267-tel csökken szeptembertől a finanszírozott állások száma Hargita megyében. A 2010. szeptember 1. és december 31. közötti időszakban az összállások száma 6280, ebből Hargita Megye Tanácsa saját költségvetéséből 99-et finanszíroz, a helyi tanácsok költségvetésükből 6181-et.
A Hivatalos Közlöny 2009. december 29-i számában jelent meg az egyes pénzügyi, költségvetési intézkedésekre vonatkozó, december 23-án elfogadott sürgősségi kormányrendelet. Erről már tegnapi lapszámunkban is említést tettünk, s amit még tudni kell róla, az az, hogy egy csapásra 13 különböző jogszabály (törvény, sürgősségi kormányrendelet) egyes előírásait módosítja, helyezi hatályon kívül vagy bizonyos határidőket elnapol. A megindokolás szerint ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, hogy be lehessen tartani a nemzetközi pénzintézetekkel megkötött egyezményeket, illetve a költségvetési hiány szintjére vonatkozó előirányzatokat. Továbbá utalás van arra is, hogy az intézkedéseknek kivételes jellegük van, s azok révén folytathatók 2010-ben is a költségvetési kiadások csökkentésére irányuló erőfeszítések. Ebből az eléggé homályos és semmitmondónak tűnő megindokolásból az is kihámozható, hogy végső soron megszorító jellegű intézkedésekről van szó. Mert mi mást is jelentene például az, hogy a közszférában 2010-ben nem nyújtható étkezési, ajándék- és üdülési jegy, vagy az, hogy a nyugdíjasok fel nem használt utazási jegyeit nem lehet a jövőben sem pénzzel kompenzálni. A legnagyobb felháborodást viszont a kormányrendelet XVI. szakaszának tartalma váltotta ki. Ez így hangzik: a tanügyben foganatosítandó egyes intézkedésekre vonatkozó 2004/38-as sürgősségi kormányrendelet I. számú melléklete módosul, és a jelen sürgősségi kormányrendelet szerves részét képező melléklettel helyettesítődik.
Finanszírozott helyek
Mit is tartalmazott az a melléklet? A közoktatásban finanszírozott maximális állások számát. Ez gyakorlatilag egy táblázatot jelent, amelyben fel vannak tüntetve a megyék, a közoktatásban meglévő összes állás száma, amelyből az adott megyei tanács saját költségvetéséből támogatott különleges oktatás, illetve az adott helyi tanácsok költségvetéséből finanszírozott közoktatás. Ez eddig országos viszonylatban összesen 339 668 állást jelentett, amelyből a megyei tanácsok saját költségvetéséből finanszírozott speciális oktatás esetében 13 533 állás és a helyi tanácsok költségvetéséből finanszírozott közoktatás esetében 326 155 állás. Hargita megyében ez a következőképpen festett: összesen 6805 állás, amelyből speciális oktatás 115, közoktatás 6690. Most a 2009/114-es sürgősségi kormányrendelet bonyolultabb táblázatot tartalmaz olyan értelemben, hogy két időszakot szab meg 2010-re: 2010. január 1. és augusztus 31., illetve 2010. szeptember 1. és december 31. Mindkét időszakra vonatkozóan fel van tüntetve külön-külön az összállásszám, de eltűnik a „speciális oktatás” szintagma, s helyette bekerül a megyei tanács saját költségvetéséből finanszírozott közoktatás, és továbbra is megmarad a helyi tanácsok költségvetéséből finanszírozott közoktatás. Nézzük meg a konkrét számokat: a 2010. január 1. és augusztus 31. időszakban országos viszonylatban a finanszírozott állások száma 321 677, ebből a megyei tanácsok saját költségvetéséből 14 518 állást kell finanszírozni, a helyi tanácsok költségvetéséből pedig 307 159-et. Ez jóval kevesebb (szám szerint 18 000-rel kevesebb), mint a 2004/38-as sürgősségi kormányrendelet mellékletében feltüntetett. Igaz, időközben átszervezésekre, létszámcsökkentésre került sor, s jelenleg a tényleges létszám nem 339 688. Ezzel nem is lenne semmi baj, de a nagy meglepetést a táblázat 2010. szeptember 1. és december 31. időszakra vonatkozó számoszlopai jelentik, amelyek a következők: összes állás száma országos viszonylatban 306 677, amelyből a megyei tanácsok saját költségvetéséből finanszírozottak 14 133 állást jelentenek, a helyi tanácsok költségvetéséből pedig 292 544 állást. Azaz, szeptember 1-jén kereken 15 000-rel lesz kevesebb a finanszírozott állások száma, mint a megelőző hónapban!
