Hazai szinte sem, de általában Közép Európában a helyi civil szervezetek nem igen érzik - vagy esetleg értik - azt, hogy az EU olvasatban mekkora erő van a kezükben. Ez volt az ok amiért leközöljük az erre vonakozó EU dokumentumot. A fejlesztési politika illetve az arra lehivható finanszirozási lehetőségek a helyi fejlesztésben a civileket segiti. (Erdélyi Polgár)
Az Európai Parlament 2013. október 22-i állásfoglalása a helyi hatóságokról és a civil társadalomról: Európa elköteleződése a fenntartható fejlődés támogatása mellett (
2012/2288(INI))
Az Európai Parlament ,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés V. címére és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére, amely meghatározza az Unió nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó elveit és célkitűzéseit, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott, az Európai Unió fejlesztési politikájáról szóló, „Az európai konszenzus”
(1) című együttes nyilatkozat 16., 18. és 87. cikkére,
– tekintettel a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusra,
– tekintettel a fejlődéshez való jogról szóló ENSZ-nyilatkozatra (41/128),
– tekintettel az ENSZ-nek a millenniumi célok keretrendszerét létrehozó Millenniumi Nyilatkozatára,
– tekintettel az AKCS–EU partnerségi megállapodásra (Cotonoui Megállapodás),
– tekintettel a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (SEC(2011)1469 és SEC(2011)1470),
– tekintettel az Európai Fejlesztési Napok keretében 2008. november 16-án létrejött, a helyi hatóságok támogatására irányuló fejlesztési együttműködésről szóló európai chartára,
– tekintettel a „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című bizottsági közleményre (
COM(2011)0637),
– tekintettel az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tételéről szóló 2011. július 5-i állásfoglalására
(2) ,
– tekintettel „A harmadik országoknak nyújtott uniós költségvetés-támogatás jövőbeni megközelítése” című bizottsági közleményre (
COM(2011)0638),
– tekintettel „A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban” című bizottsági közleményre (
COM(2012)0492),
– tekintettel „A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban” című, 2012. október 15-i tanácsi következtetésekre (14535/12 sz. dokumentum),
– tekintettel az átalakulóban lévő társadalmak fenntartható változásának uniós támogatásáról szóló, a Külügyek Tanácsának 2013. január 31-i 3218. ülésén elfogadott tanácsi következtetésekre,
– tekintettel „A helyi hatóságok hatáskörének megerősítése a partnerországokban a hatékonyabb kormányzás és a kézzelfoghatóbb fejlesztési eredmények érdekében” című, 2013. május 15-i bizottsági közleményre (
COM(2013)0280),
– tekintettel a Bizottság „Méltó életet mindenkinek: A szegénység felszámolása és a világ fenntartható jövőjének biztosítása” című, 2013. február 27-i közleményére (
COM(2013)0092),
– tekintettel a hatékony fejlesztési együttműködés érdekében létrejött 2011-es puszani partnerség alapján tett nemzetközi kötelezettségvállalásokra,
– tekintettel a helyi hatóságokról és a fejlesztési együttműködésről szóló, 2013. július 22-i tanácsi következtetésekre (12584/13 sz. dokumentum),
– tekintettel a Régiók Bizottsága „A helyi hatóságok hatáskörének megerősítése a partnerországokban a hatékonyabb kormányzás és a kézzelfoghatóbb fejlesztési eredmények érdekében” című véleményére (CdR 2010/2013),
– tekintettel „A fejlesztéssel kapcsolatos oktatás és az aktív globális polgárság” című, 2012. július 5-i nyilatkozatára
(3) ,
– tekintettel „A nemzetközi fejlesztési nevelési és információs program (DEAR) Európában” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0457),
– tekintettel „A nemzetközi fejlesztési nevelési és információs program területén legtevékenyebb európai szereplők tapasztalatai és intézkedései” című, 2010. novemberi tanulmányra
(4) ,
– tekintettel a „Strukturált párbeszédre vonatkozó kezdeményezés” 2011. májusi következtető dokumentumra
(5) ,
– tekintettel az európai globális oktatás 2015-ig tartó fejlesztésére és növelésére vonatkozó lisszaboni nyilatkozatra
(6) ,
