Băsescu szombaton előadást tart Tusványoson

Megjelent az erdély.maban [ 2010. július 22., 23:43 ]

 Traian Băsescu román államfő előadást tart Tusnádfürdőn – jelentette be csütörtökön a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban Sándor Krisztina. A tábor főszervezője az Erdély.ma érdeklődésére elmondta: az elnök tanácsadója, Eckstein Kovács Péter hívta fel telefonon, és közölte: az államfő eleget tesz a szervezők meghívásának a nyilvános szereplésre.

Traian Băsescu azon az előadáson vesz részt Tusványoson, amelyen a program szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László EP-alelnök beszélgettek volna Németh Zsolt külügyi államtitkár moderációja közepette. Az előadás fél 11-kor kezdődik.

Állampolgárság: mindenki kaphassa meg, akinek van magyar identitása

Megjelent az Erdély.ma-ban [ 2010. július 22., 21:43 ]

Fotó: Mohácsi László

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára úgy érzi, olyan változás van a levegőben, amilyen az 1998-as kormányváltáskor nem volt meg. Reménykeltőnek látja a magyarság jelenlegi helyzetét a szomszédos országokban, a határon túlra szánt támogatásokat pedig egyszerűsítené és átláthatóbbá tenné.

A Tusványos-megnyitón úgy fogalmaztak, hogy a magyar nemzet számára 2010-ben ért véget a XX., s kezdődött el a XXI. század. Ez retorikai fordulat, vagy valóban így gondolják?
– Érzek egy olyan változást, amit 1998-ban nem éreztem. Akkor is kormányt váltottunk, de a mostani kormányváltás más. Olyan hangulat alakult ki, hogy le kell zárni az előző korszakot, a rendszerváltás elmúlt húsz éve nem hozta meg azt, amit vártunk tőle. A nemzetpolitikában ezt a változást fejezi ki a június 4-én elfogadott, a nemzeti összetartozásról szóló törvény, ami alapvetően egy lelki váltást tükröz.

– Nem igazságtalan ez az elmúlt két évtizeddel szemben? A rendszerváltoztatást sok tekintetben sikertörténetként könyvelhetjük el, sikeresen váltottunk tervről piacgazdaságra, diktatúra helyett pedig demokráciára.
Nem akarjuk lebecsülni azoknak az eredményeit, akik végigküzdötték az elmúlt húsz évet. A Gyurcsány-korszak azonban pont azt mutatta meg, hogy bizonyos alapvető változások nem történtek meg: megmaradt a régi elit gazdasági hatalma, tovább működtek a régi mechanizmusok. 2006. október 23-a volt ennek a legjobb példája, a legnagyobb pofon: alapvető szabadságjogaink sérültek, épp olyan kiszolgáltatottnak érezhettük magunkat a hatalomnak, mint '90 előtt. Olyan váltásra van szükség, ami garantálja, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő.

– Mi lehet az oka, hogy a nemzeti kérdésnek egészen megváltozott a kontextusa? Például a szocialisták is arról beszélnek, hogy a határon túl élő magyarok ügye fontos az ország számára.
A megváltozott hangulat. De nem csodavárásról van szó, hiszen az emberek nem azt várják, nem elsősorban azt várják, hogy holnapra megváltozik a gazdaság helyzete. De azt is látni kell, hogy nem mindenki azonosul lelkileg teljesen ezzel a váltással: például a trianoni emlékülésen Szili Katalin magányosan ült az MSZP padsoraiban.

– Mire van nagyobb szüksége egy magyarlakta településnek a határon túl, hogy erősödjön magyar identitása? Trianon-emlékműre vagy magyarországi tőkebefektetésre, gazdasági együttműködésre?
Nem állítanám szembe ezt a két dolgot. Semmiképpen sem a múltba révedés a helyes megoldás, a történtekből erőt kell merítenünk. A túlélés, hogy száz év után is vannak Magyarországon kívül magyar közösségek, maga a csoda. Kell emlékezni, de ezek a közös emlékek a közös jövőhöz kellenek.

– Hogy látja az egyes határon túli közösségek jelenlegi helyzetét, viszonyukat a többségi nemzethez?
A Vajdaság jelenleg nagyon pozitív példa azzal, hogy a szerb állam biztosítja a kulturális autonómia intézményi kereteit. Nagy eredmény az is, hogy a magyarság saját névjegyzék alapján belső választást tudott tartani. A romániai magyarság esetében is sok a pozitív fejlemény, a felsőoktatástól a magyar állampolgárság ügyében tapasztalt konstruktivitásig. Ráadásul a két ország közötti hangulat további reményekre jogosít fel. Ukrajnában az előző kormány utolsó éveiben a magyar oktatási rendszer teljes felszámolása irányába mutató folyamatok zajlottak, de úgy érezzük, hogy ez a tendencia megfordult. Egyelőre csak a legsúlyosabb intézkedéseket törölték el, ezért még odébb van, hogy biztonságban tudhassuk a kisebbségi oktatást. A legnehezebb Szlovákia esete: az elmúlt években abszurditásig menő rossz viszony alakult ki a két ország között, a szlovák kormány Európában elfogadhatatlan intézkedései miatt.

– Ennek ellenére Európa nem foglalkozott különösebben a magyar üggyel, nem követte elemi felháborodás a szerintünk Európában elfogadhatatlan szlovák kormánydöntéseket.
Az EU nem így működik, mivel a kisebbségi politika tagországi és nem uniós hatáskör, még folyamatban vannak a vizsgálatok, és mi bízunk a nekünk kedvező elbírálásban. Az új szlovák kormány szerencsére sokkal jobban hajlik a párbeszédre.

– A szlovák kormányba bekerült, Bugár Béla vezette Híddal milyen viszonyt szeretnének kialakítani? Például eddig a Magyar Koalíció Pártja volt a MÁÉRT tagja, tervezik a Híd meghívását?
Szeretnénk még az ősz elején összehívni a Magyar Állandó Értekezletet, ezért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr levelet küldött minden szervezetnek, akik valaha is részt vettek a MÁÉRT munkájában. Ezt a levelet elküldtük Bugár Bélának is – nyitottak vagyunk mindenki iránt, aki magyar szervezetnek vallja magát és részt kíván venni a magyar-magyar együttműködésben.

– A MÁÉRT szimbolikus intézmény, vagy operatív feladatok ellátására is alkalmas?
A MÁÉRT az operatív fórum, míg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma a konszenzuskeresést szolgálja, feladata a hosszú távú stratégiák megalkotása.

– Mi a helyzet az Ukrajnában élő magyarokkal? Az ország törvényei jelenleg nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot.
Ez igaz, bár ennek ellenére nagyon sok kettős (orosz, izraeli, amerikai vagy éppen román) állampolgár él Ukrajnában. Ezért a kérdést elsősorban az ukrán államnak kell rendeznie.

– Az Izraelben élő, magyar származású zsidók körében nagyon pozitív fogadtatása volt a törvénynek. Számoltak ezzel a törvény kidolgozásakor?
Igen, bíztunk benne, hogy így lesz. Azt szeretnénk, hogy mindenki, akinek van magyar identitása, és megfelel a jogszabályi feltételeknek, az megkaphassa a magyar állampolgárságot, éljen akár a Székelyföldön, Dél-Amerikában vagy Izraelben.

– A magyar állam jelenleg nagyjából évi 12 milliárdot költ a határon túli közösségek támogatására. Változhat-e a források nagyságrendje, illetve a támogatási rendszer?
Az elmúlt 8 évben a támogatások összege körülbelül a nominálértékét őrizte meg. A jelenlegi gazdasági helyzetben a keret szinten tartását vagy kisebb emelését tudjuk célként kitűzni, de ha bővül a költségvetés mozgástere, akkor jelentősen növelni szeretnénk az erre szánt forrásokat. Mindenképpen változtatni fogunk a jelenlegi támogatási struktúrán, mert átláthatatlan, követhetetlen és nem logikus. Azt szeretnénk, ha egy alapkezelő foglalkozna minden támogatással, hogy a határon túli közösségeknek szánt források útja átlátható és ellenőrizhető legyen.

TuRuL_2k2, Tusványos Press

Kalotaszegi Kupa - Döntő meccsek

 

 

A Kalotaszeg kupa kis döntője és a nagy döntő is a magyarfenesi pályán lesz megtartva:

 

Kis döntő 16-óratól a bánffy-hunyadi Egyetemisták - Gyalu

Nagy döntő 18-órától bánffy-hunyadi Reménység - Nagykapus

 

A döntő díszvendége Nagel Zoltán az egykori KFC ( CFR ) -s híres kapusa lesz. Ö a vásárhelyi Hadsereg csapatában országos bronzérmes lett és ugyancsak ő az, aki sok kezdő magyar futbalistát karolt fel és támogatott, így a Csüdöm Ferencz, de még a Bölöni László kezdő pályafutását is.

Sportolók és drukkerek szolidaritása

Július 12-én egy hétfői napon Csüdöm Ferencz kolégával indultunk el megkeresni egy kolozsvári polgárt, aki a maga idején sokunknak okozott örönteli preceket

Több magyar de még több román ajkú embert szólítottunk meg és édekes, hogy majdnem mindenki ismerte Öt. Igaz már túlhaladta a 60. évét de fiatal korában rengeteg magyar fiatalnak-öregnek okozott örömet vagy hébe-hóba bánatot is.

Az általunk kereset úriembert Nagel Zoltánnak hívják aki a kolozsvári KFC (a mai nevén CFR) csapatában valamint a vásárhelyi aranycsapatba is futbalozott, s akit az idősebbek még ma is Zolikának a „nagy kapus”-nak emlegetik.

Miután több órán keresztül több tíz embert megszólítottunk elhatároztuk, hogy a sajtóban is meg hirdetjük, hátha valaki tudja hol tartózkodik jelenleg. Akivel beszéltunk mindenkit megkértünk, hogy jelezzenek vissza, ha valamit is megtudnak a Nagel Zoltán-ról.

Még a családtagjaimnak is ki volt osztva ez a feladat.

Két nap után a szerdai napon - július 14-én - megjött az első „nyom” az egyik ismerőstől, hogy merre lakik Nagel úr, de kisidő multán a sajtó is megkeresett, hogy a szomszédja megadta a pontos címet! Több kolozsvári polgár is felhívott és jelezték az egykori nagy kapusunknak a pontos címét.

Ezúton mondunk köszönetet és mindenkinek nagyon szépen köszönjük, mindazt, amit tett ezalatt  a kevés idő alatt, aminek köszönhetően sikerült Nagel urat megtalálnunk!

