2013.10.10.
Az elmúlt héten itthon voltam Déván és számba vettem a múltat, és elámultam azon, hogy az árva gyerekek jóvoltából, milyen sok nagyszerű embert ismertem meg, hány életreszóló barátság született az emúlt két évtizedben csak azért, mert próbáltam megoldani a gyermekek gondjait, nehézségeit. Sok, nagyon sok jó ember van ezen a világon és közülük a legtöbbel, talán veled sem találkozhattam volna, ha nem mondok igent az ajtónkon kopogtató bajban lévő életekre!!
Egy nevelő, aki Déváról indult (Balázs Zsóka). Forrás: magnificat.ro
Az ünnepi svédasztalos vacsorán, melyen közel ötszázan vettünk részt. A két részből álló ebédlőnkben úgy álltunk egymás mellett mint a heringek a dobozban. Ott volt velünk, az asztalunkat megtisztelő Schmitt Pál elnök úr az ö kedves feleségével Katalin asszonnyal, de ott voltak a mi gyerekeink mellett az évek alatt felnőtt, és kirepült fiataljaink, régi és új munkatársaink, sok sok támogatónk, idősek, fiatalok a világ minden részéről békében és szeretetben! Néztem a nagy ünnepi sokadalmat, és arra gondoltam, hogy Krisztuson kívül ki tudná ezt a sokféle embert egy asztalhoz ültetni? A szeretet erején kívül még milyen erő lenne képes a társadalmunk ilyen sok irányából összegyűlt tagját békében, szeretetben, örömmel együtt tartani?!
Hála és öröm van a szívemben, amiért Isten a szeretet és a jóság útjára vezette lépteim! Istenen kívül hálás szívvel köszönöm azoknak a jóságát is akik az elmúlt húsz évben a ferences nagycsaládunknak részesévé váltak, számukra hálából küldöm a Szent Ferenc ünnepén tartott elmélkedésemet! Ebben a beszédben nem csak visszanéztem az elmúlt évekre, de megfogalmaztam néhány gondolatot a jövővel kapcsolatosan is!
Hálás szeretettel, Csaba t.
