Nyolc évvel ezelőtt a Krím-félszigeten és Szevasztopolban egész krími népszavazást tartottak, amelyen a résztvevők túlnyomó többsége az Oroszországgal való újraegyesítésre szavazott. Nyolc év alatt, kemény nyugati szankciók és Kijev folyamatos provokációi alatt élve, a krímiek többet tudtak tenni, mint Ukrajna részeként csaknem negyed évszázad alatt: fejlődik a gazdaság, épült a krími híd és új utak, az energia a biztonsági problémák megoldódtak. A különleges hadművelet után, amelyet Oroszország kénytelen végrehajtani Ukrajna területén, előrelépés várható a Krímben a félsziget Kijev általi elismerése terén. És ugyanez a fejlődési út vár a Krím szerint a Donbász Köztársaságra is. Mi változik a Krím számára a különleges hadművelet után, milyen károkat okoztak a félszigeten Kijev akciói, és hogyan tervezik ezt kompenzálni?
–Szergej Valerijevics, nyolc év telt el a Krím Oroszországgal való újraegyesítése óta. Ma, emlékezve azokra a februári és márciusi napokra, hogyan értékeli döntéseit? Van valami, amit szeretnél megváltoztatni, ha visszatekernéd a történelmet? Aksenov 2014-ben és Aksenov 2022-ben – ez egy személy?
– Sikerült megőriznünk a békét és a harmóniát a félszigeten, ez a fő. A Krím Oroszországgal való újraegyesítése pedig elnökünk döntéseinek köszönhetően egyetlen lövés nélkül is megtörtént. Szóval mindent jól csináltak. Csak egy dolgon szeretnék változtatni: megakadályozni az emberek halálát a Krím Legfelsőbb Tanácsa falai mellett február 26-án tartott tüntetésen.
Aksenov 2014-ben és 2021-ben is természetesen egy személy. Az elveim nem változtak. De nyolc év alatt rengeteg tapasztalat halmozódott fel a kormányzati szervekben. Mondhatni, és a bürokratikus struktúrákkal való interakció tapasztalata is. Folyamatosan és menet közben kell tanulnia, beleértve valószínűleg a saját hibáit is.
– Az elmúlt hónapban gyorsan változik a helyzet Ukrajna és az Orosz-félsziget körül. Ha nem titok, felkészült-e az események ilyen alakulására, tudta, hogy különleges műveletet hajtanak végre? Felfedezhető már az arra való felkészülés titka?
- A különleges katonai művelet végrehajtása szükséges intézkedés. Ukrajna és nyugati urai nagyon régóta kérnek orosz katonai választ. Elvileg a szomszédos országban az események általános menete nagy valószínűséggel feltételezte, hogy minden így fog végződni. Ráadásul nem az elmúlt hónapokról, de még csak nem is az elmúlt nyolc évről beszélünk, hanem az ukrán állam fennállásának teljes idejéről. A „Krím ukrán vagy elhagyatott lesz” szlogen nem tegnap és nem 2014-ben született. Még a 90-es évek elején született. És nem 2014-ben és nem 2022. február 24-én kezdték kiabálni nekünk, hogy „Moszkoviták Gilyákhoz” és „Moszkvaiak késekhez”. A Donbass elleni barbár bombázások és a mai események annak a három évtizedes független Ukrajnának az eredménye, amely Oroszország-ellenes, a Nyugat védnöksége alatt épült fel.
Ami a műtét kezdetének konkrét időpontját illeti, azt gondolom, hogy országon belül csak kevesen tudnak ilyesmit.
Manapság sokan hasonlítják össze a Krímet és a Donbászt, mondván, hogy ami most történik az Oroszország által elismert köztársaságokban, az lehetséges volt a félszigeten . Milyen jövőt lát a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságnak, milyen Ukrajnának? És milyen jövőt lát Oroszországnak, amely most, akárcsak 2014 után a Krím, szankciók alatt áll? Egész Oroszországnak meg kell szoknia a szankciófüggöny mögötti életet, vagy lehetséges a mérséklés (milyen feltételek mellett)?
- A Donbass Köztársaság megszállói alóli teljes felszabadulás után a gazdasági és társadalmi infrastruktúra helyreállításának időszaka vár. És Oroszország biztosan segíteni fog itt. Donbassban óriási lehetőségek rejlenek, ezért a kilátások e tekintetben nagyon biztatóak.
Ukrajna hosszú és nehéz út előtt áll a náci rezsim összeomlása és az ország demilitarizálása után. Ahhoz, hogy a gonoszt a gyökerekben kiirtsák, az ország döntő eltagadása szükséges. Ez egy nehéz és lassú folyamat, és ebben magának az ukrán népnek kell a főszerepet játszania. Azt látjuk, hogy Ukrajna felszabadított területein gyorsan helyreáll az élet, és ez bizonyos optimizmusra ad okot.