Csütörtök délután, július 15-én végül is sikerült személyesen is megismernem Nagel urat, aki  egy nagyon szerény környezetben él! Nagy örömöt sikerült okoznom neki, azzal. Hogy elmondtam ki az akinek a segítségével kerestem fel. Könnybe lábadt a szeme, s miközben törölte a szemét, nehézkesen , de elmondta, hogy több éve senki sem látogatta meg…

Azt is elpanaszolta, hogy 500 lejes nyugdíjból él. Szerintem egy ilyen nagy futbalklasszisnak siralmasan kevés, akkor amikor 100 milliók forognak a KFC futbal csapatánál!

Egy ilyesmi a német futbal-ligában sohasem történik meg, mivel ott nem csak a fiatal sportolókra vigyáznak, hiszen az az aktívak mellett, a nem aktív de sikeres futbalistákra is oda-oda figyelnek…

Előadtam Nagel Zoltán úrnak jövetelem célját és felkértem, hogy szombaton július 17-én legyen szíves adja át a Kalotaszegi Kupát a győztes csapatnak! Erre aztán egyből felpattant a székről és 1-2 percre eltűnt a ház valamelyik zugába s mikor visszajött egy csomó emlékéről kezdett mesélni, hogyan játszott együtt a Bölöni Lászlóval és még sok mással is az  akkori sikeres futbalisták közül. Arca megváltozott, látszott rajta az az öröm, hogy még rá is szükség van és boldogan válaszolt beleegyezett, hogy eljön majd Magyarfenesre, hogy köztünk legyen és hogy hasznossá tegye magát.

Köszönjük szépen Nagel Zoltán úrnak mindazt, amit eddig tett a kolozsvári polgárokért és mindent, amit majd ezután is értünk tenni fog. Keizer Róbert, a kolozsvári Magyar Polgári Párt elnöke

Gyönyörű, de mérgező

Megjelent a Székely Hirmondoó-ban 14,07,2010

Növényvédőszer-dömping a piaci árukban 

Összesen 365 különböző növényvédő szer nyomaira bukkantak az európai piacokon árult zöldségekben és gyümölcsökben egy vizsgálat során.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint a szúrópróbaszerű vizsgálatok 3,5 százalékánál a növényvédő szerek maradványainak mennyisége átlépte a megengedett határértéket. Ez elsősorban a spenótra (6,2 százalék), a narancsra (3), a rizsre, az uborkára, a mandarinra, a sárgarépára és a körtére volt jellemző.

A felmérés alapjául a 2008 óta érvényben lévő új európai határértékek szolgáltak. Kilenc különböző termék vonatkozásában több mint tizenegyezer szúrópróbaszerű vizsgálatot végeztek a huszonhét EU-tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában.

A kutatás eredményeként megállapították, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben található növényvédőszer- maradványok aránya lényegesen nagyobb, 7,6 százalékos az Európai Unión kívül, mint az unión belül, ahol 2,4 százalékban fordulnak elő a termékekben.

Több mint kétezer megvizsgált bébiételből hetvenhatban mutatták ki a növényvédő szerek jelenlétét, ezek közül négyben a határérték feletti arányban.

A független szervezetek szerint túl magasan vannak rögzítve az értékhatárok, aminek következtében egyes országokban 65 százalékkal emelkedett a megengedett határérték.

Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az import zöldségek és gyümölcsök alig leküzdhető konkurenciája miatt a hazai piacokon is megjelentek a növesztő és gyorsító szerekkel felpumpált zöldségek és gyümölcsök. Idézzük több Buzzó közelében, egy mezőgazdasági kutatóintézetben dolgozó szakember egybehangzó véleményét, ami szerint a fül után muzsikáló, vagyis szakértelem hiányában a növesztő szereket alkalmazó gazdászok bizonyos esetekben valósággal megmérgezik a végterméket. Például a paradicsom gyönyörű színű, kemény és toxikus lesz, ha mértéktelenül kezelik.

A kultúrgyilkos arany

– In memoriam Verespatak –
megjelent a www.szabadsag.ro-ban 2010.jul.13.

Az arany az emberiséggel egyidős kísértés. Funkcionalitását és hasznosságát aligha értékelhetjük többre, mint a gyémántét: státusz és presztízsszimbólum, az emberi mohóság, hatalomvágy és önsovén egoizmus csillogó, nemegyszer véres mementója. Évezredek óta a föld tonnáit mozgatják meg érte, úgy, mintha egy mélyinterjút készítenénk lelkiismeret-furdalás nélkül: múltunk legmélyére mászunk, hogy jelenünket ékesítsük efemer örömökkel.

Verespatak tragédiája egy mentalitástörténeti fossziliaként fog évtizedek múlva fennmaradni. Fájó tanúja lesz annak, hogy egy identitászavaros ország kulturális értékeit és egyedülálló örökségét eladta és elpazarolta. Az Ompoly-menti arany sorsa és példája újra és újra felveti a kérdést: az arany (értsd: jelenünk felékesítése) vagy a múlt, a kulturális örökség a fontosabb?
A kérdés ördögi kört szül, amely múzeumigazgatókat taszít le, miniszterekre vet rossz fényt és egész településeket kerget a hontalanság és az árvaság keserűségébe. Vitathatatlan, hogy az Érchegységben található aranymennyiség óriási gazdasági potenciált jelent mind a mai napig, így ezt a jelenséget egyetlen gazdasági rendszer, állam sem hagyhatja figyelmen kívül. Ám tény az is, hogy az a kulturális örökség, amely az RMGC (Roşia Montana Gold Corporation) munkálatai révén fog örökre elveszni, egyedülálló az egész világon. Elpazarolása, tönkretétele kulturális öngyilkosság, barbár identitásvesztés, amelyre csak a totalitárius államokban találunk példát (Ceauşescu falurombolása, Pol Pot városrombolása, a tálibok szoborpusztításai, stb.).
Mint történészhallgató és az ókor szerelmese, bátorkodom egy igen merész, de több analógiával is alátámasztható kérdéssel előállni, csatlakozva a természeti és kulturális tragédiával fenyegető RMGC projektje ellen vívott küzdelemhez: hogyan és miért válhatna az Érchegység turisztikai paradicsommá, az UNESCO Világörökségének részévé?
Erdély földjében mind a mai napig római emlékek pihennek. Ugyanolyan mozgalmas, multikulturális világ bontakozott ki és virult ebben a térségben, mint Galliában, Germániában. Itt is római katonák, légiók, tucatnyi etnikum fiai és lányai masíroztak, kereskedtek és élték mindennapjaikat. Sokuk latinul beszélt, ezernyi istent imádtak és a mesékből, könyvekből ismert monumentális épületek és lélegzetelállító szobrok másaival és provinciális utánzataival igyekeztek a mindennapokat szebbé, esztétikusabbá tenni. Az ókori „Erdély” azaz Dácia szerves része volt annak a Római Birodalomnak, amelynek örökségét mindennapjainkban is hordozzuk: igenis van élő kapcsolat a jelen és az ókor között. Jogállamiságunk, törvényeink, európaiságunk, építészetünk, kultúránk nagy része az ókorban gyökerezik. Ennek a római civilizációnak a nyomai felett járunk ma is. Románia, a többi római kultúrával rendelkező országgal ellentétben igen kétesen és furcsán használja ki ezt a felbecsülhetetlen értéket. Városainkban ugyan ott virít a Mussolini-féle anyafarkas, egy-egy utca, hotel vagy tér visel egy római nevet, töredékesen és vitatható módszerekkel feltárt régészeti lelőhelyeinken néha találunk egy-két idegen nyelvű táblát is, de összességében bátorkodhatunk kijelenteni, hogy Erdély római öröksége továbbra is méltatlan feledésre van ítélve. Országok egész sora dollármilliókat ad egy-egy római oszlopfőért, egy latin feliratért, hogy múzeumait, városait – egyszóval kulturális identitását – patinásabbá, latinosabbá tegye. Nekünk másfél évszázad római öröksége nyugszik a lábunk alatt, olyan mennyiségben, amelyhez fogható kevés akad egész Európában: Dácia rómaisága és leletegyüttesének nagy része továbbra is feltáratlan, ami pedig előkerült, az is legfeljebb szakirodalmi csemege, amelyet a nagyközönség, a turizmus, vagy akár az ipar meg sem ért, fel se fog.
Verespatak aranya már a rómaiak előtt is vonzó kincs volt. Hérodotosz szerint már a Kr.e. VI. században is bányásztak itt a szkítákkal rokon agathürszoszok, folytatva ezt a későbbi géta-dák lakosság bizonyított tevékenységével. A dák bányászat kutatásának egyik kiváló helyszíne lenne ez a térség – már ha akadna szakértő és igény erre.
Alburnus Maior, a Római Birodalom egyik legnagyobb bányászati központja, az Érchegység gazdasági húzótelepülése és Dácia egyik legintenzívebben rómaiasodott városa lett. Gazdasági jelentőségét tükrözik az epigráfiai adatok, amelyekből megismerhetjük Ampelum (Zalatna), Alburnus Maior (Verespatak), Immenosum, Deusara és annak a mintegy negyven római lelőhelynek, településnek az életét, amelynek nyomait mai napig régészeti leletek sokasága bizonyítja. A térség aranya olyan fontos volt a római császároknak, hogy közvetlenül a hódítást követően (Kr.u. 106-ban) Traianus procurator aurariarum-ot, azaz „aranyfelelőst” rendelt az Érchegység bányáinak és az onnan előkerült javak igazgatásának élére. A „bányászati miniszter” teljes bürokratikus gárdával – tabularii, auditores tabularii, dispensatores, scribae – és azok családjával érkezett a festői Érchegységbe. Őket követték a főleg Dalmatiából hozott illírek, akiknek nyomait városok, temetők, templomok, feliratok, szobrok és isteneik neve jelzi. Jelenlétük és mindennapjaik leghíresebb tanúi azok a viaszos táblácskák (tabellae ceratae), amelyek nemcsak a római jog nemzetközi hírű és a világon egyedülálló forrásai, hanem az ókori ember – és a bányászélet – mindennapjainak törékeny tanúbizonyságai.
Alburnus Maiorhoz hasonló bányászközpont alig akadt a Római Birodalomban. Ma, ami még ismert – a britanniai Dolaucothi, vagy a hispániai Las Médulas – teljességében feltárt, elsőszámú nemzeti örökség. Mi több, a spanyolországi római aranybánya 1997 óta a Világörökség része.
Mindkét régészeti lelőhely ma turisták tízezreit vonzza. A kellően és impozánsan feltárt aknák, a bányatelepülések, a megfelelő tájékoztatók és az e köré felépített turistaparadicsom és kecsegtető tájkép valóságos iparlánccá alakította a római nyomokat. Bizonyára van még arany az angol és a spanyol földben is, mégis, ezek az országok képesek voltak kapzsiságukat feladni kulturális örökségük és természeti értékeik védelméért és megőrzéséért.
Minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy Verespatak (Alburnus Maior) és Zalatna (Ampelum) római öröksége mellett eltörpülnek az említett példák: közel száz kilométer bányarendszerből több kilométer maradt még feltáratlan, amely elképesztő leletekkel kecsegtethet (további viasztáblák, feliratok), egész településrészek, temetők és birodalmi szinten jó állapotban fennmaradt középületek vannak még a föld alatt, nem beszélve a középkori és újkori bányászat és bányászélet emlékeinek egyedülálló gazdagságáról.
Verespatak mindenestől egy bányászati emlékhely. Egy hangulat, életérzés és évezredes életmód tájba, kőbe, alagutakba vésett és mart nyoma, amelyet semmi sem tud, és nem szabad elpusztítson. A dús erdők, a sziklás hegyek, a friss levegő és az egyedülálló történelmi örökség olyan turisztikai potenciált nyújt ennek a térségnek, amely csattanásig kecsegtet. Szálloda és motelrendszer épülhetne a tájba, az utak, az épületek, a történelmi örökség felújításával, a lelőhelyek szakmai és turisztikai szempontból történő rendbeigazításával, a többnyelvű információs központok és a változatos turisztikai útvonalak révén nemcsak a kulturturizmusnak, de a természetszeretőknek, kalandvágyóknak, hegymászóknak és az extrém sport kedvelőinek is Romániában még nem látott központját lehetne kialakítani. Most ezt az utópiát, valamint egész Európa történelmi örökségének egy jellegzetes szeletét fenyegeti ismét egyre kézzelfoghatóbban az aranyláz.
A rómaiak is az aranyért jöttek. Ám másfél évszázados ittlétük megváltoztatta a térség kulturális és szellemi sorsát és identitását. Új alapokat hozott létre, amelyre mai napig támaszkodunk – láthatatlanul. Kétezer év után most ismét mérlegen a kérdés: hagyjuk, hogy jöjjön egy újabb hódító? Mit hoz ő? Mit nyújt ez az új „római”? Nyújt, vagy csak visz? Kétezer év szellemi és tárgyi öröksége kötelez mindenkit, hogy a kérdésre felelősségteljes választ adjon… T.Szabó Csaba

