek tekintjük és felkérjük kerülje a Velünk való találkozását! 

Feladta magát a belga hatóságoknak a volt katalán elnök

2017. november 5. 
Feladta magát a belga rendőrségen Carles Puigdemont volt katalán elnök és feloszlatott kabinetjének Belgiumban tartózkodó négy tagja - jelentette a VRT holland nyelvű belga közszolgálati televízió, hatósági forrásokra hivatkozva.
MTI-HÍR
Gilles Dejemeppe, a belga főügyészség szóvivője brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a leváltott katalán kormány öt tagja maga jelentkezett a belga rendőrségen, majd ezt követően őrizetbe vették őket.
Mint elmondta, az érintetteket vasárnap délután meghallgatja a vizsgálóbíró, akinek hétfő reggelig kell döntenie fogva tartásukról vagy feltételes szabadon bocsátásukról.
A meghallgatáson a vizsgálóbíró, egy tolmács és az öt érintett vesz részt - tette hozzá.
Sajtóhírek szerint a belga főügyészség várhatóan még vasárnap este közölni fogja a vizsgálóbíró álláspontját.
Spanyolországban lázadással, zendüléssel és hűtlen kezeléssel vádolják az észak-keleti Katalónia tartomány menesztett, korábbi kormányfőjét, miután a térség vezetése az október eleji, alkotmányellenes névszavazást követően egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. A spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont és négy társa ellen, akik Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.
Puigdemont korábban azt mondta, kész együttműködni a spanyol hatóságokkal, de elvesztette bizalmát a spanyol igazságszolgáltatásban, amely szerinte "átpolitizálódott".
Az európai elfogatóparancs szabályainak értelmében az elfogás helye szerinti állam az elfogás után legfeljebb 60 napon belül köteles az illetőt visszajuttatni abba az tagállamba, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották. Amennyiben az érintett hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni.
Súlyos bűncselekmény esetében nem szükséges, hogy a cselekmény mindkét tagállamban bűncselekménynek minősüljön. Egyetlen követelmény, hogy legalább három évi szabadságvesztéssel legyen büntetendő a kibocsátó tagállamban.
Uniós szabályozás szerint egy tagállam többek között akkor utasíthatja el a keresett személy átadását, ha már elítélték ugyanazon bűncselekmény miatt, illetékes az adott ügyben, a végrehajtás szerinti tagállamban büntetőeljárás folyik ellene, illetve elévülés vagy amnesztia esetén.
(mti)

2017. november 4., szombat

Szergej Lavrov kitüntette Vidnyánszky Attilát

MTI 2017. november 4.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Puskin-éremmel tüntette ki Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezőt, a Nemzeti Színház igazgatóját szombaton Moszkvában, az orosz nemzeti egység napján.
Az orosz nemzeti ünnepen a népek közötti barátság és együttműködés erősítéséért négy külföldi személyiség – Vidnyánszky Attila mellett egy pakisztáni, egy litván és egy vietnámi – kapta meg az orosz állami kitüntetést, amelyet az orosz külügyminiszter nyújtott át az általa vezetett tárca központi épületében – jelentette az orosz állami TASZSZ hírügynökség.
A laudáció szerint Vidnyánszky Attila nagyban hozzájárul az orosz irodalom népszerűsítéséhez, és megismerteti a magyar közönséget Oroszország kulturális örökségével. „Nagyra értékeljük azt is, hogy az Ön erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült felújítani az oroszországi és magyar színházak közötti együttműködést” – hangsúlyozta Szergej Lavrov.
A Puskin-érmet 1999-ben alapították, orosz és külföldi állampolgároknak adományozzák a kultúra, a művészetek, a művelődés és a humán tudományok területén szerzett érdemeikért.

