kérdezett: Kertész Melinda 2015. november 10.
A szövetség most már egyáltalán nem nyúlna a választási törvényekhez, és ebben Johannis részéről is támogatásra számít.
Noha az RMDSZ az előrehozott választásokat szorgalmazta, Dacian Cioloș kinevezésével most mégis úgy gondolja, hogy menetrend szerint, egy év múlva lesznek megszervezve a parlamenti választások.Kelemen Hunor szerint az RMDSZ az előrehozott választásokat jó lépésnek tartotta volna, azonban a parlamenti pártok hozzáállását figyelembe véve most be kell látnia, hogy ez nem egy reális forgatókönyv. Azonban ha már a parlamenti választási törvényt nem módosítja a parlament, az RMDSZ azt kérte az államfőtől, hogy a helyhatósági választási törvény se módosuljon, például ne vezessék vissza a kétfordulós polgármester-választást. Dacian Cioloș kinevezésével egyébként elégedett a szövetség. Klaus Johannis miniszterelnök-javaslata kapcsán kérdeztük Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt.
Mielőtt Klaus Johannis államfő ma elmondta, hogy Dacian Cioloșt nevezi ki miniszterelnöknek, azt mondta, hogy egy olyan személyt szeretne a kormány élére kinevezni, aki feddhetetlen múlttal rendelkezik és képes nehéz helyzetekben is jól teljesíteni, ezeket a helyzeteket képes hatékonyan megoldani. Ön szerint Dacian Cioloș eleget tesz ennek a leírásnak?
Kelemen Hunor: – A múlt héten azt mondtam, hogy egy olyan miniszterelnököt tudnék elképzelni, mint Dacian Cioloș vagy Bogdan Oltenau. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben Cioloș egy jó választás volt az államfő részéről. Mostantól Dacian Cioloș térfelén van a labda, az ő kezében van a következő döntés, hogy milyen programmal, és milyen kormánylistával, személyekkel érkezik a parlament elé, hogy a bizalmi szavazását kérje.
Dacian Cioloșt úgy ismerjük, mint aki komplex helyzeteket átlát, és megoldásokat tud ajánlani, képes különböző érdekeket összeegyeztetni, hiszen neki mezőgazdasági biztosként az Európai Unióban valóban a legkülönbözőbb érdekeket kellett összeegyeztetnie, meg kellett tanulnia ilyen helyeteket kezelni. Egy évig kormányoztunk együtt vele a Tăriceanu-kormány idején, és az a tapasztalatunk, hogy ő egy egyenes ember, aki gyorsan megért helyzeteket, nyitott, és keresi a párbeszédet. Jó választás volt, és várjuk, hogy milyen kormánylistával jön és kér támogatást, mert parlamenti háttér nélkül egy évet kormányozni nehéz feladat lenne.
Mit vár el az RMDSZ Dacian Cioloștól egyrészt az ország ügyeinek kontextusában, másfelől az erdélyi magyar közösséget illetően?
– Ciolos mandátuma egy szűk esztendőt tart. Jövő évben ilyenkor már túl leszünk a választásokon, vagy legalábbis a választási kampány végén járunk majd. Tehát az ő mandátuma egy rövid mandátum, ennyi idő alatt nem lehet eget rengető dolgokat megvalósítani sem akkor, amikor az ország általános ügyeiről, sem akkor, amikor az erdélyi magyarság ügyeiről beszélünk. De azt megvalósíthatja, hogy rákényszerítse az országot a törvények alkalmazására, ott, ahol nem alkalmazták ezeket. Ilyen törvények az oktatási törvény, az anyanyelvhasználatra vonatkozó törvény, vagy a kétnyelvű feliratok törvénye. Bármelyikről is legyen szó, az elvárásaink jogosak, és nem maradhat következmények nélkül a végtelenségig az, hogy fakultatív módon, vagy opcionális módon alkalmazzák a parlament által elfogadott törvényeket.
Másrészt Cioloș a román-magyar konfliktusok oldását is bátran felvállalhatja. Azt gondolom, hogy a székelyföldi, a partiumi, vagy a közép-erdélyi magyar közösségek számára a kormánynak alárendelt intézményeken keresztül azt kell üzennie döntéseivel, személyes választásaival, hogy partnernek tekinti őket, és meg akarja győzni arról, hogy a román kormány, a román állam nem ellenségük, nem gyanakvással figyel ezekre a közösségekre. Ez azért fontos, mert az elmúlt egy esztendőben számtalan olyan rossz kormányzati kezdeményezés volt retorikától döntésekig, amelyek azt sugallták, hogy a magyar ember nem egyenlő a román emberrel.
