2016.02.14.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon jelenleg 353 euró a bruttó (azaz az adók és járulékok levonása előtti) minimálbér.
Nagy érdeklődés kísérte január 29-i cikkünket, amelyben a magyar átlagfizetésekről megírtuk: Európában a legalacsonyabbak közé tartoznak, a volt szocialista országok közül is csupán Litvániában, Romániában és Bulgáriában keresnek kevesebbet az emberek. A „munkabérhiány" is oka az egyre aggasztóbb munkaerőhiánynak, amit tízezrek nyugati munkavállalása erősített fel. Csak a Facebookon 70 ezren látták írásunkat, amit félezren osztottak meg és ugyanennyien írtak hozzá kommentet. Az alacsony hazai keresetek egyik oka a minimálbérekben keresendő: az ennek alapján készült lista kísértetiesen hasonlít az előzőhöz.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon jelenleg 353 euró a bruttó (azaz az adók és járulékok levonása előtti) minimálbér, ami nem éri el a luxemburgi összeg egyötödét, a német, a belga, a holland, a francia, az ír vagy a brit egynegyedét. Ha a hazai adatot nem a fejlett nyugat-európai országokhoz, hanem a közép- és kelet-európai tagálla- mokhoz viszonyítjuk, akkor sem túl szívderítő a kép. Ahogy hírgrafikánkon látható, ismét csak a litván, román, bolgár triót sikerült megelőzni. Csehország négy, Lettország öt százalékkal jár előttünk, a szlovák és a horvát szám mintegy hetedével, az észt és a lengyel pedig ötödével magasabb.
Máshol többet emeltek
Még rosszabbul állunk abban a versenyben, amely a mostani adatokat a négy évvel ezelőttiekkel hasonlítja össze. Nálunk 2012 óta 19 százalékkal nőtt a bruttó minimálbér összege (93 ezerről 111 ezer forintra). A volt szocialista blokkban ennél kisebb – 11 százalékos – emelkedés csak Horvátországban történt. A legkisebb adható fizetés Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban 23–24, Lettországban 30, Litvániában, Bulgáriában és Észtországban pedig 50 százalék körüli mértékben ugrott meg ebben az időszakban, azaz hazánk pozíciója hozzájuk képest még romlott is az utóbbi esztendőkben.
A létminimum alatt
Pogátsa Zoltán közgazdász, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a minimálbér növelésével kapcsolatban Észak- és Nyugat-Európában az szokott felvetődni, hogy a túl gyors emelés a növekvő költségek miatt árt a gazdaságnak, a túl lassú pedig azért nem jó, mert rontja az emberek életszínvonalát és csökkenti a keresletet. Ott a két véglet között igyekeznek egyensúlyozni. „Kelet-Európában ezzel szemben csak a túl gyors emeléstől félnek. Emiatt fordulhat elő, hogy a megszabott összeg a térségben mindenütt alacsonyabb a létminimumnál, aminél kevesebb jövedelemből Magyarországon négymillióan élnek, ebből egymillióan munkából, köztük kétszázezer állami alkalmazott. Pedig az nem mondható, hogy az államnak ne lenne pénze" – fejtette ki az oktató. Szerinte a volt szocialista országok között nem olyan nagyok a különbségek: a lényeg, hogy mindenütt rendkívül alacsony összegekről beszélhetünk.
„A minimálbér emelésével arra ösztönözhetők a cégek, hogy új technológiák alkalmazásával, és ne alkalmazottaik kizsákmányolásával maradjanak versenyképesek. A közgazdászok között vita van arról, hogy egy ilyen lépés esetén lennének-e elbocsátások. Szerintem nem, de erre egyébként egy nem túl drága kutatással pontos választ lehetne adni, az állam azonban valamiért nem szánta rá magát erre" – fejtette ki Pogátsa Zoltán.
A nettó minimálbér itt sokkal kevesebb
Ő úgy látja, az alacsony magyar minimálbér azért is baj, mert egy sor szociális ellátás összege ehhez kötődik. További problémának nevezte, hogy nálunk a minimálbérből éppen úgy kell adózni, mint a sokkal magasabb fizetések után. Ez Nyugat-Európában egyáltalán nem, Kelet-Európában pedig egyre kevésbé jellemző.
Magyarországon, ha valaki nem tud családi adókedvezményt érvényesíteni, a 111 ezer forintos minimálbérből 73.815 forintot visz haza, vagyis keresete egyharmadát elvonják. Ez az arány Bajorországban például hozzávetőlegesen egynegyed, így az ottani bruttó 1473 euróból a nemetorszagi-magyarok.de honlap kalkulátora szerint 1082 eurót kézhez kap a dolgozó (vagyis 310 forintos árfolyammal számolva 457 ezerből 336 ezer forint megmarad). Szlovákiában – mint azt az openiazoch.zoznam.sk honlap kalkulátorán kiszámoltuk – a 405 eurós (kb. 126 ezer forintos) minimálbérből legfeljebb 15 százalékot vonnak le, így havi 344,44 euró (mintegy 107 ezer forint) mindenképp jár a dolgozóknak.
