VS.HU - 2016. AUGUSZTUS 27
A munkahelyi lehetőségek szempontjából elsődleges a nyelvtudás, majd a diploma értékét nézik.
"Aki színvonalas oktatásra vágyik, az általában a Babest választja. Itt tanult Románia elnöke is, Klaus Johannis is" - mondta Antal Alexandra, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) hallgatója, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szakon.
Egy Romániában lévő magyar egyetemnél szélesebb perspektívát adhat a román állami egyetem, a BBTE, mert például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szerzett oklevelet a román állam nem ismeri el, mondta a Budapesten érettségizett székely lány. "Ahhoz, hogy egyetemi diplomaként kezeljék, a diákoknak plusz tételekből vizsgákat kell tenniük Bukaresten, az egyetem elvégzése után." Szerinte az is az állami egyetem mellett szól, hogy folyamatosan bővül, új szakterületek nyílnak, és lehetőségük van a diákoknak választani, hogy románul, magyarul, angolul, németül és franciául hallgassák a kívánt szakot.
Bár korlátozottak az államilag finanszírozott helyek, Fülöp Edina, a Benedek Elek Tanítóképző hallgatója azt mondta, hogy a fizetős helyeken is megéri tanulni.
“A Babesen szerzett diplomát nagyobb körben elismerik, de azt nem mondanám, hogy a Sapin rosszabb az oktatás, arról is jókat hallottam.
Érettségi átlag szerint zajlik a felvétel, így van választási lehetőségük, karonként eltérő létszámú támogatott helyeken tanulhatnak a magyarok. "A Babesen egyébként a fizetős helyek is sokkal olcsóbbak, mint Budapesten" - tette hozzá Alexandra, aki azért ment Kolozsvárra tanulni, mert ott államilag finanszírozott képzésre vették fel, az ELTE-n pedig fizetősre. "Egy kis számolás után rájöttem hogy sokkal kevesebb pénzbe kerül, ha Kolozsvárra megyek. Nekem így a megélhetésről kell gondoskodnom. Ha pedig úgy döntök később, hogy Magyarországon folytatom az életem, akkor ha lefordítom a diplomám magyarra, azt az ELTE diplomájával teszik egyenlővé."
Szerinte bár az erdélyi magyaroknak kötelező megtanulniuk románul egyenlő szinten a román anyanyelvűekkel, és egy világnyelvet is jól beszélnek, ennek ellenére a magyar és a román nyelvű helyeként folyik a verseny,
“Mindenki az anyanyelvén szeret tanulni
A Romániában élő diákok az angol, a német, vagy a francia világnyelven tanulják. Papp Szendike, aki szintén a kolozsvári egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szak magyar nyelvű képzését választotta, közel anyanyelvi szinten beszél románul, felsőfokon angolul és mivel régebben franciát is tanult, ebből a nyelvből is van passzív tudása. A román tudás egyébként nagy segítség a francia nyelv esetében, hiszen mindkettő az újlatin nyelvek családjába tartozik, jegyezte meg.
A Sapientia oklevél államosításával kapcsolatban azt mondta, hogy neki is van olyan ismerőse, aki tett ilyen különbözeti vizsgát, de szerinte nem a diploma értéke az elsődleges, hanem a nyelvtudás. Anélkül is felvehetnek román nyelvű és magyar nyelvű munkahelyek valakit, hogy különbözeti vizsgát tenne. Ott a tapasztaltabbak segítségével, továbbképzésekkel megtanulhatja a munkaköréhez szükséges feladatokat. De ha nem beszél az adott nyelvet, akkor eleve el van zárva a lehetőségtől.
Ő is úgy látja, hogy a magyar nyelvű képzéseken tanulnak legtöbben, az idegennyelvű képzések közül viszont többen mennek román, mint angol vagy más világnyelvű képzésekre. "Sok magyar nyelvű diák jelentkezik román nyelvű tagozatra, akik azt a szempontot teszik elsődlegessé, hogy megtanulják az ország nyelvét."
Az angol, német vagy francia nyelvű tagozatra megint más motivációval jelentkeznek, azt viszont nem érzékeli a környezetéből, hogy az erdélyi fiatalok külföldön terveznék az életüket. "Néhányan kimennek pár hónapra, de nem azért, hogy külföldön éljenek." Szerinte Magyarországra is inkább azok jönnek, akiknek rokonuk él az anyaországban. Azt, hogy egyetemi diplomával a kezükben nagyrészt otthon szeretnének érvényesülni Antal Alexandra is megerősítette.