– tekintettel „A civil társadalmi szervezeteknek a fejlesztési együttműködésben való részvétele” és „A helyi hatóságok jelentősége a fejlesztésben” című konzultációra,
– tekintettel az Európai Unió DAC–OECD általi 2012. évi szakmai értékelésére,
– tekintettel „A decentralizációs folyamatokra vonatkozó bizottsági támogatás tematikus, globális értékelése” című, 2012. februári dokumentumra
(7) ,
– tekintettel az Európai Parlament helyi hatóságokról és fejlesztési együttműködésről szóló, 2007. március 15-i állásfoglalására
(8),
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel a Fejlesztési Bizottság jelentésére (
A7-0296/2013),
A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikke megállapítja, hogy az Unió fejlesztési politikájának elsődleges célja a szegénység mérséklése, valamint idővel annak felszámolása, ahogyan azt az „Európai konszenzus a fejlesztési politikáról” című nyilatkozat meghatározza;
B. mivel az Unió fejlesztési politikájának doktrinális kerete továbbra is az „Európai konszenzus a fejlesztési politikáról” című nyilatkozat marad;
C. mivel az Unió politikailag erősen elkötelezte magát amellett, hogy kedvező környezetet teremtsen a civil társadalmi szervezeteknek nemzeti, valamint regionális és nemzetközi szinten, és mivel az EU elismeri, hogy egy tenni képes civil társadalom – a maga teljes sokszínűségében – önmagában is fontos, és bármely demokrácia alapvető és szerves részét képezi;
D. mivel az Unió politikailag szilárdan elkötelezte magát amellett, hogy a fejlesztés terén az emberi jogokon alapuló megközelítést alkalmazzon, és mivel a fejlesztési együttműködés vonatkozásában az emberi jogokon alapuló megközelítés alkalmazására irányuló ENSZ közös egyetértési nyilatkozat megállapítja, hogy „minden fejlesztési együttműködési programnak, politikának és technikai segítségnyújtásnak elő kell mozdítania az emberi jogok megvalósítását, amint az az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más nemzetközi emberi jogi eszközökben is szerepel”;
E. mivel a demokratikus felelősségvállalás nem csak a kormányokat foglalja magában, hanem a civil társadalmi szervezeteket, a helyi hatóságokat és a nemzeti parlamenteket is, amelyek rendkívül fontos összekötő szerepet játszanak a polgárok és a kormányzat között, valamint biztosítják az államok fejlesztési programjainak széles alapokon nyugvó és demokratikus felügyeletét;
F. mivel a nemzeti szintű elszámoltathatóság magában foglalja a civil társadalmi szervezetek felügyeleti szerepét, lévén azok kulcsfontosságú résztvevők a korrupció elleni harcban, valamint az átláthatóság előmozdításában;
G. mivel az OECD–DAC-jelentés azt javasolja, hogy „Az uniós intézményeknek és szerveknek erőfeszítéseket kell tenniük azért, hogy a civil társadalom érdekelt feleinek minél szélesebb körét vonják be strukturált stratégiai párbeszédbe. Hatékonyabban kell építeniük a partnerállamokbeli civil társadalom kapacitását; az ehhez szükséges eszközöket pedig felül kell vizsgálniuk”;
H. mivel a 2015 utáni legitim keretprogram megköveteli, hogy a civil társadalom és az egyének – különösen a leginkább perifériára szorultak – teljes mértékben részt vehessenek a döntéshozatali folyamatokban, valamint az előrehaladás nyomon követésében és az azzal kapcsolatos jelentéstételben;
I. mivel „A helyi hatóságok jelentősége a fejlesztésben” című nyilvános konzultáció eredményei rámutattak arra, hogy van kapcsolat a helyi demokratikus kormányzás, a decentralizáció és a területfejlesztés között;
J. mivel a területfejlesztés – meghatározása szerint – az érdekelt felek és a többszintű kormányzás közötti kölcsönhatást jelenti, amelynek célja a helyi területi eszközökbe (emberi, pénzügyi, fizikai és természeti erőforrásokba) való befektetés a területek versenyelőnyeinek megerősítése és az életszínvonal növelése érdekében;
K. mivel az erős, átlátható és szükségletorientált civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok és az inkluzív helyi kormányzási tevékenységek létfontosságú elemei a demokráciának és a béketeremtő folyamatoknak;
