Jó a termés, de nehéz az eladás

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=177044&cim=jo_a_termes_de_nehez_az_eladas

2014.11.26. 

A minőségi, csomagolt burgonya könnyen értékesíthető

Rekordtermés

Az őszi betakarítás alakulásáról a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét, Könczei Csabát faggattuk.

– A burgonya betakarítása befejezettnek tekinthető: múlt hét végi adatok szerint a 12 131 hektárnyi pityókásból 11 767 hektárt már betakarítottak. Az átlagtermést hektáronként 23 510 kilogrammra becsülik, de ez még nőhet a napokban – értékelte az igazgató. Ő maga nem emlékszik, hogy az utóbbi jó néhány évben ennél több burgonya termett volna, talán 21 900 kilogramm/hektár átlagtermés volt az eddigi rekord – mondta.

Kukoricát 8750 hektáron termeltek a háromszéki gazdák, ebből 6563-ról betakarították, az átlagtermés 4593 kilogramm hektáronként, ami ugyancsak jónak mondható a háromszéki viszonyok között.

A répa betakarítása felénél tart. 3389 hektárból 1558-at takarítottak be, az átlagtermés 45 130 kilogramm hektáronként, ami kimagasló eredménynek számít – számolt be Könczei Csaba. Ezeknek az adatoknak a tükrében is úgy véli az igazgató: nem elég, hogy jó a termés, azt értékesíteni is kell, a legtöbb gazdának pedig – főként a kistermelőknek – ez még mindig fejfájást okoz.

Segíthet az összefogás

Az értékesítés szempontjából a répatermesztők helyzete kedvező. Már tavasszal tudják, mekkora mennyiséget, milyen áron vesz majd át egyik vagy másik cukorgyár. Becsek László agrármérnök, a botfalusi cukorgyárral szerződő cukorrépa-termelők egyesületének vezetője úgy értékeli, a cukorrépa húsz százaléka vár még betakarításra. A termés tíz-tizenöt százalékkal jobb, mint tavaly, a cukortartalom tekintetében sincs gond. A gyár 36 euró/tonna áron veszi át a cukorrépát – a leszerződött mennyiség keretében. Problémát jelent a cukor árának folyamatos csökkenése – egy kilogramm már csak feleannyiba kerül, mint tavaly januárban. És itt kezdődnek a cukorrépa-termelők gondjai: hiába az átlagon felüli termés, a botfalusi cukorgyárnak nehézségei lehetnek a szerződött mennyiség kifizetésében. Az egyesület komoly szerepet játszik a helyzet kezelé­sében. Megpróbálnak nyomást gyakorolni a gyárra, hogy a termeléshez kötött kiadások mellett a szerződésben foglaltak kifizetése legyen elsődleges – magyarázta Becsek.

A többlettermést illetően is többször tárgyaltak a gyár vezetőségével, amely még a betakarítás előtt jelezte: nem tudják tonnánként 36 eurós áron kifizetni a szerződött mennyiségen felüli cukorrépát, melyért 27 eurót ajánlottak – habár korábban ígéretet tettek a teljes összegre. Az egyesület tagságát jelentő hétszáz termelő hatvan állandó képviselője úgy döntött, elfogadják a 27 eurós ajánlatot, de feltétellel: abban a pillanatban, amikor a cukor ára 2,5 lejre emelkedik, a gyár fizesse ki a 9 eurós különbözetet a többletcukorrépára. A gyár elfogadta a feltételt, erről írásos megállapodás is született. Itt kell kiemelni: bebizonyosodott az érdekvédelmi szervezet ereje, befolyásával komoly segítséget nyújtott a tagságnak a répa megfelelő értékesítése terén. Ezt az összefogást kellene érvényesíteni a mezőgazdaság minden ágazatában – vonhatjuk le a következtetést.

Kihasználható lehetőségek

– Az értékesítés nehéz, de vannak olyan lehetőségek, amelyeket bármely gazda kihasználhat, és ki is kell használnia – véli ifj. Orbán Miklós, az AgroSIC Közösségi Tár­sulás vezetője, aki maga is gazdálkodik. Van egy olyan réteg, amelynek nem gond a termény eladása, viszont a kis és közepes gazdák többségénél valós a probléma. Meg kell nézni, be kell látni: akinek sikerült, azért sikerült, mert megértette, hogy nagyobb felvásárló cégeken keresztül értékesíthető legjobban a termény – fogalmazott a fiatal gazda.

A legfontosabb tényező a kapcsolatkere­sés és a kapcsolattartás a felvásárló cégekkel. Internet, telefon áll a gazdák rendelkezésére, nem kell sajnálni az időt az információszerzésre. Milyen gazda az, aki nem használ internetet, mobiltelefont? Legfennebb a nagyon kis területen gazdálkodók, az idős nemzedék, amely viszont megszokta, hogy helyi szinten értékesíti terményét. „Nem hiszem, hogy aki próbálkozik, nem tud szerződést kötni. 

Sok cég van, amely tőzsde szerinti áron fizet. Nincs ebben semmi rejtély, ez működő lehetőség” – osztotta meg tapasztalatát. A szerződéskötéshez azonban eleget kell tenni néhány feltételnek. Elsősorban azonos fajtájú, állandó minőségű terményt kell biztosítani. Gabonánál a nedvesség, a malomipari érték a meghatározó. Figyel­ni kell a kereslet alakulására, egy százhektáros farmon már elengedhetetlen, hogy ennek megfelelően termeljen a farmer – hangsúlyozta. Az előszerződések megkötése is jó lehetőség. Akár fél évvel a betakarítás előtt le lehet kötni az árut, rögzített, eurós áron. Előfordult, hogy a májusban 15 euróval lekötött repcével jobban járt a gazda, mint a júniusi betakarításnál ajánlott árral – osztotta meg tapasztalatát.

Szarvasmarhatartók gondjai

Az állattartók sincsenek könnyű helyzetben: a szarvasmarhatartóknak is gondot okoz, hogy miként értékesíthető az élő marha. A kéknyelv-betegség miatti kiviteli tilalom különösen nehézzé tette az élő marha eladását. Grümann Csíki Alpár hidvégi állattenyésztő egyértelműen vallja: közösen – helyi, régiós szinten – kell eladni a szarvasmarhákat. Erre a célra felvásárló központokat kell létrehozni. Ha valaki egyénileg próbál eladni vágásra szánt szarvasmarhát, a felvásárlók, vágóhidak kilogrammonkénti 4–5 lejes árat ajánlanak. Ha viszont több, 20–25 ugyanazon fajtájú, egyforma súlyú, minőségű állatot ajánlanak eladásra, az ár változik, még a mostani nehéz időszakban is eléri a hét lejt. A kéknyelv-betegség miatti élőállatexport-tilalom okozta nehézségeket is lehet könnyíteni a közös felvásárlási pontok igénybevételével. Itt hizlalhatók 500–600 kilogrammosra a szarvasmarhák, ennél a súlynál a vágóhídi értékesítés sokkal könnyebb – magyarázta. Háromszéken ilyen kezdeményezésen dolgozik a Zágoni Gazdák Egyesülete. Az AgroSic pályázati lehetőségeit kihasználva korszerű istállót építenek, amely hizlaldaként, felvásárló központként is működhet tavasztól, segítséget nyújtva a gazdáknak a jószág értékesítésében.

Eladásra szövetkezve

– A burgonya különösen fontos szerepet játszik a háromszéki gazdák életében. Az idei termés mennyiségileg elfogadható, de előállításához a megszokottnál sokkal több munka, befektetés kellett. Az értékesítés további fejtörést okoz a termelőknek. Európai szinten jó a burgonyatermés, ám ha az áru nem egységes, jó minőségű, valóban nehezen adható el – véli Bartha János farmer. A jó termést tükrözi az eladási ár is. Tavaly a nagyáruházak 1,10–1,20 le­jért vásárolták a burgonyát, most csak 0,55-ért. A tavalyi bevétel eléréséhez két és félszer több burgonyát kell megmozgatni – értékelte.

A kisgazdáknak nincs anyagi lehetőségük az előírt technológia betartására, a vetőgumó megválasztásától a betakarításig, eladásig. Viszont az üzletekben, a piaci asztalokon a minőségi, formás, hibátlan burgonyát keresik a vevők.

A gyenge minőség miatt sokan áron alul kényszerülnek eladni a megtermelt burgonyát. Ezzel egyfajta egészségtelen konkurencia alakul ki a gazdák között. Egymást ássák el a termelők, és ezt csak értékesítési szövetkezetek létrehozásával lehet kiküszöbölni. A gazdák összefogásában, az egységes termelésben, a közös értékesítésben rejlik az eladás titka – hangsúlyozta Bartha. Indoklásként saját példáját hozta fel. Az ömlesztett burgonyát 0,35 lejben viszik a kereskedők. A mosott, 2,5, 5 vagy 10 kilogrammos zsákokba csomagolt krumpli kilójáért akár egy lejt is adnak. Az áru előkészítésével sok a munka, a kiadás is, de az eredmény önmagáért beszél – osztotta meg tapasztalatát. Minden nehézség ellenére a gazdák egyik évről a másikra nem vehetik ki a vetésforgóból a burgonyát. Már csak azért sem, mert a burgonyatermesztés technológiája által megkívánt gépsorok, felszerelések, erőgépek beszerzése sok pénzt emésztett fel, ezeket nem lehet egyik napról a másikra félretenni, újabbakat beszerezni egy más kultúra érdekében. Ha 20 százalék a nyereség a burgonya termesztése után, az már jó, van, amiből elkezdeni az újabb mezőgazdasági évet – tette hozzá.

Javában zajlik a kukorica betakarítása is, Bartha János érdekes véleményt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban is. A jelenleg érvényes 0,45 lej/kilogrammos ár éppen csak fedezi a kiadásokat. Viszont nem lehet mellőzni a tengerit, nagy szükség van rá a vetésforgóban, kiemelten hasznos a gyomok irtásában – mondta.

Úgy véli, idén a legnagyobb jövedelmet a repce hozta. Egy hektár repcés létesítéséhez 3 ezer lejes befektetés szükséges, elérhető a 4 ezer kilogrammos termés, az értékesítési ár 1,3 lej körül mozog. És ami a legfontosabb: a vásárlók előre szerződnek a repcére, a parcellák végéről veszik át a magot, két napon belül ki is fizetik.

Bokor Gábor

Háromszék

Autonómiahatározatok – Torja visszalépett

http://erdely.ma/autonomia.php?id=177022&cim=autonomiahatarozatok_torja_visszalepett

2014.11.26. 

Torja Helyi Tanácsa Daragus Attila polgármester előterjesztésére többségi szavazattal visszavonta tegnap a múlt hónapban Bokor Béla, a Magyar Polgári Párt önkormányzati képviselője által előterjesztett és akkor egyhangú vokssal elfogadott határozatot.

A Székely Nemzeti Tanács ajánlására a testület kinyilváníthatta, hogy egyetlen, különálló, Székely­föld nevet viselő közigazgatási egységbe akarnak tartozni. A határozat azt is tartalmazza, hogy a Székelyföld számára szerves törvény szavatolja az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos a magyar is. A Néppárt és az MPP tanácstagja a visszavonás ellen szavazott.

Daragus Attila érdeklődésünkre elmondta: a prefektúra november 14-én a közigazgatási bíróságon támadta meg a határozatot. Az elöljáró szerint a román alkotmány értelmében semmi esélyük sincs megnyerni a pert a kormányhivatallal szemben, s ezért az RMDSZ-es tanácstagok a visszavonás mellett döntöttek, nem látták értelmét a pereskedésnek, amivel maguk ellen vonták volna a prefektúra haragját. „A józan ész azt diktálja, hogy ne herregjünk a hatóságokkal, nincs értelme fejjel menni a falnak. 

