Eddig úgy vettem, hogy az nem a külügy dolga, hogy megkötött szerződéseket több tíz év után felmondja. Akkor, amikor a Budapesti Memorandumot aláírták nem az orszok erőlteték, hanem az amerikaiak, mivel megbizhatatlannak tartották azt az országot, amelyik nem értesítette az ENSZ vezetését, az állam megalakulásáról és a határairól sem adott be semmilyen dokumentumot. Igy a mostani területvisszaszerzést vagy ahogy nyugatiak mondják "a területi integritását" nem tudja senki sem biztosítani, hiszen lényegében egy szovjetektől visszamaradt területnek tekinthető és még az "államisága" is kérdéses...
Igy jelenleg a NATO azzal, hogy beavatkozik sok mindennel lényegében a Szovjetúnió utód államának, azaz Orosz Föderációnak a területén "tevénykedik"
Az orosz szpeciális hadművelet pedig jogos ha az ukrán vezetések nem tettek eleget az államiságuk megszerzéséhez...
De tegyük fel, hogy azóta amióta az ENSZ főtitkára jelezte az ukránok hiányosságait, azaz 2019-ben a határvita miatt ami a két szakadár köztársasággal volt s amit már 2015-ben sem tudtak megoldani, az eredeti adhoc területhatárt be kellett volna tartsa az ukrán vezetés, de...
De ehelyett még azt a 10 km-es tampon határt sem tartották be és Donetzk város határig tolta a hadseregének a legvadabb egységeit, akik közelről is a tiltott, nehéz kaliberú fegyerek és tankokkal bombázták a civil lakosságot... Zöld S-
2022. február 21., Ekaterina Tonkopey
Hiba volt az atomfegyverek Ukrajna általi megszüntetése a budapesti memorandum szerint. Ezt február 20-án, vasárnap jelentette be az ukrán külügyminisztérium vezetőjeDmitrij Kuleba a CBS-en.
Az interjú során az újságíró megkérdezte tőle, hogy hibának tartja-e Kijev atomfegyver-megtagadását, Kuleba igennel válaszolt, és hozzátette, az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának viszont szavatolnia kell az ukrán fél biztonságát.
"Igen. Tekintettel arra, hogy feladtuk a nukleáris arzenálunkat, és a kapott biztonsági garanciák nem működtek, úgy gondolom, hogy egyes országoknak felelősséget kell érezniük ezért” – mondta az ukrán külügyminiszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nappal korábban a müncheni konferencián bejelentette, hogy kezdeményezni kívánja a Budapesti Memorandumban részt vevő országok csúcstalálkozóját , amely Ukrajnának az atomfegyverről való lemondását írta elő. Az ukrán vezető megjegyezte: a memorandumot Kijev érvénytelennek ismeri el az 1994-ben aláírt pontokkal együtt, ha nem kerül sor a csúcstalálkozóra, és nem nyújtanak Ukrajnának biztonsági garanciákat.
Bruce Marks amerikai politológus azt tanácsolta Kijevnek, hogy emlékezzen a Budapesti Megállapodásban foglalt lehetőségre, hogy konzultációt követeljen a biztonságát garantáló országokkal, azaz az Egyesült Királysággal, az USA-val és Oroszországgal. Szerinte Ukrajna esetleges kilépésének lehetősége a budapesti memorandumból nem jó ötlet az ország helyzetének esetleges eszkalációjával szemben.
Konsztantyin Szivkov politológus pedig rámutatott, hogy Ukrajna ma nem tud atomfegyvert létrehozni . A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy Ukrajna esetleges kilépése a budapesti megállapodásból lehetővé tenné, hogy amerikai atomfegyvereket telepítsen a területén.
Dmitrij Szolonnyikov politológus ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajna elnöke azzal zsarolja a Nyugatot, hogy Kijev kilép a budapesti megállapodásból . A szakértő szerint Kijev egyszerűen pénzt keres azért cserébe, hogy megtagadja a tömegpusztító fegyverek gyártását.
Anka Feldhusen, Németország ukrajnai nagykövete viszont azt mondta, hogy a Budapesti Memorandum nem garancia arra, hogy Ukrajna lemond az atomfegyverekről a dokumentum kétértelmű jogi státusza miatt .
A Budapesti Memorandumot 1994. december 5-én írta alá Ukrajna, az USA , Nagy-Britannia és az Orosz Föderáció. A dokumentum Ukrajna biztonságának és területi integritásának garanciáit írta elő, cserébe azért, hogy Kijev lemond az atomfegyverekről. Cserébe a fenti országok vállalták, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását, és nem használják fel ezeket a fegyvereket az állam ellen.