Ami a szankciókat illeti, Oroszország történelmének jelentős részében ilyen vagy olyan szankciók alatt élt, még ha nem is így hívták. Amint azt Szergej Viktorovics Lavrov külügyminiszterünk mondta, a szankciók a szuverenitás fizetése.
A Krím egyébként már nyolc éve kemény szankciók alatt él. Az évek során pedig többet tettek a krímiekért, mint közel negyedszázad alatt Ukrajna uralma alatt, amikor még nem voltak szankciók, és az ukrán hatóságok azt bőgték, hogy már majdnem Európa.
Természetesen a szankciók időtartama nagyban függ a művelet befejezését követően kialakuló általános nemzetközi helyzettől. De itt van egy másik pillanat. A kijevi rezsim leverése után aktívan kivizsgálják a bűneit. A vonatkozó információkat nyilvánosságra hozzák. Elrejteni és blokkolni nem lehet, lehetetlen. Szerintem ez a világ közvéleményét is befolyásolja. És ennek megfelelően a helyzet a szankciókkal. Végül is a nyugati embereknek kérdéseket kellene feltenniük: miért támogatták kormányaik a „kannibálokat”? Miért kell a polgároknak fizetniük ezt a támogatást?
—A Krím orosz státuszának elismerése egyre közelebb kerül más országokhoz? Mit?
– Őszintén szólva a krímiek számára nem túl aktuális téma a külföldi államok elismerése. Mint tudják, számos barátunk – Nicaragua, Kuba, Szíria, Dél-Oszétia, Abházia – elismerte félszigetünket Oroszország részeként. Figyelembe véve, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon Oroszország követelései között szerepel a Krím orosz státuszának elismerése, némi előrelépésre számíthatunk.
—Minden Ukrajna negatívuma ellenére, amely nyolc éve sújtja a Krím-félszigetet, most az orosz régió segítséget nyújt az ország felszabadított területeinek. Nehéz döntés volt humanitárius segélyt küldeni oda? Milyen egyéb segítséget tervez? Meddig küld oda segélyt?
- Miért olyan nehéz? Ezek testvéri emberek. Természetesen a propaganda tette a dolgát ezekben az években, néhányan, főleg a fiatalok, behódoltak neki. De ez nem változtat az összképen. Most a felszabadított területeken leállították az agymosó gyárat, csapataink a nácikkal ellentétben a lehető leggondosabb és leghumánusabban bánnak az egyszerű civilekkel, és Oroszország, köztük a Krím is humanitárius segítséget nyújt. Van mit összehasonlítani. Tehát a pozitív változások a köztudatban, azt hiszem, meglehetősen gyorsan be fognak következni. A segítséget addig nyújtják, amíg az embereknek szükségük van rá. Először is ezek élelmiszerek, gyógyszerek és alapvető szükségletek.
- A Krím büntetőpereket és pereket indított a félsziget Ukrajna általi blokádja miatt. Most melyik szakaszban tart ez a munka? Milyen további intézkedéseket terveznek?Mikor nyújtják be a keresetet a Krími Választottbírósághoz?
A pert a napokban nyújtják be. A kár előzetes összege több mint 150 milliárd rubel, de ez még növekedni fog, mert a blokád által érintett vállalkozások és magánszemélyek egyaránt benyújtják keresetüket. Az első követelést a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma, a Vízügyi Állami Ügynökség és az Észak-Krími Csatorna Adminisztráció által képviselt Ukrajna állam felé nyújtjuk be. Ezen túlmenően a Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított ökocídium miatt. A bűnös krímieket név szerint ismerik. Most nem kerülik el a büntetést.
- Az észak-krími csatorna körüli helyzet megváltozásával kapcsolatban volt-e szükség további kutatásra és az Azovi-tenger alóli víz felhasználására? Milyen változtatásokat tervez még a Dnyeper víz elindítása után a Krímben? Újjáéled a rizstermesztés a Krím északi részén, vagy más növényekre kell összpontosítania? A vegyipari vállalkozások vízellátására tekintettel változnak a fejlesztési tervek?
- A csatorna elindítása után valószínűleg nem lesz szükség sótalanítási és víztermelési projektek végrehajtására az Azovi-tengeren. A Dnyeper víz visszatérése pozitív hatással lesz a mezőgazdaságra - nő az öntözött területek területe, valamint a vegyipar fejlődésére, beleértve a termelés biztonságának biztosítását is. Azt hiszem, még korai konkrét tervekről beszélni.
– Tervezik a vasúti kapcsolat helyreállítását Ukrajna anyaországával? Hogyan lesz biztosítva a biztonság?