De, amint kedvező lehetőség mutatkozik, ismét napirendre tűzzük – hangoztatta Daragus. A 153 székelyföldi helyi tanács közül 54 fo­gadta el a határozatot. A torjai az első eset, amikor azt vissza is vonták.

Iochom István Háromszék

Egyesülne az EMNP az MPP-vel? Biró Zsolt hallani sem akar pártpolitikáról a héten

http://itthon.transindex.ro/?hir=38240

2014. november 26.

A sepsiszéki EMNP elnöke, Bedő Zoltán kedden sajtótájékoztatón fejezte ki azt a szándékát, hogy támogatja az MPP által kezdeményezett november 29-ei rendezvényt, amely során egy petíciót adnak majd át a Kovászna megyei prefektusnak, amelyben az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban ígértek betartását kérik a román hatalomtól. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy kérni fogják az MPP és az EMNP országos vezetését, hogy a két párt valamilyen módon egyesüljön. 

Erről kérdeztük Kulcsár-Terza Józsefet, az MPP Kovászna megyei elnökét és Bíró Zsolt MPP-elnököt. 

Kulcsár Terza József: az EMNP tisztulására van szükség 

„Az EMNP helyi szervezete kereste meg az MPP-t azzal az ajánlattal, hogy támogatnak bennünket a rendezvény megszervezésében. Én ezt örömmel fogadtam és értékelem. A rendezvényünk nem tüntetés, mert nem valami ellen, hanem valami mellett szól: tartsák be a gyulafehérvári nyilatkozatot. Ha tényleg egy tőről fakadunk, ahogy mondják, akkor ebben a helyzetben nem is történhet másként” – mondta Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. 

Az MPP-s politikus példának az SZNT által szervezett megmozdulásokat hozta fel, amelyeken az MPP is megjelent. „Ilyenkor az a legfontosabb, hogy az adott szervezet mit érez fontosnak, és amit képvisel. Ez minden erdélyi magyar érdeke: a gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának a betartása, vagyis az autonómia biztosítása” – mondta. 

„Helyi szinten kell egyeztetni a pártok között, az önkormányzatokban is informális egyeztetések vannak, és az sem gond. Hogy mi lesz a két párttal országos szinten, azt nem az én tisztem eldönteni. Eddig többször kértem, hogy alkossunk közös frakciót, például a megyei tanácsban. Akkor elutasítottak. Azt a segítséget, amit felajánlottak, ennek ellenére sem tudom elutasítani” – mondta. 

Kulcsár-Terza József szerint az EMNP megtisztulása lenne a fontos, mielőtt együttműködésnél többről lehetne szó. 

Bíró Zsolt: az erdélyi magyar érdeket ne süllyesszük a pártpolitika mocsarába 

„A rendezvényre megfogalmazott célkitűzéseink az erdélyi magyar közösség célkitűzései. A szórólapon szereplő felhívást és a megfogalmazott célokat, úgy gondolom, hogy mindenki támogatja. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy senki nem határolódott el a rendezvénytől. Egyébként az egyházak is felsorakoztak mellette. Ilyenkor senki nem kérdezi meg, hogy valamelyik egyház és az MPP közeledésével mi a helyzet” – mondta Bíró Zsolt MPP-elnök. 

„Az alsó-háromszéki EMNP állásfoglalását üdvözöljük. Örülünk, hogy fontosnak tartották, hogy közleményben szólítsanak fel a rendezvény támogatására. 

Azonban azt is ki kell mondani, hogy szereptévesztésben van a sepsiszéki EMNP vezetője, ugyanis a rendezvény és a pártfúzió nem függ össze. A rendezvény az erdélyi magyar közösség céljait fogalmazza meg, amelyben a legfőbb szövetségesünk az erdélyi magyar közösség. 

Ha most nem azt a célt tartjuk szem előtt, ami miatt megfogalmaztuk az elvárásainkat, és közel száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után nem tudjuk egységesen és közösen, politikai színezettől függetlenül számon kérni a mindenkori román hatalomtól a jogainkat, akkor problémák vannak. Az, aki így veti fel a kérdést, az a pártpolitika mocsarába süllyed. Mi ezt nem akarjuk. A plakátokat sem perszonalizáltuk, nem az MPP logójával nyomtattuk. Éppen ezért ne beszéljünk pártpolitikáról november 29-ig, és üdvözlöm a rendezvényhez csatlakozókat” – mondta Bíró. (hírszerk.)

Nem urai, hanem őrzői vagyunk a természetnek Ezt mondta valójában Ferenc pápa az Európai Parlamentben

http://www.ma.hu/kulturport.hu/232326/Ezt_mondta_valojaban_Ferenc_papa_az_Europai_Parlamentben__hallgassa_meg?place=srss

"Az ember transzcendens méltóságát, elidegeníthetetlen értékeit helyezzék a gazdasági érdekek elé."

2014.11.25 ma.hu

Ferenc pápa köszönetét fejezte ki, hogy beszédet mondhat az Európai Unió életének ebben a fontos intézményében, amelyen keresztül a 28 tagállam több mint 500 millió állampolgárához szólhat. Utalt rá, hogy II. János Pál pápa 1988-as látogatása óta (1988. október 11.) sok változás történt Európában és az egész világon - hallható a Vatikáni Rádió felvételén.

Nem léteznek már az egymással szemben álló tömbök, amelyek akkor kettéosztották a földrészt. Lassan megvalósul az a II. János Pál pápa által kifejezett vágy, hogy Európa szuverén, szabad intézményei révén terjedjen ki egész földrajzi és még inkább történelmi dimenzióira.

A pápa lelkipásztori hivatásából kiindulva minden európai állampolgárnak a remény és a bátorítás üzenetét hozta el.

A remény üzenete arra a bizalomra épül, hogy a nehézségek az egység nagyhatású előmozdítóivá válhatnak, hogy leküzdjük Európa – és vele együtt az egész világ – félelmeit. Reménység az Úrban, aki jóvá alakítja át a rosszat, a halált életté alakítja át.

A pápa arra bátorította az Európai Parlament tagjait, hogy térjenek vissza az Európai Unió alapító atyáinak szilárd meggyőződéséhez, akik olyan jövőt képzeltek el, amely a megosztottságokat leküzdő, a földrész népei közötti békét megvalósító együttműködésen alapul. Ennek az ambiciózus politikai tervnek a középpontjában az emberbe vetett bizalom állt, nem annyira, mint állampolgár, vagy mint gazdasági alany, hanem mint személy, aki transzcendens, természetfeletti méltósággal rendelkezik.

A pápa ezután az emberi méltóság transzcendens mivoltáról szólt, hangsúlyozva a „méltóság” és a „transzcendens” közötti szoros kapcsolatot.

A „méltóság” az a kulcsszó, ami a második világháború utáni újrakezdést jellemezte. A közelmúlt történelmében kétségtelenül központi helyet foglal el az emberi méltóság előmozdítása a sokrétű erőszakkal és diszkriminációval szemben, amely Európában sem hiányzott az évszázadok során.

Az európai gondolatot gazdag találkozás különbözteti meg: számos forrása a múltból fakad: „Görögországból és Rómából, kelta, germán és szláv szubsztrátumokból és a kereszténységből, amely ezeket mélyen átalakította”.

Ma az emberi jogok előmozdítása központi helyet foglal el az Európai Unió elkötelezettségében a személy méltóságának tiszteletben tartása érdekében, mind az Unióban, mind pedig a többi állammal való kapcsolataiban. Fontos és csodálatra méltó elkötelezettségről van szó, mert még mindig túl sok olyan helyzet áll fenn, amelyben az embereket tárgyként kezelik. Be lehet programozni az ember fogantatását, alakzatát és hasznosságát, továbbá el lehet őket dobni, amikor már nincs rájuk szükség, mert gyengék, betegek vagy öregek lettek.

Lehet-e méltóságról beszélni akkor, amikor hiányzik annak a lehetősége, hogy az emberek szabadon kifejezhessék gondolataikat, vagy korlátozások nélkül megvallhassák hitüket? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. Létezik-e méltóság egy világos jogi keret nélkül, amely korlátozza az erő uralmát, és a törvényt helyezi előtérbe a hatalom zsarnokságával szemben? Milyen méltósággal rendelkezhet egy férfi vagy egy nő, aki a diszkrimináció különféle fajtáinak tárgya? Milyen méltósága van annak a személynek, aki nem jut táplálékhoz, aki a létminimum alatt él, vagy még rosszabb, nincs munkája, amely méltósággal ruházza fel?

A személy méltóságának előmozdítása azt jelenti, hogy elismerjük: elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezik, amelyektől nem foszthatja meg semmiféle önkényuralom, még kevésbé a gazdasági érdekek előtérbe helyezése.

A pápa figyelmeztetett az emberi jogokkal való visszaélés veszélyére. Ma létezik egy olyan irányzat, amelyik egyre több egyéni jogot követel. Ez az irányzat kiszakítja a személyt minden társadalmi és antropológiai környezetéből, egyfajta „monász”, azaz önálló egységként él, amely egyre érzéketlenebb a körülötte lévő többi „monász” iránt. A jog fogalmához látszólag már nem társul az ugyanolyan fontos és a jogot kiegészítő kötelesség fogalma.

Az emberi jogok olyan kultúráját kell elmélyíteni, amely bölcsen képes arra, hogy a személyes, egyéni dimenziót a közjóval összhangba hozza.

Az ember természetfeletti méltóságáról beszélni annyit jelent, hogy utalunk természetére, vagyis arra a veleszületett képességére, miszerint meg tudja különböztetni a jót a rossztól. Rendelkezünk azzal az „iránytűvel”, amely szívünkbe van írva, és amelyet Isten vésett bele a teremtett világegyetembe. Elsősorban azt jelenti, hogy az embert nem abszolútúmnak, hanem viszonylénynek, (relacionális lénynek) tekintjük.

Európában ma az egyik legelterjedtebb betegség a magány, az emberi kapcsolatok hiánya – állapította meg Ferenc pápa. Ez különösen látható az idősek esetében, de a fiataloknál is, akik vonatkozási pontok nélkül élnek, jövőjük kilátástalan. Ez a magány tapasztalható a városainkat benépesítő szegények körében, ez tükröződik vissza a bevándorlók tévelygő tekintetében, akik jobb jövőt keresve érkeztek ide.

Ezt a magányt fokozta a gazdasági válság, amelynek hatása tovább tart és drámai következményekkel jár társadalmi szempontból. Az utóbbi években az Európai Unió bővítési folyamatával egyidejűleg növekedett az állampolgárok bizalmatlansága az intézmények iránt, amelyek eltávolodtak az emberektől.

Általános fáradtság és elöregedettség érzékelhető - a "nagymama Európa" többé már nem termékeny és nem élénk. A nagy eszmények, amelyek Európát megihlették, látszólag elveszítették vonzerejüket, helyükbe az intézmények bürokratikus ügyintézése lépett.

Ehhez járul egyesek kissé önző életmódja, amelyet a már fenntarthatatlan bőség, a szegények iránti közömbösség jellemez. A technikai és gazdasági kérdések állnak a politikai viták középpontjában, egy hiteles antropológiai irányultság kárára. Fennáll annak a veszélye, hogy az ember pusztán egy mechanizmus alkatrészévé válik, és fogyasztási eszközként bánnak vele, amelyet, ha már nem hajt hasznot, gátlástalanul kiselejteznek. Ez történik a terminális állapotú betegek, a magányos idősek, a még meg nem született gyermekek megölése esetében.

Amikor abszolutizálják a technikát és összekeverik a cél és az eszköz fogalmát, akkor elkerülhetetlen a "kiselejtezés kultúrája", valamint a végsőkig fokozott fogyasztás, konzumizmus.