Nézzük meg, mit jelent a „táblázat” Hargita megye esetében. A 2004/58-as sürgősségi kormányrendelet melléklete szerint Hargita megyében az összes állások száma 6805, ebből a megyei tanács saját költségvetéséből finanszírozott állások száma 115, a helyi tanácsok költségvetéséből pedig 6690 állás. A 2009/114-es sürgősségi kormányrendelet mellékletében a 2010. január 1. és augusztus 31. időszakra vonatkozóan a feltüntetett összes állás száma 6547, amelyből a megyei tanács saját költségvetéséből finanszírozott 101, a helyi tanácsok költségvetéseiből pedig 6446. A 2010. szeptember 1. és december 31. időszakra vonatkozóan az összállások száma 6280, ebből Hargita Megye Tanácsa saját költségvetéséből finanszírozott állások száma 99, a helyi tanácsok költségvetéséből pedig 6181. Következésképpen ez év szeptemberében a finanszírozott állások száma 267-tel csökken a megelőző hónaphoz viszonyítva.
Csökken, de nem úgy
A kormány illetékesei igen furcsán magyarázzák a bizonyítványt. Nincs szó létszámcsökkentésről, hanem a finanszírozott állások száma csökken, és ez az „állásszám-zsugorítás” nem kizárólag a szakképesített tanügyi személyzetet érinti. Egyébként a sürgősségi kormányrendelet megjelenésének napján, december 29-én tartott sajtótájékoztatón a tanügyminiszter nem volt jelen, s az intézkedés kapcsán a pénzügyminisztériumi államtitkár arra hivatkozott, hogy nem fiskális jellegű, és nem az ő tiszte azt kommentálni, megmagyarázni. Valóban nincs fiskális jellege, de annál inkább pénzügyi-költségvetési, amiről maga a kormányrendelet is szól. Arról nem is beszélve, hogy azt ellenjegyezte a pénzügyminiszter is. A kormányszóvivő szerint a sürgősségi kormányrendeletben előírtak kapcsolódnak az állami költségvetés törvénytervezetéhez, s a tanügyre vonatkozóak a költségszabványokon alapulnak. Lehet. Igen, mert 2009. december 29-én valóban megjelent egy ilyen jellegű jogszabály, a 2009/1618-as kormányhatározat az állami közoktatási egységek finanszírozásáról, a helyi költségvetésekből finanszírozottak 2010-ben az egy tanulóra jutó szabványköltségek alapján. Nos, e kormányhatározat 1. szakasza értelmében a törvény által megállapított bérrel, pótlékokkal, illetményekkel és más bérjellegű pénzbeli juttatásokkal kapcsolatos költségeket az egy tanulóra jutó költségszabványok alapján finanszírozzák. Továbbá, a költségszabványokat oktatási szintek, szakosodások szerint állapítják meg a tanulók számának függvényében, szem előtt tartva azt is, hogy milyen tannyelvű iskolákról van szó. A költségek finanszírozását a helyi költségvetések révén biztosítják az áfából számfejtett összegek révén. A költségszabványokat a kormányhatározat mellékletei tartalmazzák. A területi-közigazgatási egységeket megillető összegeket a költségszabványok és a tanulók számának függvényében állapítják meg. Nem részleteznénk a kormányhatározat mellékleteit, csupán arra utalnánk, hogy az óvodai oktatásban az osztálylétszám 20 (vidéken a normál program esetében 18), az elemi oktatásban városon 22, vidéken 18, az általános iskolai oktatásban 25, illetve 20, a gimnáziumi oktatásban pedig 28-28 stb. A 2010/2011-es iskolai évben viszont városokon a gimnáziumi oktatásban az osztálylétszám 30 főre emelkedik. A „fejpénz” pedig az oktatási szint, illetve a profilok függvényében alakul, s az városon nappali oktatásban 1895 lej és 3272 lej között mozog, vidéken pedig 2071 lej és 3403 lej között. A kisebbségiek nyelvén történő oktatás esetében ezek az értékek nagyobbak, ugyanis azokat kiigazítják pótlólagos együtthatókkal.
