2015.11.12.
Csak Írországban tudták túlszárnyalni a magyar ipari termelés szeptemberi mutatóit, egyébként a hazai statisztikák verik az uniós és euróövezeti számokat is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön jelentette, hogy az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A bővülés legfőbb húzóereje továbbra is a járműgyártás volt, emellett Magyarország minden régiójában nőttek a mutatók.
Szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás indexe 2,9%-kal nőtt. Az ipari termelés volumene 7,8%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.
Az ipari export 9,3%-kal meghaladta a 2014. szeptemberit. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét képviselő két alág közül a több mint egyharmad részt adó járműgyártás kivitele 16,3%-kal nőtt. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export mintegy 15%-át nyújtó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 4,7%-kal emelkedtek.
Az ipar belföldi értékesítése 1,3, ezen belül a feldolgozóiparé 5,3%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2014 szeptemberéhez viszonyítva a feldolgozóipar termelése 9,1%-kal emelkedett, a csekély súlyú bányászatéjelentősen, 33%-kal visszaesett. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,0%-kal nőtt.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban – 1,1 és 22% közötti mértékben – emelkedett, ötben – 1,8 és 5,2% közötti mértében – csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest.
A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés több mint három tizedét képviselő járműgyártás kibocsátása jóval a feldolgozóipari átlag felett, 19,5%-kal nőtt.
A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés 11,5%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,4%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit, elsősorban az alág 40%-át képviselő elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának kimagasló teljesítménynövekedésével (17,3%) összefüggésben.
A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 11%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,3%-kal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az export nagyobb mértékben növekedett (9,8%), mint a belföldi értékesítés (3,5%). Az alág 11 alágazatából hétben 3,2 és 26% közötti volumenbővülést, a többi négyben visszaesést regisztráltunk. A legnagyobb (az alág termelésének 23%-át képviselő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,8%-kal emelkedett, míg legjobban, 26%-kal az italgyártás (második legnagyobb alágazat) nőtt.
A közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában folytatódott a kétszámjegyű növekedés: 2015. szeptemberben 13,9%-kal bővült.
A kisebb súlyú villamos berendezés gyártása is számottevően, 11,9%-kal emelkedett. Az alág minden szakágazatában nőtt a termelés.
Ötödik hónapja csökken a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása: szeptemberben 2,2%-kal alacsonyabb volt a termelés az előző év azonos időszakához mérten. A külpiaci kereslet erőteljesen visszaesett (13,2%), ugyanakkor a hazai eladások emelkedtek (4,4%).
Az alágak közül a legnagyobb mértékben (5,2%-kal) a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, amiben elsősorban a magas bázis hatása játszott szerepet.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,4%-kal emelkedett 2014 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 6,1, az új exportrendelések 5,2%-kal nőttek. Az összes rendelésállomány 8,5%-kal meghaladta a 2014. szeptemberit.
Január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 6,7%-kal emelkedett. Az összes értékesítés 64%-át adó külpiaci eladások volumene 8,9, a 36%-át képviselő hazai értékesítésé 2,6%-kal nőtt.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,2%-os bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,8%-os létszámnövekedés mellett következett be.
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés ebben az időszakban Dél-Alföldön (11,3%) volt, a többi régióban 4,3 és 9,8% között nőtt a kibocsátás.
Szeptemberben az előző havihoz képest szezonális kiigazítással 0,3 százalékkal csökkent a 19 tagú euróövezet, és 0,1 százalékkal a 28 tagú Európai Unió ipari termelése.
Az előző hónapban, augusztusban 0,4 és 0,2 százalék volt a havi csökkenés az euróövezetben és az EU-ban.
A 2014. szeptemberivel összevetve az euróövezetben 1,7 százalékkal, az EU-ban 1,8 százalékkal nőtt az ipari termelés.
Az euróövezeti ipari termelés szeptemberi 0,3 százalékos havi csökkenése elsősorban a tartós fogyasztási javak termelése 3,9 százalékos visszaesésének tulajdonítható. A nem tartós fogyasztási cikkek termelése 1,0 százalékkal, a tőkejavak termelése 0,3 százalékkal csökkent, az energiatermelés 1,2 százalékkal nőtt.
Az EU-ban a tartós fogyasztási cikkek termelése 2,5 százalékkal csökkent, a nem tartós fogyasztási cikkeké 0,6 százalékkal, az energiatermelés pedig 0,2 százalékkal. Az EU-ban a tőkejavak termelése 0,1 százalékkal emelkedett.
Szeptemberben az ipari termelés legnagyobb havi csökkenését Írországban (2,4 százalék), Litvániában (2,3) és Görögországban (1,9) regisztrálták. A legnagyobb növekedés Horvátországban (5,9 százalék), Magyarországon (2,9), a Cseh Köztársaságban (2,6) és Szlovákiában (2,2) volt.
Az euróövezet ipari termelésének 1,7 százalékos éves növekedéséhez elsősorban a tartós fogyasztási javak termelése járult hozzá 2,6 százalékos növekedéssel. A tőkejavak termelése 2,2 százalékkal, a nem tartós fogyasztási javaké 2,1 százalékkal nőtt, az energiatermelés pedig 1,4 százalékkal csökkent.
Az EU-ban az ipari termelés 1,8 százalékos éves növekedését a tőkejavak termelésének 2,7 százalékos, a tartós és nem tartós fogyasztási javak termelésének 1,7 százalékos növekedése támogatta. Az energiatermelés 0,1 százalékkal nőtt.
Az ipari termelés legnagyobb éves növekedését Írországban (14,6 százalék), Magyarországon (7,9), Szlovákiában (7,2) és Svédországban (7,1) regisztrálták. A legnagyobb éves csökkenés Hollandiában (5,6 százalék), Észtországban (4,1) és Litvániában (0,6) következett be.
profit7.hu / KSH
