A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete meghívására több, Erdélyi képviselettel rendelkező szakmai civil szervezett vett részt azon a Hungarikumokkal és egyéb, a magyar nemzethez kötődő erdélyi értékekkel kapcsolatos megbeszélésen, amely hét végén zajlott Kolozsváron a felújított Sport Aréna protokoll termében.
A megbeszélésen olyan, az erdélyi magyar civil-társadalom meghatározó szervezeteinek vezetői és képviselői vettek részt, mint: Az EME (Erdélyi Múzeum Egyesület), az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), a Kriza János Néprajzi Társaság, Az Erdélyi Magyar Kézmíves Céh vagy a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete országos szervezete, az erdélyi HANGYA (gazda)egyesület, a PRO Kolozs Vidékfejlesztési Egyesület és több megyei egyesület is.
Sebestyén Csaba a Romániai Magyar Gazdák egyesülete elnöke és a Hungarikum Bizottság tagja miután felvázolta a jelenlegi helyzetet, melynek része az az áldatlan állapot is, hogy az elmúlt 3 évben összesen 5 termék került be az erdélyi magyar értékek tárába (ehhez képest a Vajdaságban 64) több javaslatot tett a hungarikumokhoz kapcsolódó munka újraszervezésére, az erdélyi értékek felkutatására és értéktárba való helyezésére.
A jelenlevők arról döntöttek, hogy három regionális és egy erdélyi „Értéktár Bizottság” létrehozását látnák célszerűnek, amelyben az egyes ágazatokban (agrárium, épített környezet, kulturális örökség stb.) kiemelkedő szakmai tevékenységet végző civil-szakmai szervezetek delegálnák a bizottság tagjait. Mivel a Hungarikum törvény lehetőséget ad arra, hogy a MÁÉRT az értéktárak szervezését átadja a civil társadalomnak, javaslattal fognak élni a politikum felé annak érdekében, hogy a jogok átadása gyakorlatilag is megtörténjen. A jelenlevők egy „emlékeztető” dokumentumban több javaslatot is megfogalmaztak, melyet megküldenek a Földművelésügyi Minisztérium, a Hungarikum Bizottságnak és a MÁÉRT erdélyi tagszervezetei számára is.
A találkozón a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikumokért felelős államtitkárságát Antal Andrea osztályvezető, a MÁÉRT erdélyi tagszervezetei közül a Magyar Polgári Pártot Biró Zsolt elnök, az RMDSZ-t Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke képviselte.
Biró Zsolt gratulált a szervezőknek a kezdeményezéshez és azon meggyőződésének adott hangot, hogy a szakmai szervezetek bevonásával lendületet kaphat az értéktár bővítése, mert jelenleg Erdély messze alulreprezentált a Hungarikum minősítéssel rendelkező termékek tekintetében. „Az engem személyesen büszkeséggel tölt el, hogy az 5 erdélyi érték 3 olyan településhez köthető ahol az MPP adja a polgármestert – mi a MÁÉRT Gazdasági és Önkormányzati Szakbizottságában (GÖSZ) vállalt feladatot tehát egyedüliként teljesítettük – de a cél, hogy éljünk a lehetőséggel, bizonyítsuk, hogy az erdélyi magyar kultúra az egyetemes magyar kultúra része, értékeink a magyarság értékei. Meggyőződésünk, hogy a Hungarikum törvény és a Kárpát-medencei értéktár elkészítése szerves része a nemzeti újraegyesítés folyamatának, és meggyőződésem, hogy a szakmai szervezetek bevonásával jelentős lendületet kap a folyamat kiterjesztése Erdélyben is. Gratulálok az RMGE-nek, és Sebestyén Csabának a kezdeményezéshez, a jelenlevő szakmai szervezeteket pedig csak biztatni tudom: éljenek a lehetőséggel. Magunk részéről minden ajánlást, előterjesztést szívesen fenntartunk a MÁÉRT ülésein, ígérhetem ezt a többi társszervezet nevében is, hiszen ez nem pártpolitika, ez közös ügyünk, a magyarság közös ügye.” – mondta Biró Zsolt MPP elnök.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke helyi kezdeményezésekről beszélt, olyanokról, mint a „Székely termék” vagy „Góbé termék”. „Ezek a védjegyek mind egy-egy termék presztízsét emelik, cél, hogy akár több, minél több márkajegy, védjegy emelje a székelyföldi gazdák által előállított termékek értékét” – emelte ki.
A jelenlevők egy „emlékeztető” dokumentumban több javaslatot is megfogalmaztak, melyet megküldenek a Földművelésügyi Minisztérium, a Hungarikum Bizottságnak és a MÁÉRT erdélyi tagszervezetei számára is.
Kolozsvár, 2015. március 20.
MPP/RMGE