Csíkszereda: kerteket, udvarokat lep el a víz a Baromtér utcában

2010. július 13., kedd 14:48 Megjelent a Székelyhon.ro ban

A csíkszeredai Baromtér utca lakóinak életét esőzések idején a nem megfelelő csatornázás miatt felgyűlő víz keseríti meg immár hosszú ideje. Megfelelő vízelvezetéssel elejét lehetne venni ennek a helyzetnek – állítják.

A Baromtér utcában, amely a vasútállomással szemben, a síneken túl található, egy nem megfelelően működő lefolyórendszer okozza a problémákat. A vasút mellett a föld alatt levezetett patak csatornája megszűkül a Baromtér és a Fürdő utca kereszteződésénél, emiatt az ott található aknából a felszínre tör a megnövekedett víztömeg – magyarázták a lakók. Ez történt legutóbb is, amikor sikerült annyit elérni, hogy az akna fedelét levették, és a kiáramló víz a vasúti aluljáró felé vezető út mentén, a sáncban tudott lefolyni az ott található lefolyóhoz. Az igazi bajt azonban nem ez okozza – hanem egy másik csatorna, amely az udvarok, kertek mögött található ipari létesítmények, csarnokok irányából kellene szállítsa a vizet a már említett csatornába szorított patakba.

Ha sok eső esik és megnő a vízhozam, a patak visszanyomja az esővizet, ez pedig az egyik kertben található aknából kijut a felszínre, elöntve kerteket, udvarokat. Volt olyan, néhány évvel ezelőtt, hogy egy méteres víz volt a kertben, és a házat is veszélyeztette – tudtuk meg az egyik lakótól. Az emberek elmondták, köszönik azt a segítséget, amit az Autotransport Rt., a Harvíz Rt. és a polgármesteri hivatal nyújtott mostanig a helyzet kezeléséhez, viszont a megoldáshoz ennél több kellene. Szerintük a helyenként leiszapolódott, eldugult csatorna kitisztítása, az aknák megemelése segítene, illetve az is, ha a vasút mellett húzódó csatornát a Baromtér és a Fürdő utcák kereszteződésétől a vasúti aluljáróig megfelelő átmérőjűre cserélnék, hogy el tudja vezetni a vizet.

Kamerával ellenőriznék a vezetékeket

A polgármesteri hivatal ismeri a Baromtér utcai problémát – jelezte érdeklődésünkre Szőke Domokos. Csíkszereda alpolgármestere szerint a legfontosabb meghatározni, hogy hol és mi okozza a lerakódásokat, dugulásokat, hol vannak akadályok a vezetékekben. Ehhez viszont már nem a vezetékek kiásása a megoldás, hanem a különböző vezetékek kamerával történő ellenőrzése.

"Ilyen berendezést már megtekintettünk működés közben, a bérlése nagyon költséges, ezért a város számára az a megoldás, ha vásárol egyet. Annál is inkább, mert több más helyszínen is akadnak hasonló gondok, ahol nehéz beazonosítani, mi okozza a vezetékek dugulását" – mondta Szőke Domokos. Az alpolgármester szerint az idén a beruházások közé nem lehetett bevenni egy ilyen berendezés vásárlását, de jövő évben valószínűleg sor kerül erre. Akkor pedig ásások nélkül lehet azonosítani a vezetékekben levő akadályokat, és megfelelő mosó-és szippantó járművel elhárítani ezeket.Kovács Attila

Sepsiszentgyörgyön mindennapossá vált az áradás

Megjelent a Székelyhon-ba 2
010. július 13., kedd

Reggeltől estig dolgoznak a tűzoltók Sepsiszentgyörgyön, ahol az esővíz több pincét, alagsort, közintézményt árasztott el. Ugyanakkor Előpatak felé, az ötös kilométerkőnél lévő tó gátjának megerősítésén is fáradoztak. 

A vasárnapi, közel egyórás felhőszakadás következtében több pincébe és alagsorba is befolyt a víz, továbbá egy garázst, hat gazdaságot, négy közintézményt és egy szállodát is érintett  az áradás – összesítették az adatokat a készenléti felügyelőség munkatársai. Ugyanakkor hétfőn 22 és 23 óra között ismét erős esőzés volt a város Szemerja-negyedében, minek következtében az ötös kilométerkőnél lévő tó gátja is átszakadt.

Éjfélkor a hatóságok riadót rendeltek el, nyolc utca lakóit fenyegette a kilakoltatás. Kedden a tűzoltók, a csendőrség, a rendőrség és önkéntesek erősítették meg a gátat, 400 homokzsákot helyezve el a tónál. A munkálatokban 80 tűzoltó katona, 25 csendőr, valamint több rendőr vett részt. A tűzoltók még várnak egy Barót környékén használt, nagy teljesítményű szivattyút, melynek segítségével a tó vízszintjét állítják vissza

Románia államadóssága áprilisban elérte a GDP 34 százalékát

Megjelent a NyugatiJelen-be Kedd, 2010. július 13.,

Románia államadóssága 9 milliárd lejjel (2,2 milliárd euróval) nőtt áprilisban, és elérte a GDP 34 százalékát, négy százalékponttal emelkedett az első negyedév végéhez képest, derül ki a pénzügyminisztérium adataiból.

Az adósság értéke 173, 9 milliárd lej és a GDP 510,45 milliárd lejes értékéhez viszonyították.

Március végén az államadósság a GDP 30,6 százalékát tette ki, és értéke 165 milliárd lej volt, akkor a GDP 539 milliárd lejes értékéhez viszonyították.

Az államadósság 93,85 százalékát a kormány tartozása teszi ki, alig 6,15 százalék az önkormányzatok adóssága.

Az adósság legnagyobb része, 46,45 százalék lejben van, 40,5 százalék euróban, 13,06 százalék dollárban és yenben.
A kölcsönök teszik ki a 39,27 százalékot, az államkörvények és a kincstárjegyek 34 százalékot.

Év elejétől a pénzügyminisztérium a belföldi piacon eladott államkötvényekkel 21,118 milliárd lejes kölcsönt vett fel.

A folyó fizetésimérleg-hiány öt hónap alatt 45,7 %-kal emelkedett

A folyó fizetésimérleg-hiány az év első öt hónapjában elérte a 2,865 milliárd eurót, 45,7 százalékkal nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában, és ez a folyó átutalások mérlegével magyarázható, amely 55 százalékkal kisebb, mint 2009. január–május időszakban.

A folyó átutalások mérlegének egyenlege a év első öt hónapjában 2,2-szeresére esett vissza, a tavalyi hasonló időszakban regisztrált 1,866 milliárd euróról 839 millió euróra – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból.

A szolgáltatásokból 338 millió euróval kevesebb pénz folyt be, míg egy évvel korábban ez a csökkenés 76 millió euró volt.

A bevételi mérleghiány 922 millió euróra csökkent, a tavalyi első öt hónapba 985 millió euró volt az értéke.

A 2010. január–május időszakban a folyó fizetésimérleg-hiány 50 százalékban a nem romániai székhelyű befektetők finanszírozták, ez az érték 1,433 milliárd euró, 31,5 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban.

A jegybank szerint az idei év első öt hónapjában a közvetlen külföldi befektetésekből 1,205 milliárd euró tőkerészesedés volt (ebben benne van a visszafordított nyereség is), a fennmaradó 228 millió (a korábbi 854 millió euróhoz képest) pedig csoporton belüli hitel.

Az ország közép és hosszú távú tartozása május 31-én 71,232 milliárd euró (81,8 százaléka a külföldi adósságnak) volt, 8,6 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év végén.

A rövid távú külföldi adósság május végén 15,852 százalék volt, 8,6 százalékkal több, mint 2009. december 31-én.(Mediafax)

Franciaország is betiltotta a burkát

Megjelent a NyugatiJelen-be Kedd, 2010. július 13., 19.39

A francia nemzetgyűlés ma 355 igen szavazattal első olvasatban elfogadta azt a tervezetet, amely betiltja a muzulmán nők teljes testét és arcát eltakaró öltözet, azaz a burka és a nikáb viselését nyilvános helyeken.

A törvényjavaslat tavaly szeptemberben került megvitatásra a szenátus elé. A jobbközép kormánypárt és a centristák igennel voksoltak, az ellenzéki pártok közül a szocialisták és a zöldek nem vettek részt a szavazáson, a baloldali radikálisok viszont támogatták a tervezetet, amely ellen jogászok és a franciaországi muszlim kisebbség tagjai tiltakoztak.

