Eddig azt hittük, hogy egy kőzetbolygó legfeljebb 1,6-szor nagyobb lehet a Földnél, az ennél nagyobb égitestek már gázóriásoknak számítanak. Nagyon úgy tűnik, hogy tévedtünk: ha beigazolódik a Kepler űrtávcső legutóbbi felfedezése, akkor a fantáziadúsan "BD+20594b"-nek keresztelt objektum lehet a legnagyobb szuper-Föld, amit valaha láttunk.
Csillagászok egy Neptun-méretű planétát találtak a Universe Todayszerint, ami meghökkentő módon nem gázokból, hanem kőzetekből áll. Becsült mérete a Föld átmérőjének 2,23-szorosa, tömege pedig 16,3-szor nagyobb mint bolygónké.
Az új égitest potom 500 fényévre van tőlünk, és észbontó sebességgel kering: 42 naponta kerüli meg központi csillagát.
Az eredetileg az Astrophysical Journal-ben publikált cikk szerzői a tömeg-átmérő arányából számolták ki a BD+20594b összetételét, ami 8 gramm per köbméter, szemben a Föld 5,5 gr/m3 sűrűségével. Ez tehát bizony kőzetbolygó, hiszen a gáz sűrűsége jóval alacsonyabb - avagy az átmérője jóval nagyobb - lenne.
A felfedezésről beszámoló IFLScience emlékeztet, hogy a Kepler űrtávcsővel már észleltek a kőzet/gázbolygó határt súroló méretű objektumokat, köztük a nálunk 17,2-szer nagyobb és 2,35-ször súlyosabb Kepler 10c-t, de azt egyelőre nem sikerült igazolni, hogy ez valóban kőzetbolygó. Ezúttal jóval magabiztosabbak a csillagászok, így a BD+20594b jelenleg az egyetlen jelölt, amelyre bátran rá merik aggatni a mega-Föld kifejezést.
