Poszt szerzője:Thea– 2012/07/28
Az alábbi cikk egy nagyon fontos témát feszeget: az Igazságot. Az igazságot, arról, ami a világban folyik. A jelenkor eseményeinek hátterében rejlő igazságot. Ahogy egy korábbi cikkben írtuk: “Hillary Clinton panaszkodott, hogy az amerikai katonai-ipari hatalom „vesztésre áll az információs háborúban” a független médiumokkal szemben és sürgette, hogy tegyenek valamit az egyensúly visszabillentése érdekében, mert így túl sokan botlanak bele a hatalmi elit örök bosszúságába: az igazságba.” Ez az egyik legfőbb oka az Internet szabadsága elleni támadásoknak. A mindenkori hatalom abszolút felügyeletet akar magának az információ felett, hogy az igazságnak csak az általa jóváhagyott verziója létezhessen.
Állami cenzúra - Védelem a valóság ellenA New York Times nemrégiben megjelent igencsak ritkaságnak számító cikkében elismeri, hogy tulajdonképpen minden nagy médiatársaság hagyja, hogy állami bürokraták és kampányfelelősök cenzúrázzák cikkeiket.
Ezek a médiumok beleegyeztek, hogy az Obama vagy Romney kampány résztvevőitől származó idézeteket kizárólag jóváhagyás után tegyék közzé. A cél, hogy a kampányok a lehető legközelebb maradjanak a hivatalos „üzenethez” és semmi se csússzon át a szűrőn, ami negatívan befolyásolhatja a politikusok imázsát.
A New York Times szerint az „idézet jóváhagyás” mára bevett szokássá vált Washingtonban. Ez is egyértelműen mutatja, hogy a szabad és független média intézménye ma már a múlté. A főáramú médiában tulajdonképpen az alaposan szűrt és cenzúrázott állami propagandát hallhatjuk. Ez az oka annak, hogy egyre több ember fordul el a régen kizárólagos hírforrásnak számító médiumoktól. Az emberek az igazságot akarják és kezdenek rájönni, hogy ezt az esti hírekből nem kapják meg.
Az idézetek szerkesztve, minden színtől, fesztelen stílustól és a provokatív hangvételnek az árnyékától is megfosztva érkeznek vissza.
Email üzenetben érkeznek a Chicagói Obama-főhadiszállásról az újságírókhoz, akik egyetlen feltétellel kapnak engedélyt arra, hogy interjút készíthessenek a kampány valamelyik tagjával: a kampány sajtóosztályának vétójoga van és ők döntik el, mely nyilatkozatokat lehet közölni illetve névvel ellátni.
Az elnök vezető stratégáinak véleményére áhítozó riporterek a fogukat szívva, de beleegyeznek a cenzúrába. Az interjúkat követően a riporterek a legszaftosabb sorokat ellenőrzésre küldik.
A forgatókönyvhöz foggal, körömmel ragaszkodó kampányfelelősök döntése legtöbbször nemleges: „Barack Obama nem hagyja jóvá a szóban forgó üzenetet.”Ezt a New York Times írást tényleg érdemes elolvasni: LINK
A cikk elmondja, hogy szinte minden vezető médium beleegyezett, hogy közzététel előtt leadja idézeteit ellenőrzés és jóváhagyás céljából:
Nehéz volt olyan hírcsatornát találni, amelyik nem veti alá magát az idézet-jóváhagyás procedúrának, bár nyilván sokan kelletlenül teszik. A Bloomberg, a Washington Post, a Vanity Fair, a Reuters és a New York Times mind elfogadták, hogy csak ezekkel a feltételekkel készíthetnek interjút.Ez teljesen ellentétben áll azzal, amit a médiának képviselnie kellene.
Joseph Farah, a World Net Daily alapítója a következőket mondta erről:
Csak annyit tudok mondani ezekről az emberekről, akiket egykor a kollégáimnak tekintettem, hogy szégyellem magam miattuk. Ez borzalmas. Szégyenbe hozzák magukat is és azt az intézményt is, ami egy szabad társadalom számára nélkülözhetetlen.
Nekem úgy tűnik, hogy a szabad és független sajtó számára a legnagyobb veszélyt nem az állami kényszer jelenti, hanem a sajtó hajlandósága, hogy átengedje magát a kormány és a politikusok irányításának.
Joseph Farah, aki évtizedek óta dolgozik újságíróként, nincs egyedül véleményével.
Dan Rather, a CBS korábbi műsorvezetője, még 2009-ben, egy beszéd során mondta a következőket:
„Az én koromban és helyzetemben végre elértem oda, hogy nem kell hízelegnem senkinek,” mondta. „Csodálatos érzés.”