Franciaország a második európai ország – Belgium után –, ahol betiltják az arcot is takaró hagyományos muszlim öltözetet.(hirado.hu/mti)

Újra a VI.EMI Táborról

Kiadó szobák a táborhoz közel. A tábor környékén lévő kulcsos házakban a VI. EMI-tábor idejére is  lehet szállást igényelni, melyeknek ára 40-60 lej/fő/éjszaka. Ha szállást szeretne foglalni, vagy kérdése van, kérjük, forduljon Korpos Dalma szállásfelelőshöz a 0743-030628-as és/vagy  dalmakorpos@yahoo.fr e-mail címen, vagy Hosszú Tündéhez a 0740960072-as telefonszámon és hosszutunde@yahoo.com e-mail címen.

Fontos tudni, hogy a belépő megvásárlása tartalmazza a sátrazás lehetőségét, vagyis a sátorhelyért nem  kell külön fizetni!

Szerintem EMI-tábor! Szerinted?

Néhány hét szervezői munka után egy kis pihenés közben lófrálok a világhálón. Eszembe jut: mennyivel nehezebb lenne egy-egy ilyen tábort megszervezni a modern technika áldásos hatása, az internet nélkül. Szinte lehetetlen feladatnak ígérkezik... Kevesebb megjelenési felület, nehezebb kapcsolatteremtés, nem volna Yahoo! Messenger... No igen. Ekkor gördülök rá a saját „mess” listámra, és nézelődök a bejelentkezettek között. Sok-sok olyan arc van fenn (péntek delet írunk!), akiknek köszönhető évről-évre az EMI-tábor. Hírtelen ötletem támad: beszélgessünk velük, hogy ti is lássátok, kik is ők.

Az első ember akire ráakadok, Sooska. (Nem tisztségénél fogva első, csupán a véletlen játéka.) Ő az EMI elnöke, a tábor főszervezője. Őt kérdezgettem:

Ha azt mondom Gyergyó, mi jut eszedbe?

Domb, fenyő, friss levegő, EMI-tábor.

Hegyek nem?

Ha jobbra nézek dombok, ha balra nézek hegyek. 

Te vagy az EMI-tábor főszervezője, néhány megrészegült táborlakó szerint (olykor-olykor) az „igazgató úr”... Miért csinálod? Megéri?

Azért csinálom, mert a hat év során a tábor olyan feladattá vált, melyet nem lehet elvetni. Anyagilag a szervezőknek nagyon nem éri meg, az eszmei értéke pedig nem mérhető. Több a fejfájás szervezés közben, mint utána az elégtétel. Remélem lesz következő generáció aki átvállalja a szervezést. De félbehagyni nem szabad, csak átadni.

Ezek szerint nem vagy megelégedve a szervezésért kapott fizetéseddel? 

De. Azzal nagyon meg vagyok elégedve. Annak az adója is nulla, az áfája is nulla. Talán majd vatikáni valutában egyszer megkapjuk, s az Isten megfizeti.

Talán... Az idei tábor mottója a "Legyen úgy, mint régen volt!" jelmondat. Milyen volt régen? Hogy legyen most? 

Hogy ne legyen a magyarnak se dolmányán, se csizmáján soha folt. / Adjon Isten békességet, ezer áldást, reménységet, s minden jót... De a Transylmania szebben énekli! 

Igen, ez így ötletes megfogalmazás, de kicsit mintha kibújnál a válasz adta felelősség alól. Revízió?

Legyen nemzeti egység, magyar összetartozás, viruló Kárpát-medence, erős társadalom.

A tábor ezeket megteremtheti? A táborlakókban látod ezek szerint egy szebb Erdély jövőképét?

Elültetheti a fiatalok fülében mindezeket, igen. Határozottabbak, öntudatosabbak lesznek. Az előadások mindenképp segítenek ebben! Az ember, aki eljön egy táborba, jobban megismeri magát, környezetét, társaságát és inkább tudja, mi a helye a világba. De az előadásokon kívül, a koncertek is hordoznak üzenetet. Nem csak a zenét kell hallgatni, hanem a szövegre is oda kell figyelni, meg  kell érteni. Van ahol ez világos és lényegretörő, és van ahol rejtettebb. Itt keresni kell, felfedezni! 

Folyamatosan szó van az EMI-táborokban autonómiáról, önrendelkezésről, stb. Jó-e az út melyen ezek ügye halad, illetve ha Székelyföld autonóm tartomány lenne, EMI-tábort akkor is szerveznél?

Az autonómia nem cél, hanem eszköz. Ha Székelyföldnek meglenne a területi autonómiája, akkor könnyebben lehetne tábort szervezni. Csodákban nem hiszek. A történelem nem fordulatokból áll, hanem folyamatokból. A mi feladatunk alakítani a mostani helyzetet oly módon, hogy ez a folyamat kedvező legyen a magyarság számára. Felelősségteljes társadalmat, erős nemzetet, jólétet kell megalapozzuk.  

Ezt akár egy politikus is mondhatta volna... Tervezel ilyen pályára lépni ha a tábor már nem nyújt elég önmegvalósítási lehetőséget számodra?

Amit mi felvállaltunk az nemzetpolitika. Ha egy elcsatolt területen az ember magyarul szólal meg, már az is politika. Ha magyar utcanévtáblákat kér, az viszont már aktív politika. Ha még többet akar, az már igazi politika! Ifjúsági szervezetben az ember addig szokott tevékenykedni amíg ifjú. Hamarosan el kell fogadjam, hogy felnőtt vagyok és az a csapat akikkel elkezdtünk EMI-t építeni, már felnőtt. Minden értelemben. Most meg kell találjuk a helyünket, ahol hasznosak lehetünk. 

Van egy EMI-s életed. Láttunk a táborban futkosni, telefonálni, egész évben az EMI ügyeit intézni. Amúgy mit lehet rólad tudni? Polgári foglalkozásod?

Egyetemi tanulmányaimat elektromérnöki szakon végeztem. Van munkahelyem, alkalmazottként dolgozok a szakmámban. Az EMI nem munka számomra, az az életformám megnyilvánulása, hiszen EMI-s barátaim vannak és velük tervezzük a jövőt. 

Lassan több éve szervezed a tábort, mint ahány éves vagyok. Biztos vannak olyan élmények, történetek, melyek feledhetetlenek. Mondasz egyet? 

Ha most nekikezdenék, a táborig mesélnék...

Akkor szerepcsere! Akarsz kérdezni valamelyik szervezőtől?

Hmm... igen! Tőled. Hány lány tett komoly ajánlatot neked azok közül akik a messengeren jelentkeztek be a játékba, és mi volt a legeslegebb ajánlat?

Uh... több százan vannak! Egy idő után belebonyolódtam az ajánlatok számolásába... Most ott tartunk, hogy füzetben vezetem őket, s majd táborban behajtom mindet! Nem tudok számot mondani. 

Legeslegebb?

Nem bír nyomdafestéket és képernyőt...

Aztán mennie kellett. Hívták, vagy munkája érkezett, nem tudni. Kénytelen voltam tovább görgetni a messenger listámat (Nem azt, amelyen az ajánlatokat kapom!) és néztem, hogy kit is szólíthatnék meg... Aztán ráleltem: Imre. Elég régóta tagja az EMI-nek. Fiatal, tizenéves ember. Lássuk, ő mit gondol, hogyan vélekedik!

Szia! Azt mondom EMI. Mi jut eszedbe? 

Egy civil szervezet, mely a magyarságért tesz, annak jogaiért harcol. 

És ha az EMI-táborról kell beszélni?

Hagyományőrzés, előadások, koncertek.

Te, mint EMI-s mit változtatnál a táboron és, hogy érzed, mennyi lehetősége van az EMI-seknek alakítani a tábor arculatát?

Még több ifjúsági program kéne... Amúgy szabad az út, lehet munkálkodni bárkinek!

Mit értesz ifjúsági programok alatt?

Sport, túrázás, vetélkedők.

Elkészültek a plakátok, itt vannak nálam. Segítesz plakátolni? 

Igen!

Ezzel annyiban is maradt beszélgetésünk. Én siettem, hogy még pár embert megkérdezzek, Imre pedig sietett a vakációba vetni magát. Tudtam jól, hogy elég visszatetsző lesz ez a kis körkép, ha csak EMI-seket kérdezek meg. Keresnem kellett valakit aki nem EMI-s, de nem is az alapoktól kell elmagyarázni neki, hogy miről szól ez az egész... Nem találtam csak egy ilyen embert: az anyukámat. (Vélhetőleg azért, mert anya csak egy van!) 

Megjegyzés: Nem messengeren éljük a családi életünket, mindössze pillanatnyilag ez volt a lehető legjobb kommunikációs forma! 

Ha neked azt mondom „EMI”... mi jut eszedbe?

Fiatal, magyar közösség.

Bizonyára tudod és látod, hogy az EMI-tábor már több, mint egy egyszerű ifjúsági rendezvény Közéletet formáló szerepe van mégis Te, mint kívülálló hogyan ítéled meg: szükség van ilyen rendezvényekre? Miért?

Természetesen szükség van, mert együtt, egy közösségben tevékenykedni jó! Továbbá nem elég, hogy közösséget és közéletet formáló szerepe van, de egyre több fiatalt is vonz. Ez is azt bizonyítja, hogy az emberek igénylik az ilyen rendezvényeket, az előadásokat és nem utolsó sorban a jó koncerteket! 

Te, mint EMI-s anyuka mit teszel évről-évre azért, hogy a tábor egy sikertörténet legyen?

Támogatom az egyszem csemetémet amiben csak lehet.

Helyes! Helyes! A VI. EMI-tábor mottója a "Legyen úgy, mint régen volt!" jelmondat. Szerinted miért? Mit üzen? Egyetértesz vele?

Igen, találónak tartom, mert közös célunk az összefogás megteremtése, hiszen csak így lehet bármit is elérni...

Ha jól értesültem, az idén először részt veszel a táborban. Hozol-e tortát a szülinapomra?

Igen, ott leszek! Torta is lesz!

Remek...!

Ez is bizonyítja, sok olyan ember van kis csapatunk körül, akik meggyőződésből teszik a dolgukat, segítenek minket, holott nem is tagjai (hivatalosan) az EMI-nek. Hány és hány ilyennel találkozunk munkánk során. És bíztató jel, hogy egyre többen vannak! Teszi a dolgág Előd is, a sepsiszentgyörgyi EMI elnöke:

Egy szentgyörgyi magyar fiatalnak más a tábor, mint mondjuk egy brassóinak vagy enyedinek. Mit gondolsz mégis mi az, amiért évről-évre ennyien velünk tartanak?

Én azt gondolom, hogy a székelyföldi fiatalok jobban benne vannak az erdélyi magyar ifjúsági élet körforgásában, könnyebben eljut hozzájuk az információ a nyári ifjúsági táborokról. Tény, hogy Szentgyörgy a legtávolabbi székelyföldi helyszín, ennek ellenére több százan választják évről-évre az EMI-tábort.

A szentgyörgyi EMI méltán híres a városotokban. Az EMI-tábornak is ilyen hírneve van Erdélyben?