Hatalmas üreget fedeztek fel a Kheopsz-piramis közepében

Rényi Pál Dániel november 2., 
Régészek müongrafikus megfigyelő rendszerek segítségével hatalmas üregre bukkantak a gízai nagy piramis, azaz a Kheopsz-piramis kellős közepén. Az archeológiai felfedezés jelentőségét mutatja, hogy ez az első jelentősebb szerkezeti felfedezés, amit a piramisról feljegyeztek a XIX. század óta. Kheopsz fáraó piramisa a az ókor hét csodája közül is a legrégebbinek számít. 
Az üreg legalább 30 méter hosszan húzódik az ún. Nagy galéria, a "Királyné kamráját" és a "Király kamráját" összekötő, emelkedő folyosó felett. Az egyelőre nem világos, hogy az üregnek volt-e eredendő funkciója, egy eddig ismeretlen kamráról vagy folyosóról van esetleg szó, vagy pusztán valamilyen statikai-építeszeti logika miatt alakították ki, de az első kalkulációk szerint hasonló mérettel bír, mint a Nagy galéria. A Nagy galéria 50 méter hosszú, 8 méter magas és 1 méter szélesen terül el a piramis középső részén. Fotó: -/AFP
A müongrafikus megfigyelés a kozmikus sugárzás egyik melléktermékeként keletkező müönok alkalmazására támaszkodik. Ezek az elektronoknál is kisebb részecskék nagyjából olyan logika szerint képesek áthatolni szilárd anyagokon, mint a röntgensugarak, így akár monumentális épületek belső felépítésének rekonstruálására is alkalmasak. 
Arról, hogy a Hufu-piramisként is ismert szentély hogy épült fel, kevés bizonyos információ maradt fenn, az egyiptológusok közt mai napi nincs konszenzus ebben a kérdésben. A 140 méter magas építmény valamikor Kr. e. 2509 és 2483 között épült. (Guardian / LiveScience / Nature)