L. mivel az új tagállamok helyi hatóságainak tudáscserét kell folytatniuk a régi tagállamokkal a fejlesztési együttműködési gyakorlatok terén azért, hogy áthidalható legyen a szakértelem hiányából adódó szakadék, és hogy a régi tagállamok profitálhassanak az új tagállamok átalakulással és strukturális átalakításokkal kapcsolatos tapasztalatából, amely a globális fejlesztési keretprogram értékes eszköze;
M. mivel a 2015 utáni fejlesztési menetrendben a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok alapvető szerepet töltenek be a fenntartható és inkluzív növekedés, a környezet fenntarthatósága, az emberi jogok és a felelősségteljes kormányzás biztosításában;
N. mivel az uniós civil társadalmi szervezetek és a fejlődő országokban működő megfelelőik közötti méltányos és hosszú távú partnerségek fontos eszköznek bizonyultak az erős, független és sokszínű civil társadalmi szervezetek és a különböző volumenű, a helyitől a nemzetközi szintig terjedő civil társadalmi kezdeményezések fejlődése szempontjából;
A kedvező környezet megteremtése a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok számára
1. üdvözli azokat a közelmúltbeli uniós és nemzetközi szintű szakpolitikai fejleményeket, amelyek középpontjában a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal folytatott partnerség ambiciózusabbá tétele áll, és amelyek a fejlesztés emberi jogokon, többek között gazdasági, szociális és kulturális jogokon, továbbá a környezet és a biológiai sokféleség védelméről szóló nemzetközi szerződéseken alapuló megközelítésére, valamint a demokratikus folyamatok és az elszámoltathatóság megerősítése iránti egyértelmű elköteleződésre épülnek;
2. hangsúlyozza, hogy a kormányok, a helyi hatóságok, a civil társadalmi szervezetek, a magánszektor és a polgárok közötti elszámoltatható, emberi jogokon alapuló és inkluzív kapcsolat egyedülálló lehetőséget kínál az Unió – ezen belül a polgárok, a helyi hatóságok és a magánszektor – számára arra, hogy fenntartható partnerségeket alakítson ki fejlődő országokkal;
3. felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy az EU fejlesztési együttműködései során alkalmazandó, az emberi jogokon alapuló megközelítés vonatkozásában a civil társadalmi szervezetekkel párbeszédet folytatva dolgozzon ki iránymutatásokat és végrehajtási terveket, és mozdítsa elő az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatások végrehajtását;
4. felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy általánosan érvényesítse a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok számára kedvező környezet előmozdítását, valamint a 2015 utáni fejlesztési keretprogram folyamatban lévő tárgyalásai során az uniós álláspont egyik prioritásaként kezelje azt; hangsúlyozza egy ellenőrzési rendszer meghatározásának fontosságát, amely lehetővé teszi a nemzeti szintű kedvező környezet kialakítási folyamatának a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban történő értékelését a szakpolitika és a szabályozási rendelkezések, valamint az érdekelt felek és a többszintű párbeszéd tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy mérje a kedvező környezetet annak érdekében, hogy teljes mértékben értékelni tudja annak összetettségét és a civil társadalmi szereplők jellemzőit;
5. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az uniós partnerekkel együttműködő civil társadalmi szervezetekkel szemben több országban keményen fellépnek, és felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy dolgozzon ki stratégiákat e nehézségek leküzdése érdekében, és folytassa a civil társadalmi szervezetek létfontosságú támogatását;
6. ösztönzi az Uniót, hogy mozdítson elő intézményesített mechanizmusokat, hogy többszintű és több érdekelt felet magába foglaló párbeszédet lehessen folytatni, a civil társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok, a magánszektor és a partnerkormányok között a tisztességes munkára vonatkozó napirendek, a bevételek kormányzati költségvetésen keresztüli újraelosztásával megvalósuló fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a mind a civil társadalmi szervezetek, mind a helyi hatóságok számára kedvező környezet kérdésének tekintetében; javasolja, hogy az EU – az AKCS-országokra vonatkozó Cotonoui Megállapodásnak megfelelően – minden partnerországra alkalmazza a helyi hatóságokkal folytatott konzultációkkal kapcsolatos rendelkezéseket;