Igen, az EMI-tábor fesztivállá nőtte ki magát, lassan Tusványos méretű rendezvény. Sepsiszentgyörgyről többen utaznak a táborba, mint a Félszigetre például. Az jó dolog, hogy egyre több fiatal nemzeti táborokban szocializálódik, de a felhígulással is vigyázni kell, hiszen nem egészséges ha a tábor mondanivalója nem érvényesül, mert egyesek pusztán szórakozni jönnek, de ez a veszély még nem áll fen szerencsére. 

Mindenkitől megkérdeztem, hát Tőled is! A tábor mottója a "Legyen úgy, mint régen volt!" idézet. Hogy legyen, milyen legyen?

Láthatjuk, hogy Európában válságba kerültek a hagyományos értékek, de még a kereszténység is. Én azt gondolom, az EMI-tábornak az a szerepe a mai világban, hogy keresztény, a nemzete iránt elkötelezett fiatalokat neveljen.

Mi az amit másként csinálnál ha előről kéne kezdeni a szervezési munkát az EMI keretei között? Vagy nincs ilyen?

Alapvetően nem kellene nagy dolgokat újrakezdeni. A sepsiszentgyörgyi EMI egy nagy taglétszámú, sok rendezvényt lebonyolító szervezet, gyakorlatilag az egyetlen ifjúsági szervezet a városban amely színházat, kultúrpalotát, sportcsarnokot egyaránt meg tudott tölteni az elmúlt években a rendezvényeivel.

Neked, mint szervező az EMI-tábor öt napja megfeszített munka, vagy kellemes időtöltés?

Elsősorban munka, mert nagy a felelősség, hogy rend és tisztaság legyen a táborban. (Előd felel a tábor tisztaságáért!) A tavalyi kérdőívekre adott válaszok is azt bizonyítják, fontos a higiénia. Amikor időm van, szívesen beűlök előadásokat hallgatni a sátrakba, de a Keskeny út sátornál is sokszor elidőzöm, nagyon kedvelem a Láthatatlan színházat.

Akkor az utolsó kérdésem: Jövőre ott leszel a szervezők között?

A szervezési munka sokrétű, hiszen a tagszervezeteknek városukban is népszerűsíteniük kell a tábort, szervezni a diákcsoportokat, a felutazást stb.. Remélem minden évben hozzájárulhatok a tábor sikeréhez.

A szentgyörgyi EMI-re rákereshettek a világhálón, és ellátogathattok honlapjukra is a www.emihirek.ro címen. 2010-től részben új elnöksége van szervezetünknek. Így lehetett az EMI országos titkára Julcsi, kit faggattam a múltról, és a Szórványért sátorról is:

Mióta állsz közel az EMI-hez? Mióta szervezel EMI-tábort?

2007 tavaszán alakult meg Nagyenyeden az EMI. Március 15-én szerveztük első előadásunkat, de az EMI-tábor szervezőcsapatához is ugyanebben az évben csatlakoztam. 

Ez akkor – lassacskán – történelem. Milyen volt akkoriban az EMI? Sokat változott?

Az enyedi csapat 5-6 diákból állott. Próbáltuk mi is színesebbé tenni a kollégium életét, előadásokat tartottunk, ajándékgyűjtést szerveztünk, könyveket adományoztunk. Nagyon sajnálom, hogy megszűnt az enyedi EMI, de nem volt diák aki érdeklődött volna továbbra is. Ekkor felkerültem Marosvásárhelyre, és ott próbáltam bekapcsolódni az EMI munkájába, de két évig csak a tábor szervezésében segítettem. A nagyenyedi EMI kis csapat volt, így közelebbről ismertük egymást. Más élményt nyújtott mint most, mikor a szervezet már ilyen nagyra nőtt.

Ha most kéne csatlakozz az EMI-hez, megtennéd?

Igen, gondolkodás nélkül.

Te, mint az EMI titkára mit gondolsz arról, hogy sokan azt mondják: az EMI egy politikai szerveződés?

Ez így nem igaz. Kikérik az EMI véleményét mert úgy látják, hogy egy folyamatosan fejlödő szervezet vagyunk és adnak a véleményünkre. Aki a magyar ügyek mellett kiáll kompromisszum nélkül, azt támogatni tudjuk, de ez nem politika.

Az EMI számodra életcél vagy eszköz valamihez? Ha eszköz, mihez?

Az életcél megvalósításához szükség van eszközökre. Ha az EMI, és mindaz amivel foglalkozik  életcél, akkor az EMI lehet az eszköz is számomra, egy keret. Életcél lehet mindannak megvalósítása amit az EMI felvállalt és ezután is fel fog vállalni. 

Lesz Szórványért sátor a táborban melyben a te kezed is benne van. Nincs egy kicsit szórványromantika íze a dolognak? Miért fontos egy ilyen - látszólag vesztett ügy – felkarolása? Hírnév vagy cselekvési szándék?

Amint mondtad, látszólag vesztett ügy, de élnek olyan fiatalok a szórványban (és nem csak fiatalok) akik szeretnének változást látni. A szórvány nemcsak azt jelenti, hogy ott élnek és csak beolvadnak környezetükbe, hanem azt is, hogy olyan eszközökkel melyek az adott településen biztosítva vannak, valamit tegyenek a beolvadás ellen. Ilyen a helyzet például Türben, hol a lelkipásztor magyar órákat tart, hova gyerekektől kezdve idősekig, mindenki eljár. Szórványromantika íze akkor lenne, ha csak beszélnénk róla és nem tennénk semmit. Nyílván a cselekvési szándék hajt minket és nem a hírnév. Reméljük, hogy az olyan apró lépésekkel, mint a látogatások, gyereknapok szervezése, karácsonyi ajándékok eljuttatása szórványtelepülésekbe, előre  mozdítják az ügyet, és lesz jövője a szórványmagyarságnak is.

Nemrég alakult az EMI szórvánnyal foglalkozó szakcsoportja, ám e rövid idő alatt is bámulatos dolgokat valósítottak meg. Honlapjukat a www.szorvanyert.magyarifjak.org címen tekinthetitek meg. Végezetül pedig, de nem utolsó sorban, Margit volt az, ki válaszaimra felelt. Ő az EMI-táborok programfelelőse, ő ügyel azért, hogy minden sátorban érdekes tevékenységek, előadások legyenek. Azért került mégis utolsónak, mert hiába írtam neki, nem válaszolt. Sok a munka, kevés a kéz! Végül azért - ha lassan is -, de kaptam feleletet minden kérdésemre:

Azt mondom EMI-tábor, mi jut eszedbe?

Telefonálás, idegeskedés, szaladgálás.

Ezek szerint neked nem jött be a táborszervezés. Miért csinálod mégis?

De „bejött”, mert eddig minden évben sikeresek voltunk. Jó érzés látni az eredményt, a sok programot és a rengeteg fiatalt, akik hallgatják az előadásokat, és látogatják a különböző tevékenységeket.

Csupán ez motivál? Esetleg - Sooskával ellentétben - te kapsz ezért fizetést?

Nem, Tomika, nem kapok fizetést... Bár jól jönne! Az motivál, hogy így a saját közéleti álláspontunkat tudjuk szélesebb körben megismeretetni az emberekkel, mert igyekszünk az EMI-s értékrendnek megfelelő előadásokat és témákat felvonultatni.

Ha ezért nem kapsz fizetést, akkor miért kapsz? Úgy értem, mi a polgári foglalkozásod? Mesélj kicsit magadról!

Jaj, Tomika! Tényleg meséljek?

Igen, igen. Pár szóban: ki vagy, mi vagy?

Projektmenedzser vagyok egy műemlékvédelemmel foglalkozó alapítványnál.

 Akkor nem áll messze tőled a szervezés... Tudva, hogy te vagy a tábor programfelelőse felmerül a kérdés, hogy a programtervben szereplő előadások, foglalkozások a te gondolkodásmódodat, érdeklődési körödet tükrözik, vagy csak szeretnéd, hogy így legyen?

Csapatmunka a program összeállítása, nem egy emberes feladat. 

Nyílván te keresed fel a legtöbb előadót, így sok érdekes és fontos emberrel beszélgetsz. Volt már olyan, akit kissé félve hívtál fel, esetleg izgultál?

Nem emlékszem, hogy izgultam volna, bár az RMDSZ-es képviselőket mindig külön élmény felhívni...

 Utolsó kérdésem: Számodra milyennek tűnik a tábor? Kinőtte magát? Mit változtatnál?

Ki hát! Kinőtte magát! Mit változtatnék? A helyszínt.

Ő is elviharzott, mert éhes volt. 

Láthatjátok, az EMI-tábor megszervezése egy egész éves munka, hiszen sok ember dolgozik ingyen, önkéntesen. Ugyanakkor azok akik az EMI-tábort megszervezik – sokak örömére – még egy szervezetet is elvezetnek, mely szervezet éves tevékenysége magáért beszél.

Amennyiben Te is csatlakoznál az EMI-hez, kattanj az alábbi linkre, és tudj meg még többet rólunk, céljainkról, munkánkról!

LINK: http://emitabor.hu/erdely/?o=170

Hibázott a kormány

Megjelent a Paprika.radio.ro-ban 2010-7-13 01:59

Románia lakosainak közel háromnegyede véli úgy, hogy túl lassan reagáltak a hatóságok az árvizekre – derült ki a Román Értékelési és Stratégiai Intézet (IRES) felméréséből. A július 6-8 között zajló felmérés A hatóságok és az árvíz címet viselte. A lakosság 70 százaléka gondolja úgy, hogy a helyi hatóságok túlságosan későn tettek lépéseket az árvizek ellen. 22 százalék szerint gyorsak voltak, 6 százalék nem tudja, 2 százalék nem válaszol. A központi hatóságok gyorsaságát illetően a megkérdezettek 76 százaléka szerint a kormány túlságosan lassan reagált az árvízhelyzetre, és csak 16 százalék gondolja úgy, hogy időben tett lépéseket. Az államelnöknek az árvíz sújtotta területeken tett látogatásairól 67 százalék véli úgy, hogy szükségesek, 29 százalék ellenzi. A megkérdezettek mintegy negyede gondolja úgy, hogy a kormány a hibás az évente bekövetkező árvizek miatt. 21 százalék a helyi hatóságokat okolja, 19 százalék pedig Istent.(manna.ro)

