2013.10.07 Sz. T.
Megérkeztek az egyetemisták Kolozsvárra, és kijöttek tüntetni is. Szidtuk kicsit a SRI-t, és megnéztük, honnan tájékozódnak a mócok.
Nem sok újdonság történt most vasárnap, épp hatodjára tüntettünk a verespataki ciántechnológiás aranybánya-terv ellen, de ami új volt, az jó volt. Megtudtuk, ki a SRI főnökének apukája, azaz "Who the fuck is Maior", a Mediafax ismét nem számolt helyesen, Oana Boc a menet élére állt, és benéztünk a nyugdíjasokhoz a Grigóba.
Oana Boc épp azt üzeni, hogy a forradalom Verespatakon kezdődik | Fotók: Szabó Tünde
George Maior, a titkosszolgálat igazgatója visszatérő motívuma volt a tüntetésnek. Mivel azt mondta, öko-anarchisták próbálták eltéríteni a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányaterve elleni tüntetéseket, és a SRI-nek nincs tudomása arról, hogy az RMGC politikusokat kent volna meg. Miközben Ponta maga mondta, hogy nagyon is valószínű.
Ha Ponta igazat mondott, Maior és a SRI inkompetens vagy rosszindulatú. Ha Maior mondott igazat, Ponta hazudott. Bár ez lenne a legnagyobb hazugsága a bányatervvel kapcsolatban.
Kinek a titkos szolgája?
Válaszul egy nyugdíjas néni tegnap kiírta magára, hogy ő az első számú öko-anarchista, és fenyegetésként hozzáírta, hogy ő nem ám Madonna bugyijának, hanem Horea cserfájának árnyékában nőtt fel. A biztonság kedvéért az ActiveWatch beadványban kérdezte meg George Maiort és a SRI-t felügyelő parlamenti bizottságot, mi az az öko-anarchizmus, és a btk hatálya alá esik-e.
Numeró únó öko-anarchista
Mihai Goțiu újságíró pedig elmesélte, hogy a SRI főnökének apukája az a Liviu Maior, aki 1994-ben miniszterként új oktatási törvényt javasolt. A törvény bizonyos részei úgy felhúzták az akkori egyetemistákat, hogy 1995-ben kerek egy hónapot tüntettek és sztrájkoltak, míg végül a törvényt jelentősen módosították.
Vagyis érdemes a diákoknak is utcára vonulniuk, mert eredményes, másrészt érdemes feleleveníteni az egyik akkori szlogent: "Maior? Who the fuck is Maior?". Mert a kolozsvári George Maior azelőtt, hogy 2007-ben a SRI igazgatója lett volna, 2005-től Fehér megye szenátoraként fungált.
Ebben a minőségében pedig az egyedüli szenátor volt, aki szerepelt az RMGC-t 80 százalékban birtokló Gabriel ResourcesVIP-listáján azok között, akikkel a cég képviselői tárgyalni akartak. A kanadai román nagykövetség 2005-ben meghívót küldött az összes Fehér megyei honatyának, Maior volt az egyedüli, aki el is ment beszélgetni a kanadai érdekeltségű cég vezetőivel.
Könnyen lehet, hogy csak a választókörzete miatt, mert úgy Verespatak, mint a négy, ledarálni kívánt hegy Fehér megyében található, de édesapja, Liviu Maior 2005-ben még épp Románia kanadai nagykövete volt.
Megtudtuk azt is, mit olvasnak a mócok, mikor épp nem az RMGC tévéreklámai szédítik őket. Már a harmadik számnál jár az Apusenii liberi (Szabad Nyugati-Kárpátok), a Mentsük meg Verespatakot mozgalom helyieknek szánt lapja, ingyenes, és mindenki kapott belőle, aki kért. Rövid, lényegre törő cikkek, még viccrovat is van benne, főszereplői Victor Ponta kormányfő, Traian Băsescu államfő és a kormánynak azok a tagjai, akik el-elszólják magukat a verespataki bányaberuházásról.
Látványosan kivonultak a térre a diákok, skandálták, hogy oktatást akarnak, nem ciánt, hogy a képzettségtől növekedik Románia gazdasága, nem a ciántól, hogy őket nem manipulálták, csak felháborították, és kiírták magukra, hogy bocsánat, de ők képzett fiatalok.