A személy méltósága ezzel szemben azt jelenti, hogy elismerjük az emberi élet értékét, amelyet ingyenes ajándékként kapunk, és amelyek nem lehet árucsere tárgya.

Az európai parlamenti képviselők hivatása, hogy gondjukat viseljék a népek és a személyek törékenységének. A törékenység gondozása erőt, gyöngédséget, küzdelmet és termékenységet jelent egy olyan funkcionális és individualista környezetben, amely könyörtelenül elvezet a "kiselejtezés kultúrájához".

Az Európai Unió mottója az "Egység a különbözőségben". Az egység azonban nem a politika, a gazdaság, a kultúra vagy a gondolkodás uniformizálását jelenti. Minden valódi egység az különféle alkotórészek gazdagságából tevődik össze. Ahogy a családban, úgy az Európai Unióban is el kell fogadni egymás hagyományait, történelmét és gyökereit, meg kell szabadulni a manipulálástól és fóbiáktól. Az emberi személyt kell a középpontba helyezni; hagyni, hogy az egyének és a népek szabadon és kreatívan kifejezzék önmagukat, mindezt a szolidaritás és a szubszidiaritás jegyében.

Az európai népek demokráciájának életben tartása ma kihívás elé állít minket. Nem szabad engedni a multinacionális érdekeknek, amelyek meggyengítik a demokráciát és azt olyan uniformizáló pénzügyi hatalmi rendszerekké alakítják át, amelyek a háttérben húzódó erőket szolgálnak. El kell kerülni a globalizáló eszméket, amelyek felhígítják a valóságot. A pápa itt utalt Evangelii gaudium – kezdetű buzdítására: kerüljük a politikai nominalizmust, az üres eszméket, a relativizmus zsarnokságát, a történelmietlen szélsőségességet, a jóság nélküli etikát, a bölcsesség nélküli intellektualizmust.

Ha vissza akarjuk adni a reményt Európának, akkor el kell ismernünk az emberi személy központi szerepét, elősegítve tehetsége kibontakoztatását. Ennek egyik első területe a nevelés, amely minden társadalom értékes alkotósejtjében, a családban kezdődik. E nélkül a szilárd alap nélkül homokra építünk, amelynek súlyos társadalmi következményei lesznek.

Az egységes, termékeny és felbonthatatlan család magában hordozza a jövőbe vetett remény alapvető alkotóelemeit, méghozzá nem csupán az új nemzedékek, hanem a sok idős ember számára is, akik gyakran magányosan és elhagyatva élnek, mert már nincs meg a családi tűzhely, amely elkísérné és támogatná őket.

A család mellett nagy szerepet kapnak az iskolák és az egyetemek. A nevelés nem korlátozódhat pusztán technikai ismeretekre, hanem az emberi személy átfogó fejlődését kell szolgálnia.

Ferenc pápa ezután a környezetvédelem fontosságáról szólt. Nem urai, hanem őrzői vagyunk a természetnek, amit tisztelnünk és szeretnünk kell. Jól kell gazdálkodnunk a ránk bízott ingyenes ajándékkal, amelyet Isten az ember kezébe helyezett. Tűrhetetlen, hogy emberek milliói éhen haljanak, miközben tonnaszám dobjuk ki az élelmiszert nap mint nap.

Az ember is szerves része a természetnek, ezért a környezetvédelem mellett humánökológiára van szükség. A pápa az európai parlamenti képviselőktől azt kérte, hogy foglalkoztatási intézkedéseikkel segítsék elő a munka méltóságának visszaadását. Egyrészt össze kell hangolni a piaci rugalmasságot a munkahelyek stabilitásával, másrészt olyan szociális környezetet kell teremteni, amely a kizsákmányolás helyett a munkahelyek biztosításával lehetővé teszi a családalapítást és a gyermekek nevelését.

Égetően fontos továbbá a bevándorlás kérdésének együttes megoldása. Tűrhetetlen, hogy a Földközi-tenger egy hatalmas temetővé változzék! Az európai partokra érkező hajókon segítségre szoruló férfiak és nők vannak. Az Európai Unión belüli kölcsönös támogatás hiánya részmegoldásokhoz vezet, amelyek nem tartják tiszteletben a bevándorlók emberi jogait, elősegítik a rabszolgamunkát, és társadalmi feszültséget szítanak.

Olyan törvénykezésre van szükség, amelyik védelmezi az uniós állampolgárok jogait, és egyben biztosítja a bevándorlók befogadását. Korrekt, bátor és konkrét politikával kell segíteni a menekülők hazai társadalmi-politikai fejlődését és belső konfliktusaik leküzdését, mivel ez az elvándorlás kiváltó oka. Ha az egyes érdekek által mozgatott politika érvényesül, akkor csak súlyosbítjuk a helyzetet. Az okokat, és nem csak a tüneteket kell kezelni – hangsúlyozta a pápa.

Párbeszédet kell folytatni azokkal az országokkal, akik kérték felvételüket az Európai Unióba. Különösen a balkáni térségben, ahol a béke hosszú ideig elérhetetlen volt. Saját identitásunk tudatosítása nélkülözhetetlen a szomszédos országokkal való kapcsolatokban, főként a Földközi-tenger vidékén, ahol sokan szenvednek belső konfliktusok, valamint a vallási szélsőségesek és a nemzetközi terrorizmus nyomása miatt.

Az Európai Parlamentben mondott beszédében Ferenc pápa végül a kereszténység történelmi szerepéről szólt. A kétezer éves történelmi összefonódást olykor konfliktusok, tévedések és bűnök szabdalták, de mindvégig a jó építésének vágya vezérelte. Ezt látjuk városaink szép műemlékeiben, de még inkább a szeretetszolgálat műveiben. Ezt a történelmet tovább írjuk; ez a jelenünk és a jövőnk is. Ez adja identitásunkat. Európának erős szüksége van arra, hogy újra fölfedezze arculatát, hogy növekedjen, híven alkotó atyái szelleméhez békében és egyetértésben.

Kedves európai parlamenti képviselők! 

Elérkezett az idő, hogy közösen építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem a gazdasági élet, hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll.

Európa bátran vállalja múltját és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója. Olyan Európát valósítsunk meg, amely szemléli az eget és eszményképeket követ; megvédi az embert; biztos és szilárd talajon halad, értékes vonatkozási pontot jelentve az egész emberiségnek – fejezte be beszédét Ferenc pápa az Európai Parlamentben.

Az MPP és az EMNP egyesülését szorgalmazzák

Amint az alábbi cikkben is megfogalmazódik egyesektől, hogy akkor lenne jobb, ha a polgáriaktól kiváltak visszalépnének oda ahonnan kiléptek, csak... 
Csak ezek a  hangok,nem igen jutnak el a magasabb tisztségviselők fülébe igy meglehet, hogy nem is lesz belőle semmi. Túl sok olyan dolog történt, amivel a másikat megröviditették és ez főleg a Szórványban volt érezhető. A Kolozs megyei főleg a kolozsvári polgáriak mesélhetnének erről sokat. Ott ahol tömbmagyarság van nem lenne annyira érezhető az összefogásra való biztatás, de meglehet, hogy csak egy újabb gyengitési, taktikai húzásra lenne elegendő...
Az is megtörténhet, hogy végül is valamelyik "beadná a derekát" de ez egyáltalán nem biztos. Amikor ugyancsak e bukaresti magyar napilapban megjelent, hogy a mostanra megerősödött anyaországi kormány ezentúl a polgáriakat fogja támogatni, nagyon is furcsának tünt, de mostanra bebizonyosodott, hogy mindkét kormányközeli alakulatnak csak a sajtókacsára tellik, mert komolyan nem tudnak partnerségre gondolni és mindketten a polgáriak ellehetelenitésére törekednének, még ha nem is nyilvánosan...
Politikai manőverek és más eszköztárak használatával továbbra is csak a maguk erősitésére törekednek, pedig meg kellene érteniük az elnökválasztás után már más szelek fújnak.
Eddig sem fogták fel a Kolozs megyei polgáriak gazdasági törekvéseinek a jelentőségét, pedig mostanra bizonyságot nyert mindazt, amit a kolozsvári, majd a Kolozs megyei MPP elnök mind hangoztatott: a gazdasági összefogás - főleg ami a külföldi partnereket illeti - meghozhatja a nagyon óhajtott autónomiát is.
Ő volt az, aki már több alkalommal megemlitete, hogy a külföldön élő magyarajkúakkal kell a gazdasági erősitést keresni! Lásd Németországban is többszázezer magyar él, akiknek gazdasági egységeikkel személyesen is felvette a kapcsolatot, de ide haza sajnos nem igen volt olyan fogadófél aki vállalta volna mindazt, ami egy ilyen kapcsolat kér: komolyság, fegyelem, pontosság,stb. Egyszóval a Rendet!    (Erdélyi Polgár)
http://www.maszol.ro/index.php/belfold/39204-az-mpp-es-az-emnp-egyesuleset-szorgalmazzak#sthash.R42HvVEd.dpuf

2014. november 25. Kovács Zsolt

A két jobboldali magyar párt egyesülését szorgalmazza az EMNP sepsiszéki és az MPP sepsiszentgyörgyi vezetői. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki elnöke, Bedő Zoltán keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt napokban több alkalommal is találkozott az MPP sepsiszentgyörgyi elnökével, Bálint Józseffel, és arra jutottak, hogy felszólítják a két párt országos vezetőségét, legkésőbb tavaszig hozzák létre a két alakulat egyesülését.

Bedő Zoltán szerint nem az a lényeg, hogy milyen formában, milyen néven vagy milyen jelkép alatt, hanem a szándék a fontos, ami mellett elkötelezik magukat. Bedő szerint ennek bizonyítékaként a Néppárt felszólítja szimpatizánsait, hogy vegyenek részt az MPP szombati, sepsiszentgyörgyi nagygyűlésén, és emlékeztessék a románokat az 1918 december 1-i, gyulafehérvári ígéreteikre.

A két párt egyesüléséről szóló törekvésekről megkérdeztük az MPP Kovászna megyei elnökét, Kulcsár Terza Józsefet, aki elmondta: nem tartózkodott itthon, de tudomása szerint Bálint József a polgári párt sepsiszentgyörgyi elnöke a november 29-i, sepsiszentgyörgyi tüntetés részleteiről egyeztetett az elmúlt napokban az EMNP helyi vezetőivel. Kulcsár Terza József szerint kedden este egy újabb találkozóra kerül sor Sepsiszentgyörgyön, ahol szóba kerül a két párt egyesítésének dolga is, erről azonban csak a szerdai sajtótájékoztatóján foglal állást. 

Nem pártrendezvényt szervez az MPP Sepiszentgyörgyön

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/nem-partrendezvenyt-szervez-az-mpp-sepiszentgyorgyon

Gáspár Botond | 2014.11.25.

Öt pontban fogalmazták meg az erdélyi magyarok követeléseit, a petíciót pedig november 29-én, szombaton 13 órakor adják át Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei prefektúra képviselőjének.

2012 novemberében is autonómia-tüntetés helyszíne volt a sepsiszentgyörgyi főtér

November 29-én adjunk hangot az erdélyi magyarság követeléseinek – mondta november 25-én Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt. „A követeléseket öt pontba foglaltuk össze, mint ahogy öt pontot tartalmaz az alkotmánymódosításra tett javaslatcsomagunk is. Nem pártrendezvény lesz, hanem az erdélyi magyar közösség rendezvénye, ezért a szórólapokon, a plakátokon sem tüntettük fel az MPP logóját. Remélem, minden magyar, akinek fontos ez az ügy, eljön szombaton 13 órakor Sepsiszentgyörgyre, a Kovászna megyei prefektúra épülete elé, ahol felolvassuk majd a kormány képviselőjének átadjuk a petíciót” – tájékoztatott Biró Zsolt.