Küszöbön a tejszektor problémáinak rendezése

Megjelent a Paprika radio.ro-ban 2010-7-13 14:13

A tejszektor helyzetének rendezését célzó átfogó intézkedéscsomag beterjesztését ígérte ez év végéig Dacian Cioloş mezőgazdasági EU-biztos, miközben Brüsszelben tejtermelők százai tiltakoztak az alacsony felvásárlási árak miatt. Az EU-országok mezőgazdasági miniszterei áttekintették a válságba jutott európai tejszektor helyzetét, és mint Cioloş mondta, annak módját keresték, miképpen lehetne annyi bizalmat ébreszteni a termelőkben, hogy továbbra is fenntartsák e befektetésigényes ágazat életképességét. Az EU-biztos rámutatott, hogy még nem jött el az ideje a tejágazatban a kvóták teljes eltörlésének. Kiemelte, hogy a tejtermelők nem csupán egy bizonyos terméktípust állítanak elő, hanem munkahelyeket teremtenek, és egyben meggátolják egyes régiók elnéptelenedését is. (transindex.ro)

Megszűnhet az egységes adókulcs, progresszív adórendszer jöhet

Megjelent a Krónika-ba 2010.07.13

Noha végleges döntés egyelőre nem született, valószínűsíthető, hogy január elsejétől megszűnik a hat éve bevezetett 16 százalékos egységes adókulcs, helyét pedig a jövedelem nagyságán alapuló progresszív adózás veszi át. Az intézkedést Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter helyzete kilátásba. A Krónika által megszólaltatott politikusok, gazdasági elemzők többsége nem ellenzi az intézkedést. Az elemzők arra figyelmeztetnek: fennáll a fekete gazdaság növekedésének veszélye, a vállalkozók pedig gazdaságélénkítő intézkedéseket várnak. A jövedelem progresszív adózását javasolja január elsejétől a jelenleg alkalmazott 16 százalékos egységes adókulcs helyett Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. A tárcavezető erről a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak nyilatkozott. Mint hangsúlyozta, ezt az intézkedést a nyugdíjak megadóztatásával és a hozzáadottérték-adó (áfa/TVA) 2-3 százalékos csökkentésével párhuzamosan kellene meghozni. A miniszter szerint a progresszív adórendszer januári bevezetése elengedhetetlen az ország működéséhez, mivel az egységes adókulcs nem képes fenntartani az állami költségvetést. Vlădescu – aki a Tăriceanu-kormány pénzügyminisztereként egyike volt az egységes adózás szorgalmazóinak – úgy látja, a különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a progresszív adó lehet a megfelelő megoldás a jelenlegi helyzetre. „Az egységes adózás egy korszak volt, de most véget ért. Mindezt nem azért mondom, hogy politikai vitát gerjesszek” – fogalmazott a pénzügyminiszter. Mint kifejtette, felvetésével nem az egységes adókulcsot szorgalmazó demokrata liberálisok ellen beszél, s nem is a progresszív adózást szorgalmazó szociáldemokraták pártját fogja. „Ez egy szigorúan szakmai opció, aminek alapját a minisztérium szakemberei által végzett elemzések képezik” – hangoztatta a szaktárcavezető. Ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy óriási gazdasági tévedés volt az áfaemelés. Mint elmondta, a szaktárca és a Román Nemzeti Bank (BNR) szakemberei most egy olyan projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné az áfa 2-3 százalékos csökkentését, ami hozzájárulhatna a fogyasztás fellendüléséhez.

Meg nem erősített bejelentés

Emil Boc miniszterelnök keddi sajtónyilatkozatában azonban nem cáfolta, de nem is erősítette meg Vlădescu kijelentéseit, mindössze annyit mondott, megtiltja, hogy a továbbiakban a tárcavezetők olyan témákban nyilatkozzanak, amelyekről a kabinetben nem született végérvényes döntés. A kormányfő ugyanakkor rámutatott, hogy kormánya programjában vállalta, hogy védelmezi az egységes adókulcsot, illetve a 19 százalékos áfát. „Az áfát az alkotmánybíróság döntését követően kénytelenek voltunk emelni, de ez a kormány óriási erőfeszítéssel dolgozik azért, hogy megvédje azokat a dolgokat, amelyeket felvállalt. Az egységes adókulcs nem szemináriumi téma, hanem egy igen fontos politikai döntés, amit nem lehet egy sajtónyilatkozattal bedobni a köztudatba” – szögezte le Boc, aki szerint a kormány tagjainak egységes véleményt kell tolmácsolniuk.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes eközben úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben sem a kormánykoalícióban, sem az RMDSZ-ben nem született döntés. „Csak a saját véleményem mondhatom. Én komolyan megfontolnám a progresszív adózás bevezetését. Egyetértek ezzel az ötlettel, mivel főként a jelenlegi válsághelyzetben társadalmi szolidaritásra van szükségünk, azoknak az embereknek a szolidaritására, akik több pénzt halmoztak fel” – fogalmazott Markó, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy gazdasági szempontból valóban hatékony döntés lenne-e a progresszív adóztatás.

 Markó: elég a megszorításokból

 Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a Szövetség nem fogad el további olyan megszorító intézkedéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez, vagy az adók további növeléséhez vezetnének – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján.

Bár az elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaság-ösztönző intézkedéseket hozzon a gazdasági élet fellendítése érdekében.

Az RMDSZ álláspontja az, hogy a megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha ez idő alatt komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket foganatosít a kormány, és ha sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást – szögezte le a szövetségi elnök, aki hozzátette: bár a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó kormánydöntés alkotmányellenesneknyilvánítását követően a koalícióban felmerült a nyugdíjak megadóztatásának lehetősége, az RMDSZ elutasította ezt.

„Valóban szóba került az adótörvénykönyv ezirányú módosítása, de egyelőre ez csak mese” – válaszolta a Krónika kérdésére Lakatos Péter parlamenti képviselő. Megtudtuk: Traian Băsescu államfő valamennyi minisztert megkérte, még ne beszéljenek a progresszív adózás bevezetéséről. „Olyan esetekben, amikor alkotmányossági kérdések merülnek fel, megoldást kell keresni” – magyarázta Lakatos. Mint részletezte, ehhez hasonló intézkedés lett volna a nagy nyugdíjak megadóztatása is, de amikor a képviselők ezt a javaslatot tették az elnöknek, Băsescu hallani sem akart róla, később pedig kiderült, hogy a nyugdíjcsökkentés alkotmányellenes.

Romániában egyébként amúgy is csak papíron létezik egykulcsos adórendszer a Bihar megyei RMDSZ-es honatya szerint, sok ugyanis a kiskapu, emellett a különféle illetékek összeadódnak: a 16 százalékos profitadóra például az osztalékból még rá kell fizetni tíz százalékot, illetve a minimáladó sem 1 százalékos. „A kormány emellett számos szubvenciót számolt fel idén, de az még nem dőlt el, hogy a támogatások hogyan oszlanak majd meg. Összességében az a helyzet, hogy az adórendszer folt hátán folt, mégsem felel meg a mostani helyzetnek” – fogalmazott Lakatos, aki szerint az új adótörvénykönyv létrehozásához átfogó elemzésekre van szükség, mert nem elég bizonyos hiányosságokat pótolni, másokat pedig érintetlenül hagyni. „Mindennek pedig október 15-ig el kell dőlnie, hiszen ekkorra kell elkészülnie a jövő évi költségvetés-tervezetnek, és akkorra már világossá kell hogy váljon, miből áll össze a bevételi oldal” – sommázott Lakatos Péter.

Átlátható rendszert szorgalmaz László János

Nem tartja rossz ötletnek a progresszív adózás alapelvét László János székelyudvarhelyi üzletember, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági szakbizottságának elnöke sem. A vállalkozó szerint azonban Románia jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tovább bonyolítsa amúgy is bonyolult adórendszerét. „A beteg gazdaság gyógyításának három fokozata van – magyarázta László János. – Első lépésben az állami költségvetés kiadásait kell csökkenteni, ezután egyszerű és átlátható adórendszert kell kidolgozni, majd gazdaságélénkítő-csomagot gyakorlatba ültetni. Az első kettő nélkül a harmadik lépés sem működik.” László szerint a jelenlegi adórendszer is annyira bonyolult, hogy még az a vállalkozó sem fizeti be rendesen járulékait, aki különben tisztességesen akar adózni. „Nem tovább bonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell a rendszert” – véli László János, aki szerint az áfaemelés elhibázott intézkedés volt, és a politikusok is rájöttek, hogy nem fenntartható.

Elemzői pro és kontra

Jó kezdeményezésnek tartja a progresszív adózást Ilie Şerbănescu. Az ismert gazdasági elemző kedden lapunk kérdésére leszögezte, az egységes adó kulcs semmit nem hozott Romániának. „A liberálisok azzal érveltek, hogy az egységes adókulcs munkahelyeket teremt, de 2004. és 2008.  között a mintegy 140 ezer munkahelyből 125 ezret az állam hozott létre. Akkor lett volna értelme az egységes adókulcsnak, ha a magánszektorban jött volna létre ennyi munkahely” – mondta Şerbănescu.  Az elemző szerint semmilyen kézzelfogható eredménye nem volt az egységes adókulcsnak. Kérdésünkre, hogy a progresszív adózás kiválthatja-e a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését és az 5 százalékos áfaemelést, mint azt korábbi nyilatkozatában Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter állította, Şerbănescu leszögezte, a progresszív adódásból származó jövedelmek nem tudják pótolni a közalkalmazottak bérének csökkenéséből és az áfa emeléséből származó bevételeket. „Az egyetlen dolog, amit megtehetnek, hogy igazságosabbá teszik a nyugdíjak adózását, a jelenlegi egykulcsos adórendszerben ugyanis az ezer lejnél kisebb összeget kapó nyugdíjasok járnak a legrosszabbul. Progresszív adózás mellett nekik akár tíz százalékra is csökkenthetik az adót, és ez így is lenne méltányos” – összegzett a gazdasági elemző.

„Kapkodó, át nem gondolt bejelentések, intézkedések követik egymást, miközben a vállalkozói szféra a gazdaságélénkítő csomagot várja” – fejtette ki a Krónikának Herman Rosner. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a progresszív adózás már nem ront a helyzeten, mert az ennél rosszabb már nem lehet. „Azonnali hatállyal meg kellene szüntetni az átalányadót, hiszen a kis- és közepes vállalkozók egy része bizonyos sávban 32 százalék átalányadót fizet, ami a 24 százalékos áfával tetézve 56 százalékos adóteher. Ennél többet adózni, már semmilyen adókulccsal nem lehet. Minden európai országban adócsökkentéssel próbálják serkenti a gazdaságot” – szögezte le Rosner, aki szerint aggasztó, hogy egyre több nagyvállalkozó fontolgatja, hogy átteszi székhelyét Ciprusra. A szakember ugyanakkor nehezményezi, hogy a kormány nem konzultál a gazdasági szféra képviselőivel. „Ha a fekete és a szürke gazdaság sávját 2 százalékkal csökkentenék, sokat javítana a költségvetési hiányon. Erre az európai országok bevált módszereket alkalmaznak. Például ha tudják, hogy a kenyér 40 százaléka feketén talál gazdára, biztosítani kell a lakosságnak, hogy a kenyérszámlái egy hányadát leírhassa a személyi jövedelemadójából. Ilyen esetben mindenki kérné a számlát a kenyérre, és fehéredne a gazdaság” – részletezte a szakember. Rosner szerint ugyanakkor nem lehet a pénzügyi törvényt állandóan változtatni, és amíg a kormány nem talál módszert a gazdaság élénkítésére, a problémák csak gyűlnek, mert az államkassza bevételei nem fognak növekedni.

