Forrás: M1 - Ma reggel | 2013. október 05.
A szolidaritási alap akkor fizetne, ha a magyar árvízi kár összege a hússzorosa lenne, ha a nyári áradást regionális katasztrófának, vagy valamely szomszédos országban történteket súlyos katasztrófának minősítenék.
Szigorúan szabályozzák azt, hogyan kaphat pénzt egy tagország az Európai Szolidaritási Alapból – jelentette ki Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója az M1 Ma reggel című műsorában.
Ez nem egy költségvetési tétel, a tagállamok dobják össze az alapban lévő pénzt. Ezért nagyon megnézik, mire költenek belőle. A kárnak el kell érni a 3 milliárd eurót, vagy az adott ország GDP-jének a 0,6 százalékát. Utóbbi Magyarország esetében 569 millió euró, ezzel szemben a nyári árvízi kár 27 millió euró volt, a meghatározott összeg huszada – magyarázta a tudósító.
Akkor is igényelhet egy tagállam pénzt a szolidaritási alapból, ha a vele szomszédos országban következett be súlyos katasztrófa. Esetünkben azonban sem az osztrák, sem a szlovák árvíz nem minősült ennek, a németországi igen, Németország azonban nem szomszédos állam. Lehet még pénzt igényelni akkor is, ha egy országban regionális katasztrófa következik be, ami azzal jár, hogy egy térség gazdasága destabilizálódik. A magyar eset azonban ilyennek sem mondható – tette hozzá.
A tudósító leszögezte: nincs szó büntetésről. Mindezt úgy kell felfogni, mint egy casco önrészét. A szerződéskötéskor meghatározzák azt a kárösszeget, amely felett fizet a biztosító. A szolidaritási alap esetében a kárnak nagyon nagynak kell lenni ahhoz, hogy az Európai Bizottság javasolja a kifizetést – hangoztatta a brüsszeli tudósító.
