Este tetőzik a Duna Budapestnél, a gátak - a kisebb szivárgások ellenére - egyelőre bírják a víznyomást, viszont a fővárosi csatornarendszer már telítve van, így nagyobb esőzés esetén, a szombatihoz hasonlóan, a víz eláraszthat egyes városrészeket. Eddig három települést - Pilismarót, Kisoroszi és Dömös - zárt el a Duna a külvilágtól, de a nyugati országrészeken elindult az apadás. Vasárnap estig 6 megye 34 településről összesen 1348 embert telepítettek ki, és 44 utat kellett lezárni.
Kritikussá vált vasárnap délutánra az árvízhelyzet Pest megyében és a fővárosban, miután megérkezett a dunai árhullám zöme. A várható apadás elhúzódása miatt meghosszabbítja a parlament a dunai árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzetet, s keddi kormányülés dönt arról, a Budapest alatti folyószakaszokra kell-e veszélyhelyzetet kihirdetni.
Budapesten egyelőre sehol nem került sor a lakosság tömeges evakuálására. A Szentendrei-szigeten fekvő Horányból azonban mintegy 200 embert kellett kitelepíteni, a közeli Szigetmonostoron pedig 100 ingatlant volt szükséges kiüríteni, ahol a Terrorelhárítási Központ 250 embere is részt vett a védekezési munkálatokban. A Dunakanyarban fekvő Nagymaroson szombatra virradóra átszakadt az egyik gát, de a második védvonal megállította a folyót.
Budapest I. kerületi önkormányzat vasárnap délelőtt kilátásba helyezte a Víziváros kiürítését, mert a Duna vízállása miatt megemelkedett talajvízszint, amit a csatornák nem tudnak elvezetni. Szintén a csatornahálózat telítettsége miatt került bokáig, egyes helyeken térdig érő víz alá szombat délután a II. kerület jelentős része, miután felhőszakadás zúdult Budapestre. Az intenzív jégeső miatt beázott a Széna téren lévő Mammut bevásárlóközpont teteje, a víz pedig elárasztotta az épületet. A fővárosi Duna-partot eközben elárasztották a nézelődő katasztrófaturisták", két fiatal pedig a Lánchídról ugrált az áradó folyóba.
Az I. kerületi Bem rakparton régi trolibuszokat, buszokat és szemétszállítókat kellett az úttesten "parkoltatni", hogy ellensúlyozzák a Batthyány téri HÉV-aluljárót elöntéssel fenyegető Duna oldalirányú nyomását. A területet a gyalogosforgalom elől is lezárták, a Fő utca, a Bem rakpart lépcsőházai, üzletei, valamint a metróállomás épülete elé homokzsákokat halmoztak fel. Tarlós István a fokozódó veszélyhelyzet kapcsán úgy fogalmazott: nem várható már jelentős vízszintemelkedés a tetőzésig, a gátaknak szerda estig kell kibírniuk a terhelést. A főpolgármester szerint "szivárgások vannak, de ez természetes". A Margitszigeten és a Római-parton is enyhe szivárgások vannak, a szigeten medencéket alakítottak ki homokzsákokból, hogy a csurgalékvizeket is fel tudják fogni - tette hozzá Tarlós.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vasárnap délután arról számolt be, hogy 6 megye 34 településről összesen 1348 embert telepítettek ki eddig, és 44 utat kellett lezárni a Duna áradása miatt. Az OKF szerint a Duna "a vártnál lassabban apad". Három település, Pilismarót, Kisoroszi és Dömös nem közelíthető meg közúton - ennek ellenére Dömösön időközi önkormányzati választást tartottak -, de a gátak egyelőre bírták a víznyomást. Eközben a nyugati országrészekben már megkezdődött a lassú apadás. A péntek este, gátszakadás veszélye miatt evakuált Győrújfaluba már visszaengedik a helyi lakosokat, de véglegesen még senki sem térhet vissza, a település továbbra is zárt a közúti közlekedés elől. Esztergomnál vasárnap dél körül tetőzött a Duna, a folyó északi szakaszain megindult az apadás.
Nyomás alatt a hidak és a partfal
A rekord mennyiségű víz próbára teszi a fővárosi hidakat - a szokásos tízszerese is lehet a a víznyomás. Horváth Adrián, a Főmterv szerkezettervezési igazgatója szerint a pillérekre jutó megnövekedett nyomás nem jelentős, mivel körülfollya a víz - adta hírül a hir.24. Az is valószínűtlen, hogy ki tudná mosni a pillérek talapzatánál a medret a Duna, hiszen óriási, még a legnagyobb magyar folyó számára is mozdíthatatlan kövekkel vették körül ezeket, s rendszeresen - igaz, csak tízévente - ultrahanggal vagy tapogató mérésekkel ellenőrzik.
Kockázatot leginkább az jelent, ha a hídfőknél vagy a partszakasz más részein megsérülnek a szerkezetek. Ezeknek a felülvizsgálatára ugyanis - a hidakkal ellentétben - nincsen szigorú szabályzat, s több helyen is problémás a partfal épsége. A partfalak jelentős része több mint száz éves, s az árvíz kapcsán több szakasszal kapcsolatban is jelezték a hatóságoknak, hogy kockázatosak lehetnek, s egy szakembernek fel kéne mérnie ezeket a helyszínen.
Bizonytalan állapotúak a felső rakpart támfalai Pesten, s a budai oldalon is több szakasz. A legnagyobb veszélyt furcsa mód nem is a folyó maga okozza, hanem a talajvíz. Ugyanis a Duna a maga kavicsos medrével nagyon gyorsan tud dagadni is és apadni is, mivel a kavicsok közt gyorsan közlekedik a víz. A folyó vízszintjét követi a talajvíz is, általában egy-másfél napos késéssel. Ez azt jelenti, hogy a budapesti partszakasz szempontjából a legveszélyesebb időszak az apadás utáni pár nap lesz, amikor a szerkezetekre szokatlan, egyoldalú nyomást gyakorol majd a folyóba befolyni igyekvő talajvíz. Amikor a folyó helyreállt, ezeket a szakaszokat meg kell majd vizsgálni. A leginkább a Batthyány tér és a Margit-híd közötti HÉV-bevezető szakasz miatt lehet aggódni: az erre nehezedő nyomás már a tűrőképesség határán van, s ha még fél méterrel magasabb lenne a vízszint, már lehetne baj.