7. ösztönzi az EU-t, hogy a nemekre vonatkozó, fejlesztést célzó uniós cselekvési terv keretében tett kötelezettségvállalásokkal összhangban rendszeresen vonja be a női szervezeteket és hálózatokat a szakpolitikai párbeszéd előkészítésébe és lehetőleg azok végrehajtásába is;
8. kifejezi elismerését a fejlesztésre vonatkozó politikai fórum iránt, amelynek célja, hogy a politikai megbeszélések során lehetőséget teremtsen a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal való párbeszédre, valamint ösztönöz minden részt vevő érdekelt felet, hogy e párbeszédet a fejlesztési kérdésekkel – többek között a politikák fejlesztési célú koherenciájával – kapcsolatos uniós és nemzetközi szintű döntéshozatal irányításának és befolyásolásának stratégiai színterévé tegye;
A fejlesztés hatékonysága
9. felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy osszanak ki elegendő forrást a következő programozási időszakra, valamint segítsék a partnerállamok civil társadalmi szervezeteit és helyi hatóságait a szakpolitikák fejlesztési célú koherenciája felé való helyi, nemzeti és nemzetközi szintű előrehaladás nyomon követésében és elemzésében;
10. felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy ösztönözzék az „elszámoltathatóságot szolgáló partnerségeket” a választott képviselők és a civil társadalmi szervezetek közötti stratégiai együttműködés érdekében, nemzeti és helyi szinten az átláthatóságra alapozva, tekintettel a hivatalos és nem hivatalos segélyekre, valamint a szakpolitikai hatások mérése érdekében mozdítsák elő a fejlesztésre és elszámoltathatóságra – többek között a nemzeti szintű, társadalmi elszámoltathatóságra és felügyeletre – irányuló, részvételen alapuló megközelítést;
11. hangsúlyozza, hogy a helyi hatóságok és a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszhatnak minden szinten a korrupció – és többek között az adókijátszás és a fejlődő országokból érkező illegális pénzügyi áramlás – elleni küzdelemben;
12. felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a helyi hatóságok képviselőinek a hatékony fejlesztési együttműködést célzó globális partnerség irányítóbizottságába való bevonását;
13. úgy véli, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciájának kell az irányadó elvnek lennie az EU és a helyi hatóságok közötti együttműködés során a lakosság tisztességes megélhetésének közösségi szinten történő biztosítása érdekében,
14. emlékeztet arra, hogy a fejlesztésben részt vevő valamennyi szereplőnek elszámoltathatónak kell lennie a saját fejlesztési erőfeszítéseit és eredményeit illetően, valamint egymás elszámoltathatóságát is elő kell segíteniük;
15. felszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő egy olyan megközelítés kialakítását, amely a harmonizáció elve és a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok kezdeményezési joga közötti egyensúlyon alapul; emlékezteti a Bizottságot, hogy a támogatók adminisztratív eljárásainak egyszerűsítését és harmonizációját a civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal folytatott párbeszéd keretében kell megvalósítani;
16. üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy civil társadalmi szervezetekkel való együttműködésre vonatkozó ütemterveket szövegezzen meg egy olyan globális stratégia azonosítása érdekében, amely az összesfajta európai együttműködésbe bevonja a civil társadalmi szervezeteket; felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza, hogyan tudnak a civil társadalmi szervezetek érdemben hozzájárulni a folyamathoz, valamint biztosítsa, hogy részvételüket kellő időben és jelentős mértékben figyelembe vegyék a megszövegezés fázisában, és a prioritásokat együtt határozzák meg;
17. ösztönzi a Bizottságot, hogy a helyi hatóságok számára is dolgozzon ki országonkénti ütemterveket, és fontolja meg a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok közös országonkénti ütemterveinek kidolgozását;
18. felszólítja a Bizottságot, hogy tekintse kulcsfontosságúnak a szakpolitikák fejlesztési célú koherenciáját a további ütemtervekre nézve;