Arra a kérdésünkre, hogy a prefektus ismeri-e szándékukat, átveszi-e az „öt pontot”, vagy – mint történt Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság Napján – csak a kormánybiztosi hivatal egy alkalmazottját küldik majd ki, Biró elmondta, hogy ez ügyben zajlanak az egyeztetések. „Bízom abban, hogy a román kormány és helyi képviselete veszi annyira komolynak a kezdeményezést és az ügyet, hogy átveszi a petíciót. A rendezvénybejelentési kötelezettségünknek eleget tettünk, megkaptuk a jóváhagyást” – fogalmazott.

Az öt pont a következő: a különálló Székelyföld régió elismerése, referendum kiírása Székelyföld autonómiájáról, a magyar nyelv hivatalossá tétele Székelyföldön, új alkotmány Romániában, székely zászló és szimbólumok elismerése. „Ismertetjük továbbá az MPP öt pontból álló alkotmánymódosító javaslatcsomagját, amelyben kérjük, hogy a román kormány tartsa be az 1918-as gyulafehérvári kitételeket, azok kerüljenek be az alaptörvénybe, mert amíg csak ígéretek maradnak, addig az erdélyi magyarság másodrangú állampolgárnak érzi magát szülőföldjén” – mondta Biró Zsolt.

Engedélyezték a sepsiszentgyörgyi tüntetést

http://www.szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/engedelyeztek-a-sepsiszentgyorgyi-tuntetest

www.szekelyhon.ro

Engedélyezték a Magyar Polgári Párt (MPP) által november 29-ére Sepsiszentgyörgyre szervezett tüntetést. Az erre vonatkozó kérést hétfőn hagyták jóvá – tájékoztatott Ion Popa, a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka.

Ion Popa rendőrparancsnok

Ion Popa úgy tudja, az MPP által szervezett megmozdulásra mintegy kétezer személyre számítanak. A rendfenntartó erők is készülnek.

Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke kijelentette, hogy emlékeztetni kell a román kormányt az 1918. december 1-jén Gyulafehérváron elfogadott kiáltványban a nemzeti kisebbségeknek adott ígéretekre, ezért szerveznek Sepsiszentgyörgyön november 29-én tüntetést. Céljuk, hogy a politikum vegye figyelembe a modern román állam alapdokumentumában foglaltakat, hiszen az a kisebbségeknek is önállóságot, szabad nyelvhasználatot ígért.

Az áprilisi tervek ellenére a román nemzeti ünnep előtt két nappal, november 29-én szervezi meg utcai megmozdulását Sepsiszentgyörgyön az MPP háromszéki szervezete, hiszen a megyeszékhely önkormányzata nem engedélyezte, hogy december elsején a sepsiszentgyörgyi a Mihai Viteazul téren – ahol általában a sepsiszentgyörgyi román közösség ünnepel – felvonulást szervezzenek.

Ezt kéri az MPP a szombati sepsiszentgyörgyi tüntetésen

http://www.maszol.ro/index.php/belfold/39198-ezt-keri-az-mpp-a-szombati-sepsiszentgyorgyi-tuntetesen#sthash.tbKql2fa.dpuf

2014. november 25.  Kovács Zsolt

Az 1918. december 1-i egyesüléskor, Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéretekre emlékeztetnek a szombaton, Sepsiszentgyörgyön sorra kerülő tüntetésen. A Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett november 29-i jogkövetelő tüntetést azért időzítették a román állami ünnep előtti napra, hogy emlékeztessék román közösséget a Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretekre.

Bíró Zsolt az MPP országos elnöke Marosvásárhelyen elmondta, a párt 250 önkormányzati képviselője írja alá azt a petíciót, amit a szombati tüntetésen 13 órakor bemutatnak, majd elküldik azt Románia kormányának, és amelyben öt pontban fogalmazzák meg a magyar közösség kéréseit.

E szerint kérik Székelyföld autonómiáját, a székelyföldi régió létrehozását, új alkotmányt Romániának, amelyben szerepelnek a gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt ígéretek, a magyar nyelv hivatalossá tételét, illetve a székely szimbólumok használatának engedélyezését.

Autonómiatüntetés Sepsiszentgyörgyön | Fotó: erdely.ma

Bíró Zsolt leszögezte: a szombati, sepsiszentgyörgyi tüntetés nem valaki ellen szól, hanem egy olyan megmozdulás lesz, ahol hangot adnak a magyarság követeléseinek. Amikor négy év múlva az egyesülés 100-ik évfordulóját ünneplik, mi is el tudjuk mondani, hogy Románia teljes jogú állampolgárai vagyunk, mondta a polgári párt elnöke.

Az RMDSZ nem társszervező

Bár korábban a háromszéki RMDSZ jelezte, hogy vállalja a társszervező szerepet, most azonban azt válaszolták az MPP felkérésére, hogy nem tartják időszerűnek a szombati megmozdulást. Ezzel szemben az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) támogatja az utcai megmozdulást.

Bedő Zoltán, a Néppárt sepsiszéki elnöke rámutatott: részt vesznek a november 29-i rendezvényen, és felszólítják szimpatizánsaikat, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz, mert fel kell hívni a román hatalom, és az új államelnök, Klaus Johannis figyelmét is arra, hogy az itt élő magyarok nincsenek megelégedve a helyzetükkel. A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs korábban úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy fontosnak tart minden olyan megmozdulást, amely felhívja a figyelmet Székelyföldre és az autonómia- törekvésekre.

A Kovászna megyei hatóságok egyébként engedélyezték az MPP által november 29-re, szombatra szervezett tüntetést. Ioan Popa Kovászna megyei rendőrparancsnok elmondta: a szervezők becslése szerint 2000 személy vonul majd Sepsiszentgyörgy központjába a Szabadság térre.

Kulcsár Terza József | Fotó: nyugatijelen.com

Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke, Kulcsár Terza József még áprilisban benyújtott a sepsiszentgyörgyi városházára egy olyan kérést, amelyben december 1-re, a román állami ünnepre igényelt engedélyt a tüntetéshez.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azonban elutasította ezt, és rámutatott, hogy sem az időpont, sem a hely – a Mihai Viteazul tér – nem alkalmas egy ilyen tüntetés megszervezéséhez, hiszen akkor zajlanak a román állami ünnepnek szentelt rendezvények. Ezt követően döntött az MPP úgy, hogy két nappal korábban, november 29-én szervezik a jogkövetelő megmozdulást.

„Kézfogásból meleg öleléssé” – Húszéves az Arad–Gyula kapcsolat

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=176932&cim=kezfogasbol_meleg_olelesse_huszeves_az_arad_gyula_kapcsolat

2014.11.25. 

Forrás: nyugatijelen.com

Húszéves?

A szemtanú, akinek a sors kegyelme folytán megadatott, hogy kezdettől fogva (szemlélődő) részese legyen a romániai Arad és a magyarországi Gyula kapcsolatának, most kissé zavarban van.

Mire is emlékezünk 2014 novemberében?

Húsz- vagy huszonkétéves évfordulóra?

A pénteken, hazai idő szerint késő délután a gyulai Városháza patinás dísztermében kezdődött ünnepség nem ad egyértelmű választ e kérdésre.

Ami kétségtelen: az első lépés 1992 nyarán történt meg, miután egy gyulai középiskolás diák, Susánszki Imre dr. Pocsay Gábor akkori gyulai polgármestert fogadóóráján felkereste az ötlettel, hogy a német–francia megbékélés mintájára hozzanak létre egy magyar–román, ugyancsak a megbékélést, barátságot szolgáló, Kézfogásoknak elnevezett rendezvényt. Pocsay doktor, Gyula köztiszteletben álló főorvos-polgármestere Arad akkori városvezetőjéhez, a tanár Moisescu polgármesterhez fordult, aki gondolkodás nélkül igent mondott a kezdeményezésre.

1992 júniusának vége felé így indult el a Kézfogások, távolról sem olyan egyszerűen, mint ahogyan ma tűnhet. Minthogy a történelemben néha húsz-egynéhány esztendő, minden ellenkező híresztelés dacára, néha nagyon nagy időnek számít. Akkoriban csupán két és fél év telt el 1989 december vége óta (amikor Magyarország egyértelmű lelkesedéssel támogatta a romániai forradalmat), s jó két esztendő 1990 véres marosvásárhelyi márciusa után (ezt követően hirtelen újra elhidegült a két ország kapcsolata) – ezekről, egyébként, a mostani jubileumi ünnepségen szó sem esett. Az azóta NATO-, illetve európai uniós tagállamokká vált országok között hol melegebb, hol hűvösebb kapcsolat, a Gyula–Arad kézfogások azonban – ami annak idején, mintegy úttöröként, a két országra is kihatott – töretlenül megmaradtak, s ma, húsz évvel a hivatalossá tétel és az ennek nyomán létrejött testvérvárosi kapcsolat a felek megelégedésére működik, és furcsának tűnhet, hogy annak idején a román (sőt: a magyar) külügyminisztérium is mennyit „kekeckedett”, amíg áldását adta egy ilyen, az Európai Bizottság által már annak idején is támogatott, az ünnepségen egy alelnökének részvételével megerősített kezdeményezésre.

A gyulai önkormányzat péntek délutáni ünnepi, alkalomnak szentelt ülésén dr. Görgényi Ernő (nemrég újraválasztott) polgármester üdvözölte a megjelenteket, köztük az Aradot képviselő Bognár Levente alpolgármestert, az Arad Városi Tanács és a Gyulai Önkormányzat egykori és mai tanácsosait, Florin Vasilonit, Románia magyarországi, gyulai román főkonzulját. Az ünnepi beszédekben (dr. Görgényi, dr. Pocsay, Cristian Moisescu – a felcímet az ő beszédéből kölcsönöztük –, Bognár Levente, Florin Vasiloni) egyértelműen a Gyula–Arad kapcsolat pozitív hatásai (eredményes közös, már európai uniós pályázatok a környezetvédelem, egészségügy, kerékpárút-fejlesztés terén stb.) domborodtak ki. Az ünnepi ülés keretében a két város fő képviselője egy-egy szimbolikus ajándékot nyújtott át partnerének (a gyulai várat, illetve az aradi városházát ábrázoló képzőművészeti alkotást), majd aláírták a két város közötti partnerkapcsolat meghosszabbítására vonatkozó szándéknyilatkozatot.

A Gyula–Arad találkozó következő állomása a Vigadó volt, ahol Takács Mihály aradi képzőművész harminc alkotásából álló kiállítását nyitották meg – Durkó Károly önkormányzati képviselő és Varga Zoltán gyulai tévériporter közreműködésével –, majd az aradi Filharmónia adott, a nagyszámú gyulai közönség által nagy elismeréssel fogadott hangversenyt Erkel Ferenc, George Enescu és Liszt Ferenc műveiből Dorin Frandeş karmester vezényletével.

A gyulai ünnepség késő este a Kohán-képtárban adott állófogadással ért véget, az aradi „visszavágóra” december 12-én kerül sor.

Jámbor Gyula nyugatijelen.com

Letette a hivatali esküt Hegedüs Csilla, a kormány új miniszterelnök-helyettese

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=176916&cim=letette_a_hivatali_esk%FCt_heged%FCs_csilla_a_korm%E1ny_%FAj_minisztereln%F6k_helyettese

2014.11.24. 

MTI Fotó: Baranyi Ildikó

Letette a hivatali esküt hétfőn Hegedüs Csilla, a kormány új miniszterelnök-helyettese és kulturális minisztere, akit a szociáldemokrata Victor Ponta kormányában részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolt a tisztségre.

