Munkára fel, magyar ifjúság! Lehetőség van a turisztikában: kulturális turizmus !
A torockói Turisztikai Fórumon, ami a Tóbiás Házban volt megszervezve, bemutatásra került a KözMag magazin és ezen kívül még négy előadás volt program szerint megtartva, amelyek a faluturizmust gazdasági monopolhelyzetbe helyezve a legáttörőbb felemelkedést jósolták, amely akár több ezer új munkahelyet teremthet, pozitív jövőt a magyar fiatalságnak a jelenlegi kilátástalanság helyére.
A KözMag magazin erdélyi magyar gazdasági lap, melynek szerkesztősége főként fiatalokból áll, a Brassai és Apáczai liceum gazdasági szakosztályának elindulásával 2001-től folyamatosan megjelent, mostanra több mint 25 szám került kiadásra. A lap célja a gazdasági információk eljuttatása az emberekhez, mely segítséget nyújt ebben a válságos időszakban. Új fórumra van szükség, ahol ezeket megvitathatnák, s ami ösztönözné az ifjúságot, hogy legyenek gondolatai és merje őket felvállalni.
A KözMag magazin konkrét célkitűzése e szándék megvalósítására az, hogy szeptembertől honlapot indít, ahol lehetőség nyílik párbeszédre a lap olvasói és a szerkesztőség között.
A legfontosabb teendő, az információhiány pótlása Romániában, hogy az emberek tudjanak a pályázatok, projektek nyújtotta lehetőségekről és azok felhasználásánk módjáról valamint más vállalkozási lehetőségekről.
A KözMag magazinnak két fő tematikai részlege van a Kultúra és persze a Gazdaság. A nagy lehetőség az erdélyi magyarság számára a találkozón elhangzott előadások szerint e kettő eggyesítésével, a turisztika fellendítésében rejlik, ahol ugyanis új programokra van szükség, amelyek jobban felkeltik a turisták érdeklődését.
A szünet utáni első előadást László György író tartotta, aki szerint a turizmus kapcsolatteremtő és megszépíti az én-tudatunkat. Az lenne a fő feladat, hogy felébresszük a kultúrigényt a társadalomban ami végülis a szponzori osztály kialakulásához vezethet, még pedig úgy hogy a saját feladatának tekinti az ügyet, mert „egy ember akkor áll egy ügy mellé, ha benne neki is része van”.
Horváth Zoltán a kulturális turizmust, mint annak sajátos formáját mutatta be, felhívva a figyelmet, hogy ez kiegészítődik a környezet problémáival. Új érdeklődést felkeltő programok lehetnek szerinte például: a virágtermesztés a háztáji kertekben, régi mesterségek bemutatása a panziókban, néptáncoktatás, ifjúsági és művészeti táborok megszervezése.
Szász Csaba előadásának lényege, hogy erőt kell merítenünk magyar sikerélményeinkből (MOL, OTP, Richter Gedeon, Danubius, Fornetti, Dunapack stb.), ezeknek a sikerélményeknek a befolyási térképével cserélve fel a megsiratott trianoni térképet, pozitív gondolkodásmódra van szükségünk felhasználva örökölt nemzeti jó tulajdonságainkat: szorgalom, kitartás, fegyelem, szervezettség, alkotóerő, leleményesség és tudás. Össze kell fognunk és egységesen kell fellendítenünk a kárpát-medencei gazdaságot.
Keizer Róbert, a negyedik előadó azt mondta, hogy a mostani gazdasági válságban, mivelhogy a rossz hírek a megszokottabbak, a pozitívakat lehet jobban eladni, tehát most pozitív hírekre, pozitív gondolkozásra van szükség. Ahhoz, hogy a helyzet itt Erdélyben megjavuljon, tenni kell, mégpedig új lendülettel.
Nyilvánvaló, hogy Erdélyt legfőképpen magyar és német turisták keresik fel, történelmi gyökerüket, rokonságukat fedezve fel benne. Ha lennének új, érdekesebb programok, mint amilyen példákat már említettek az előző előadók, akkor több magyarországi utazási iroda lenne hajlandó akár 50-60 %-kal többet is befektetni erdélyi utazásokba. Ha a magyar és német turisták igényeit jobban kielégítenénk, akkor akár 15 ezer új munkahely is biztosítva lenne. A két világháború közötti erdélyi Hangyaszövetkezetek mintájára mindez megvalósítható és a gazdasági válságból való sikeres kilábaláshoz vezet.
Oktatási központ is alakul majd szakemberek képzésére úgy a turizmusban, mint más gazdasági és kulturális téren, azzal a lehetőséggel, hogy külföldön is lehessen tapaszalatokat szerezni, személyes kapcsolatokat kiépíteni (piackutatók, bankárok, jogászok és biztosítók támogatására lehet számítani) . Gurka-Balla Ilona