19. felszólítja a Bizottságot, hogy fogadja el a fenntartható fejlődés menetrendjét, figyelembe véve a fenntartható fejlődés három alapvető (környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági) aspektusát mint egyenlő jelentőségű és egymástól elválaszthatatlan tényezőket;
20. emlékeztet az európai államok és a partnerállamok helyi hatóságai közötti kapcsolat fontosságára a fenntartható fejlődés elérése érdekében; e tekintetben sürgeti az EU-t, hogy hatékonyan használja ki a tudásmegosztási és kapacitásfejlesztési módszereket, ideértve az uniós tagállamok helyi hatóságainak átmenettel kapcsolatos tapasztalatait is;
21. ösztönzi az EU-t, hogy fogadjon el egy bővített menetrendet, amelynek célja a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok EU által finanszírozott projektjei és kezdeményezései hatékony tapasztalatainak arányos növelése;
Decentralizáció és a fejlesztésre vonatkozó területi megközelítés
22. felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy alakítsanak ki célratörőbb politikai párbeszédet a partnerállamokkal és a partnerállamokon belül azért, hogy előmozdítsák a fejlesztésre vonatkozó területi megközelítést és a decentralizációra vonatkozó átfogó megközelítést, valamint azért, hogy a jövőbeni programozási időszakban elsőbbséget élvezzen a helyi hatóságok és a civil társadalmi szervezetek kapacitásának megerősítése a decentralizációs reformfolyamatok ellenőrzése és befolyásolása céljából;
23. emlékeztet arra, hogy egy hatékony decentralizációs folyamat a közszféra reformjával, úgymint a hatáskörök, a funkciók és a források áthelyezésével, valamint az állampolgárok és a civil társadalmi szervezetek képviselõinek a tervezésben és a költségvetés-tervezésben való aktív részvételével jár együtt; felszólítja a Bizottságot, hogy a közszféra egészét érintő reformoknak nyújtott támogatásakor vegye kellőképpen figyelembe a decentralizációt és a fejlesztésre vonatkozó területi megközelítést, valamint tegye őket kiemelt fontosságúvá minden földrajzi programban;
24. hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlesztésre vonatkozó területi megközelítésnek elszámoltatható, átlátszó és jó működő decentralizációs folyamaton kell alapulnia; javasolja, hogy az Unió a millenniumi fejlesztési célokat követő jövőbeli fejlesztési programjában a szegénység felszámolását illetően tekintse fontos tényezőnek a fejlesztésre vonatkozó területi megközelítést és a decentralizációt;
25. emlékeztet arra, hogy a fejlesztésre vonatkozó területi megközelítés a helyi szintű felelősségvállalás megerősítése, a különböző érdekelt feleket és szereplőket bevonó párbeszédek és programok, valamint a politikai koordináció révén hozzájárul a fejlesztés hatékonyságához; felszólítja a Bizottságot, hogy indítson kísérleti kezdeményezéseket a fejlesztésre vonatkozó területi megközelítés földrajzi és tematikus programokon keresztül történő támogatása érdekében;
26. emlékeztet a decentralizált együttműködés hozzáadott értékére mind a fejlesztésre vonatkozó területi megközelítés, mind a decentralizáció előmozdítása esetében; hangsúlyozza, hogy az európai helyi hatóságok megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy együttműködjenek partnereikkel a decentralizációs – különösképpen a pénzügyi decentralizációs – folyamatban;
27. hangsúlyozza, hogy fontos megerősíteni az uniós munkaerőnek a decentralizációra, a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok fenntartható fejlesztésben való szerepére – és azon belül a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködésre – vonatkozó szakértelmét és elkötelezettségét, különösen a küldöttségek szintjén, és ösztönzi a civil társadalmi szervezetek – többek között a női szervezetek – részvételét annak biztosításában, hogy e folyamatok során a nemi szempontok is érvényesüljenek;
Instabil államok
28. hangsúlyozza, hogy az Uniónak össze kell fognia a partnerállamokkal az instabil államokra vonatkozó új megállapodás tekintetében azért, hogy a széles körű fejlesztési stratégiák részeként a hosszú távú sebezhetőség okait célzó nemzeti stratégiákat és specifikus programokat dolgozzanak ki, ideértve például a közösségi alapú és részvételi kockázatelemzést, egyes irányítási eszközöket és a konfliktusok vagy a sérülékenység kiváltó okainak mélyreható kutatását, figyelembe véve a közvetlenül érintett helyi lakosok véleményét és megítélését;
