2015. november 25.
Románia kiemelkedő eredményeket ért el a korrupció elleni harcban, és ezen a téren példát mutat az egész térség számára – állítólag ezt hangoztatta Hoyt Yee, az amerikai külügyminisztérium közép-európai és nyugat-balkáni ügyekért felelős vezető munkatársa, Victoria Nulandnak, az USA európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkárának egyik helyettese hétfőn Bukarestben.
A diplomata a Románia-Egyesült Államok munkacsoport (task force) idei ülésén vett részt. A munkacsoport évente értékeli a stratégiai partnerségi egyezménybe foglalt célkitűzések teljesülését, amiről 2011-ben Barack Obama amerikai és Traian Băsescu akkori román elnök írt alá közös nyilatkozatot Washingtonban. A bukaresti külügyminisztériumban megtartott mostani negyedik találkozón a kétoldalú kapcsolatok mellett a felek áttekintették a térség biztonsági kockázatait, és egyetértettek abban, hogy támogatják Moldova európai integrációját.
Klaus Iohannis államfővé választása óta Bukarest az amerikai-román stratégiai partnerség gazdasági téren való kamatoztatására is hangsúlyt próbál helyezni. Ebben a vonatkozásban került hétfőn ismét előtérbe a korrupció témája: Washington ugyanis ennek megfékezésétől teszi függővé a gazdasági kapcsolatok fejlesztését. Az Egyesült Államok újonnan kinevezett bukaresti nagykövete, Hans Klemm – de korábban a külképviselet ügyvivője is – rendszeresen megszólalt a román médiában, vagy tüntetőleg találkozót kért a román vezetőktől, ha a parlament megtagadta valamely korrupciógyanúba keveredett tagja mentelmi jogának felfüggesztését.
Az amerikai-román stratégiai partnerségről 2011-ben aláírt közös nyilatkozatban rögzítették, hogy Románia befogadja a NATO rakétavédelmi rendszerének egyes elemeit. Bár az eredeti tervek szerint a rakétapajzs romániai része 2015-ben vált volna működőképessé, a munkacsoport mostani nyilatkozata szerint „még dolgoznak” véglegesítésén. A dél-romániai Deveselun épülő rakétabázis leghamarabb 2016 tavaszán válhat ütőképessé.
Mi lesz a restitúcióval?
Hoyt Yee bukaresti látogatásáról és tárgyalásairól a sajtó kizárólag a román külügyminisztérium által kiadott kommüniké alapján tájékoztatott, ami azt jelenti, hogy a diplomatát nem engedték a média közelébe. Nem tudni tehát, hogy Yeenek volt-e alkalma és hajlandó volt-e szóba hozni a romániai restitúció ügyének botrányos, a jogállamiságot megkérdőjelező helyzetét. Tőkés László erdélyi európai képviselő ugyanis egy 2014. december 3-i levélben kérte az amerikai külügyminisztertől, hogy sürgesse meg a román kormánynál a kommunista diktatúra idején elkobzott egyéni, közösségi és egyházi javak jog szerinti, in integrum történő visszaszolgáltatását, illetve a megfelelő kárpótlást, ami mindmáig nem történt meg az elvárt módon.
Hoyt Yee 2015. február 6-án kelt levelében ezt írta az EP-képviselőnek: „A külügyminiszter úr engem kért meg, hogy nevében válaszoljak Önnek. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége továbbra is elkötelezett a Székely Mikó Református Kollégium ügyében. Nagykövetségünk szoros figyelemmel követte az eseményeket, több alkalommal megfigyelőt is küldtünk a kapcsolatos bírósági tárgyalásokra. Tudomásunk szerint európai szinten megfellebbezték a bíróság döntését, és a fellebbviteli eljárást is figyelemmel fogjuk majd kísérni. A fasiszta és a kommunista rendszerek idején elkobzott épület- és földvagyon visszaszolgáltatásának lassú üteme továbbra is emberi jogi vonatkozású aggodalmakra, illetve a vallásszabadsággal és a jogállamisággal kapcsolatos aggályokra ad okot. Tájékoztatom, hogy minden lehetőséget megragadunk arra, hogy a román kormányt a nemzeti és vallási kisebbségekkel szembeni kötelezettségei mielőbbi teljesítésére ösztönözzük, és gyorsítsák fel közösségi javaik restitúcióját. A visszaszolgáltatási törvény 2013-as módosításai ellenére a folyamat továbbra is nehézkes és túlságosan vontatott. Külügyminisztériumunk holokauszt-ügyekért felelős biztosa, Nicholas Dean a közeljövőben Romániába látogat, hogy további szükséges lépésekről egyeztessen a kormánnyal.”
Dean biztos már február hónap végén felkereste Bukarestet, de mint kiderült, többnyire a holokauszt-túlélők vagyonbiztosítását és kárpótlását szorgalmazta a román illetékeseknél, egy interjúban pedig futólag megemlítette: a görögkatolikus egyházat érte a legnagyobb sérelem a diktatúrában. Eközben a történelmi magyar egyházaktól elbitorolt és más közösségi tulajdonok visszaszolgáltatását a román hatóságok negyedszázada szabotálják, sőt, perbe fogtak, meghurcoltak és elítéltek olyanokat, akik a restitúciós ügyekben törvényesen és jóhiszeműen eljártak.
