Bár a tojás ára az utóbbi tíz év legalacsonyabb szintjén van, hamarosan ismét növekedés várható – mondta el véleményét lapunknak Nagykasza Lőrinc, aki Lázári határában tart fenn tojótyúktenyésztő farmot. A családi farm vezetője tíz évvel ezelőtt váltott ágazatot. Annakelőtte bőrkikészítéssel foglalkozott, majd amikor a klienseinek nagy része külföldre telepedett, úgy gondolta, más egyébbel kell foglalkoznia. A tojótyúktenyésztést választotta. Nyolcszáz állattal kezdte a település lakott részén, így ha növelni akarta az állományt, át kellett költöztetnie a telepet. A „gosztát” egykori, lerobbant épületét vásárolta meg, melynek átalakítása és rendbetétele nem volt kis feladat. Mára 10 000 tyúkra növelte az állományt.
– Mivel hívő, istenfélő ember vagyok, a Jóistent hívtam segítségül. Úgy látom, Istennek tetsző dolog az, amivel foglalkozunk, hisz áldása a mai napig elkísér bennünket – jelenti ki Nagykasza Lőrinc, aki ezekben a napokban az árvízkárosultaknak is juttat a telepen megtermelt tojásból. Emellett a rászorulókat is szokta segíteni. Mint mondja, voltak nagyon nehéz időszakok, de azokon is sikerült túllépnie. Ilyen volt a 2004-es év, amikor is a nagy szárazság miatt hiány volt kukoricából, ráadásul az ár is igen magas volt: kilónként 1,2 új lej. Ahelyett, hogy feladják, tovább folytatták.
A Nagykasza-farmon mindössze 2 százaléknyi, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó premix kerül a saját keverésű takarmányba, a többi alapanyag egytől egyig természetes. A saját recept a következő: 50 százalék kukoricaőrlemény, 15 százalék búzadara, valamint napraforgó-, illetve szójapogácsa. Teljes kapacitás mellett napi 1200-1300 kilogramm takarmányra van szükség. Az utóbbi időben a farmtulajdonos csökkentette a tojótyúkok számát, hiszen nagy esélye van arra, hogy megnyeri a telep korszerűsítésére benyújtott vidékfejlesztési pályázatot – és akkor komoly munkálatok kezdődnek majd. A projekt a ketrecek modernizálására, teljes automatizálására vonatkozik, és lényege az, hogy a tojás csak minimális mértékben érintkezzen a környezettel, ami EU-s előírás.
– A tojás minősége elsősorban a takarmány minőségétől, a tenyésztési körülményektől és a frissességtől függ. Szerencsére az értékesítéssel nincs gondunk, így egy-két napnál tovább nem kell raktároznunk a tojásokat – folytatja Nagykasza Lőrinc. – Bár nincs szerződésünk senkivel, megvan a kialakult felvásárlókörünk: az együttműködés alapja a bizalom és a tisztességes hozzáállás. Annak ellenére, hogy a megyében nagy a konkurencia a tojástermelésben, valahogy mindegyikünknek kialakult a maga vásárlói köre. Sőt: az ágazat képviselői jól együttműködnek, nem vetélytársnak, hanem sorstársnak tartjuk a másikat, gyakran előfordul, hogy táppal is kisegítjük egymást.
Megtudjuk: a tojótyúk fajtája is lényeges kérdés – Nagykaszáék próbálkoztak már holland tyúkokkal is, de leginkább a Görögországból hozott Lohmann fajta vált be, ezt tenyésztik a továbbiakban is.
A tojásár látványos visszaesésére – 50 baniról 28-30 banira – a termelő szerint a kereslet csökkenése a magyarázat. Húsvét után és nyáron mindig kevesebb a tojás iránti érdeklődés, viszont az utóbbi tíz évben nem volt még ennyire olcsó a tojás, mint most. Az elkövetkezőkben – június második felétől – várhatóan nő majd a termelési ár – fűzi hozzá a gazda, és a piaci ár is visszaáll a megszokott szintre. A családi vállalkozásnak a telep mellett saját üzlete is van a szatmárnémeti Kispiacon. A saját értékesítési hálózatot bővíteni szeretnék a jövőben – nem csak boltokkal, hanem egy tésztaüzemmel is, amely 80 százalékban már el is készült. A két fiú folytatni fogja az apa által elkezdetteket: a nagyobbik állatorvosi egyetemet végez, a kisebbik a tésztaüzem létrehozásán ügyködik.Fodor István
