Ha nem is 3,60, de 60 forint lehet a kenyér?
MNO 2010. július 18. 18:08
Bittner Levente
Egy Tolna megyei kis falu néhány éve úgy döntött, nem várja meg, míg a kormányzati politika és a világgazdasági válság együttes hatásai földönfutóvá teszik. Az önkormányzat bátor lépésre szánta el magát, melynek meg is lett az eredménye. Saját céget alapítottak, ezzel pedig pénzt termelnek a falunak.
Mucsfa egy kis, 410 lakosú völgységi település, Bonyhádtól tíz kilométerre. Müller János (független) polgármestert 2006-ban választották a falu első emberévé. „Képletesen lyukas cipővel kezdtük a működést, 8,2 millió forintos adóssága volt a falunak” – emlékszik vissza a ciklus kezdetére. Elöregedő falu volt, ráadásul a költségvetésük is évről évre csökkent: míg három éve még 46 millióból gazdálkodhattak, ma már csak 36-ból. Ezért aztán világos volt számára, hogy valamit ki kell találni szülőfaluja érdekében. Mint mondja, a normatív támogatásra hiába várnak, az nem elég a normális élethez, sőt alig valamihez.
Önkormányzati kft. és Falubolt
Ekkor kezdtek el azon gondolkodni, hogy mivel tudnák kirángatni a falut nehéz helyzetéből. Mivel a polgármester vendéglátással foglalkozott akkor már évtizedek óta, egyedülálló megoldást találtak: kereskedelmi céget alapított az önkormányzat. 2008-ban létrehozták négymillió forint törzstőkével, százszázalékos önkormányzati tulajdonban a Mucsfa Szolgáltató Kft.-t. Céljuk – a nonprofit cég nevének megfelelően – a szolgáltatás volt, ezért aztán már nyáron megnyitották a Faluboltot, mely olcsó áraival komoly szociális problémákat orvosolt a településen.
Ugyanis a boltok okozzák az egyik legnagyobb gondot a kistelepüléseken: a kevés vevő miatt magasabb haszonkulccsal dolgoznak, a drágaság pedig még jobban lecsökkenti a forgalmat, a helyiek inkább a közeli városokban vesznek meg mindent. Ördögi kör, melyből nehéz kitörni. Nagy forgalom és alacsony árak – ez lenne a megoldás, és ezt tudta az önkormányzat megvalósítani Mucsfán. Müller János szerint minden további eredmény kulcsa a kft. megalapítása volt. „Az onnan befolyó forintok segítségével visszafizettük az örökölt adósságot, és magas kedvezményekkel segítettük a falusiakat” – teszi hozzá.
A vegyesboltot az önkormányzat egyik épületében alakították ki közmunkások részvételével, így a munkadíjat megspórolhatták. (Ez sikereik másik kulcsa, a polgármester is kitanulta a kőművesmesterség egyes fogásait, és minden fejlesztést saját munkásaikkal végeztek el. Mint ahogy a kft. ügyeiben is személyesen jár el, tárgyal és szervez.) A bolt tízszázalékos haszonkulccsal dolgozik, így náluk jelenleg 170 forint egy kiló kenyér. Az áraknak is köszönhetően ők látják el a mucsfai konyha és óvoda mellett a szomszédos Aparhant iskoláját is.
Edények és bútorok
Az üzletben terrakotta edényeket is árusítanak, melyeket egy szombathelyi cég gyárt ugyan, a termelés egy részét viszont Mucsfán végzi. Öt fő dolgozik az egyik önkormányzati épületben bérleti díj ellenében. A polgármester elmondta: eredményes tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a termékek kereskedelme mellett a gyártás is a falu cégéhez kerüljön, melynek egyébként jelenleg két alkalmazottja van, egy ügyvezető és a boltos.
De nem csak az edények forgalmazásával bővült a cég profilja. Németországból többmillió forint értékben vásároltak bútorokat és laminált ajtókat. Ehhez ötmilliós hitelt vettek fel, de így már 20 millió forint a cég vagyona. „Előnye is van a válságnak, mégpedig az, hogy sok mindenhez olcsón hozzá lehet jutni” – magyarázza a polgármester. Egy svájci céggel is tárgyalásokat folytatnak, tőlük szerszámokat fognak venni. És hogy ezeket el tudják adni, hamarosan nyitnak egy újabb üzletet Bonyhád központjában, ahol megtalálható lesz minden. „És mivel az árrés ezeknél az áruknál sem lesz magasabb tíz százaléknál, nagyon olcsók lesznek” – teszi hozzá.
