2013-10-04
Foto: Csanádi Palota
Él a most már törvényadta lehetőséggel az Aradi Polgármesteri Hivatal, és hamarosan felszólító leveleket küld több száz belvárosi, műemlék épület tulajdonosainak, hogy kezdjék meg a homlokzatok tatarozásának előkészületeit. Amennyiben nem tesznek eleget a felszólításnak, a város saját költségén is elvégezheti a munkálatokat, a pénzt pedig behajthatja a tulajdonosokon. Bognár Levente aradi alpolgármester vezeti a házak szelekciójára, a felmérésre alakult bizottságot, s most a procedúráról, a listán szereplő legismertebb, már első körben tatarozásra kijelölt házakat sorolja fel az Aradi Híreknek.
Az Irházi János által készített beszélgetés itt tekinthető meg: http://youtu.be/PqTzJAkISjM
Megjegyzés
Sajnos nem éppen érthető az ilyen hozzáállás a városatyák részéről, mert a központba levő műemlék épületek karbantartása vagy esetleges javítása éppen a törvény által adta előírások miatt nem lehetséges minden esetben! A városatyák nem veszik figyelembe, hogy a helységnek abból, hogy műemléképületekkel van teletűzdelve a központban vagy más patinás negyedben , amelyek turisztikai célokat is szolgál, s ami miatt a városnak bevétele származik – mindegy hogy direkt vagy indirekt módon, de pénz áll a házhoz!
Ezért ezt kellene figyelembe venni amikor műemlék épületről van szó! Ezeket csak a műemlékvédelmi tanács alkalmazottjának a beleegyezésével lehet-kell megejteni ami jócskán megemeli a költségeket… Ehhez még az is hozzájöhet, hogy csak a hivatal kedvezményezett cége tudná csinálni akinek a ceruzája igencsak vastagon ír…
Nagyon sok épületben a gazdasági tevékenységek meglehetősen sok változtatást és átalakítást eszközöltek és ma is ezt teszik, ahhoz, hogy a tevékenységüknek megfelelő formába hozzák, de ezek igencsak bérlők! Azaz ma vannak és holnap már hűlt helyük lehet. Ez esetben az emeleti részen lakókat kellene megterhelni a tatarozás összegével! De a központban lakóktól a polgármesteri Hivatal magasabb adót szed be vagyis már eleve hozzájárul az esetleges tatarozás költségeihez!
Ezt azért is mert a karbantartási – javítási költségekbe százalákosan még Csau papa idejében is hozzájárulásra voltak kötelesek az épületben lakók.
A központban lakók viszont csak résztulajdonosok ez viszont azt jelenti, hogy csak részben kellene a tatarozásba “besegítsen” nem pedig a munkálatokat kellene kifizessék!
A cikkíró sem és a városatyák sem veszik figyelembe ezt! Sajnos így csak félretájékoztatnak! Ennek a cikkben is emlitett és “törvényesnek” mondott kitételnek az egyik következménye, hogy a kolozsvári központjából a magyarajkúakat kiebrudálják… De lehet, hogy Bognár úr fejében ez fel sem rémlik, CSAK végrehajtatja a tanácsi határozatot (szolgamódra , hiszen a “szabály az szabály” ) (Erdélyi Polgár)
Megjegyzés
Sajnos nem éppen érthető az ilyen hozzáállás a városatyák részéről, mert a központba levő műemlék épületek karbantartása vagy esetleges javítása éppen a törvény által adta előírások miatt nem lehetséges minden esetben! A városatyák nem veszik figyelembe, hogy a helységnek abból, hogy műemléképületekkel van teletűzdelve a központban vagy más patinás negyedben , amelyek turisztikai célokat is szolgál, s ami miatt a városnak bevétele származik – mindegy hogy direkt vagy indirekt módon, de pénz áll a házhoz!
Ezért ezt kellene figyelembe venni amikor műemlék épületről van szó! Ezeket csak a műemlékvédelmi tanács alkalmazottjának a beleegyezésével lehet-kell megejteni ami jócskán megemeli a költségeket… Ehhez még az is hozzájöhet, hogy csak a hivatal kedvezményezett cége tudná csinálni akinek a ceruzája igencsak vastagon ír…
Nagyon sok épületben a gazdasági tevékenységek meglehetősen sok változtatást és átalakítást eszközöltek és ma is ezt teszik, ahhoz, hogy a tevékenységüknek megfelelő formába hozzák, de ezek igencsak bérlők! Azaz ma vannak és holnap már hűlt helyük lehet. Ez esetben az emeleti részen lakókat kellene megterhelni a tatarozás összegével! De a központban lakóktól a polgármesteri Hivatal magasabb adót szed be vagyis már eleve hozzájárul az esetleges tatarozás költségeihez!
Ezt azért is mert a karbantartási – javítási költségekbe százalákosan még Csau papa idejében is hozzájárulásra voltak kötelesek az épületben lakók.
A központban lakók viszont csak résztulajdonosok ez viszont azt jelenti, hogy csak részben kellene a tatarozásba “besegítsen” nem pedig a munkálatokat kellene kifizessék!
A cikkíró sem és a városatyák sem veszik figyelembe ezt! Sajnos így csak félretájékoztatnak! Ennek a cikkben is emlitett és “törvényesnek” mondott kitételnek az egyik következménye, hogy a kolozsvári központjából a magyarajkúakat kiebrudálják… De lehet, hogy Bognár úr fejében ez fel sem rémlik, CSAK végrehajtatja a tanácsi határozatot (szolgamódra , hiszen a “szabály az szabály” ) (Erdélyi Polgár)
