Kiss Előd-Gergely 2015.11.25.
Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéretekről, alkotmánymódosításról és az önrendelkezés kivívásának lehetséges eszközeiről esett szó többek közt azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezett szerdán Kolozsváron szakértők bevonásával.
A City Plaza Szálloda konferenciatermében megtartott eseményen Biró Zsolt, az MPP elnöke elmondta: a beszélgetést azért épp mostanra időzítették, mert közeleg december elseje, és a gyulafehérvári nyilatkozatban a magyar közösségnek tett ígéreteit Románia mai napig nem teljesítette. Egyébként épp ezekre a lassan százéves ígéretekre alapozta az MPP ötpontos alkotmánymódosító javaslatcsomagját.
„Sajnos aktualitása van ennek a kérdésnek. Figyelmeztetni kell román honfitársainkat és az ország vezetőit arra, hogy a közel 100 éve tett ígéretek a mai napig nem valósultak meg. Akkor lehetünk lojális állampolgárai ennek az országnak, hogyha nem másodrendű polgároknak érezzük magunkat, és ahhoz, hogy ez megtörténjen, az alaptörvényben kell garantálni a magyar közösség jogait" – magyarázta Biró Zsolt. A beszélgetésen az alkotmány első cikkelyének módosítása mellett – amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam – a régiósítás, a decentralizáció és az autonómia kérdése is terítékre került.
Bakk Miklós kolozsvári politológus kifejtette: politikai kreativitásra van szükség az alkotmánymódosítás kivitelezéséhez. „Le kell fordítani a szépen hangzó, nagy ívű gondolatokat apró, konkrét javaslatokra, amelyeket meg kell magyarázni, nem látok más lehetséges stratégiát" – magyarázta.
Sabin Gherman kolozsvári újságíró ugyanakkor leszögezte: az ország régiósítása nem önmagában való cél, hanem eszköz, amellyel javítható az élet minősége. „Nálunk az alapvető gond az, hogy az alkotmány úgy van megszerkesztve, hogy a legerősebb érv legyen arra, hogy ne tegyünk semmit. Nem tudunk sem földet művelni, sem kultúrát ápolni, de az oktatást és az egészségügyi ellátórendszert sem tudjuk működtetni, mert vannak a törvényekben olyan cikkelyek, amelyek meggátolnak ebben" – fejtette ki Sabin Gherman.
Az Elegem van Romániából kiáltvány szerzője ugyanakkor elmondta, egy olyan erdélyi ernyőszervezetre lenne szükség, amelyhez az autonomista civil szervezetek, pártok csatlakozhatnak, ugyanis ha ez legalább félmillió embert tömörít, akkor az igényeiket sem tudná könnyen lesöpörni az asztalról a bukaresti hatalom.