„Csökkenteni fogja az adózási kedvet a progresszív adózás bevezetése, emellett a fekete- vagy szürkegazdaság erősödését is ennek számlájára írhatjuk majd” – vélekedik Pajzsos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdasági tanszékének adjunktusa. A közgazdász elmagyarázta: ha a nagyobb fizetésekre nagyobb adót kell majd fizetni, a munkaadók ezeket titkolják majd el a legszívesebben, a munkavállaló pedig kényszerhelyzetbe kerül: ha nincs más munkalehetősége, elfogadja, hogy a fizetésének egy kisebb részét kapja csak legálisan, a többit pedig feketén. Ez pedig a különböző szociális juttatások igénybevételekor üt majd vissza, hiszen mindegyik annál kisebb lesz, minél kevesebbet fizetett be az illető járulékként az államkasszába. Az eltitkolt jövedelmek és be nem fizetett adók miatt pedig természetesen az állam is bevételkiesésre számíthat. Az egykulcsos adórendszer 2006-os bevezetése Pajzsos Csaba szerint valamelyest megtisztította a román gazdaságot, megnövelte az adózási kedvet, ha azonban a progresszív adózás tér vissza, épp az ellenkező hatás mutatkozik majd meg.

Vlădescu: több mint 1,5 százalékkal csökkenhet a GDP

Románia idei bruttó hazai terméke (GDP) több mint 1,5 százalékkal csökkenhet, nagyobb mértékben az eddig vártnál, a kormány megszorító intézkedései miatt – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Mint  beszámoltunk, korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stagnálni várta a román GDP-t az idei évre, de nem zárta ki azt sem, hogy 0,5 százalékos lesz a csökkenés. A pénzügyminisztérium június végén több mint egy százalékos GDP-csökkenéssel számolt. Az idei első negyedévben 2,6 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakával összevetve. Tavaly egész évben 7,1 százalékkal csökkent a hazai össztermék. Sebastian Vlădescu a lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Románia 2013-ig meghosszabbítja az IMF-fel kötött hitelszerződését. Mint ismeretes, a 13,6 milliárd euró készenléti hitelt 2009 májusában hagyta jóvá az IMF két évre. Idén július elején az IMF igazgatótanácsa 913,2 millió euró  újabb hitelrészlet folyósításáról döntött. Az azonnali átutalásról az után született döntés, hogy zöld fényt kapott a kormány új takarékossági csomagja. A július elején jóváhagyott összeggel az ország 10,7 milliárd eurót hívott már le a készenléti hitelkeretből.Szerző(k): Nagy Orsolya, Kiss Előd-Gergely, Bíró Blanka, Bálint Eszter

Megjegyzés 

Szinte meglepetésként hathat a kormány vezetőjének az egységes adókulcs melletti érvelése, de ugyan olyan  a többiekké is, viszont a Serbanescu úr által mondottak reálisnak hatnak. 

A Krónika riporterei viszont nem éppen tartották be a deontologiai normák által előírt "egyenlő távolságot" A megkérdezettek között vannak olyanok is, akik gyakorló KKV vezetőként ismerik azokat a buktatókat, amelyek egy gazdaság élénkítő lehetnének ha megfelelően vannak alkalmazva.Anélkül, hogy belemerülnénk meg kell jegyezni, hogy a polgáriak már rég a diferenciált adókulcs mellett tették le voksukat. Amikor a demokraták az egységes adókulcs mellett téblábolnak lényegében a gazdagokat "zárják ki" a sokat hangoztatott szolidaritásból, a kockázat vállalás lehetőségeitől. Nem érthető viszont a közgazdasági szakembereket oktató vélekedése, hiszen a"fekete gazdaság" virágzott eddig is és soha sem törődött az adóbevétellel vagy a  GDP-vel, vagy nem ismeri eléggé a jelenlegi realitást hiszen nem korekt a kis vállalatoktól sokat bevenni a nagyoktól pedig semmit sem. Azon kívül a kicsi által be nem fizetett összeg után kicsi lesz a büntetés, de a nagy után már nem érné meg, mert a nagy vállalkozónak a büntetés is nagy  lesz vagyis az eddigi gondolkodás módján is javítana,mert eddig nem az államkasszába hanem az ügyvédjének fizetett kisebb-nagyobb összeget. (Erdélyi Polgár)

Mobil gátak árvíz ellen

Megjelent az erdély.ma-ban [ 2010. július 13., 14:50 ]

 Újfajta gát az árvíz ellen. Most tesztelik azt az előre gyártott elemekből összeállítható gátat, amelyet, fogazott élének köszönhetően, egyenetlen területen is föl lehet szerelni. Egy km ilyen gát felépítése fél napot vesz igénybe.

Ez az a gát, amelyet három nagybányai mérnök dolgozott ki. Most 800 méteren helyezték el a Szeret partján Bákó megyében, és 200 méteren Galacon, a Duna legalacsonyabb pontján. Itt a legkritikusabb a helyzet. A többi érintett területen homokzsákokkal védekeznek.

– Nagy víznyomás alatt teszteltük, és egy alkotóeleme sem lazult ki. A gyakorlatban maximum 1 m magas vízoszlopot kell, hogy megállítson, ez a gát azonban ennek tizenötszörösét bírja ki. Tehát szinte lehetetlen, hogy ezt a gátat ledöntse a víz. Gyors- és lassú folyású vizekhez is lehet alkalmazni – magyarázza előnyeit Dumitru Matei, a befektető.

5 km előre legyártott gátrendszert 500 ember 10-15 óra alatt fölépíthet. Bár 1 kilométere 500 ezer euróba kerül, megérheti az árát, hiszen ha például Galac városa víz alá kerülne, számítások szerint az napi 43 millió euró kárt okozna.Kirsch Norbert/Jankó Anita Duna Tv, Híradó

Marketingpercek – Négy legyet egy csapásra!

Mewgjelent az erdély.ma-ban [ 2010. július 13., 14:14 ]

„Ha ön vesz egy doboz cigarettát és kitölt egy formanyomtatványt, megajándékozzuk egy klassz cigarettagyújtóval" – bizonyára többen kaptunk már efféle ajánlatot, kávézókban, éttermekben, nagyobb társasági eseményeken.

És hogy ez több okból is nagyszerű üzleti hú- zás, az Farkas Levente marketingszakember elemzéséből derül ki, aki szerint ennek négy területen is eredményt kell hoznia.

Az ezt a fajta marketingeszközt használó cég eladást valósít meg, ráadásul olyan ügyfélnek ad el, aki amúgy nem azt a márkát fogyasztja. És mivel az ajándékba kapott tárgy a márka dizájnelemeit hordozza, az ily módon megkörnyékezett kliens ezentúl már őket reklámozza. A formanyomtatvány a felmérés szerepét látja el, ami későbbi marketingterveknél lehet hasznos. És végül, a megadott elérhetőségek a direkt marketinges megszólításra nyújtanak kitűnő lehetőséget.

De van, hogy ez a sikerekkel kecsegtető marketingfogás elcsúszik egy apró, banális hibán, oda nem figyelésen.Príma Rádió

Minisztériumok a szomszéd országokban élő magyarokért

Megjelent az Erdély.ma-ban [ 2010. július 13., 17:07 ]

Előkészítő ülését tartotta a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte nemzetpolitikai tárcaközi bizottság. A tárcaközi bizottság lényege: hogy összehangolják a különböző minisztériumok a szomszéd országokban élő magyarságért végzett munkáját, és egységes információs rendszer alakuljon ki.

Azt szeretnék elérni, hogy a határon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő gondolkodásmód legyen meghatározó az államigazgatás egészében.

- Nekünk olyan nemzetpolitikát kell folytatnunk, ahhoz, hogy a magyar nemzet fenn tudjon maradni, ami az anyaországi magyarságon túlmenően a Kárpát-medencei magyarság megtartását szolgálja, és tekintettel van a nyugati emigrációban, a nyugati magyarokra is – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.Duna Tv

Sóvidék Önt is szeretettel várja!

Megjelent az erdély.ma-ban[ 2010. július 13., ]

 Sóvidék Erdély egyik legkiterjedtebb, leglátogatottabb turisztikai célpontja. Központjában, Parajdon, nyári időszakban akár 5000 – 8000 személy is megfordul naponta. Köztudomású, hogy a sóbánya levegőjének belélegzése kiválóan alkalmas a légúti megbetegedések gyógyítására. Bár a legtöbb turista ezért keresi fel Sóvidéket, azonban a környék sok más látnivalót is kínál: gyógyhatásáról Parajd termálfürdője is híres, itt található Áprily Lajos költő emlékháza, Korond elsősorban az ott készült népi kerámiáról közismert.

Szováta elsősorban a Medve-tóról híres, amelynek vize a nagy sótartalom miatt nagyon egészséges. Szezonban ott is naponta több ezren gyógyulnak-pihennek. Alsó- és Felsősófalva környékén a valamikor jó megélhetést biztosító sóhegyek a látványosságok.
Sóvidék szállásadói közösen próbálják szolgáltatásaikat hatékonyabban népszerűsíteni. A www.parajdiszallasok.hu és a www.cazare-praid.com honlapokon a szálláshelyekre vonatkozó minden információ megtalálható a is.
Sóvidéki Vendégfogadók Egyesülete

Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés

2010. július 06. kedd, 19:23

A konstrukció általános célja a kisebb környezeti terheléssel járó megújuló energia alapú energiatermelés elterjesztése, ezen belül növelni a megújuló energiaforrásokon alapuló hő- és villamosenergia szerepét az összenergia felhasználáson belül és ezen keresztül csökkenteni a széndioxid kibocsátást. Pályázók köre 1. Vállalkozások: - Jogi személyiségű vállalkozás (kivéve lakás- és mezőgazdasági szövetkezetek) - Jogi személyiség nélküli vállalkozás 2. Költségvetési szervek: - Költségvetési szerv és intézménye 3. Non-profit szervezetek: - Jogi személyiségű nonprofit szervezet (kivéve pártok) - Kivéve jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 4. Átmeneti és technikai besorolások: - Egyéb gazdasági szervezet (kivéve megszűnt gazdálkodási forma) - Egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység - Technikai kóddal rendelkezők Támogatható tevékenységek köre 1) Napenergia alapú villamosenergia termelés 2) Biomassza-felhasználás villamosenergia vagy kapcsolt hő és villamos energiatermelésre 3) Vízenergia-hasznosítás: 5 MW alatti vízerőművek építése és felújítása, villamos energia hálózati kapcsolatának kiépítése, és felújítása 4) Biogáz-termelés és felhasználás 5) Geotermikus energia hasznosítása 6) Szélenergia-hasznosítás 7) Megújuló energiaforrások kombinálása A támogatási intenzitás 10-70%-ig terjedhet. A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege minimum 1 millió, maximum 1 milliárd Ft lehet. Megjegyzés Romániai pályázási körülmények ugyan nem éppen ennyire biztatóak , de ha közös projektek mentén el tudunk indulni azaz erdélyiek a magyarországiakkal közösen indulnak el akkor már elképzelhető, hogy a hazai KKV-k is nyerhetnek pályázatot és nem a politikum közeliek számára lesz majd elérhető az a kis támogatás amit meglehet pályázni (Erdélyi Polgár)