29. emlékeztet arra, hogy az ellenálló képességnek is az Unió és a civil társadalmi szervezetek között megvalósuló partnerségek kulcsfontosságú témái között kell szerepelnie; emlékeztet arra, hogy elengedhetetlenül fontos közösségi tulajdonú és vezetésű kockázatcsökkentő tevékenységek révén megerősíteni a közösségek és a helyi hatóságok szerepét az instabil államokban és szorosan együttműködni velük a válság idején és a válság utáni időszakban is; ezenkívül ösztönzi, hogy az instabil államokban helyi hatósági partnerségekkel biztosítsák az adminisztratív és technikai készségek fejlesztését, átadását és cseréjét;
30. emlékeztet arra, hogy a megválasztott helyi képviselők rendszeresen mediátorként lépnek fel az egymással szemben álló felek között, és e tekintetben fontos szerepet töltenek be a konfliktusok megelőzésében és megoldásában;
31. felszólítja az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy dolgozzanak ki iránymutatásokat az uniós küldöttségek számára arra vonatkozóan, hogy miként kezeljék a civil társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat sérülékeny vagy válsághelyzetekben, az emberi jogokon alapuló és a nemi szempontokat figyelembe vevő megközelítés alkalmazásával;
32. hangsúlyozza, hogy olyan esetekben, amikor az érintett állami, helyi és regionális hatóságok nem képesek alapvető szolgáltatások biztosítására, és amennyiben a körülmények ezt lehetővé teszik, a Bizottságnak támogatnia kell a több szereplős partnerségeket, hogy fejlesszék a helyi hatóságok kapacitását, így azok képesek legyenek a szolgáltatások biztosítására;
33. komoly aggodalmát fejezi ki a Bizottság azon javaslatával kapcsolatban, amely leszűkíti a szolgáltatásnyújtás területén juttatható pénzügyi támogatást a legkevésbé fejlett országokban és az instabil államokban tevékenykedő civil társadalmi szervezetekre; emlékeztet arra, hogy a civil társadalmi szervezetek legfontosabb hozzáadott értéke – fejlettségi szinttől függetlenül minden országban – az a kapacitásuk, amellyel képesek felmérni a szegény és perifériára szorult csoportok szükségleteit és jogait, és innovatív megoldásokat kínálni számukra, miközben növelni tudják a tudatosságot és a politikai támogatást a szegénység, az egyenlőtlenség és a kirekesztés kiváltó okainak kezelése érdekében;
Nemzetközi fejlesztési nevelési és információs program (DEAR)
34. emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek a fejlesztéssel kapcsolatos oktatásról és az aktív globális polgárságról szóló írásbeli nyilatkozata felszólít a nemzetközi fejlesztési nevelési és információs programra vonatkozó európai stratégia megalkotására, amelynek a fejlesztési politikát és különösképpen a szakpolitikák fejlesztési célú koherenciáját illetően nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a kritikus gondolkodásra;
35. felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzetközi fejlesztési nevelési és információs programra vonatkozóan a civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben dolgozzon ki átfogó stratégiát, növelje azokat a pénzügyi forrásokat, amelyeket e program számára osztanak majd ki a jövőbeni programozási időszakban, valamint a nemzetközi fejlesztési nevelési és információs programban (DEAR) aktív civil társadalmi szervezetekkel és helyi hatóságokkal szorosan együttműködve dolgozzon ki olyan rugalmas finanszírozási módokat, amelyek tiszteletben tartják e szervezetek kezdeményezési jogát, és lehetővé teszik a lehető legváltozatosabb szereplők részvételét;
Programozási dokumentumok és támogatási módok
36. üdvözli a Bizottságnak a politikai gazdasági elemzés nemzeti szintű szisztematikus bevezetése iránti elkötelezettségét, és ajánlja, hogy ez tartalmazza a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok politikai és jogi helyzetének elemzését;