A diáklétszám is számít
Ha valós a kormányszóvivő azon állítása, hogy van összefüggés a 2009/114-es sürgősségi kormányrendelet mellékletében szereplő számadatok és a 2009/1618-as kormányhatározat előírásai között, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a finanszírozott majdani állások számát a tanulók várható összlétszáma és a költségszabványok függvényében állapították meg, pontosabban úgy, hogy a várható össztanulószámot beszorozták a költségszabvány értékével (a fejpénzzel). Persze szem előtt tartva az iskolai szinteket, profilokat és más ismérveket. Ez végeredményben egy virtuális számítás, s nemigen lehet megállapítani, hogy mennyiben fog beigazolódni a gyakorlatban. Mert mi lesz például azokon a településeken, ahol az osztálylétszám nem éri el a kormányhatározat mellékletében feltüntetett különböző létszámokat? Például akkor, ha vidéken az általános iskolák nappali tagozatán nem sikerül összeverbuválni 20 tanulót, vagy városon a pedagógiai vagy teológiai gimnáziumi oktatásban osztályonként 30 tanulót. És közvetve idetartozik az is, hogy az állami költségvetés törvénytervezetében van egy fondorlatos kitétel is, miszerint a helyi költségvetések hitelutalványozóinak is hozzá kell járulniuk olyan kiadások fedezéséhez, amelyekre eddig az állami költségvetésből biztosítottak forrásokat. Ebből a kitételből akár arra a következtetésre juthatunk, hogy ha nem lesz elégséges az áfából számfejtett és kiutalt összeg, akkor a különbözetet a helyi költségvetésnek kell előteremtenie.
A tanügy-minisztériumnál tegnap tisztázó egyeztető jellegű tárgyalások kezdődtek a tanügyi érdekképviseleti szervezetekkel. Hogy sikerül-e közös nevezőre jutni, azt nehéz lenne megjósolni annál is inkább, mert a mozgástér beszűkült, hisz mind a sürgősségi kormányrendelet, mind pedig a kormányhatározat már hatályba lépett.Hecser Zoltán
Megjegyzés: Magát meg nem nevező levélíró elküdött egy pár cikket amelyek a Hargita Népe-ben jelentek meg. Kezd kialakulni a teljes kép arról, hogy mi is történik a népközösségi szinten a tanfelügyelőségek "tevékenysége"- "tevékenytelensége" révén...
Csak egy mondat erejéig: figyeljük meg a cikk megjelenési dátumát! 2010 január 5!!!
Azaz a szövetségieknek alig másfél hónap kellett arra, hogy az általunk kifogásolt dolgokra ráfigyeljenek és megállítsák a kisiskolák és osztályok sorvasztását... (Erdélyi Polgár)
Csak egy mondat erejéig: figyeljük meg a cikk megjelenési dátumát! 2010 január 5!!!
Azaz a szövetségieknek alig másfél hónap kellett arra, hogy az általunk kifogásolt dolgokra ráfigyeljenek és megállítsák a kisiskolák és osztályok sorvasztását... (Erdélyi Polgár)