Helyzetbe kell hozni a hazai kkv-ka

2010. július 08. csütörtök,

Hamarosan elkészül az előterjesztés az európai uniós források lehetséges átcsoportosításáról. Azzal, hogy a kormány egy helyre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba koncentrálta az erőforrásokat, végre megjelenhet az egységes szemlélet a közvagyon kezelésében és a nemzeti fejlesztésben – hangsúlyozta Fellegi Tamás miniszter a külgazdasági szakdiplomaták hagyományos külpiaci értekezletén. A miniszter a gazdaságdiplomaták előtt prioritásként jelölte meg a gazdaság dinamizálását és tartósan fenntartható növekedési pályára állítását, Magyarország versenyképességének és tőkevonzó képességének fokozását, valamint a foglalkoztatottság nagyarányú növelését. Fellegi Tamás szerint ugyanakkor a célok eléréséhez változtatni kell a források allokálásának módján. Ma az európai uniós pályázatoknál ugyanis a beadástól a kifizetésig átlagosan 9 hónap telik el, ez akár 18 hónapig is elhúzódhat. Az átlagos kifizetési idő 3 hónap, ám akár 9 hónapot is igénybe vehet. Jelenleg a hazai kkv-k csupán 10 százalékban részesülnek a pályázatokból, 65 százalékot kapnak államigazgatási nonprofit szervezetek (önkormányzat, iskola, minisztérium, kórház), 21 százalék jut nagyvállalatoknak, 4 százalék pedig nem államigazgatási nonprofit szervezetekhez kerül. Fellegi Tamás kiemelte: mindez azért komoly baj, mert az uniós keretből rendelkezésre álló ténylegesen kifizetett forint keresletet ösztönöz. Egyes becslések szerint egy forint támogatás a beruházások multiplikátor hatásán keresztül akár három forint mértékű gazdasági növekedést is generálhat. A miniszter elmondása szerint a jelenlegi helyzeten változtatni kell, folyik a pályázati rendszer felülvizsgálata, egyszerűsítése, átalakítása, a projektek forrásösszetételének ellenőrzése, az optimális szerkezet kialakítása. A kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a gazdaság dinamizálása a lehető leggyorsabban megtörténhessen. Ezért a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban még a héten befejeződik az átvilágítás az európai uniós forrásokról, majd előterjesztést készítenek a kormány számára arról, hogy hogyan javasolják átcsoportosítani azokat.Forrás: vg.hu

Januárban indul a II. Széchenyi-terv

2010. július 07. szerda, 10:12

A II. Széchenyi-terv keretében tömegesen jelennek majd meg a pályázatok – közölte tegnap a parlamentben  Matolcsy György  nemzetgazdasági miniszter, aki tevékeny részt vállalt az I. terv kidolgozásában és útnak indításában. Január 15-én, a Széchenyi-terv indításának tizedik évfordulóján startol a II. Széchenyi-terv. Habár a SZT II-ről részletek még nemigen állnak rendelkezésre, interjúkból, beszédekből annyi tudható, melyek lesznek a prioritásai. Az egészségipar – a gyógyszeripartól az orvosiműszer-gyártáson, a gyógyturizmuson keresztül a négy nagy orvosi egyetem fejlesztéséig –, a zöldenergia, az energiahatékony lakásfelújítás és a lakásépítés ide tartozik majd. Miként az I., úgy a II. is a kis- és középvállalatok támogatását tűzi ki célul, s pályázatok útján uniós és hazai forrásokat használnak majd finanszírozására. A kormányzaton belüli feladatmegosztás értelmében a Matolcsy irányította nemzetgazdasági tárca tervezi meg – a miniszter által „tömegesnek” nevezett pályázatokat, ugyanakkor a pénzosztás, a pályáztatás teljes egészében a Fellegi Tamás által irányított nemzeti fejlesztési tárca feladata lesz. Vélhetően egyébként a SZT II-be – miként elődje esetében is – a különféle forrásokból finanszírozott különféle pályázatokat „lapátolják majd össze”. Az első Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozták ki és fogadták el, hat évre kitekintő középtávú, 2001-től 2006-ig terjedő időszak kiemelt fejlesztéseit tartalmazta. A 2002-es kormányváltást követően azonban elhalt a program. A 2001–2002-es időszakra a költségvetésben meghatározott állami társfinanszírozással rendelkezett: 2001-re 295,9 milliárd, 2002-re 330,8 milliárd forinttal. 2001 végéig közel 14 ezer pályázat érkezett be, és ebből 11 ezer, a pályázatok közel 80 százaléka kapott támogatást – olvasható az Ecostat által az akkori Matolcsy-féle szaktárca felkérésére 2002 májusában elkészített gazdaságossági gyorsmérlegből. A terv hat fő programjának keretében, az indulás első évében összességében 120 milliárd forint támogatást ítéltek oda, ez a 2002. évi – akkor – várható GDP-nek 0,7 százaléka volt. Az egyes pályázatok céljainak elemzése alapján 1 forintnyi támogatás 4 forintnyi beruházás indítását segítette elő.Forrás: vg.hu

Új gazdasági lehetőség most és a jövőben

Munkára fel, magyar ifjúság! Lehetőség van a turisztikában: kulturális turizmus !

                                                                                           

A torockói Turisztikai Fórumon, ami a Tóbiás Házban volt megszervezve, bemutatásra került a KözMag magazin és ezen kívül még négy előadás volt program szerint megtartva, amelyek a faluturizmust gazdasági monopolhelyzetbe helyezve a legáttörőbb felemelkedést jósolták, amely akár több ezer új munkahelyet teremthet, pozitív jövőt a magyar fiatalságnak a jelenlegi kilátástalanság helyére.

A KözMag magazin erdélyi magyar gazdasági lap, melynek szerkesztősége főként fiatalokból áll, a Brassai és Apáczai liceum gazdasági szakosztályának elindulásával 2001-től folyamatosan megjelent, mostanra több mint 25 szám került kiadásra. A lap célja a gazdasági információk eljuttatása az emberekhez, mely segítséget nyújt ebben a válságos időszakban. Új fórumra van szükség, ahol ezeket megvitathatnák, s ami ösztönözné az ifjúságot, hogy legyenek gondolatai és merje őket felvállalni.

A KözMag magazin konkrét célkitűzése e szándék megvalósítására az, hogy szeptembertől honlapot indít, ahol lehetőség nyílik párbeszédre a lap olvasói és a szerkesztőség között.

A legfontosabb teendő, az információhiány pótlása Romániában, hogy az emberek tudjanak a pályázatok, projektek nyújtotta lehetőségekről és azok felhasználásánk módjáról valamint más vállalkozási lehetőségekről.

A KözMag magazinnak két fő tematikai részlege van a Kultúra és persze a Gazdaság. A nagy lehetőség az erdélyi magyarság számára a találkozón elhangzott előadások szerint e kettő eggyesítésével, a turisztika fellendítésében rejlik, ahol ugyanis új programokra van szükség, amelyek jobban felkeltik a turisták érdeklődését.

A szünet utáni első előadást László György író tartotta, aki szerint a turizmus kapcsolatteremtő és megszépíti az én-tudatunkat. Az lenne a fő feladat, hogy felébresszük a kultúrigényt a társadalomban ami végülis a szponzori osztály kialakulásához vezethet, még pedig úgy hogy a saját feladatának tekinti az ügyet, mert „egy ember akkor áll egy ügy mellé, ha benne neki is része van”.

Horváth Zoltán a kulturális turizmust, mint annak sajátos formáját mutatta be, felhívva a figyelmet, hogy ez kiegészítődik a környezet problémáival. Új érdeklődést felkeltő programok lehetnek szerinte például: a virágtermesztés a háztáji kertekben, régi mesterségek bemutatása a panziókban, néptáncoktatás, ifjúsági és művészeti táborok megszervezése.

Szász Csaba előadásának lényege, hogy erőt kell merítenünk magyar sikerélményeinkből (MOL, OTP, Richter Gedeon, Danubius, Fornetti, Dunapack stb.), ezeknek a sikerélményeknek a befolyási térképével cserélve fel a megsiratott trianoni térképet, pozitív gondolkodásmódra van szükségünk felhasználva örökölt nemzeti jó tulajdonságainkat: szorgalom, kitartás, fegyelem, szervezettség, alkotóerő, leleményesség és tudás. Össze kell fognunk és egységesen kell fellendítenünk a kárpát-medencei gazdaságot.

Keizer Róbert, a negyedik előadó azt mondta, hogy a mostani gazdasági válságban, mivelhogy a rossz hírek a megszokottabbak, a pozitívakat lehet jobban eladni, tehát most pozitív hírekre, pozitív gondolkozásra van szükség. Ahhoz, hogy a helyzet itt Erdélyben megjavuljon, tenni kell, mégpedig új lendülettel.

Nyilvánvaló, hogy Erdélyt legfőképpen magyar és német turisták keresik fel, történelmi gyökerüket, rokonságukat fedezve fel benne. Ha lennének új, érdekesebb programok, mint amilyen példákat már említettek az előző előadók, akkor több magyarországi utazási iroda lenne hajlandó akár 50-60 %-kal többet is befektetni erdélyi utazásokba. Ha a magyar és német turisták igényeit jobban kielégítenénk, akkor akár 15 ezer új munkahely is biztosítva lenne. A két világháború közötti  erdélyi Hangyaszövetkezetek mintájára mindez megvalósítható és a gazdasági válságból való sikeres kilábaláshoz vezet.

Oktatási központ is alakul majd szakemberek képzésére úgy a turizmusban, mint más gazdasági és kulturális téren, azzal a lehetőséggel, hogy külföldön is lehessen tapaszalatokat szerezni, személyes kapcsolatokat kiépíteni (piackutatók, bankárok, jogászok és biztosítók támogatására lehet számítani) . Gurka-Balla Ilona