Július 12-én egy hétfői napon Csüdöm Ferencz kolégával indultunk el megkeresni egy kolozsvári polgárt, aki a maga idején sokunknak okozott örönteli preceket
Több magyar de még több román ajkú embert szólítottunk meg és édekes, hogy majdnem mindenki ismerte Öt. Igaz már túlhaladta a 60. évét de fiatal korában rengeteg magyar fiatalnak-öregnek okozott örömet vagy hébe-hóba bánatot is.
Az általunk kereset úriembert Nagel Zoltánnak hívják aki a kolozsvári KFC (a mai nevén CFR) csapatában valamint a vásárhelyi aranycsapatba is futbalozott, s akit az idősebbek még ma is Zolikának a „nagy kapus”-nak emlegetik.
Miután több órán keresztül több tíz embert megszólítottunk elhatároztuk, hogy a sajtóban is meg hirdetjük, hátha valaki tudja hol tartózkodik jelenleg. Akivel beszéltunk mindenkit megkértünk, hogy jelezzenek vissza, ha valamit is megtudnak a Nagel Zoltán-ról.
Még a családtagjaimnak is ki volt osztva ez a feladat.
Két nap után a szerdai napon - július 14-én - megjött az első „nyom” az egyik ismerőstől, hogy merre lakik Nagel úr, de kisidő multán a sajtó is megkeresett, hogy a szomszédja megadta a pontos címet! Több kolozsvári polgár is felhívott és jelezték az egykori nagy kapusunknak a pontos címét.
Ezúton mondunk köszönetet és mindenkinek nagyon szépen köszönjük, mindazt, amit tett ezalatt a kevés idő alatt, aminek köszönhetően sikerült Nagel urat megtalálnunk!
Csütörtök délután, július 15-én végül is sikerült személyesen is megismernem Nagel urat, aki egy nagyon szerény környezetben él! Nagy örömöt sikerült okoznom neki, azzal. Hogy elmondtam ki az akinek a segítségével kerestem fel. Könnybe lábadt a szeme, s miközben törölte a szemét, nehézkesen , de elmondta, hogy több éve senki sem látogatta meg…
Azt is elpanaszolta, hogy 500 lejes nyugdíjból él. Szerintem egy ilyen nagy futbalklasszisnak siralmasan kevés, akkor amikor 100 milliók forognak a KFC futbal csapatánál!
Egy ilyesmi a német futbal-ligában sohasem történik meg, mivel ott nem csak a fiatal sportolókra vigyáznak, hiszen az az aktívak mellett, a nem aktív de sikeres futbalistákra is oda-oda figyelnek…
Előadtam Nagel Zoltán úrnak jövetelem célját és felkértem, hogy szombaton július 17-én legyen szíves adja át a Kalotaszegi Kupát a győztes csapatnak! Erre aztán egyből felpattant a székről és 1-2 percre eltűnt a ház valamelyik zugába s mikor visszajött egy csomó emlékéről kezdett mesélni, hogyan játszott együtt a Bölöni Lászlóval és még sok mással is az akkori sikeres futbalisták közül. Arca megváltozott, látszott rajta az az öröm, hogy még rá is szükség van és boldogan válaszolt beleegyezett, hogy eljön majd Magyarfenesre, hogy köztünk legyen és hogy hasznossá tegye magát.
Köszönjük szépen Nagel Zoltán úrnak mindazt, amit eddig tett a kolozsvári polgárokért és mindent, amit majd ezután is értünk tenni fog. Keizer Róbert, a kolozsvári Magyar Polgári Párt elnöke