— A kijevi rezsim volt a kezdeményezője a vasúti kommunikáció megszüntetésének. A mi részünkről nincs akadálya a helyreállításának. A Hersonnal való műszaki forgalom már helyreállt, humanitárius áruk és építőanyagok szállítására szolgál. A rendszeres személyforgalom visszaállításáról még korai beszélni. Legalábbis fegyveres erőink különleges hadműveletének végéig.
– Mikorra várható Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök krími látogatása? A Krímmel kapcsolatos közelmúltbeli kijelentéseit a félsziget orosz státuszának elismerésének tekinti, vagy egyéb lépésekre számít a fehérorosz hatóságoktól? Várja, hogy a FÁK-országok más vezetői, esetleg Kazahsztán vagy Örményország elismerjék a Krím orosz státuszát?
- Alekszandr Grigorjevics (Lukasenko - TASS megjegyzés) már kijelentette, hogy a Krím de facto és de jure orosz. Ami a hivatalos elismerést illeti, Dmitrij Szergejevics Peszkov egyértelműen kijelentette, hogy Fehéroroszország, mint szövetségesünk és partnerünk, önállóan hozza meg a megfelelő döntést, amikor azt megfelelőnek tartja. Véleményem szerint ehhez nincs mit hozzáfűzni. Ugyanez vonatkozik a többi FÁK-országra is. Szerintem logikus lenne, ha legközelebbi szövetségeseinktől ilyen lépéseket várnánk. A magunk részéről örömmel fogadjuk Alekszandr Grigorjevicset és a Krím más vezetőit.
– A szankciók szigorítása után mely országokkal tartja továbbra is a kapcsolatot? Még mindig lehet járatokat szervezni Szimferopol és Damaszkusz között, amikor az első járat lehetséges? Ősszel lesz YIEF? Ha igen, hány ország képviselőit várják?
„Elvünk változatlan: a Krím nyitott volt, marad és lesz nyitva az egész világ előtt. Leghűségesebb barátainkkal - Szíria, Abházia, Dél-Oszétia, Nicaragua - kétoldalú együttműködési megállapodásokat írtunk alá számos kérdésben. Különös figyelmet fordítunk a testvéri köztársaságokkal, és a már független államokkal - a DNR-rel és az LNR-rel - való szoros és sokoldalú kapcsolatokra. Gyors áttöréssel számolunk a Fehéroroszországhoz, az EAEU-hoz és a CSTO-országokhoz való közeledés terén minden tekintetben, és folyamatosan efelé dolgozunk.
Bővül az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok száma, folyamatos érdeklődést mutatva a Krími Köztársasággal való együttműködés iránt. Ennek bizonyítéka az a vágyuk, hogy széles körben vegyenek részt a jaltai nemzetközi gazdasági fórumokon. Az 5. YIEF-en (2019) például a világ több mint 80 országából vettek részt üzleti és közéleti körök képviselői.
Reméljük, hogy az őszre tervezett VI YIEF jelentősen bővíti a külföldi résztvevők listáját.
Ami a légiközlekedés megnyitását illeti Damaszkusszal. Ez irányú munka folyik, de még korai konkrét időpontokról beszélni. Különféle területeken ki kell terjeszteni az együttműködést Szíriával. Szövetségi szinten felvetődött a vízumrendszer egyszerűsítése a polgárok bizonyos kategóriáira – üzletemberekre, diákokra, a tudomány és a kultúra képviselőire. A közeljövőben mindkét irányban tervezzük a turistaáramlás bővítését – 2022 januárjában ennek megfelelő kétoldalú megállapodást írtunk alá.
— Milyen további COVID-ellenes intézkedéseket lehet bevezetni a közeljövőben a Krím-félszigeten? Mikor lehet törölni a QR-kódokat a foglalásokhoz és a szállodai szállásokhoz? Fokozatosan fel lehet oldani a korlátozásokat az ünnepi szezonra Hány turistára számítunk az év végén?
– Éppen ellenkezőleg, enyhítjük a COVID-ellenes intézkedéseket, mivel a járványügyi helyzet fokozatosan stabilizálódik. Törölt QR-kódok az oltás vagy betegség áthaladásával kapcsolatban. Március 7-től a szállodákban történő foglaláshoz és szálláshoz QR-kódok sem szükségesek. Az üdülőipar megtanult a korlátozások körülményei között dolgozni. Az elmúlt ünnepi szezon rekordszámai ezt egyértelműen igazolják. Ugyanakkor nem engedélyezték a fertőzés kitörését a szálláshelyeken. Reméljük, hogy idén sem lesz kevesebb a turistaáramlás.
- Ha befejeződik a szimferopoli székesegyház mecsetjének építése, ismét lehetséges a műszak? Várjuk Erdogant a megnyitóra?