Ettől függetlenül kihangsúlyozta, hogy az újságírás integritását tönkretette a pénz, a politika és a hírek lebutítása. Dan szerint ez a három tényező a felelős „a hírek butulásáért és a híres amerikai sajtó hanyatlásáért.”
A média konszolidációját a bankiparhoz hasonlítva kijelentette, hogy a média „hozzávetőlegesen 80 százalékát” nem több mint 6, de talán még ennél is kevesebb társaság tartja kézben.A legtöbb ember tévé- vagy információfüggő és nem tud meglenni az esti híradó, film vagy kedvenc sorozat nélkül. Ma ez a hat társaság dönti el, hogy ez a sok százmillió ember milyen információt kap, illetve milyen szórakoztató műsort nézve tölti estéit.
Egy átlag amerikai 153 órát tölt tévénézéssel egy hónapban és 120-150 órájukkal a magyarok sincsenek sokkal lemaradva. Gondoljunk csak bele: mekkora befolyással bírhat havi 150 óra „programozás” egy átlagember számára?
Az Egyesült Államokban ez a hat társaság a Time Warner, a Walt Disney, a Viacom, a Rupert Murdoch’s News Corp., a CBS Corporation és az NBC Universal.
A médiának vannak még olyan területei, amelyeket kevésbé dominálnak ezek a birodalmak, de ezeknél is fokozatosan romlik a helyzet.
Sajnos az Interneten is egyre erősebb a kontroll. A Facebook, Google, Yahoo, Microsoft és hasonló nagy cégek egyre nagyobb beleszólással bírnak abba, hogy mit látunk és hallunk a világhálón.
Akit érdekelnek a részletek, itt megnézheti a hat médiabirodalom tulajdonában lévő médiacégek listáját: LINK
Talán így már érthető, miért érzi azt az ember, hogy lassan mindegy melyik csatornából vagy újságból értesül a hírekről, nagyjából mind egyformának tűnik.
Sokan azt sem tudják, milyen óriási az átfedés a nagy médiacégek igazgatói és a bankok, olaj-, gyógyszeripari és technológiai cégek vezetői között.
Az alábbi linken ezek a listák is megtekinthetők: LINK
A fővonalas média nem fogja kritizálni az üzleti rendszert, mert ők a rendszer.
Sokszor a média által közvetített üzeneteket közvetlenül az állam irányítja.
Carl Bernstein, a Washington Post volt újságírója feltárta, hogy több száz amerikai újságíró korábban a CIA-nak dolgozott.
Rendkívül fontos megérteni, hogy a média irányítói, a kezükben összpontosuló rendkívüli információs hatalom segítségével akarják befolyásolni a társadalom gondolkodását. Saját értékeiket és jövőképüket akarják ráerőltetni mindenkire.
Bizonyára sokan észrevették, hogy ritkán halljuk a főáramú médiát Nagytestvér szép lassan körénk épülő rendőrállamát kritizálni. Ehelyett kitartanak amellett, hogy az új biztonsági intézkedések a mi érdekeinket szolgálják és bár szabadságunk egyre fogy, legyünk nyugodtak, ők ezzel soha nem fognak visszaélni és megvédenek minket a rosszemberektől.
Vagy például mikor hallunk vagy olvasunk a globális elit népességcsökkentési terveiről? Ehelyett ott a „családtervezés”, természetesen a környezet védelme és az emberek jóléte érdekében.
Bár a gazdasági válság kérdése ma már elkerülhetetlen téma a médiában, legtöbbször semmit sem hallunk a válság igazi okáról, illetve, hogy mi is váltotta ki valójában.
A mai világban rendkívül fontos a jól informáltság, ez pedig nem lehetséges megbízható források nélkül.
Ne legyünk agyatlan robotok. Nézzünk a dolgok mögé. Ne legyünk lusták és ne elégedjünk meg azzal, amit elénk raknak. Az igazság mindenki számára elérhető, csak kérni vagy keresni kell.
Hazai, illetve magyarországi vidéki fiatalok elhelyezkedését, továbbképzését segíti elő az a határon átnyúló pályázat, melynek részleteiről, megvalósításának menetérő pénteken tájékoztattak a felelősök.
Hazai, illetve magyarországi vidéki fiatalok elhelyezkedését, továbbképzését segíti elő az a határon átnyúló pályázat, melynek részleteiről, megvalósításának menetérő pénteken tájékoztattak a felelősök.
