A minap nekem ugrott az egyik barátom, aki a tanfelügyelőségi barátait védve, arról akart meggyőzni, hogy rossz az, ami megjelenik az Erdélyi Polgár-ban illetve az MPP-weboldalán.
Hát engem viszont az lepett meg, hogy milyen tájékozatlanság van még a magyarajkú vezetőségiek között is...
Gondolkozzunk el egy kicsit! Mennyit takarít meg az állam azzal a pár száz (vagy ezer) tanítói-tanári fizetések visszavonásával? Szerintem nem sokat, de sokkal többet takaríthatna meg a megyei tanfelügyelőségek felmondásával. Ezek megléte nem olyan fontos. A mai világban a papírmunka, statisztika, tanszemélyzeti elosztás, stb nem igényelne egy külön intézmény rendszert!
Barátom kérdésére kérdéssel válaszoltam: vajon a megyei tanfelügyelőségi alkalmazottak elgondolkoztak már azon, hogy most a fejkóta bevezetésével már nem lesz rájuk ezután szükség? Most elvégzik a "piszkos"- munkát (ide sorolható a kisebbségi osztályok, iskolák, felszámolása is) és azután Őket adminisztrativ úton: "felszámolással - megyei prefektusi hivatalhoz való átcsatolással" megszüntetik!
Nyugodtam leírhatjuk: a megyei tanfelügyelőségek megléte csak idő kérdése! Ez a típusú intézmény a régi szovjetrendszer maradványa! Az iskolaigazgatóknak át kéne engedni a tanerő gárda kialakítását, a polgármestereknek pedig a fejkótapénzt! Gazdálkodjanak , a helyi szükségletekre és lehetőségekre támaszkodjanak, ne csak a központi pénzalapokra.
Nyugodtam leírhatjuk: a megyei tanfelügyelőségek megléte csak idő kérdése! Ez a típusú intézmény a régi szovjetrendszer maradványa! Az iskolaigazgatóknak át kéne engedni a tanerő gárda kialakítását, a polgármestereknek pedig a fejkótapénzt! Gazdálkodjanak , a helyi szükségletekre és lehetőségekre támaszkodjanak, ne csak a központi pénzalapokra.
Amikor egy iskola megszűnik, azt már nagyon nehezen lehet azt újraindítani! A mostani diák-hiány egy olyan demográfiai völgy, amely csak ideig-óráig tart. Ezért nem érthető az az elszántság amivel pld. Kolozs megyében a magyarosztályok-iskolák megszüntetése folyik.
Példával támasztanám alá: a tavalyi tanévben az egeresi iskolában az elsőosztály úgy nézett ki, hogy - gyermekhiány miatt - nem fog beindulni, annak ellenére, hogy a következő évre jóval húsz feletti volt az iskolaérett ovodások létszáma. Most pedig újra a megszűnés fenyegeti, mert a szövetségi oktatási alelnök által vezetett iskola elvenné a diákjait "tömbösítés" cimén.
Ismert, hogy az európai únióban nagyon szerény iskolafelhozatal van, amelyeket az állami alapokból látják el. Ennek majmolása vagy minden realitást mellőző átvevése, a romániai sajátosságok eltűnését eredményezheti! Az EU-ban viszont erős, magánszférában működő iskolahálozat van! Ezzel ellentétben nálunk nagyon gyér a magániskolai rendszer. Egyrészt mert a többségiek féltek, hogy a népközöségiek erősebbek lesznek, másrészt nagyon nehéz feltételek mellett lehet mostanában magániskolát beindítani! Ezek megléte viszont a mostani helyzetre egy fajta megoldás lehetne!
Mivel népközösségünk is éppen olyan adófizető, mint a német vagy francia polgár, ezért ne Ők mondják meg, hogy mennyi pénzt költhetünk az iskoláinkra, gyermekeinkre, a JÖVŐNK-re !!!
A fiataljaink esélyegyenlősége mostanság nincs megteremtve, arról ne is beszéljünk, hogy a tanulásra-képzésre való joga is jócskán megcsorbult! Pillanat-emberek ne adjanak nekünk olyan bilincset(tanulatlanság), amelyet a nemzetifjaink a nyakukba kellene hordjanak.
Példával támasztanám alá: a tavalyi tanévben az egeresi iskolában az elsőosztály úgy nézett ki, hogy - gyermekhiány miatt - nem fog beindulni, annak ellenére, hogy a következő évre jóval húsz feletti volt az iskolaérett ovodások létszáma. Most pedig újra a megszűnés fenyegeti, mert a szövetségi oktatási alelnök által vezetett iskola elvenné a diákjait "tömbösítés" cimén.
Ismert, hogy az európai únióban nagyon szerény iskolafelhozatal van, amelyeket az állami alapokból látják el. Ennek majmolása vagy minden realitást mellőző átvevése, a romániai sajátosságok eltűnését eredményezheti! Az EU-ban viszont erős, magánszférában működő iskolahálozat van! Ezzel ellentétben nálunk nagyon gyér a magániskolai rendszer. Egyrészt mert a többségiek féltek, hogy a népközöségiek erősebbek lesznek, másrészt nagyon nehéz feltételek mellett lehet mostanában magániskolát beindítani! Ezek megléte viszont a mostani helyzetre egy fajta megoldás lehetne!