Hegedüs Csilla eddig államtitkárként dolgozott a kulturális tárcánál. Az RMDSZ kulturális főtitkár-helyettesi tisztségét betöltő, épített örökségvédelmi ügyekben jártas szakember közgazdászi és felnőttképzési oklevéllel rendelkezik, államtitkári megbízatása előtt Kelemen Hunor korábbi kulturális miniszter tanácsadója volt.

A parlament által jóváhagyott kormányszerkezet szerint a kulturális miniszter egyben miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be a bukaresti kormányban. A koalíciós egyezmény értelmében erre a posztra az RMDSZ javasol tisztségviselőt. A tisztség Kelemen Hunor lemondása nyomán üresedett meg.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök júliusban jelentette be, hogy lemond kormányzati tisztségeiről, miután a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló luxemburgi perbe. Az államfő október 9-én hozott 

rendeletet Kelemen Hunor felmentéséről.

Hegedüs Csilla beiktatására az elnöki hivatalban, Traian Basescu államfő jelenlétében került sor.

Ugyanazon ceremónia keretében hétfőn Bogdan Aurescu, Románia újonnan kinevezett külügyminisztere is letette a hivatali esküt.

MTI

MPP: hangot kell adni az elégedetlenségnek

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=176924&cim=mpp_hangot_kell_adni_az_el%E9gedetlens%E9gnek

2014.11.24.

Forrás: www.erdon.ro

Utcai megmozdulásra szólítja az erdélyi magyarságot a Magyar Polgári Párt (MPP). Két nappal Románia nemzeti ünnepe előtt, november 29-én, szombaton a sepsiszentgyörgyi prefektúra előtt felolvassák az új államfőnek és a kormánynak címzett petíciót. Abban az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Nyilatkozatban vállaltak betartására, valamint a székelység legfontosabb jogköveteléseire hívják fel a figyelmet.

December 1-jére (Románia nemzeti ünnepére) hirdette meg először az MPP a megmozdulást, de „hogy a románok ne érezzék azt szándékos provokációnak, ezt a gesztust (az időpont-változtatást) meg kellett tenni”. Tünteti valami ellen szoktak, de „mi egy pozitív üzenetet szeretnénk megfogalmazni, és világosan számon kérni Románia mindenkori vezetőitől azt, amit 1918. december 1-jén ígértek nekünk” – mondta Biró Zsolt az MPP elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című hétfői műsorában. Hozzátette: a dokumentum 21. századi olvasta az, hogy Székelyföldnek jár az autonómia, Erdélyben járnak a kollektív jogok a nemzetiségeknek és a perszonális személyelvű autonómia – hangsúlyozta.

Korábban az RMDSZ is támogatását adta az eseményhez, most azonban azt közölte a párt, hogy nem tartja azt időszerűnek. Biró Zsolt ezzel kapcsolatban úgy vélte: a meghirdetett célkitűzések egybecsengenek minden erdélyi magyar vágyával. Semmilyen újat nem fogalmaznak meg, minden párt programjában megtalálhatóak a célkitűzések – emelte ki. Ilyenek a székelyföldi régió elismertetése, autonómia Székelyföldnek, referendum Székelyföld elismertetésért, a magyar nyelv hivatalossá tétele Erdélyben, a szimbólumok szabad használata és új romániai alkotmány – sorolta.

Szerinte az RMDSZ (amely a konzultációt tartja előrevivőnek, és az autonómiatervezetét megvitatja a román értelmiséggel is), illetve az MPP (amely utcára szólítja az embereket) törekvése kiegészíti egymást, a konstruktív párbeszédet és közvitát utóbbi is fontosnak tartja. A magyar társadalmon belül konszenzusra kell jutni az autonómia kérdésében, a románokat pedig meg kell győzni, aminek egyik eszköze, hogy hangot kell adni az elégedetlenségnek – húzta alá.

Kérdésre reagálva megállapította: a választók a vasárnapi államfőválasztáson üzentek az RMDSZ-nek is, hiszen nem azt a jelöltet támogatták, akivel közösen kormányoz a magyar párt. Új esély Románia életében, hogy Klaus Johannis személyében erdélyi elnöke van az országnak, ezért meg kell adni az esélyt az új államfőnek – tette egyértelművé. Ez Erdély felemelkedése szempontjából pozitívum – mondta Biró Zsolt, aki bízik abban, hogy a kisebbségi jogérvényesítés tekintetében a korábbiakhoz képest nyitottabb lesz Klaus Johannis. 

hirado.hu / Duna Tv, Közbeszéd

Ferenc pápa szavaira sok pap összerezzenhetett

http://hvg.hu/vilag/20141121_Ferenc_papa_szavaira_sok_pap_osszerezzenh/

2014. november 21., Szerző: hvg.hu

A megváltás ingyenes, be kell fejezni azt a gyakorlatot, hogy az egyház pénzt kér keresztelőkért, az áldásért és a misékért - mondta Ferenc pápa a pénteki reggeli misén.

Rosszul viseli az egyház anyagiasságát Ferenc pápa, a péntek reggeli misén a római Santa Maria templomban ugyanis arról beszélt, hogy botrányosan eluralkodott az egyházon belül a kereskedelmi szemlélet.

Azt mondta Ferenc pápa, hogy az egyház időnként botrányosan viselkedik az emberekkel, egy templomba belépve gyakran árlistákat látunk, amelyen felsorolják a keresztelő, az áldás és a mise ellenértékét. A nép ezen felháborodik - mondta a pápa a Corriere.it beszámolója szerint.

Fotó: AFP / Gabriel Bouys

Ferenc pápa a reggeli misén abból az újszövetségi szövegrészből indult ki, amelyben Jézus korbáccsal űzi ki a kufárokat a templomból. Jajj azoknak az egyházaknak, amelyek üzletelnek, a megváltás igyenes! - kiáltott fel Ferenc pápa a cikk szerint.

Aztán elmesélt egy személyes történetet: még papként találkozott egy párral, akik szerettel volna misével megesküdni, de a plébánián azt mondták nekik, hogy nem lehet. Mire visszakérdeztek, hogy az hogyan lehet, hiszen a konzílium azt tanácsolja, hogy mindig mise keretében eskessenek, a plébánián azt a választ kapták, hogy nincs rá idő, mert más is vár, és ha valóban akarnak egy plusz húsz perces misét is, akkor fizessenek dupla időt.

Azt is hozzátette a misén a pápa, hogy az emberek minden hibát meg tudnak bocsátani a papjaiknak, kivéve kettőt: ha egy pap anyagias, és ha rosszul bánik az emberekkel.

Iohannist megszerették, de Ponta maradjon az elnök

http://hvg.hu/vilag/20141123_Iohannist_megszerettek_de_Ponta_maradjon#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg

2014. november 23.,Szerző: MTI

Nem támogatja a román választópolgárok többsége a szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta miniszterelnök kormányának lecserélését egy jobboldali kormányra, miután Ponta alulmaradt az elnökválasztáson a jobbközép jelöltjével, Klaus Iohannisszal, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével szemben - derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet vasárnap ismertetett az Agerpres hírügynökség.

Az IRES közvélemény-kutató által megkérdezettek alig 21 százaléka támogatná, hogy a PNL alakítson kormányt, és 62 százalékuk úgy véli, hogy nem jó, ha minden hatalom egyetlen pártnál összpontosul.

A múlt vasárnap államfővé választott Klaus Iohannis népszerűsége több mint kétszeresére ugrott: most a megkérdezettek 61 százalékának bizalmát élvezi, míg a választások előtt bizalmi indexe 25 százalék körül mozgott.

Vona elmondta, mit vár a jobbikosoktól

http://mno.hu/belfold/vona-elmondta-mit-var-a-jobbikosoktol-1259755

2014. november 23. MTI, szerző: VZ

A Jobbik elnöke szakmailag és emberileg legalább 120 százalékos teljesítményt vár a párt önkormányzati képviselőitől és polgármestereitől. Vona Gábor erről vasárnap beszélt az érintetteknek a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány budapesti konferenciáján.

A pártelnök gratulált a résztvevőknek, akik – szerinte – egy nem tiszta pályán, kemény küzdelem után győztek. A legsikeresebb választásnak az önkormányzatit minősítette, és a megnőtt szavazatkülönbségek miatt méltatta a megismételt ózdi és recski választást, amelyeket „megrendezni sem lehetett volna jobban”.

Országos tévét indítanának

Beszélt arról is, hogy a 2018-as választás szerinte a Fidesz és a Jobbik között fog eldőlni, megkezdték a felkészülést, és létrejött a párt kormányzati előkészítő bizottsága is, amely a programon dolgozik. Vona Gábor tájékoztatása szerint átállnak a választókerületi struktúrára, illetve beszámolt arról is, hogy reálisnak tartja egy országos tévécsatorna indítását, az ezzel kapcsolatos tennivalókat ő veszi át.

A pártelnök szólt arról, hogy hatalmas felelősség van a jobbikosokon, minden javaslatuk, mondatuk, Facebook-bejegyzésük országos felelősség, és – szerinte – sokan nem jó szándékkal figyelik őket. A legapróbb hiba az egész pártra, a nemzet jövőjére kihathat – fogalmazott. Arra intette a képviselőket, polgármestereket, hogy mások legyenek, mint azok, akik az elmúlt 24 évben a közéletben voltak.

A jövő héten már havazás is várható

http://www.atv.hu/belfold/20141123-a-jovo-heten-mar-havazas-is-varhato

2014-11-23 

A jövő héten többször is várható csapadék, s az eső mellett helyenként már havazásra is készülni kell. A leghidegebb órákban többfelé fagypont alatt alakul a hőmérséklet, néhol akár mínusz 4 Celsius-fokig is hűlhet a levegő - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap az MTI-vel.

Az országos, középtávú előrejelzés szerint hétfőn többnyire erősen felhős vagy borult, párás idő várható. Jelentős csapadék estig nem lesz, elvétve lehet csak szitálás. Estétől azonban északnyugaton, északon már előfordulhat kisebb eső. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 1 és plusz 4 fok között, a legmagasabb hőmérséklet 3-9 fok között valószínű.

Kedden hajnalban elszórtan lehet eső, északkeleten havazás, havas eső is. Napközben már csak helyenként lehet eső, kelet, északkeleten emellett néhol havas eső. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű. A nappali maximumok várhatóan plusz 1 és plusz 7 fok között alakulnak.

Szerdán kezdetben párás, ködös idő várható, de a köd napközben fokozatosan megszűnik. Helyenként előfordulhat szitálás. Az Alföld északi részén lehet a legtöbb napsütés. A leghidegebb órákban mínusz 3 és plusz 2 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben plusz 1-6 fokig melegszik a levegő.

Csütörtökön az éjszaka képződő köd napközben fokozatosan megszűnik, de továbbra is párás marad a levegő. A ködös helyeken szitálás, hajnalban esetleg ónos szitálás, hószállingózás előfordulhat, emellett délnyugaton kisebb eső is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 2, a legmagasabb hőmérséklet plusz 1-6 fok körül alakul.

Pénteken napközben is fokozatosan megszűnik az éjszaka képződött köd, de továbbra is párás marad a levegő. Délnyugaton, nyugaton néhol kisebb eső előfordulhat. A minimumhőmérséklet mínusz 4 és plusz 3 fok között valószínű. A nappali maximumok plusz 2-8 fok között alakul.

Szombaton délnyugaton, nyugaton néhol még előfordulhat kisebb eső. A leghidegebb órákban mínusz 4 és plusz 3 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben 3-8 fokig melegszik a levegő.

Vasárnap napközben fokozatosan feloszlik a köd, kitisztul az idő. Számottevő csapadék nem valószínű. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 3, a legmagasabb hőmérséklet plusz 3 és plusz 8 fok között alakul - olvasható az előrejelzésben.