Torockó, ahol kétszer kel fel a nap

Kádár Hanga  2017. október 21.
A Székelykő és az Ordaskő sziklafalainak védelmében fekvő községet mintegy 600 lélek lakja, s ebből több mint négyszázan magyarok. Sok fiatal család panziót működtet Torockón, viszont nem ott él. A Fehér megyei helységet érintetlen, eredeti, hagyományos berendezkedése és nem mindennapi természeti adottságai miatt látogatják sokan.
A tiszta, éles levegő már-már csíp, az est hűvösébe friss tüzelő kéményfüstje vág, a fű másként zöld, a fával fűtött csempekályha melege bolyhos, bőr alá mászó, a vacsora kovászos uborkája után most is vágyunk – ilyen körülmények közé érkeztünk meg a hétvégén Torockóra, Erdély egyik legszebb községközpontjába, amelyhez Torockószentgyörgy falu tartozik. A településen már a római korban őrszolgálat működött a Székelykő csúcsán, amelynek jelzőtüzét a környéken könnyen észre lehetett venni. Később szláv eredetű népek szivárogtak be ide hadakozás nélkül – mint ahogy sok más félreeső erdélyi településre is –, amelyek csendben, feltűnés nélkül igyekezték élni mindennapjaikat. Fehérre meszelt házak, gondosan ápolt udvarok. Torockó számos házának falán díszeleg az Europa Nostra-díj emlékérme
A régen Toroszkónak írt község neve is szláv eredetű: a troszk vaskövet, vassalakot jelent, a szláv ow képző pedig a magyar i vagy s képzőnek felel meg. A név jelentése máris elárulja a torockóiak ősi foglalkozását a helység természeti kincseinek tudatában: bár a készlet a 19. században kimerült, hosszú időn keresztül vasat, vasércet bányásztak. Történészek szerint már a szlávok is ezzel foglalkoztak az erdő kitermelése és az állattartás mellett, a falu azonban sokáig nem számított jelentős helységnek. A honfoglaló magyaroknak még a szlávok tanították meg néhány környékbeli település nevét, aztán idővel egy részük kihalt, illetve beolvadt a magyar törzsek közösségébe. Az Erdélyt megszálló magyar törzsek közül az Ákos nembeli Toroczkai család telepedett meg a völgyben, katonái a Székelykő csúcsáról vigyázták a környéket az 1117 méteres Várkő nevű csúcsra épített várból, aminek ma már csak néhány alapköve látható. A 13. század derekán zajló tatárjárás idején az ellenség teljesen lerombolta a várat, az ostrom alól a lakosságot azonban kézdi székelyek mentették fel, így királyi rendelettel székelyek kapták meg a várat, amelyet kijavítottak és később sikeresen megvédtek a második tatárjárás idején. Az unitáriusok puritán egyszerűségű temploma uralja a falu központját, de a környéket is
 III. Endre a tatárok és kunok által megfogyatkozott lakosság létszámának növelésére a 13. században német ajkú bányászokat telepített a faluba. A 14. században Torockót már bányavárosként emlegetik mezővárosként működő vásártartási joggal. A település vasérckészlete azonban az 1800-as évek végére kimerült. Torockó a turizmustérképen Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében részletesen ecseteli, hogyan vált unitáriussá a kezdetben többnyire római katolikus vallású lakosság. Egy Peterd falubelinek megtetszett a helyi unitáriusok anyanyelven történő, puritán egyszerűséggel zajló szertartása, a férfi pedig vasárnaponként mindig elvitt magával egy-két torockóit a templomba, akiknek a misztikus mélységek nélküli istentisztelet sokkal inkább a szívükhöz nőtt, végül a bányászok unitárius papot kértek maguknak és áttértek az új hitre. Szabó Zsolt kolozsvári irodalom- és helytörténésznek régóta szívügye számos délnyugat-erdélyi falu, köztük Torockó is.
Tartalmas mesélés közben vezet végig a falun: az unitárius parókián még Jókai Mór neves írónk is megszállt, a helyiek büszkék is erre: az eseményre utaló emléktábla díszeleg az unitárius parókia falán – jó magasan, hadd lássa minden arra járó. Ott jártunkkor éppen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem friss újságírószakos hallgatóinak gólyatábora zajlott az ifjúsági szabadidőközpontként működő Tóbiás Házban. Szabó Zsolt a Brassais Véndiák Alapítvány elnökeként elmondta: a központtól néhány lépésre található telek hosszú éveken keresztül üresen állt. Aztán a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum diákjai a Torockószentgyörgyön iskolába járt névadójuk emlékére összefogtak, és eldöntötték, felrázzák a falu turizmusát. Az 1700-as évek végén megépített jobbágyházat pályázati alapból és Tóbiás Károly torockói elszármazott anyagi támogatásával kibővítették, az istállót étkezdévé és konyhává alakították, hálószobákat, zuhanyzókat építtettek. Az épületegyüttes azóta nemcsak az újságíró-növendékek és oktatóik csapatösszerázó helyszíne, de matematika-, rajz- és néptánctáborok állandó otthona is. Az alapítvány többek közt holland, magyarországi, lengyel oktatási intézményekkel szervez cserediákprogramokat. A falu vendéglátóiparának egyik első ingatlana egész évben zsong: a történelembe szívesen visszatekintőknek kellemes élményt nyújt a régi házban megőrzött háromszáz éves gerendák és díszítő elemként megépített füles kemence látványa. A Székelykő a hűvösebb őszi napokon is vonzza a természetkedvelőket