Mivel népközösségünk is éppen olyan adófizető, mint a német vagy francia polgár, ezért ne Ők mondják meg, hogy mennyi pénzt költhetünk az iskoláinkra, gyermekeinkre, a JÖVŐNK-re !!!
A fiataljaink esélyegyenlősége mostanság nincs megteremtve, arról ne is beszéljünk, hogy a tanulásra-képzésre való joga is jócskán megcsorbult! Pillanat-emberek ne adjanak nekünk olyan bilincset(tanulatlanság), amelyet a nemzetifjaink a nyakukba kellene hordjanak.
A népközösségünkből kikerült vezetőinket pedig szabad, sőt kell kritizálni, megróni, ha népe ellen fordul. Sajnos ez történik most is, amikor az iskola központokba való tömbösítést a népközösségi iskolákra úgy alkalmazzák, mintha az a többségivel egyenrangú lenne, jól tudva, hogy itt a Szorványba nem az! Másodrendűnek lezsugorítva tűri a falunélők zöme, hogy a szövetségiek elnézzenek a fejük felett!
A vezetői helyekre kerültek figyelmébe ajánlom a Reményik Sándor "Templom és iskola" versét okulásként! (HZ)
Sajtóhír: Tanügyi talány – minőséget olcsón!
Megjelent az Erdély Ma[ 2010. február 04., 08:16 ] [168]
Nemcsak a leépítésektől tartanak manapság a romániai pedagógusok, hanem úgy érzik, egérfogóba is kerültek. Az új rendelet szerint a gyermekszám alapján állapítanák meg a tanárok fizetését, de mindeközben az is előírás, hogy ősztől csökkenteni kell az osztálylétszámot
Az óvodai csoportok legfeljebb 20, az elemi osztályok 25, míg a líceumi osztályok maximum 30 gyerekkel indulhatnak a jövő tanévtől. Legalábbis ezt tették közzé a tanügyminisztérium honlapján az elmúlt napokban. Végre egy olyan intézkedés, amely a minőségi oktatást szolgálná – mondják a pedagógusok, akik jól tudják, hogy mit jelent nagy létszámú osztállyal dolgozni. Jászai Laura tanítónő 25 éve van a pályán. Ő így látja:
- Minél kevesebb a gyerek, annál több idő jut arra, hogy eggyel külön is tudjak foglalkozni, annál több idő jut egyéni fejlesztésekre. Az iskolában oktató-nevelő munka folyik. Az, hogy megtanítok valamit: írni, olvasni, alapkészségeket alakítok a gyermekeknél, ez az iskolai munkának egyik oldala, de emellett a nevelés is nagyon nagy hangsúlyt kap, vagy kéne kapjon – hangsúlyozta Jászai Laura tanítónő.
A székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceum gyakorló iskolájában sikerült elérni, hogy hangsúlyt kapjon a nevelés. Itt ugyanis step by step-es rendszerű csoportok is működnek.
- Az alternatív oktatás, ez lépésről lépésre ez abból áll, hogy két tanítót igényel, tehát abban az esetben is, hogyha több gyerek van, akkor megoszlik a gyerekekkel való foglalkozási idő. Percenkénti, félóránkénti kontaktusban vagyunk minden gyerekkel, tehát minden gyerek folyton kommunikál velünk. A hagyományosban ez nem valósul meg – mondta Lőrincz Tünde – tanítónő, Benedek Elek Líceum.
A román tanügyminisztérium rendelete tehát, miszerint csökkenteni kell az oktatási intézmények csoportjainak, osztályainak létszámát, üdvözlendő lehetne a pedagógusok részéről. Ám nem az, hiszen ettől kezdve a pedagógusok bérét a gyermekszám határozza meg. Ebben az óvodában – a Hargita Megyei Tanfelügyelőség jóváhagyásával – most jóval több gyerek van egy csoportban a törvény által megszabott húsznál.
- Sajnos ezek mellett is, ha bevezetik az új törvényt, ami a bérezésünket szabályozza, 77%-os béralapunk lesz, ami azt jelenti, hogy 31 ember közül körülbelül hat embernek nem jut fizetés, vagy mindenki kevesebb fizetésért dolgozik. Emellett, ha mi még emelünk a gyermeklétszámon, körülbelül 30 gyermek kellene legyen egy csoportban, hogy kijöjjön a 100%-os béralapunk, ami minőségi munkát nem fog hozni – fejtette ki Péter Edit igazgató.
Paradox a helyzet, hiszen a pedagógusok régi álma teljesülhetne azzal, hogy csökkentik a csoport-, illetve az osztálylétszámot a minőségi munka érdekében. Ám a szép álom rémálommá válik, ha a fejkvóta kevesebb pénzt hoz a konyhára, mint eddig.
.