A menet élére pedig most egyik tanáruk, Oana Boc állt, aki nemcsak a tüntetések egyik csendes, de állandó résztvevője, hanem a sajtó egyik sztárja is. Mert ő Emil Boc polgármester, volt kormányfő felesége. Ha megnézzük, hogy milyen egyetemi tanárok jönnek ki vasárnapról vasárnapra tüntetni, már nem is olyan meglepő, hogy például Iliescu itt, Horn Gyula és újabban az Orbán-kormány ott a bölcsészoktatást szerette volna visszafaragni.
Nem csak azért, mert a Román Tudományos Akadémia is ellenzi a verespataki nyíltszíni aranybányát, de szinte mindegyik alkalommal megjelenik, esetenként fel is szólal Cornel Vâlcu, aki Oana Boc kollégájaként szintén a filológia karon tanít, vagy az idős Ioan Piso történészprofesszor. Több fiatal filós tanárt is láttam már ott, románokat és magyarokat egyaránt: Selyem Zsuzsát, Szabó Leventét vagy a művészettörténész Kovács Zsoltot, és időnként a Sapi fiatal tanárai is felbukkannak.
A Grigó a király
Miután a diákok képviselői is elmondták, nem elég az, ha a diákszervezetek csak az ösztöndíjak és bentlakási helyek elosztásával foglalkoznak, hanem az össztársadalmi kérdésekbe is bele kell, hogy szóljanak, tegnap a Grigorescu negyedben hallatták a hangjukat.
Az előző vasárnapokon a Mărăști, a Monostor és a Györgyfalvi negyed lakóinak mutattuk meg, hogy nem alig ezren tiltakozunk a ciános aranybányászat ellen, most a nyugdíjasnegyedként elkönyvelt Grigón meneteltünk át kis pihenővel a köztévé és a közrádió Dónát úti székháza előtt.
Hogy legyen idejük a komoly újságíróknak megszámolni minket, mert este a Mediafax hírügynökség megint azzal röhögtette magát, hogy ezer fősre becsülte a Kolozsváron tüntető, négy-ötezres tömeget. Aminek nemcsak a helyszíni képek és videók mondanak ellent: saját fülemmel hallottam, hogy egy román kolléga megkérdezte az egyik rendőrt, hányan lehetünk, és a hatóság embere azt válaszolta, négyezer körül.
A korábbi lakótelepekhez képest a Grigó volt a legaktívabb. Annak ellenére, hogy ez kevésbé zsúfolt, és nincs is annyi 7-10 emeletes tömbház, mint a Monostoron vagy a Mărăști-ben. De itt integettek vissza a legtöbben és a legvidámabban, kézzel vagy zászlóval, és sokan biztattak az út mellől. A magánházas részen egy családnak mind a három generációja kivonult a kapu elé, és tagjai velünk skandáltak.
Ez a lakótelep is megerősítette azt a korábbi benyomásomat, hogy itt Romániában a nyugdíjas nénik a társadalmi aktivizmus óriási de még kiaknázatlan erőforrása. Tájékozottabbak, aktívabbak, kommunikatívabbak, mint férfi kortársaik, és még nem nyúlták le őket a civil szervezetek önkéntesnek, ahogy az nyugaton már megszokott.
Hogy a heti hangulatjelentések ne fedjék el a lényeget, zárásként ismét leírom,
mit is követelünk minden vasárnap:
a verespataki bányaberuházást lehetővé tevő, az RMGC-nek dedikált törvényjavaslat visszavonását a parlamentből;
a ciános bányászati technológiák törvény általi betiltását;
Verespatak felvételét az UNESCO kulturális örökségvédelmi listájára (ezt a kormány kellene szorgalmazza);
mondjanak le az RMGC-törvényt kezdeményezők: Dan Şova, a nagyberuházások minisztere, Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter, Daniel Barbu kulturális miniszter, Gheorghe Duțu, az ásványkincsekért felelős hatóság vezetője és Victor Ponta kormányfő.
Addig tüntetünk, ameddig mindegyik pont teljesül, legközelebb október 13-án szintén a Főtéren. Október 19-én pedig nagyobb tüntetést szerveznek az Aranyos völgyi települések lakóinak a Verespatakhoz közeli Topánfalván (Câmpeni) délután kettőtől.
A mócok szívesen látnak mindenkit. Kivéve Dan Șovát, mert nem akarják terjeszteni a căcat cu moț (kaka bojttal) kifejezést, írja azApusenii liberi.