60 forintos kenyér?
Mivel van mozgó tőkéjük, mernek vállalkozni – indokolja bátorságukat. Szintén tárgyalásokat folytatnak egy hírlapterjesztő vállalat átvételéről. Ha pedig minden a terveiknek megfelelően alakul, akkor a mucsfaiak nagyon olcsón juthatnak hozzá majd az alapvető élelmiszerekhez, akár 50-60 forint is lehet egy kiló kenyér vagy egy liter tej. „Adományként odaadhatjuk ennyiért is” – teszi hozzá. A falubeliek más hasznát is látják majd a fejlődésnek. A képződő munkahelyeket ugyanis nagyrészt ők tölthetik majd be.
És hogy milyen eredményeket ért el eddig a település a vállalkozás segítségével? Nincs kommunális adó, a szemétdíjat is az önkormányzat fizeti. A szennyvízszippantás árának felét is átvállalják a lakosságtól. 350 forintért tudják biztosítani a szociális étkezést. Az óvodai ellátás pedig mindenkinek teljesen ingyenes – sorolja a falusiak pénztárcáját könnyítő intézkedéseket a polgármester. Több pályázatot is nyertek az elmúlt 2-3 évben. A temetőben sétányokat alakítottak ki. Leaszfaltozták a rossz állapotban lévő járdákat, útszakaszokat, valamint kijavították a kátyúkat. A járdák egy részét és a buszmegálló környékét letérkövezték, új várót és szabadtéri színpadot is építettek. A polgármester szerint ezek önrészét a kft. nélkül nem tudták volna előteremteni.
Gazdálkodni fognak a falu földjein
2009 tavaszától falugondnoki szolgálatot is működtetnek, melyhez egy új kisbuszt is nyertek. Még idén elkezdik egy játszótér építését, valamint az iskola épületében integrált kulturális-szolgáltató központ kialakítását. Utóbbi körülbelül 30 millió forintos beruházás. Az eddig elvégzett munkákat közmunkások végezték, megspórolva így a munkadíjat a településnek.
A távlati tervek között szerepel, hogy a falu tulajdonában lévő, jelenleg bérbe adott földeken (a bérleti időszak lejártával) is gazdálkodni kezdjen a kft. Müller János tervei szerint munkaigényes termékeket termesztenének, de csak olyanokat, amelyekre kereslet is van. Ezért előtte felmérik majd a piacot. A júliusban életbe lépett kistermelői rendelet segítségével pedig a helyi őstermelők termékei is bekerülhetnek majd az árukínálatba. Így nyújtanak segítséget a nehéz értékesítési viszonyok között. Az önkormányzat által használt épületben pedig egy szociális otthont képzeltek el. Nagy álmuk egy tó kialakítása a település közelében, melynek köszönhetően a turizmus is beindulhatna.
Segély helyett munka
Bár Mucsfát sem kerüli el a munkanélküliség, az önkormányzat senkit sem hagy magára – mondja a polgármester. Többen dolgoznak Bonyhádon, a környező mezőgazdasági területeken vannak idénymunkák is, de az önkormányzat is segít. Közfoglalkoztatottként 20 embernek adnak munkát. „Munkát igen, szociális segélyt viszont senki sem kap az önkormányzattól” – szögezi le Müller János. Lakásfenntartási támogatást adnak, ez a kritériumok változása miatt már 50 családot érint.
Az utóbbi években nagy fejlődési tempót vett fel a falu – fogalmaz a polgármester, aki azt is hangsúlyozza, hogy ezt nagyban megkönnyítette a szomszédos településekkel, Aparhanttal és Nagyvejkével közös körjegyzőség, ugyanis szoros összefogással tudják megvalósítani a terveket. Ez pedig a lakosság számában is meglátszik. „Egyre többen települnek be, nincs olyan sok üres ház, mint 1-2 éve” – mondja. Fiatalokból is jól áll Mucsfa, a faluvezető elmondása szerint az óvodai létszám sem csökken, sőt inkább növekszik. Müller János vallja: nem panaszkodni kell, hanem mindig új dolgokat kitalálni és tenni a megvalósulásukért, mert csak így lehet túlélni ezeket a nehéz időket. „Még ha rengeteg munkával is járt és jár a falu kft.-je, busás hasznot hoz” – mondja.