Megjegyzés. Irtuk már, hogy a tömbösítés inkább a Szorványiskolákat érinti, de azt is lehet látni, hogy a Székelytömb iskoláiban is problémákat okoz az fejkótának a bevezetése. A fizetési alapoknak a 77 %-ra való csökkentése mindenképpen rosz, annak ellenére, hogy a tanűgyisek számára létezik egy 50 %-os béremelést előíró törvény is!
Az a bizonyos 30 tanulószám, amire a 100 %-os fizetés járna nem reális, még a székely megyékben sem, hát akkor mit mondjon a szorványiskolában tanítók zöme?
Az viszont reális, hogy a "szép álom rémálommá válik, ha a fejkvóta kevesebb pénzt hoz a konyhára, mint eddig". (Erdélyi Polgár)
Sajtóhír: Tanügyi talány – minőséget olcsón!
Megjelent az Erdély Ma[ 2010. február 04., 08:16 ] [168]
Nemcsak a leépítésektől tartanak manapság a romániai pedagógusok, hanem úgy érzik, egérfogóba is kerültek. Az új rendelet szerint a gyermekszám alapján állapítanák meg a tanárok fizetését, de mindeközben az is előírás, hogy ősztől csökkenteni kell az osztálylétszámot
Az óvodai csoportok legfeljebb 20, az elemi osztályok 25, míg a líceumi osztályok maximum 30 gyerekkel indulhatnak a jövő tanévtől. Legalábbis ezt tették közzé a tanügyminisztérium honlapján az elmúlt napokban. Végre egy olyan intézkedés, amely a minőségi oktatást szolgálná – mondják a pedagógusok, akik jól tudják, hogy mit jelent nagy létszámú osztállyal dolgozni. Jászai Laura tanítónő 25 éve van a pályán. Ő így látja:
- Minél kevesebb a gyerek, annál több idő jut arra, hogy eggyel külön is tudjak foglalkozni, annál több idő jut egyéni fejlesztésekre. Az iskolában oktató-nevelő munka folyik. Az, hogy megtanítok valamit: írni, olvasni, alapkészségeket alakítok a gyermekeknél, ez az iskolai munkának egyik oldala, de emellett a nevelés is nagyon nagy hangsúlyt kap, vagy kéne kapjon – hangsúlyozta Jászai Laura tanítónő.
A székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceum gyakorló iskolájában sikerült elérni, hogy hangsúlyt kapjon a nevelés. Itt ugyanis step by step-es rendszerű csoportok is működnek.
- Az alternatív oktatás, ez lépésről lépésre ez abból áll, hogy két tanítót igényel, tehát abban az esetben is, hogyha több gyerek van, akkor megoszlik a gyerekekkel való foglalkozási idő. Percenkénti, félóránkénti kontaktusban vagyunk minden gyerekkel, tehát minden gyerek folyton kommunikál velünk. A hagyományosban ez nem valósul meg – mondta Lőrincz Tünde – tanítónő, Benedek Elek Líceum.
A román tanügyminisztérium rendelete tehát, miszerint csökkenteni kell az oktatási intézmények csoportjainak, osztályainak létszámát, üdvözlendő lehetne a pedagógusok részéről. Ám nem az, hiszen ettől kezdve a pedagógusok bérét a gyermekszám határozza meg. Ebben az óvodában – a Hargita Megyei Tanfelügyelőség jóváhagyásával – most jóval több gyerek van egy csoportban a törvény által megszabott húsznál.
- Sajnos ezek mellett is, ha bevezetik az új törvényt, ami a bérezésünket szabályozza, 77%-os béralapunk lesz, ami azt jelenti, hogy 31 ember közül körülbelül hat embernek nem jut fizetés, vagy mindenki kevesebb fizetésért dolgozik. Emellett, ha mi még emelünk a gyermeklétszámon, körülbelül 30 gyermek kellene legyen egy csoportban, hogy kijöjjön a 100%-os béralapunk, ami minőségi munkát nem fog hozni – fejtette ki Péter Edit igazgató.
Paradox a helyzet, hiszen a pedagógusok régi álma teljesülhetne azzal, hogy csökkentik a csoport-, illetve az osztálylétszámot a minőségi munka érdekében. Ám a szép álom rémálommá válik, ha a fejkvóta kevesebb pénzt hoz a konyhára, mint eddig.
.
Megjegyzés. Irtuk már, hogy a tömbösítés inkább a Szorványiskolákat érinti, de azt is lehet látni, hogy a Székelytömb iskoláiban is problémákat okoz az fejkótának a bevezetése. A fizetési alapoknak a 77 %-ra való csökkentése mindenképpen rosz, annak ellenére, hogy a tanűgyisek számára létezik egy 50 %-os béremelést előíró törvény is!
Az a bizonyos 30 tanulószám, amire a 100 %-os fizetés járna nem reális, még a székely megyékben sem, hát akkor mit mondjon a szorványiskolában tanítók zöme?
Az viszont reális, hogy a "szép álom rémálommá válik, ha a fejkvóta kevesebb pénzt hoz a konyhára, mint eddig". (Erdélyi Polgár)