 Torockón csupán a központban néha elviharzó motorosok, személygépkocsik cáfolják, hogy itt sem állt meg az idő. A község hangulata, elképesztően mély csendje és ékei azonban régi századokról mesélnek: a Tóbiás Háztól néhány lépésnyire fekvő, még vízzel tele mosómedence szélén mintha látnánk is a régi idők ott görnyedő, sulykoló asszonyait. Ahogy a dombokra felnyúló utcákon emelkedünk, lenyűgöző, ritkán tapasztalható csend fogad, amit kutyaugatás, kakaskukorékolás is alig tör meg. A szűkös, félre eső utcácskákban a tiszta udvarokba lesünk be: a falu jelenlegi arculata az 1800-as években rögzült. A polgárosodás éveiből megmaradt, meseszerűen tarkálló piros muskátlis zöld ablakok gyakori díszei az öregesen megbillent és a frissen meszelt falú házaknak egyaránt. A falu egyik legkülönlegesebb értéke a Kárpát-medence egyik legrégebbi vidéki háza, amelynek ablaka felett ma is jól kiolvasható az 1668-as évszám. A mintegy 350 éves falusi viskóra vigyáznak: tapasztott falai, ha kicsit megsüllyedve is, de állnak, tönkrement zsupfedelét új zsindellyel helyettesítették. Az apró ablakok odabent felújított kemencét rejtenek, amelyet szervezett falusétákon meg is mutatnak a turistáknak. Ugyancsak vén, hangulatos, többnyire kőházak közötti, szűk egy méter széles sikátoron rövidíthetünk a központ irányába, ahol az Europa Nostra-díj érméivel díszített házak szépségét egy, a látogató szemét hirtelen megkapó múlt századi tömbház töri meg. Szabó Zsolt felvilágosít: a falu egységes arculata miatt az oda nem illő tömbház lebontása is szóba került, ám a megvalósításig nem jutottak el. Örökségvédelem a „magyar szigeten” A Fehér megyében többségében magyar ajkú lakóival magyar szigetnek számító Torockó 1999-ben nyert Europa Nostra-díjat „38 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttesének kiváló helyreállításáért, amely szakmai körök kezdeményezésére, a legmagasabb műemlékvédelmi követelmények betartásával, határokon átnyúló támogatással és helyi elkötelezettség eredményeként valósult meg” – olvasható a község honlapján. Az Európai Unió műemlékvédelmi díját 1978 óta ítélik oda épített örökség, kultúrtáj, műtárgygyűjtemény, archeológiai feltárás kategóriákban, illetve a kulturális örökség területén készült kiemelkedő tanulmányért és az örökségvédelem terén kiemelkedő egyéni vagy közösségi teljesítményért. Évente legfeljebb hat érmet és harminc oklevelet ítélnek oda, a díjnyertes épületekre bronz plakett kerül. A Tóbiás Ház májustól októberig lelkes táborozók ricsajától hangos
A Torockó Értékvédő Program éppen 1996-ban született meg, Torockó magyarországi testvértelepülésének, a budapesti Lipótváros akkori vezetőségének és a Transylvania Trust Alapítványnak köszönhetően. A programnak köszönhetően akkor felújították és azóta is támogatják a falu egyedi építészeti örökségét. A díj elnyerése után a látogatók száma gyorsan megnőtt, fiatal, lelkes vállalkozók alakították át vásárolt, örökölt ingatlanaikat panzióvá, a turisták pedig azóta is rendszeresen érkeznek megmászni a sziklákat, végigsétálni a fehérre meszelt, virágablakos házak között vagy éppen ejtőernyővel leereszkedni a hegyről. A lehetőségeknek azonban még koránt sincs vége: hangulatos, változatos kocsmák várják a forrásvízre ráunt szomjazókat, a szintén a központban található Duna-ház pedig már négy éve kulturális Duna-napokat tart. A falu maroknyi, alig több mint 120-as létszámú román lakosságának ortodox temploma is a központban áll: a múlt század elején kötelezték a helyi önkormányzatot és lakosságot az istenháza megépítésére, amelynek kertje hosszú éveken keresztül gazosan állt, mivel sokáig nem élt ortodox felekezetű lakos. A templomnak most díszes kertje van, amelynek jó részét a pap engedély nélkül kanyarította ki a közterületből. Szkíta öltözetű íjászok rendszeresen szerveznek versenyt a Székelykő lábánál
A legnyugatibb székely végvár tövében A forrásvizekre általában két jelzőt szokott mondani az ember: jéghideg és édes. A Torockó központjában található harsány buzogó azonban minden közhelyet bebizonyítva valóban édes és ihatóan hűs is. Nem csoda, hogy a szomját oltani akaró, hegyet mászó vagy falut barangoló látogatónak sokszor sorba kell állnia. A múzeumot szombati látogatásunk idején éppen zárva találtuk. Értesüléseink szerint azonban vasárnaponként nyitva találják az érdeklődők, akik egyebek mellett a helyi díszes viseletet és a település céhes múltjára utaló szűcsök, lakatosok, asztalosok hagyatékát nézhetik meg. Torockónak az idő múlásához való különös viszonyának újabb bizonyítéka, hogy a polgármesteri hivatal a mai napig a község első városházában működik, itt szorítottak helyet a múzeumnak is. Az egyik legszebb erdélyi településen tett látogatás nem múlhat el a Székelykő meglátogatása nélkül: a hegyre vezető úton, díszes székelykapu csalogatja egy régi vízimalom megtekintésére a turistákat. A tulajdonos megőrizte vízimolnár felmenőjének szakmai kellékeit is, amelyből kis kiállítást rendezett be a házában. A malomkerék mögött, az árokban pedig formás, már nagyra nőtt pisztrángok lubickoltak a szájtáti gyermekek örömére. Szkíta íjászok és Double Rise Bár a késő délutáni óra és a korai sötétedés nem engedte meg, hogy megmásszuk a sziklás ormot, a hegy tövében a domboldalon azonban különös jelenségre bukkantunk: magyar és székely zászló lobogott a tetőn akadály nélkül libegő szélben. Szkíta és hun öltözetbe burkolózott, lelkes íjászok versenyébe botlottunk, ahol a céltáblák előtt számos román ajkú fiatal is lelkesen próbálgatta tehetségét a festői falusi táj fölött, ahol kétszer kel fel nap. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, a faluból nézve ugyanis úgy tűnik, visszabújik a Székelykő sziklái mögé, majd röviddel ezután újra előbukkan. Innen kapta a nevét a két éve, nyár elején zajló, tízezrek által látogatott Double Rise, angolul dupla felkelést jelentő erdélyi összművészeti fesztivál. A nap sokatmondó befejezéseként pedig a csak a széltől zajos tetőn állva egyszer csak felénk zendült az esti harangszó magabiztosan megerősítve az eddig arra járók haza hozott üzenetét: ha egyszer megláttad, még sokszor visszavágysz Erdély legnyugatibb székely végvárának tövébe.