MTI

Újra Lewis Hamilton a Forma-1 királya

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=23&cid=181575

Második Forma-1-es világbajnoki címét nyerte Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája, miután győzött a vasárnapi Abu-Dzabi Nagydíjon.

A 29 éves versenyzőnek ez volt az idei 11. futamgyőzelme, pályafutását tekintve pedig 148. GP-jén 33. diadalát aratta.

Hamilton már a rajtnál az élre állt, csapattársát, a vb-címre a futam előtt még szintén esélyes, és a pole pozícióból startoló német Nico Rosberget ráadásul egy műszaki hiba is akadályozta a jó eredmény elérésében.

Hamilton mögött Felipe Massa, a Williams brazil pilótája végzett a második, utóbbi csapattársa, a finn Valtteri Bottas pedig a harmadik helyen Abu-Dzabiban.

A Hamiltonnal szemben 17 pont hátránnyal rajtoló Rosberg végül 13. lett, Hamilton az utolsó körben lekörözte.

A rajtnál Rosberg beragadt egy kicsit, Hamilton viszont remekül startolt, s már az első kanyarban átvette a vezetést csapattársától. A tizedik kör végén Hamilton, egy körrel később Rosberg tudta le az első kerékcserét, s a boxlátogatások után sem a sorrend, sem a kettejük közötti különbség nem változott.

A folytatásban Rosberg igyekezett minél közelebb maradni Hamiltonhoz, de a 22. körben utóbbi előnye már majdnem három másodperc volt, ráadásul a németnek műszaki gondjai is adódtak, s a 28. körben át kellett engednie a második helyet Massának.

Hamiltontól ettől kezdve már csak saját hibája vagy egy technikai probléma vehette volna el a győzelmet és a világbajnoki címet, erre azonban nem került sor, Rosberg pedig egyre hátrébb csúszott a mezőnyben.

A Red Bulltól távozó négyszeres vb-győztes, tavaly is világbajnok német Sebastian Vettel a boxból rajtolva nyolcadikként ért célba, míg a pályafutása utolsó ferraris versenyét teljesítő spanyol Fernando Alonso egy kilencedik hellyel búcsúzott a maranellói istállótól, ahol épp Vettel veszi majd át a helyét.
A Ferrari 1993 után először zárt futamgyőzelem nélkül egy idényt, a konstruktőrök pontversenyében pedig 1997 után most fordult elő először az olaszokkal, hogy a Williams előttük végzett. (MTI)

Az Abu-Dzabi Nagydíj végeredménye:
1. Lewis Hamilton
2. Felipe Massa
3. Valtteri Bottas
4. Daniel Ricciardo
5. Jenson Button
6. Nico Hülkenberg
7. Sergio Perez
8. Sebastian Vettel
9. Fernando Alonso
10. Kimi Raikkönen
11. Kevin Magnussen
12. Jean-Eric Vergne
13. Romain Grosjean
14. Nico Rosberg
15. Esteban Gutierrez
16. Adrian Sutil
17. Will Stevens

Kiestek: Kobajasi Kamui, Pastor Maldonado, Danyiil Kvjat.

A 2014 november 16-án lezajlott Romániai elnökválasztás margójára

https://www.facebook.com/notes/kov%C3%A1cs-%C3%A1rpi/a-2014-november-16-%C3%A1n-lezajlott-rom%C3%A1niai-eln%C3%B6kv%C3%A1laszt%C3%A1s-marg%C3%B3j%C3%A1ra/10200176245765274

2014. november 22.

Toleráns emberként próbáltan egy ideig hallgatni és nem reagálni a Klaus Johannis Románia elnökévé való megválasztását követő reakciókból, kommentekből. Stb.

De az én toleranciám is véges, bizonyára sokak sajnálatára, és most itt ér véget. Névlegesen ott, hogy olvastam Kelemen Hunor nyilatkozatát a választás után kialakult helyzetről.

Nem tudom mi a nagyobb probléma elnök „úr”? 

Az e, hogy önök sértve érzik magukat azért, hogy a romániai magyarság „végre” nem volt hajlandó az önök szája íze szerint szavazni. Vagy pedig az a baj, hogy önök képtelenek felfogni a választóik akaratát és a szerint tevékenykedni.

Az utóbbi napokban sokszor hallottam az RMDSZ politikusaitól azt a kifejezést, hogy „érzelmi politizálás” és azt is hallottam önöktől, hogy ez nem jó nekünk Erdélyi magyaroknak.

Bizony meglehet, hogy kevesebb anyagi haszonnal jár de…

Itt engedtessék meg nekem egy irodalmi példa. Ha Dobó István és az Egrivárvédők nem „érzelmi politizálást” folytattak volna akkor egyből feladták volna Eger várát amikor a törökök megérkeztek alája. 

És a végkifejletet tudjuk Gárdonyi művéből vagy akár a történelemből

Igen. Nem mindig kifizetődő dolog érzelmileg politizálni, de november 16-án a Romániai magyar választó polgárok véleményt nyilvánítottak,és ezt, tetszik vagy sem kénytelenek lesznek elfogadni. Hiszen ha jól tudomönök „politikusok” vannak mi érettünk nem pedig fordítva.

Önök profi politikusnak tartják magukat, de nem tudommi tette önöket azzá. Talán tapasztaltabban hízelgik be magukat a mindenkori hatalom köreibe, de önök is úgy tanulták a politizálást mint bárki más aki egykicsit is jobban beleásta magát ezekbe a dolgokba.

Van egy rossz hírem az önök számára „politikus urak”,úgy tűnik, hogy közembereknek is van eszük, akaratuk és elgondolásuk, és ezt kiis nyilvánították a szavazás alkalmával.

Nem először fordul elő az utóbbi években, hogy a népakarata nem egyezik meg az önök elgondolásával, és ha ez így van akkor önök nem nevezhetik magukat a Romániai magyarság érdekvédelmi szervezetének (vagy eszervezet) politikusainak, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem a népakaratát képviselik.

Belátom, lehet, hogy önöknek van igaza és talán többet elérhetnénk az önök módszerével (amit én azonban őszintén kétlek, mert „Az anép amely feladja elveit, az önmagát adja fel”).

Klaus Johannis nem ígért nekünk előjogokat sem a többikissebségnek sem, de azt sem mondta, hogy gátolni fogja azokat. Egy másikgondolatmenetben, ha azzal kampányolt volna, hogy ilyen meg olyan jogokat fog biztosítania nemzeti vagy egyéb kisebbség számára, vajon lett volna e esélye megnyerni aválasztásokat?

Másrészt meg szintén önök mondták, hogy ezen jogok megadásavagy se, kismértékben függnek az állam elnökétől. Akkor meg nem látom okát aggodalomnak mert egyelőre még benne vannak a Ponta vezette kormányban (ami egyolyan dolog ami szerintem legalább is, elismerésre méltó dolog, hogy kiállnakszövetségeseik mellett).

Ahogy én önöket ismerem, megtalálják módját, hogy képviseltessék magukat a következő kormányban is, és akkor nem kell félnünk, nemdebár?!

Önök sokszor ecsetelik annak az előnyeit, hogy résztvesznek a kormányzásban, hát én mondok önöknek egy másik opciót is. Ha netalán nem sikerül elég erősen lobbizni, hogy bevegyék önöket a következő kormány koalícióba, mert az előjelek szerint nemsokára kormányváltás következik be Romániában. Akkor majd megvétózhatjuk az aktuális kormány döntéseit mivel ellenzékben leszünk. Jelen állapotban tenni meg ez kissé fura volna, annál is inkább mivel „nem érdekünk”.

Igaz Johannis nem ígért sokat, de reményink szerint betartja azt amit ígért.

Ponta és társai ígértek éppen eleget eddig is és akampány alatt is, aztán, hogy ezekből mi vált valóra abból mi vajmi kevesetérzünk. Még ma is folynak a székely lobogó elleni perek, habár elvileg semmitörvény nem akadályozza azok kitűzését. Még mindig nem indult magyar kar a marosvásárhelyi orvostudományi egyetemen, habár erre szintén minisztériumi határozat van. És szintén Marosvásárhelyen még mindig akadályokba ütközik a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése. Hadd ne soroljam tovább. 

Ja, hogy nincs beleszólása a kormánynak a helyi ügyekbe. Csak az a érdekes ebben, hogy amikor valós vagy vélt Román „nemzeti érdekeket” kell megvédeni akkor nem ismernek akadályokat. Nem is beszélve az adókról, melyekre igen is igényt tartanak Bukarestben.

Tudom, nagyon keskeny a határ amelyen egyensúlyozni lehet a fent említett problémákban, de lehet. Lásd a nyugati demokráciákat.

Persze mindenhol vannak, voltak és lesznek nézetkülönbségek és „problémák”. Mi laikusok pedig azért vagyunk, hogy megtaláljuk ezeket és rámutassunk ezekre, és az önök döntése, hogy ezt figyelembe veszik vagy se, de ha nem veszik ezt vagy az egyszerű emberek véleményét figyelembe akkor még érhetik a november tizenhatodikaihoz hasonló meglepetések.

Ifj: Kovács Árpád, Makfalva.

2014. november 22.

Újratervezést!

http://erdely.ma/publicisztika.php?id=176775&cim=ujratervezest

2014.11.22. 

Forrás: 3szek.ro

A választók mélyreható változást akarnak. Ezt minden politikai szereplőnek tudomásul kell vennie, s le kell vonnia a következtetéseket a választások eredményéből – jelentette ki hétfőn, megválasztása utáni első sajtótájékoztatóján Klaus Johannis.

Míg egyesek valóban reflektáltak – ha csak deklaratív szinten is (még a vesztes Ponta is úgy vélte: az SZDP most jobban teszi, ha hallgat és megpróbál úgy megváltozni, ahogy az emberek, nem pedig egyes vezetői szeretnék) –, addig Kelemen Hunor hétfői nyilatkozatával még jobban elmélyítette a szakadékot az erdélyi magyarok és az RMDSZ között. Kelemen megint bebizonyította – ha egyáltalán szükség volt erre –, hogy fiatal kora ellenére lejárt szavatosságú politikus, aki képtelen felvenni az erdélyi magyarság ritmusát, nem hajlandó tudomásul venni közössége valós igényeit és óhaját, akit a hataloméhség és az opportunizmus vezérel, aki képtelen ledobni magáról a balkanizmus kötelékét, akit még az általa képviselt közösségtől kapott jókora saller sem tudott valóságra ébreszteni, és akinek ámokfutásai nemhogy nem tolják előre a közösségi érdek-szekeret, hanem egyelőre felbecsülhetetlen, káros következményekkel járó akadályokat gördítenek annak útjába. Románia újkori történelmének hajnalán – elnöke révén – az RMDSZ olyan állásfoglalást küldött a köztérbe, amivel a szövetség még azt a pirinyó hitelességét is lenullázta, amit számomra érthetetlen módon, de valami csoda folytán idáig sikerült konzerválnia. Kelemen szavaiból lerí az intoleráns, szűk látókörű arrogancia és irigység. Szerinte az, hogy a magyarok közel 80 százaléka Jo­hannisra szavazott, „fontos üzenet a megválasztott elnök számára, a labda az ő térfelén van, bizonyítania kell, viszonoznia kell az erdélyi magyarok bizalmát”.

Úgy tűnik, Kelemen továbbra is tudathasadásos módban funkcionál, nem tudja vagy nem akarja megérteni – és az őt körülnyüzsgő igenemberek sem fordították még le magyarra – a választók üzenetét, amit nem Johannisnak, hanem neki intéztek! Nem kiegyenesített kaszával vagy magasba emelt ököllel, hanem választói pecséttel és szavazócédulával a kezükben tudatták: elérkezett a pillanat, amikor félre kell állni. Nemcsak Önnek, hanem a szövetség teljes – országos, megyei és helyi – elnöki testületének. Az erdélyi magyarok világosan kimondták: Tűnjetek el!

