2016.04.06
A hagyományhoz híven sóval és kenyérrel fogadták a vendégeket
Bodzafordulón tartották az év első kistérségi gazdatalálkozóját. A Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete által kezdeményezett pénteki összejövetelen több mint kétszáz gazda vett részt. A díszasztalnál az agrártárca és a helyi agrárigazgatás hivatalainak képviselői, politikusok ültek. Az eseményre várták Achim Irimescu agrárminisztert, aki más fontos elfoglaltságára hivatkozva a minisztérium több vezető beosztású tisztviselőjét küldte maga helyett.
Leca Băncilă bodzafordulói polgármester köszöntötte elsőként az egybegyűlteket. Bodzavidéken meghalt az ipar, így vissza kell térni a mezőgazdasághoz, ez hozhatja a legtöbb eredményt – hangoztatta.
Ötvös Mózes egyesületi vezető a tőle megszokott hangerővel és hévvel szólt a jelenlévőkhöz. Elégedetlenek az ország gazdái, nem hiába várták Achim Irimescu minisztert a találkozóra, lett volna mondanivaló számára – jelentette ki Ötvös, majd megkérdezte a jelenlévőktől: elégedettek-e a mezőgazdaság helyzetével? Nem vagyunk elégedettek! – zúgta a tömeg.
Ki kell állni a gazdák jogaiért, elég volt az ígérgetésekből, torkig vannak, nincs tovább – hangoztatta. Nem akarnak az utcára vonulni, de követelik jogaikat – üzente a miniszternek. Ötvös úgy vélte, a tejtermelők segítésére kellene fordítani az unió által kiutalt 8,4 millió eurós gyorstámogatás mellett azt az 50 millió eurót is, mely a termeléshez kötött támogatásokra elkülönített keretből megmaradt.
Gheorghe Neaţa, a tárca állattenyésztési igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: csak az európai bizottság jóváhagyásával lehet célirányos pénzek rendeltetését megváltoztatni.
A jelen lévő Sebastian Cucu prefektusnak szegezte Ötvös a kérdést: mit tett a gazdák érdekében? Cucu védekező állásból kezdte, ellenségeskedést érez személyével szemben, mondta. Ő maga sokat nem tehet, de a hozzá érkezett átiratokat továbbította a bukaresti illetékeseknek. Állította, minden év elején részt vesznek a legeltetés megszervezésében, a szárazság okozta károk megtérítéséhez is hozzájárulnak. Mint mondta, csak péntek reggel kapta kézhez a gyűlésen felolvasott követeléslistát (melyet korábban ismertettünk a Gazdakörben, és amelyet régebben elküldtek a központi agrárvezetésnek – szerk. megj.), így arról nem tud nyilatkozni. Ötvös cáfolt: napokkal korábban iktatták, átadták a prefektúrán a dokumentumot, hogy nem kapta meg a kormánybiztos?
Horia Grama és Marius Obreja képviselők a gazdák érdekében végzett munkásságukról beszéltek. Nem elég az igyekezet, konkrét megoldások kellenek – értékelte mindkettejük felvetéseit Ötvös. Grama úgy látta, a gazdáknak oda kellene figyelniük a törvényhozásra, javaslatokat kellene hozniuk. Nem a gazdáknak kellene figyelniük a törvényhozást, hanem a törvényhozóknak kell kikérniük a gazdák véleményét az őket érintő törvények, rendeletek meghozása előtt – válaszolta Ötvös.
Háromszéken kevesen pályáznak
Szakál András, a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökség igazgatója – aki korábban az orbaiszéki, alsó-háromszéki és bodzavidéki önkormányzatokat, civil szervezeteket összefogó Progresszió Leader Akciócsoportot vezette – elmondta, Kovászna megyében nagyon kevesen élnek az uniós pályázati lehetőségekkel. Nagyobb hangsúlyt kell fordítani e lehetőségek minél szélesebb körű ismertetésére – húzta alá. Azt is elmondta, azon dolgoznak, hogy egyszerűsítsék a pályázatok feltételi és lebonyolítási rendszerét.
Marius Popica, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatója elmondta, a megyében késik a támogatások előlegének kifizetése – főként Bodzavidéken és Kovászna környékén –, ennek oka a tavalyi teledetekciós ellenőrzés, melyet még nem fejezhettek be, ennek hiányában pedig nem rendelhették el az előlegek kifizetését. Február végén fejezhetik be a kontrollt, márciusban fizethetnek, ekkor már a támogatások teljes összegét – mondta.