2017. november 3., péntek

Már ott is? Az ausztrál környezetvédelmi minisztert azzal vádolják, hogy magyar állampolgársága is van

MA 2017. november 3.,
Josh Frydenberg környezetvédelmi és energetikai minisztert leteszi a miniszteri esküt Canberrában 2015-ben Fotó: Stefan Postles / AFP

Azzal vádolják Ausztráliában Josh Frydenberg környezetvédelmi és energetikai minisztert, hogy magyar állampolgársága is van – derül ki a Guardian cikkéből. A politikus, aki 2010 óta tagja a parlamentnek, hevesen tiltakozik, nem véletlenül: az ottani szabályozás nem teszi lehetővé, hogy kettős állampolgár politikai tisztséget töltsön be. Ráadásul ha Frydenbergnek mennie kell, Malcolm Turnbull kormányának csekély többsége is veszélybe kerül.
A médiában több dokumentumot is nyilvánosságra hoztak, melyek alapján azt állítják, hogy Frydenberg magyar származású édesanyja, aki 1943-ban született, magyar állampolgár volt, amikor hétéves korában szüleivel Ausztráliába érkezett. Arra hivatkoznak, hogy a magyar törvények alapján mindenki, aki 1941 és 1945 között született az országban, automatikusan magyar állampolgár. 
A miniszter azonban azt állítja: „abszurd” a feltételezés, hogy kettős állampolgár lenne, mivel családja a második világháború után hontalanként érkezett Ausztráliába. „Ez egy alaptalan állítás” – szögezte le a politikus. Frydenberg azt mondta, ahhoz, hogy magyar állampolgársága legyen, egy formális és hosszas eljárást kellene kezdeményeznie. Ilyen kérelmet azonban sem ő, sem pedig a nevében más nem indított.
Egyébként valóban elérhető egy dokumentum, melyet Frydenberg édesanyja és szülei Ausztráliába érkezésekor állítottak ki és melyben magyarként szerepelnek. Ám egy másik iratban már hontalanként vannak feltüntetve, és a miniszter szerint ez tekinthető hivatalosnak.
Mathias Cormann pénzügyminiszter szerint nevetségessé vált a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult helyzet, és a politikusokat már bizonyíték nélkül vádolják. Az országban egyébként sokan idejétmúltnak tartják azt az alkotmányos szabályt, hogy kettős állampolgár nem lehet tagja a parlamentnek, hiszen az ország lakosságának majdnem fele első vagy második generációs bevándorló, és sokuknak van kettős állampolgársága.