Megelégelték a kétszínűséget, a porhintést, azt, hogy a nevükben politizálók immár évtizedek óta csak kihasználják jóhiszeműségüket, hazudnak, manipulálnak, az országot térdre kényszerítő korrupt rendszer részesei és haszonélvezői, miközben ők a létminimum alatt (túl)élnek. Kelemen úr, a labda nem Johannis, hanem az Önök térfelén pattog. Immár negyed évszázada. Önöknek kellett volna bizonyítani. Adódott is rá alkalom szerivel. Mielőtt másoktól követelik, előbb viszonozzák Önök a magyarok bizalmát. De egyszer sem tették meg, sorozatosan visszaéltek vele, s ezzel szép lassan a közösség éléről a történelem szélére sodoródtak.

Kelemen szerint „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnököt választottak”.

Miről beszél? Az, hogy az RMDSZ kisebb megszakításokkal két évtizede tagja a mindenkori román kormánynak, nem hasonló üzenettel bírt külföld számára? Iliescu, Năstase és Hrebenciuc regnálása alatt nem tartottak attól, hogy „a magyarság törekvései hiteltelenné válnak”? 

Léteznek egyáltalán megoldatlan kisebbségi jogok, maradtak egyáltalán megoldatlan problémák vagy kérdések kisebbségügyben 2014 Romániájában? Csak­nem?! Ha igen, akkor Kelemen csúfos kudarcot vallott, vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget, ezért felelősséget kell vállalnia: át kell engednie a helyét egy olyan személynek, aki nemcsak hatékonyan, de hitelesen is tudja képviselni érdekeinket. Kelemen úgy fogalmaz: a választási eredmények értelmében az új elnök „megkérdőjelezhetetlen legitimitással rendelkezik”. Nos, ugyanezen logika alapján az RMDSZ immár semmiféle legitimitással nem rendelkezik.

Vasárnap ezt minden kétséget kizáróan kimondták azok az erdélyi magyarok, akik politikai intelligencia és pragmatizmus terén már régen a vezetőik előtt járnak, és akik a cinikus és sunyi felszólítások és szórólapos diverziók ellenére sem maradtak távol az urnáktól, mi több, az „arrogáns” jelöltet választották a „korrekt” koalíciós partner ellenében. 

Az RMDSZ folyamatosan cserbenhagyta azokat, akiket képvisel, nem egyszer, most is elengedte az erdélyi magyarok kezét, akik immár könnyebben tudnak azonosulni egy olyan közéleti személyiséggel, aki ma német, de holnap, lehet, román lesz, s akinek egyszerűségében, dolgosságában és gyakorlatiasságában önmagukat vélték felfedezni.

Miközben a választók üzenete majd mindenki számára világos és érthető, Kele­mennek még „meg kell érteni, ami történt”. Az sem világos számára, hogy ezek után folytatódik-e a közös kormányzás a Victor Ponta vezette SZDP-vel. Ez még a következő napok kérdése – mondja.

Az RMDSZ idejétmúlt, levitézlett vezírje nem hajlandó észrevenni, hogy az általa vezetett párt lemaradt a történelemről, s kis híján az erdélyi magyarok is, de ők megmentették becsületüket; 

Klaus Johannis elsöprő győzelme a magyar többségű megyékben egyértelműen tükrözi választási opciójukat: nem kérnek a Székelyföldet megtagadó Pontából, Kelet helyett Nyugatot, a balkáni Románia helyett az európai Erdélyt választották.

A két világ, két értékrend és politikai kultúra, a vörös és kék Románia határán álló székelyek is végrehajtották a maguk fülkeforradalmát; a pecsételés mellett lenyomták a Delete (töröl) gombot is, mert végre megértették: az RMDSZ-től nem remélhetnek túl sokat. Hisz hogyan harcolhat ezentúl kisebbségi jogokért, önrendelkezésért, autonómiáért, bármiért egy párt, mely arra ösztönzi szimpatizánsait, hogy ne éljenek egyik legalapvetőbb állampolgári jogukkal, a szavazati joggal?

Mi sem indokolja jobban az RMDSZ teljes megújulásának szükségességét, mint a párt székelyföldi képviselőinek a választási eredmények ismeretében tett nyilatkozatai. 

Miután napokig hallgattak, a választási lekenyerezéssel a markukban, a kelemeni bejelentés után hirtelen megvilágosodott az elméjük, ágaskodni kezdett az erkölcsük, rádöbbentek, hogy nem akarnak egy antidemokrata szörnypárt szövetségesei lenni, amely szándékosan megakadályozza az állampolgárokat szavazati joguk gyakorlásában. 

Mi transzszilvanisták és demokraták vagyunk, a kutyafáját! Pár órával korábban, Ponta holtbiztosnak vélt győzelmének tudatában ez az aprócska ficam még nem zavarta őket...

Ide jutott az 1989. december 25-én megalakult, a Romániában élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét felvállaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség: a teljes ellehetetlenedés szélére. A nevetség tárgyává vált, abszurditásának mértékét pedig mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy bármit mond, bármilyen döntést hoz vagy lépést tesz, a közösség szempontjából már egyik sem megfelelő, egyik sem kielégítő. Nem a sokadik újrapozicionálásra, hanem teljes újratervezésre van szükség. Halaszthatatlanul!

November 16-án az erdélyi magyarság benyújtotta a számlát a Kelemen Hunor vezette „érdekvédelmi” klikknek. Ideje fizetni!

Kerekes Gyula Háromszék

Lovagiasság, polgári normalitás

http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=176636&cim=lovagiassag_polgari_normalitas

2014.11.19. 

Forrás: www.ziuanews.ro

A szászok erdélyi története a Teuton Lovagrend és a magyar király közti egyezménnyel kezdődött, s igazán nem nevezhető dicstelen befejezésnek (a telepítés folytatódott a lovagok kiűzése után is), ha a Klaus Iohannis választási győzelmével ér véget. A lovagok mentek, a lovagiasság igénye maradt. 

Iohannis a Német Demokrata Fórum jelöltjeként lett Szeben polgármestere 2000-ben, s noha közben román politikussá vált, mintha a rá szavazók továbbra is a politikai rendszeren kívüli, a mai román pártokráciától bár részben független homo novust keresték és találták volna meg benne. Ő azt nyilatkozta a legnézettebb tévévita hevében, hogy etnikai származása semmilyen néven nevezendő akadályt nem jelent mostani szerepvállalása útjában. Láthattuk azonban, hogy őt még a választói táborában is sokan idegennek tekintik, ellenfelei emiatt gyalázták, tömegek emiatt utasították el, mások azonban – és mint kiderült, ők voltak többen – épp ezért adták voksukat rá, megválasztása tehát valóban fokmérőjévé válhat egy polgári normalitás felé tartó folyamatnak. 

Az etnikai elfogultságokkal megfertőzött köztudat terápiájában tehát fontos állomás lehet ez a meglepő fordulat, de ne kiabáljuk el a dolgot, hosszú még az út, melyen egy európaibb, megbízható és kiszámíthatóan viselkedő román többség magára talál. Maga Dániel pátriárka is úgy látta vasárnap déli prédikációjában – valami sejtelem dolgozhatott benne –, hogy az Úr sokszor idegen útján tesz jót híveivel, s lám, megérzése igazolódott, de marad a minősítés, holott Iohannis éppúgy keresztény volna, mint őszentboldogsága. Obamát emlegetik egyesek, de magyar elnököt vizionálni a Cotroceni-palotába még korai volna. 

No, de nem is biztos, hogy közösségünk erre vágyna, beérnők, azt hiszem, ha autonómtartományunkat irányítaná egy magyar elnök, s úgy kell pártjainknak a jövőben és az új helyzetben politizálniuk, hogy ne igazolódjék be azok baljóslatú félelme, akik a minap is úgy vélték, hogy Iohannis megválasztása megnehezíti egyenjogúsításra törekvő küzdelmünket. Ha valóban új szelek fújnak e hazában, ennek pont fordítva kell történnie. Ha civil társadalmi győzelem is volt a vasárnapi, annak magyar vonatkozásban is követőkre kell találnia. 

B. Kovács András  Székely Hírmondó

Az alkotmánybíróság igazolta Johannis elnöki mandátumát

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=176739&cim=az_alkotm%E1nyb%EDr%F3s%E1g_igazolta_johannis_eln%F6ki_mand%E1tum%E1t

2014.11.21. 

Forrás: www.businessmagazin.ro

A román alkotmánybíróság igazolta a megválasztott államfő, Klaus Johannis (Iohannis) mandátumát pénteken, miután a Központi Választási Iroda (BEC) megküldte a taláros testületnek az elnökválasztás hivatalos végeredményét.

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke átadta a mandátumigazoló határozat egy példányát a megválasztott elnöknek, egy másik példányt pedig a parlamentnek küldenek, amely előtt Johannis decemberben leteszi a hivatali esküt.

Klaus Johannis rámutatott: a választók erős és világos üzenetet fogalmaztak meg, amelynek ő minden tekintetben meg akar felelni. Úgy vélekedett, 25 évvel a román forradalom után lezárult egy fejezet és a román választók világosan üzenték, hogy „Állj, kezdjük elölről!".

Hozzátette: nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az országot, lépésről lépésre kíván haladni azon az úton, amely egy erős és virágzó Románia felépítéséhez vezet.

„Amikor a választók bizalmát kértem, azt mondtam, hogy helyre akarom állítani a szoros kapcsolatot az államfő és az alkotmány között. Most teljes határozottsággal kijelenthetem: olyan elnök leszek, aki az alkotmány betűjét és szellemét is betartja" – szögezte le Johannis.

Az alkotmánybíróság ünnepi ülésén a tisztségben lévő Traian Basescu államfő is részt vett, akinek december 21-én jár le második mandátuma.

A távozó elnök Johannis neki címzett burkolt bírálatát azzal hárította el, hogy néha az államfőnek el kell menni az alkotmányosság határáig, ahhoz, hogy a helyes úton tartsa az országot, mert tapasztalata szerint mindig is jelen voltak az országban a „visszarendeződés csírái". Basescu mindkét mandátuma elején a baloldal körül szerveződött parlamenti többség akaratát figyelmen kívül hagyva jobboldali politikusnak adott kormányalakítási megbízást, kilátásba helyezve, hogy feloszlatja a parlamentet, ha az nem szavaz bizalmat kormányának.

Basescu bevallotta: nem szerette volna úgy befejezni mandátumát, hogy „a baloldal uralja az összes állami intézményt". Örömét fejezte ki, hogy a jobboldal jelöltje, Klaus Johannis győzött a választáson szociáldemokrata ellenfelével, Victor Ponta kormányfővel szemben. Rámutatott, Románia korszerűsítése nem ötéves feladat, ezért azt kívánta neki, hogy öt év múlva újraválasszák.

A BEC által közzétett végeredmény szerint Johannis a november 16-i második fordulóban 6.288.769 szavazatot (54,42 százalékot), míg Ponta 5.264.383 szavazatot (45,56 százalékot) szerzett. A 18,3 millió választópolgár 64,1 százaléka járult az urnákhoz.

A jobboldal jelöltje a külföldi szavazókerületben győzött a legmagasabb, 89,7 százalékos arányban. Az országban Hargita megyében volt a legalacsonyabb arányú, 47,83 százalékos részvétel, ugyanakkor Johannis a – legnagyobb magyar lakosságaránnyal rendelkező – székelyföldi megyében aratta a legmagasabb arányú, 79,8 százalékos győzelmet.