37. véleménye szerint az adóbevételek nélkülözhetetlenek a helyi gazdasági fejlődéshez, és úgy véli, hogy e fejlesztésfinanszírozási forrás fenntarthatóságának biztosítása érdekében prioritásként kell kezelni a hatékony és életképes adóbehajtási endszerek bevezetését;
38. felszólítja a Bizottságot, hogy fejlessze a tematikus és földrajzi programok és eszközök összehangoltságát és egymást kiegészítő jellegét; emlékeztet arra, hogy a civil társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat kulcsfontosságú végrehajtási partnernek kell tekinteni, különösen a „Globális közjavak” programban, és mind a földrajzi, mind a tematikus programok esetében már a programozás korai szakaszában konzultálni kell velük;
39. emlékeztet arra, hogy a helyi hatóságok a fejlesztési együttműködési eszköz minden programjában támogathatóak, és felszólítja a Bizottságot és a helyi hatóságok képviseleti szervezeteit, hogy ösztönözzék a helyi hatóságok szélesebb körű részvételét minden ilyen programban;
40. felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a decentralizált együttműködést, valamint az uniós helyi hatóságok és a partnerállamok közötti partnerségeket; e partnerségek hatékony eszköznek bizonyultak a helyi hatóságok kapacitásának a kulcsfontosságú szektorokban való megerősítése terén, ami hozzájárul a szegénység felszámolásához; egyúttal és ugyanezen okból felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az európai országok és a partnerországok civil társadalmi szervezetei közötti együttműködést;
41. felszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő a tapasztalatok és a szakértelem megosztását az uniós és a partnerországok helyi hatóságai között annak érdekében, hogy biztosított legyen a hozzáférés a fenntartható fejlődés és különösen a felelősségteljes kormányzás vonatkozó területeivel kapcsolatos ismeretekhez, kihasználva az uniós tagállamok helyi hatóságainak az átmenettel kapcsolatos tapasztalatait;
42. felszólítja a Bizottságot, hogy építsen ki stratégiai partnerségeket a nemzeti, regionális és nemzetközi szervezetekkel és a helyi hatóságok hálózataival;
43. ösztönzi a Bizottságot, hogy a civil társadalmon belüli érdekelt felek lehető legszélesebb rétegének elérése érdekében fejlesszen tovább különböző rugalmasabb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb finanszírozási módokat; felkéri a Bizottságot, hogy a strukturált párbeszédre építő civil társadalmi szervezetekkel és a helyi hatóságok szervezeteivel való inkluzív párbeszéd során azonosítsa és fejlessze e módokat;
44. felszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok részvételét a hitelt támogatással ötvöző mechanizmusokra vonatkozó, folyamatban lévő vitákban az uniós külső együttműködési támogatáskombinációs platform keretében; felkéri a Bizottságot, hogy szövegezzen meg kötelező érvényű iránymutatásokat és hozzon létre inkluzív hatásvizsgálatokat és ellenőrző mechanizmusokat annak biztosítására, hogy az érintett lakosság véleményt nyilváníthasson és részt vehessen a projektciklus valamennyi szakaszában, és hogy a vegyes támogatási mechanizmusok hozzájáruljanak a szegénység felszámolásához;
45. felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy tegye lehetővé, hogy a civil társadalmi szervezetek részt vegyenek az uniós külső együttműködési támogatáskombinációs platform keretében folytatott együttműködés valamennyi új formájában;
46. felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a nemzeti decentralizációs reformokat a jó kormányzásra és fejlesztésre vonatkozó megállapodások, az ágazati reformszerződések és az államépítési megállapodások kidolgozása és végrehajtása során;
47. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
|
HL C 46., 2006.2.24., 1. o.
|
|
HL C 33. E, 2013.2.5., 77. o.
|
|
|
|
https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/aidco/images/d/d4/Final_Report_DEAR_Study.pdf.
|
|
https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/aidco/images/d/d4/Final_Report_DEAR_Study.pdf.
|
|
http://www.gecongress2012.org/images/2012_GE_Congress_Report_FINAL_11feb201.pdf
(p. 27–31).
|
|
http://ec.europa.eu/europeaid/how/public-consultations/2012_en.htm.
|
|
HL C 301. E, 2007.12.13., 249. o.
|
|
|