Szerk.megj.
Egy hamis bloglapban, ahol a szerkesztők nincsenek megnevezve, megjelent kacsa-hir, hogy a  szövetségiek nem lehetnének a román kormánytagok mert  az alkotmányban tiltva lenne, csak....
Csak az a probléma, hogy az az ominózius 16. cikkelyben a mondatban dupla feltételt kellene teljesüljön ahhoz, hogy erre lehessen hivatkozni. De lássuk mit is hangoztat ez a bloglap:
"16. SZAKASZ (3) A polgári vagy katonai köztisztségeket vagy méltóságokat csakis a román állampolgársággal és az országban lakhellyel rendelkezõ személyek tölthetik be"
Azaz, ha a "méltóságot" a kormánytagságra értjük akkor nem igen lehet érteni mire alapozzák, mert a "csak román állampolgársággal" nem fedi a valóságot. Románul "Art. 16 (3) Funcțiile și demnitățile publice, civile sau militare, pot fi ocupate de persoanele care au numai cetățenia română și domiciliul în țară". Ha a magyar forditásban nem is olyan egyértelmű a románban viszont az hiszen egyszerre kell teljesitenie mindkét feltételt s ezzel azok, akik ezt negativ értelemben külön értelmezik már vétnek a 16/3as cikkelynek. A szövetségiek  biztos Romániában laknak, azaz fele a kitételnek teljesül. A "numai cetătenie română" pedig nem lehet kizáró jellegű, mivel az Alkotmány 5. (2) szakasza kimondja, hogy "az állampolgárságot visszavonni nem lehet azoktól, akik  születésükkel szerezték meg".
Visszatérve a 16(3)-as cikkelyhez a "care au numai cetățenia română" nem egyenlő azzal, hogy ”numai cu cetățenie română” 
Azaz nem tartalmazza a kizáró jelleget mig a ”numai cu cetățenie romănă" igencsak kizárja a kettős állampolgárságot. A "numai cetățenie" mellé be lehet szerezni más állampolgárságot is mig a ”numai cu cetățenie" kizárná azt. A kormánytagsághoz tehát legendő ha már van román állampolgársága és Romániában lakik! Ez a minimális követelmény.
"5. SZAKASZ Az állampolgárság (1) A román állampolgárság az alaptörvényben elõírt feltételek között szerezhetõ meg, tartható meg vagy veszthetõ el. (2) A román állampolgárság nem vonható vissza azoktól, akik a születésüknél fogva szerezték meg.
 ARTICOLUL 5 Cetățenia (1) Cetățenia română se dobândește, se păstrează sau se pierde în condițiile prevăzute de legea organică. (2) Cetățenia română nu poate fi retrasă aceluia care a dobândit-o prin naștere."
Az Alkotmányba bekerült forma igencsak furcsa mert a ”numai cetățenie” a legkevesebb  azaz ”condiția minimă” a megengedő forma és nem  ”condiția maximă” azaz a kizáró forma!
Egy példával élve ha azt irjuk "postul poate fi ocupat numai cu bacalaureat" nem ugyanazt jelenti, mint "pentru ocuparea postului numai liceul terminat ai nevoie"  
Természetesen lehet más dolog is a probléma, de erről majd máskor (Zöld Sára)


Kiadták az elfogatóparancsot a volt katalán kormányfő ellen

MTI 2017. nov 3. 
FOTÓ: LLUIS GENE / AFP

A spanyol központi büntető bíróság kiadta pénteken az európai elfogatóparancsot Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és egykori kormányának négy tagja ellen - jelentették be hivatalosan Madridban.
hirdetés
Carmen Lamela bírónő előzőleg elutasította Puigdemont kérését, hogy videón keresztül tehessen vallomást a bíróságon. A politikusok ellen lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanújával indítottak eljárást, miután a katalán parlament egyoldalúan kikiáltotta a függetlenséget. Mind az öten Belgiumban tartózkodnak.