Az ország általános érdekeire való tekintettel pedig kiemelten kell foglalkoznia a gazdasági helyzet konszolidálásával, a munkahelyteremtéssel, a szociális kérdésekkel, a társadalmi igazságosság és egyenlő esélyek megvalósításával. Az egyéb terveit majd akkor ismerjük meg, amikor a kormányzati programját bemutatja.
Én meg vagyok győződve, hogy a következő napokban a szövetséggel is párbeszédet kezdeményez. Most a hatalmi harcoknak nincs helye, a mi részünkről pedig végképp nincs: olyan megoldásokban kell most gondolkodni, amelyek a jövő évi választások után továbbvihetőek. Mélyreható dolgokat egy év alatt nem lehet elindítani, viszont az irányt meg lehet mutatni. A közigazgatás, az államapparátus terén, és egy-két területen akár kezdeményezni lehet egy-egy olyan vitát, amelyeket később döntésekbe foglalhat a választások utáni új parlament és az új kormány.
Ön most egyéves kormányzásról beszél, viszont két nappal ezelőtt, az SZKT-n nagyon markáns volt az az álláspont, hogy előrehozott választásokat kell tartani. Ön vázolta is, hogy milyen törvénymódosításokat kell végrehajtani, hogy ez megvalósulhasson. Ezek szerint az előrehozott választásokat az RMDSZ már nem fogja szorgalmazni?
– Önmagunkban mi nem tudunk előrehozott választást kiprovokálni, és azt tapasztaltuk, hogy ehhez nincsenek más partnereink, az RMDSZ és a PNL messze áll attól, hogy többséget tudjon biztosítani. Úgy látom, hogy a pártok nem szívesen vállalják az egyébként tényleg göröngyös utat, ami az előrehozott választásokig tartana. Ilyen körülmények között én nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy erőltetjük az előrehozott választást, noha tudjuk, hogy nem lehetséges.
Szerintem jó lett volna az előrehozott választás, én tudtam volna támogatni, vállaltam volna, hogy végigmenjünk ezen az úton. De ha nem vállalja a többség, és a parlament feloszlatásáig nem lehet eljutni, akkor mi zárójelbe tesszük ezt az elképzelést. A lehetőségeket nem lehet nem figyelembe venni.
Egyébként az államelnöknek a mai konzultáción azt is elmondtam, hogy amennyiben nem lehet az előrehozott választások felé vezető úton elindulni, akkor azt sem tartjuk lehetségesnek, hogy a helyi választások törvényéhez hozzányúljunk, és hogy ismét bevezessük a kétfordulós polgármester-választást. Én a reakciójából azt értettem meg, hogy az államelnök azon a véleményen van, hogy ilyen körülmények között a választási törvények módosításával nem kell, nem érdemes foglalkozni. Tehát a jövő évi választások a most megszavazott, kihirdetett törvények szerint kell történjenek.
Milyen évre számít a parlamentben? Ön szerint lesznek hatalmi harcok, vagy inkább mindenki kivár, és a jövő őszi parlamenti választásokra készül?
– Nem vagyok jós, nem tudom ezt megmondani, minden párt számos megoldandó problémával szembesül. Fel kell készülni a választásokra, azonban nem lehet kizárni azt, hogy lesz bizalmatlansági indítvány, hiszen ahhoz van elegendő ereje a PSD-nek. Sok minden elképzelhető a következő egy esztendőben, de azt a típusú hatalmi harcot, ami egyébként normális menetrendben még érthető a parlamentben, nem tartom valószínűnek. Nem tartom valószínűnek, viszont Romániában sok minden megtörtént már, és sok mindennek az ellenkezője is. Egyelőre várjuk meg, hogy mi fog történni a költségvetés elfogadása után, mi fog történni a jövő év elején, amikor a parlament ismét összeül. Mert most, az őszi ülésszakban, a költségvetés elfogadásán kívül lényeges döntések meghozatalára már nincs lehetőség.
Ön szerint borítékolható, hogy a Cioloș-kormányt megszavazza a parlament?
– Szerintem ez nem kérdés. Inkább az a kérdés, hogy mi történik az eskü letételének másnapján: lesz-e ahhoz parlamenti többsége, hogy ezt az egy évet a leghatékonyabban kihasználja, és meghatározza azt az irányt, amelyen aztán lehet haladni, vagy nem lesz erre parlamenti támogatása. Tehát nem az a kérdés, hogy átmegy-e a beiktatás, mert át fog menni.
Mikor ülnek tárgyalóasztalhoz Dacian Cioloșsal?
– Ezt nem tudom megmondani, akkor tárgyalunk, amikor ezt kéri tőlünk. Szerintem ez gyorsan fog menni, mert ma kedd van, neki legkésőbb jövő csütörtökön be kell mutatnia a kormánylistát. Úgy gondolom, hogy jövő kedden-szerdán már a parlament előtt lehet a kormányprogram is.
