Megjelent a NyugatiJelenbe Szombat, 2010. július 10., 07.00
Erdélyi Fioretti címmel az Ünnepi Könyvhéten mutatták be Budapesten Sarány István csíkszeredai újságírónak az erdélyi ferencesek megpróbáltatásairól írt megemlékező összeállítását.
Csaba testvér Gál Emese mikrofonja előtt a rend viszontagságos időszakáról és a közösség jelenéről beszél hétfőn a Kárpát Expresszben.
„Végül győzedelmeskedtek a rendszer fölött, mint ahogy Szent Ferenc is megszelídítette a garázdálkodó gubbiói farkast” – írja Sarány István az erdélyi ferencesek hányattatásairól írt könyve fülszövegében. Az optimista kicsengés pirruszi győzelmet jelent, hiszen a rendszerváltásig a hitüket tartó szerzetesek százait alázták meg lelkileg, fizikailag. Az Erdélyi Fioretti című kötet ezen idősebb „aprószenteknek” állít emléket.
A kálvária 1952. augusztus 20-án vette kezdetét, ekkor internálták a ferences rendtartomány mintegy 150 tagját. Az ezt követő tizenkét év a megaláztatások, próbatételek ideje volt, de hatvanas évek sem hoztak megnyugvást a rend életében, a ceauşescui éra újabb fortélyos félelmet eszelt ki számukra.
A Kárpát Expressz július 12-i, hétfői vendége Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapító-vezetője e könyvvel kapcsolatban beszél az erdélyi ferencesek háború utáni nehéz korszakáról, a rendszerváltás utáni megújulásról és a rend jövőjéről.
„Szent Ferenc atyától a jókedvet tanultuk meg – hangsúlyozza a ferences testvér, hozzátéve: A legnehezebb időkben, a két háború között és a második világháború után is mosolyt csaltunk a küszködő, reményvesztett emberek arcára. Ferences barátoknak hívnak minket az emberek, s a barát szó kötelez.”