Könnyítik a szövetkezetek létesítését
Gheorghe Neata kijelentette: dolgoznak azon, hogy könnyítsék a szövetkezetek létesítését, ugyanis a tejtermelés körüli problémák megoldását nem a szubvenciók növelésében, hanem szövetkezetek létrehozásában látja.
Pillanatnyilag a tejtermelők állataik után 468 lejes nemzeti átmeneti támogatást kapnak, a tej tonnája után 100 lej a szubvenció. Azok a gazdák, akik legalább tíz tejelő marhát tartanak, amelyek törzskönyvezettek, termelési kontrollban vannak és nyolc évnél fiatalabbak, 250 euró egyedenkénti támogatást kaphatnak. A sajátos feltételeket teljesítő húsmarhatartók pedig egyedenként 300 eurós támogatásra jogosultak. Ez nem kevés pénz – jegyezte meg.
Javítani kell a tejtermelésen. Az uniós átlag 5500 liter tej egyedenként, Romániában csak 3100 liter. Ez is a déli megyék nagy farmjainak köszönhető, Erdélyben rosszabb a helyzet. Kovászna megye százezer hektár legelővel rendelkezik, a lefedés egy számosállat hektáronként, míg az uniós javaslat 0,3 számosállat hektáronként – mutatott rá a helyzetre.
Jó hírekkel is szolgált. 2018. elejéig tolták ki a kötelező legeltetési terv elkészítésének határidejét. A tervek elkészítését az agrárbüdzséből finanszírozzák. Újból elérhetőek lesznek a de minimis támogatások, melyekkel húshasznú fajberbécsek és húsmarhák vásárolhatók majd. Változik a vadászati törvény, kiveszik belőle a téli-tavasz eleji legeltetési tilalmat.
Változnak a pásztorkutyákra vonatkozó előírások is. 300 juh mellett 6, dombvidéken 4, síkvidéken 2 terelőkutya lehet, minden száz juh után további egy kutyával növelhető a létszám. Emellett az esztenákon további ebeket tarthatnak, de csak megkötve, ezek csak veszély esetén engedhetők el. Viszont a kutyákat kötelezően oltani, féregteleníteni kell, s mikrocsippel megjelölni – mondta Neaţa. Az élő állatok eladásának tekintetében jó hír, hogy Jordánia nyitott az állatfelvásárlásra, tárgyalásokat folytatnak Kuvaitban és Quatarban.
Ellenőriz az állategészségügy
Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos az állat-egészségügyi hivatal által folytatott ellenőrzésekről számolt be. A napokban a megyében 800 állattartó gazdaságot ellenőriznek, ezeket Bukarestben, szúrópróbaszerűen jelölték ki. Az élelmiszer-biztonságra, a szivacsos agyvelőgyulladás terjedésének megelőzésére, a hormonális és kötelező kezelésekre, az állatok nyilvántartására, megjelölésére, a nyilvántartások vezetésére vonatkozó, úgynevezett SMR-k (Statutory Manegement Requirements – Törvényes Menedzsmenti Követelmények, szerk. megj.) betartását ellenőrzik. A SMR-előírások be nem tartása a támogatások megvonását eredményezheti – figyelmeztetett.
Eddig 80 gazdaságot ellenőriztek, több rendellenességet találtak. Sok állatnak hiányzott a fülszáma. Ha elvesz a fülszám, írásban, harminc napon belül kell újat kérni az állatorvostól. Sok esetben hivatalos iratok nélkül adtak el állatokat. Gondok voltak a levágott sertések körül is. A szabály szerint a háztáji értékesítésre levágott sertés fülszámát le kell adni az állatorvosnál, az állatot ki kell venni az országos nyilvántartásból. Nem elég igényelni az állatútlevelet, az állat megjelölése, nyilvántartásba vétele után legtöbb 14 napon belül kézhez is kell vennie a gazdának az iratot. A gazdaságban követni kell az állatmozgást, a vonatkozó iratokat, űrlapokat dossziéban kell összegyűjteni, hogy bármikor bemutathatóak legyenek. Jó tudni azt is, hogy ezeket az iratokat három évig akkor is meg kell őrizni, ha már egyetlen állat sincs a gazdaságban – figyelmeztetett dr. Sikó.
A gazdatalálkozó végszójaként Ötvös Mózes díjazta a vidék legeredményesebb gazdáit, a mezőgazdaságot támogató polgármestereit. Az esemény kultúrműsorral egybekötött közös ebéddel ért véget.
A következő találkozóra az erdővidéki gazdákat várják. Az eseményre Nagybaconban február 19-én tíz órai kezdettel kerül sor.
Bokor Gábor Háromszék
