2010. július 07. 10:14
A Hubble Űrteleszkóp legújabb felvételén fiatal, fénylő csillagok kollekciója látszik, egyfajta lenyűgöző, űrbeli tűzijátékként
Az új felvétel egy 20 ezer fényévre lévő nebulát mutat a Carina konstellációban, melyben hatalmas, forró csillagok központi halmaza, az úgynevezett NGC 3603 is látszik. Ezt a csillaghalmazt intersztelláris gáz és por felhői veszik körül. Ezek a nyersanyagok szükségesek az új csillagok létrejöttéhez.
Míg a lenyűgöző felvétel nyugodtnak tűnik, a környezet valójában igencsak változékony. Ultraibolya sugárzás és erőteljes csillagszelek ütöttek hatalmas üreget a halmazt körbeölelő gáz- és porbuborékba. Egyidejűleg ez ad a Hubble-nak akadálytalan rálátást a csillaghalmaz szívére.
A Hubble kutatócsapata kedden tette közzé a felvételt, bár az valójában tavaly augusztus és december között készült, számos megfigyelés során. Az NGC 3603-hoz hasonló csillaghalmazok fontos információkat nyújtanak, melyek segítenek, hogy a kutatók megismerjék a hatalmas csillagok születésének eredetét a korai, távoli univerzumban. A halmaz legtöbb csillaga körülbelül ugyanakkor született, ám méretük, tömegük, hőmérsékletük és színük eltér.
(Fotó: NASA, ESA, R., F. Paresce, E. Young, the WFC3 Science Oversight Committee, and the Hubble Heritag)
Mivel egy csillag életének útját a tömege határozza meg, egy bizonyos korú csillaghalmazok lehetővé teszik a csillag életciklusok részletes elemzését, mivel életük változatos szakaszában lévő csillagokat ölelnek fel. Az NGC 3603 emellett az eddig ismert, néhány legnagyobb csillagot tartalmazza. Ezek az objektumok gyorsan élnek és fiatalon halnak, hamar elégetik hidrogén üzemanyagukat, és végül szupernóva robbanásokban végzik életüket.
A csillagászok a hatalmas csillaghalmazokat távoli, a galaxisok összeütközésekor végbemenő csillagkitörések tanulmányozására is alkalmazhatják. Ezek a kozmikus ütközések csillagszületések rohamát indítják el. Az NGC 3603-at közelsége érdekes esettanulmánnyá teszi az ilyen távoli és jelentős események vizsgálatára.