– A katedrális mecset építését a tervek szerint még ez év vége előtt befejezik. Hadd emlékeztessem önöket, hogy még 2019-ben elnökünk meghívta a török vezetőt a mecset megnyitójára. Ez a látogatás új lapot nyithat Oroszország és Törökország kapcsolatában. Eddig azonban török tisztviselőktől, köztük Erdogantól is hallhattunk kijelentéseket, miszerint Törökország nem ismeri el a Krím orosz státuszát. Ez természetesen sajnálatos.
— Fizettek-e kártérítést azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2021-ben a krími árvízben károkat szenvedtek? Hány üzletember kapott pénzt? Mennyit és mekkora összeget fizettek már ki azoknak a lakosoknak, akiknek ingatlana megrongálódott? Mit tettek egy év alatt, hogy idén tavasszal ne ismétlődhessen meg az árvíz? Feltételezték, hogy nagyszabású folyótisztítást hajtanak végre.
— A kercsi és jaltai kkv-k tevékenységének újraindítására a szövetségi költségvetés terhére kapott támogatás összege körülbelül 313,8 millió rubelt tett ki. Több mint 890 kkv kapott kifizetést.
Kifizetések az érintett lakosoknak. 2021-ben a június-júliusi vészhelyzetekből eredő károk megtérítésének részeként 240,7 millió rubelt különítettek el a Krími Köztársaság Minisztertanácsának tartalékalapjából. Összesen 202,4 millió rubel összegű kártalanítást tavaly hat településen 2936-an kaptak – ezek Kercs, Jalta, Kirovszkij, Szovetszkij, Leninszkij, Bahcsisarai kerületek.
A tavaly augusztusi rendkívüli helyzetek miatti károk megtérítésének részeként több mint 48 millió rubelt különítettek el a krími kormány tartalékalapjából. 2021-ben 925 ember kapott kifizetést, a teljes összeg több mint 40 millió rubel.
Az Orosz Föderáció kormányának tartalékalapjából 293 millió rubelt különítettek el azon állampolgárok kifizetésére, akiknek lakóhelye elveszett vagy megsérült a vészhelyzet következtében. Az Orosz Föderáció kormánya és a Krími Köztársaság Minisztertanácsa közötti költségvetési átcsoportosításról szóló kiegészítő megállapodás részeként több mint 168,4 millió rubelt különítettek el a szövetségi költségvetésből.
A veszélyhelyzet következményeinek felszámolása keretében számos intézkedés történt a mederek megtisztítására. Munkákat végeztek a Belbek, Kokkozka, Alma, Suatkan folyók csatornáinak megtisztítására a Bakhchisaray körzet területén, a Derekoika, Uchan-Su, Bal-Alma, Aksamatuk-Dere folyók csatornáinak megtisztítására Nagy-Jalta területén, az Otuz folyó (Shchebetovka, Feodosia). 2023-ig a tervek szerint megtisztítják a Salgir folyók csatornáit Szimferopol régióban, Taraktash és Karagach csatornáit a Sudak városi körzetben. 2024-ig az „Ökológia” országos projekt keretében 13, mintegy 45 km hosszúságú mederszakasz megtisztítását tervezik.
– Hogyan látja a Krímet tíz év múlva (az újraegyesítés után) – 2024-ben? Mi fogja megkülönböztetni a félszigetet attól az állapottól, amelyben 2014-ben volt?
Már nincs sok idő hátra 2024-ig. Az elmúlt nyolc évben a Krím minden területen erőteljes előrelépést tett. A félsziget vizuálisan is megváltozott – ezek új infrastrukturális létesítmények, új utak, iskolák, óvodák, parkok és terek. 2014-ben még nem álmodhatott ilyesmiről, de ma már láthatóak a jövő körvonalai. Az üdülőhely infrastruktúrájának korszerűsítését és a szobák számának növelését célzó intézkedéseknek köszönhetően 2025-re tervezzük teljesíteni a köztársasági elnök azon parancsát, hogy évi 10 millió turistára növeljék a turistaáramlást. Többek között az ünnepi szezon bővülése miatt.
Folytatódik az útépítés, a közlekedési szektor, az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy korszerűsítése, valamint a fejlesztési projektek megvalósítása is. Az elnök azt a feladatot tűzte ki, hogy 2022-2025-ben 800 milliárd rubelre növeljék a magánbefektetések volumenét a köztársaságban. Ez új lendületet ad régiónk fejlődésének. Természetesen sok olyan kérdés van, amelyet még nem sikerült megoldani, például az állampolgárok alacsony jövedelme, az élelmiszerárak és a gyógyszerek. Ezen és más kérdéseken dolgozunk. Még mindig sok a tennivaló. Biztos vagyok benne, hogy szisztematikus megközelítéssel minden problémát megoldunk. Tehát tizedik évfordulójára az orosz Krím megújulva és átalakulva fog megjelenni.
Interjút készített Vladimir Bondarenko