Nem időszerű Románia csatlakozása a visegrádi négyekhez

2017. november 1. 
Románia nem fog a visegrádi négyekhez (V4) csatlakozni, a V4-eknek sem áll szándékukban bővíteni a jelenleg négy országra kiterjedő együttműködést – közölte szerdán a Radio France Internationale (RFI) a román adás internetes oldalán egy Teodor Melescnu külügyminiszterrel készült interjút ismertetve.
„Nagyon nyíltan beszéltek erről. A legutóbbi találkozón Orbán Viktor magyar miniszterelnök világosan elmondta nekem, hogy a legcsekélyebb mértékben sem merült fel a visegrádi csoport bővítése. Másfelől el kell ismernünk, hogy Románia érdekelt a különböző országokkal adott témáról folytatott konzultációk fejlesztésében, beleértve a V4-ek speciális összejöveteleit is, amennyiben meghívnak ezekre” – mondta a román diplomácia vezetője arra utalva, hogy október első felében több balkáni ország képviselőjével együtt részt vett a V4-ek budapesti külügyminiszteri értekezletén.
Arra a kérdésre, hogy melyek lennének a közös érdekek, tekintettel a V4-eknek az európai közvitában képviselt álláspontjára, Melescanu megjegyezte: a témában (Románia állítólagos közeledése a V4-ekhez) kibontakozott bukaresti sajtóvita hamis híresztelésen alapul. Romániát a Nyugat-Balkánról folytatott tanácskozásra hívták meg, márpedig ez a térség mind a V4-ek, mind Románia és Bulgária számára kiemelt jelentőséggel bír. Megemlítette: Románia tavaly is képviseltette magát egy hasonló rendezvényen, így a V4-ek magyar elnöksége idén is meghívta őt a budapesti tanácskozásra.
„Romániának alapvető célkitűzése, legalábbis ebben az időszakban, hogy fejlessze kapcsolatait szomszédjaival, a térség országaival" – szögezte le a román külügyminiszter. Hozzátette: hazája különböző felállásokban, például a Három Tenger Kezdeményezés keretében és stratégiai partnerségei révén is keresi az együttműködési lehetőségeket a térség biztonságának növelése, gazdasági kapcsolatainak erősítése érdekében.
A jobboldali média rosszallóan számolt be arról, hogy a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség vezető politikusai - köztük Teodor Melescanu külügyminiszter - az utóbbi hetekben több ízben jelezték: Bukarest érdekelt a V4-kel folytatott együttműködés fejlesztésében. Ellenzéki elemzők szerint nem egyeztethető össze a német-francia "uniós maghoz" közeledni próbáló román külpolitikával az, hogy Bukarest a - Brüsszellel sok tekintetben szembeforduló - V4-ekhez soroljon be.
A balliberális kormánnyal szemben álló jobboldali Klaus Johannis államfő korábban leszögezte: Románia nem osztja a visegrádi négyek (V4) nézeteit Európa jövőjét illetően, és jelenleg "nincs realitása annak", hogy Románia közeledne a V4-ekhez. 
[Forrás: MTI]

Gyurcsányék megvonnák a határon túliak szavazati jogát

2017. október 31. 
A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtést indít, hogy a Magyarország határain kívül élő kettős magyar állampolgárok ne szavazhassanak a magyarországi választásokon, a kampány kedden délután indult a pártelnök beszédével – írta az Index.
A DK erre a kérdésre várja az emberek támogató aláírással kifejezett válaszát:
Egyetért-e ön azzal, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, és nem viselik a szavazatuk következményeit?
A párt a magyar állampolgárságot nem vonná meg, csak a szavazati jogot, mondta Molnár Csaba, a DK kampányfőnöke kedd reggel az ATV-ben. Molnár szerint 2-3 mandátum sorsa is múlhat a határon túliak szavazatain, ezért kellene eltörölni a szavazati jogot.
Az nem világos, hogy mit kezdenek Gyurcsányék az aláírásokkal, mivel jelezték, hogy nem népszavazást akarnak kezdeményezni – jegyzi meg az Index.
Egy biztos: DK-s politikus egyhamar nem fog Erdélybe jönni kampányolni...
[Forrás: Főtér]