MTI

Román–szerb együttműködés a Béga-csatorna turisztikai potenciáljának kiaknázására

http://www.erdely.ma/turizmus.php?id=175811&cim=roman_szerb_egyuttmukodes_a_bega_csatorna_turisztikai_potencialjanak_kiaknazasara

2014.11.07. 

Forrás: nyugatijelen.com

A temesvári Megyeházán szerdán bemutatták a Béga-csatorna romániai és szerbiai szakaszának turisztikai potenciálja kiaknázását célzó tanulmányt, amely egy 500 ezer euró értékű IPA-projekt keretében születik meg, az ADETIM Fejlesztési Ügynökség, a Nagybecskereki Gazdasági Kamara és a Nagybecskereki Regionális Fejlesztési Ügynökség együttműködése során. Az eseményen részt vett Călin Dobra, a Temes Megyei Tanács alelnöke és Sergiu Bălaşa ADETIM-igazgató.

A tanulmányt bemutató Menuţa Iovescu (ADETIM) hangsúlyozta: Temes megye lakosságának 73%-a a Béga-csatorna vonzáskörzetében él, ezért a folyó turisztikai potenciáljának jobb kiaknázása nagy hatással lenne az itteni gazdasági életre. „A turizmus bevételeinek 5%-kal való növekedése 8 millió euró többletbevételt jelentene Temes megye számára” – mondta Iovescu, aki szerint a cél 2030-ig nemzetközi turisztikai célponttá fejleszteni a Béga-csatornát. A XVIII–XIX. században kifejlesztett, akkor európai szinten is egyedülálló bánsági csatornarendszer megteremtette a vízi kapcsolatot Nyugat-Európa és a Bánság között. „A dunai városok és Konstanca mellett Temesvár az egyedüli hazai város, amelynek közvetlen vízi összeköttetése (lehetne) Európával” – mondta Menuţa Iovescu.

Sergiu Bălaşa ADETIM-igazgató a bemutató alkalmával elárulta, hogy a Románia–Szerbia határ menti együttműködési program 2014–2020 időszakra szóló forrásaiból, egy 12 millió euró értékű pályázat által szeretnének finanszírozást szerezni a bégaszentmihályi zsiliprendszer helyreállítására és a Béga-csatorna hajózhatóságának helyreállítására úgy a román, mint a szerb oldalon.

A Béga-csatorna turisztikai potenciáljának kiaknázását célzó projekteket Sergiu Morariu (ADETIM) mutatta be, amelyek közül a legfontosabbak a csatorna hajózhatóvá tételét, sétahajók vásárlását, a turisztikai infrastruktúra, kikötök és kerékpárutak kiépítését, új román–szerb határátkelő létesítését valósítják meg. A Béga-csatorna potenciáljának kiaknázása a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa stratégiának is fontos része. A tanácskozáson a bánsági csatorna- és vízgazdálkodási rendszer történetét bemutató múzeum létesítéséről is szó esett, amelynek csíráját Kastély településen már létrehozták.

Pataki Zoltán

nyugatijelen.com

A Magyar Állandó Értekezlet XIII. ülésének zárónyilatkozata

http://www.erdely.ma/dokumentum.php?id=176701&cim=a_magyar_allando_ertekezlet_xiii_ulesenek_zaronyilatkozata

2014.11.20. 

Forrás: alfahir.hu

2014 a magyar nemzet számára a választások éve volt, amelyek világosan megmutatták: a magyar nemzet összetartozik, szétválaszthatatlan egységet alkot. A magyarországi parlamenti választás során érvényesült a világ magyar közösségeinek kölcsönös felelősségvállalása, amely által össznemzeti parlament alakult. Ez a magyarság közjogi egységének kiteljesedését jelenti. A jövőben is arra törekszünk, hogy az Alaptörvény által deklarált összetartozásunk és felelősségviselésünk szellemében folytassuk a megkezdett munkát.

A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei a következőkben állapodnak meg:

- Gratulálnak minden magyar pártnak a Kárpát-medence országaiban zajlott parlamenti és helyhatósági választásokon elért sikerekhez. 

- Történelmi eseménynek tartják a magyar nemzet közjogi egysége szempontjából, hogy a 2014. április 6-án zajlott magyarországi parlamenti választáson részt vettek a külhoni magyar állampolgárok is. A megalakult össznemzeti parlament immár az egész magyar nemzetet képviseli, döntéseivel az egész magyarság jövőjét szolgálja. 

- Fontos eredménynek tartják, hogy az európai parlamenti választások eredményeként külhoni magyarok Brüsszelben képviselik a nemzetrészeket, a nem uniós országok magyar közösségeit, így a vajdasági és a kárpátaljai képviselők is közvetlenül szólalhatnak fel a magyarság ügyéért. 

- Továbbra is elsőszámú célnak tekintik az egyszerűsített honosítás folyamatának népszerűsítését, támogatását. Az a tény, hogy a magyar állampolgárság felvétele iránti igény folyamatosan magas, a magyar nemzet összetartozását, és a világ magyarságának erejébe vetett hitet erősíti. 

- Kérik olyan lépések megtételét, amelyek egyszerűbbé teszik a választójog gyakorlását a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élő szavazópolgárok számára is. 

- Fontosnak tartják a Kárpát-medencei stratégiát, amely a régió demográfiai, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását szolgálja, külön kiemelve a gazdaság- és fejlesztéspolitikát. 

- Sikeresnek tekintik a „2014 A külhoni magyar felsősök éve” programot, amely kézzelfogható eredményeket ért el az iskolai beiratkozások növelése és a magyar nyelvű felső tagozat megerősödése terén. Megállapodnak, hogy 2015 a külhoni magyar szakképzés éve lesz. 

Erdély tekintetében:

- Támogatásukról biztosítják a romániai magyar közösség azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, a magyar és a székely zászlót szabadon, minden kötöttség nélkül használhassa, ugyanakkor tiltakozásuknak adnak hangot a román hatóságok ezzel ellentétes, jogkorlátozó fellépéseivel szemben. 

- Tiltakozásukat fejezik ki a román hatóságok azon fellépéseivel szemben, amelyek a megengedő jogszabályi környezet ellenére akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, ugyanakkor támogatásukról biztosítják az erdélyi magyar közösség azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit magyar nevükön illesse. 

- Támogatásukról biztosítják az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, és szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével. 

- Aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Tiltakozásukat fejezik ki az egyetem román vezetésének intoleráns és agresszív magatartásával szemben, ugyanakkor támogatásukról biztosítják az önálló magyar tagozat létrehozása mellett kiálló oktatókat és hallgatókat 

- Tiltakozásuknak adnak hangot minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely a jogerősen visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekszik, ugyanakkor kifejezik abbéli reményüket, hogy a romániai restitúciós folyamat mielőbb lezárul, birtokba helyezve és kárpótolva a korábbi tulajdonosokat. 

- Szorgalmazzák a romániai levéltári törvény módosítását, hogy a romániai magyar egyházak anyakönyveit is tartalmazó egykori egyházi levéltárak visszajuthassanak jogos tulajdonosaik birtokába. 

Felvidék tekintetében:

- Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák parlament úgy fogja módosítani az állampolgársági szabályozást, hogy az ne fossza meg állampolgárait identitásuk kifejezésének attól a lehetőségétől, hogy felvegyék a nemzetiségük szerinti állampolgárságot is. 

- Elutasítják a szlovák közoktatási reform azon elemeit, amelyek a magyar iskolák tömeges bezárásával fenyegetnek. Reményüket fejezik ki, hogy az intézmények finanszírozási rendjének reformja olyan formában valósul majd meg, amely nem érinti hátrányosan a nemzetiségi oktatás intézményrendszerét. 

- Szükségesnek tartják a szlovák kormány mellett működő Kisebbségi Bizottság működési rendjének átalakítását, a magyarság részére számarányának megfelelő szavazati jog és állami támogatás biztosításával, hogy az – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – ne érintse hátrányosan a magyar kisebbséget. 

Vajdaság tekintetében:

- Üdvözlik, hogy Szerbia elmúlt időszakban tett erőfeszítéseinek köszönhetően 2014. január 21-én megkezdhette az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat. Támogatásukról biztosítják Szerbiát uniós törekvéseiben és remélik, hogy a tárgyalási folyamat során megoldást fognak találni azokra a nyitott kérdésekre, amelyek a vajdasági magyar közösség számára fontosak. 

- Történelmi eseménynek és a magyar-szerb megbékélési folyamat újabb, jelentős eredményének tekintik, hogy hetven év után 2014. október 30-án megszületett az a kormányrendelet, amely hatályon kívül helyezi Csúrog, Zsablya és Mozsor lakosságának kollektív bűnösségét. Bíznak abban, hogy az elfogadott kormányrendelet a rehabilitációs eljárások felgyorsulását eredményezi. Példaértékűnek és követendő gyakorlatnak tekintik, hogy a tavalyi közös államfői csúrogi főhajtást követően, az idei évben a szabadkai Zentai úti temetőben az 1944/45-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen a szerb miniszterelnök is részt vett. 

- Rendkívüli eredményként értékelik, hogy a 2014. március 16-i szerbiai országgyűlési választásokat eredményeképpen, a Vajdasági Magyar Szövetség immáron hat képviselővel rendelkezik a szerb parlamentben. Egyetértenek abban, hogy a Magyar 

Nemzeti Tanács elmúlt négy éves munkája Kárpát-medencei szinten egyedülálló, és üdvözlik a Tanács sikeres újraválasztását. Aggodalmuknak adnak hangot a szerbiai

Alkotmánybíróság 2014. január 16-i döntése miatt, amelyben a nemzeti tanácsokról szóló törvény tíz szakaszát részben vagy egészben megsemmisítette. Szorgalmazzák, hogy a törvény soron következő módosítása alkalmával a megsemmisített hatáskörök teljes körűen kerüljenek visszaállításra.

Kárpátalja tekintetében:

- Határozottan kiállnak a kárpátaljai magyarok biztonsága, valamint az ukrán politikai helyzet békés rendezése mellett. Fontosnak tartják egy független, demokratikus Ukrajna létét, ahol biztosítva van a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. 

- Elfogadhatatlannak tartják, hogy a parlamenti választókerületek kialakításánál a választási törvény előírásai ellenére nem vették figyelembe a kárpátaljai magyarság történelmileg kialakult elhelyezkedését. 

- Reményüket fejezik ki, hogy megtörténnek a szükséges gyakorlati lépések a nyelvtörvény végrehajtására érdekében, és a tervezett adminisztratív reform folyamán figyelembe veszik a lakosság nemzetiségi összetételét is. 

Horvátország tekintetében:

- Támogatják a horvátországi magyar közösség azirányú törekvését, hogy a felgyorsult asszimilációt lelassítsák illetve visszafordítsák. 

Muravidék tekintetében:

- Továbbra is szorgalmazzák az általános nemzetiségi törvény mihamarabbi elfogadását. 

A diaszpóra tekintetében:

- Üdvözlik azon célokat és programokat, amelyekben a 2014. november 19-én ülésező Magyar Diaszpóra Tanács tagjai megállapodtak, így a Kőrösi Csoma Sándor Program, Julianus és Mikes Programok folytatását, illetve a másod- és harmadgenerációs magyar fiatalok identitásának megőrzésére indított programokat.

A Magyar Állandó Értekezlet tagjai kinyilvánítják elkötelezettségüket a fentiekben foglaltak

érvényre juttatásában, a kijelölt feladatok elvégzésében. A Tagok bíznak abban, hogy együttműködésük sikerrel szolgálja az egyetemes magyarság egységét és gyarapodását.

Budapest, 2014. november 20.