MNO 2010। július 26। 21:49
Az Este műsorvezetőjének bevezető kérdésére, miszerint most az ’56-os forradalomhoz hasonlítják a mai Magyarország szerepét, Orbán Viktor annyit mondott, hogy ő nem pályázik egyfajta bankokkal szembeni Che Guevara-szerepre, de ettől függetlenül a vitákat vállalni kell. Arra a felvetésre, hogy a Kósa-féle államcsőd emlegetéstől hogyan lehetett eljutni odáig, hogy az IMF készenléti hitelére már nincs szükség, a miniszterelnök pontosította: az IMF-fel kötött megállapodás októberben jár le, de már az elmúlt hónapokban sem vette igénybe Magyarország a rendelkezésre álló keretet. Tisztán üzleti alapon tudtunk a piacról hitelhez jutni – fogalmazott Orbán Viktor. Kitért arra is, ha nincs a 29 pontos akcióterv, akkor a költségvetés hiánya maga alá temette volna Magyarországot. A Fidesz elnöke megjegyezte: a nemzetközi szervezetek optimisták a magyar költségvetés helyzetét illetően. Ugyan 4,1 százalékos hiányt jósolnak az év végére, miközben nekünk 3,8 százalékot kellene teljesíteni. Tehát „sokat kell még dolgozni” – mondta Orbán Viktor.
Nem mondhatják
Arra a felvetésre, hogy azért lett volna szükség az újabb megállapodásra az IMF-fel, mert ezt mintegy ki lehetett volna tenni azt ablakba, és ezzel a háttérrel olcsóbb lett volna az adósságfinanszírozás, és nem romlik tovább a devizahitelesek helyzete, Orbán Viktor először csak annyit mondott: az IMF elment. A miniszterelnök szerint egyébként ebben a helyzetben az sem mellékes, hogy van itt 10 millió ember, akiknek világos elképzelései vannak az életről. Van tehát egy megállapodás, a 3,8 százalékot teljesítjük, azután már csak az van hátra, hogy visszafizessük a pénzt. Azt viszont fontosnak tartja a Fidesz elnöke, hogy az IMF „a megállapodáson ne terjeszkedhessen túl”, nem mondhatják tehát azt, „hogy nekünk nem így, hanem amúgy kell”A miniszterelnök kitért arra, hogy körvonalazódni látszik egy számunkra kedvező uniós változás. Októberben ugyanis a tagállamok egyfajta gazdasági koordinációról döntenek, megállapodnak arról, hogy a tagországoknak mikorra kell levinni 3 százalék alá a hiányt. Egységes mérce lesz tehát az unión belül. Orbán ezek után azt hiszi, hogy Magyarország számára a csatlakozás egy sikeres szakasza következik. Az biztos, hogy ránk most „bizonytalanabbul néznek”, mert „hazudoztunk össze-vissza”, meghamisítottuk a költségvetést. Igazából hitelességi problémánk van, csakhogy azóta történt már egy kormányváltás – emlékeztetett a miniszterelnök.
Belső ügye
Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy már 24-en ülünk a szégyenpadon – folytatta Orbán, és hozzátette: mi ülünk legrégebben ezen a padon, de más országok is mellénk estek és most egy közös megoldást kell keresni. Arra a felvetésre, hogy a bankadót túlzottnak tartják, más országokban tartalékképzésre használják és maga az IMF is csak tűzoltásnak véli, Orbán úgy válaszolt: az IMF-nek semmi köze hozzá, semmilyen megállapodásban nem rögzítették, hogyan kell elérni a 3,8 százalékos hiánycélt, ez az ország saját belső ügye, a Nemzetközi Valutaalapnak pedig nem szabad túlterjeszkedni az aláírt szerződésen. „Mindenki tudja, hol a helye, mi is tudjuk” – fogalmazott a miniszterelnök. Azt is elmondta, hogy a kormány mindent meg fog tenni, hogy a bankok ne háríthassák a lakosságra a bankadót, „az államnak erre vannak eszközei”.
Feltette azt a kérdést, hogy ha át tudnák hárítani, akkor vajon miért is küzdenek ennyire a bevezetése ellen. „A bankok nem szociális intézmények. Keresni akarnak. Rajtunk pedig jól keresnek” – válaszolt arra, hogy esetleg a külföldi bankok kivonják tőkéiket Magyarországról. Hangsúlyozta, a kormány dolga, hogy a dolgok rendben legyenek, legyen gazdasági teljesítmény, és „akkor egymásnak adják majd a kilincset a hitelezők”. A Széchenyi-tervről csak annyit volt hajlandó elmondani az MTV műsorában, hogy szerdán jelentik be, és a magyar gazdaság fejlesztési irányait is megmutatja majd. A törvényhozási dömpingről úgy vélekedett, három csoportra lehetne bontani a most elfogadott törvényeket, és mind a három kérdéskört hosszú konzultáció előzte meg. Az egyik a nagy nemzeti kérdések köre, mint a kettős állampolgárság. Ebben az esetben egy tabut kellett ledönteni, mely szerint a magyar vezetés nem tud nemzeti értékrend szerint kormányozni. A másik a gazdaság kérdése volt, melyet szintén konzultáció előzött meg, hiszen a 29 pontos akcióterv is a gazdasági élet képviselőivel folytatott egyeztetés után jött létre. A harmadik kérdéskör a közrend és közbiztonság volt.
Divattá vált
Orbán elmondta, lesz olyan törvény, melyet a frakció fog beterjeszteni a kormány nélkül, de lesz olyan is, melyet a kormánynak kell majd, és azt mindig meg fogja előzni egy egyeztetés, mint ahogy augusztusban vagy szeptemberben országos érdekegyeztető ülés is lesz. A 98 százalékos különadóról szólva elmondta: aki tisztességesen ledolgozott 30-35 évet, azt nem szabad elbocsátani. A végkielégítéseknél divattá vált, hogy szándékosan olyan szerződéseket kötöttek, hogy az államtól távozós sok millió pénzeket kaptak. „Magyarország mai helyzetében nem megengedhető, hogy 2 millió forint felett kapjon valaki végkielégítést”. A kinevezésekről elmondta, nem kell csodálkozni azon, hogy az ÁSZ élére valamelyik politikai pártban tevékenykedő embert nevezték ki, hiszen minden környező országban ugyanez a szokás. „Olyan korba értünk, amikor a Fidesznek szembe kell néznie azzal, hogy több baloldali szavazója van, mint az MSZP-nek” – mondta, és éppen ezért a jobb és a baloldalt is képviselni kell.
