Az alábbi cikkben megfogalmazottak arra adnak választ, hogy végül is a leendő kongresszus szervezők olvassák az Erdélyi Polgárt, hiszen a polgáriak által megfogalmazott és a megjelentetett cikkekben éppen ezt hiányt rótták fel az autonómiáért tevékenykedőknek. Amint az alábbi cikkben újra megfogalmazódik - igaz csak kérdésfeltevés formájában - hogy mit tesznek majd az autonóm Székelyfölddel azok, akik megérik.
A polgári vonal az Erdélyi Polgárban többször is jelezte, hogy el kell azon gondolkodni, hogy: "Egy életképes, autonóm Székelyföldért olyan kérdésekre kell választ találni, mint például az, hogy a régió meg tudna-e élni saját erőforrásaiból"
Nem valószínű, hogy véletlen fordul elő a cikkben a "régió" elnevezés, de úgy néz ki, hogy végül is a eszentés vezetés is belátja, hogy a "régiós" megoldás is járható lehet - legalábbis az elején.
A polgári vonal által fenntartott NUTS2-es "Székelyföld régió"-ban a gazdasági önállóság is biztosított az önkormányzatiság mellett, akár lesz "székelyföldi szakpolitika" akár nem.
A szellemi erőforrások eddig is adottak voltak, csak nem az összedolgozás volt a mérvadó és nem kimondottan a gondokat kell közép- vagy hosszú távon megoldani, hanem a régió gazdasági fejlesztését hiszen akkor kevesebbek lesznek a gondok is, főleg az új munkahelyek teremtésével és a "hagyományos" székely iparágak újraélesztésével kell a régió fejlesztését elkezdeni.
A Déltirolban létező két NUTS2-es autonom és etnikai régió példája és az ottani gazdasági elképzelések is lehetnek egyféle útmutatók.
Ami a tudományos stratégiát illeti talán ennél is fontosabb a gazdasági, amelyet úgy kell megalkotni, hogy már holnaptól is be lehessen indítani! (Erdélyi Polgár)
016.08.26.
Nemzetközi konferenciát szervez 2017 áprilisában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székely Tudományos Kongresszus néven – számol be Szucher Ervin a kronika.ro-n.
Dávid László, a Sapientia rektora csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján leszögezte: a tudományegyetemnek az oktatáson kívül más feladata is van, a régió és a közösség szolgálatába kell állnia, ezért vállalták a partnerséget az SZNT-vel. A professzor szerint a tudomány az egyetlen járható út, amely révén a többség és a kisebbség választ kaphat közös gondjaira.
Izsák Balázs társszervező, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy az autonómiáért folytatott harc eszköztárában a szellemi erőforrásokat is számon tartják. Szerinte a térség rendelkezik azokkal a szellemi erőforrásokkal, amelyekkel a gondok közép- vagy hosszú távon megoldhatók. A kezdeményező csapat harmadik tagja, Bakk Miklós politológus úgy véli, a székely kongresszus megszervezésével elindíthatnak egy olyan folyamatot, amelynek keretében idővel a Székelyföld tudományos stratégiáját is kidolgozhatják.
Az ötletgazdák rámutattak: a Székelyföldet nem a felzárkózás jellemzi, hanem ellenkezőleg, a leszakadás fenyegeti, amit mielőbb meg kell gátolni. Ez a törekvés szerintük a tudomány és a kultúra képviselői számára is feladatokat fogalmaz meg. Egy életképes, autonóm Székelyföldért olyan kérdésekre kell választ találni, mint például az, hogy a régió meg tudna-e élni saját erőforrásaiból, jelenti-e az önkormányzatiság, az autonómia a gazdasági önállóságot, mit kell tenni a székely közösségi identitás reneszánszáért, vagy mire épülhetnek a Székelyföld szakpolitikái.
Kérdésünkre, hogy a kezdeményezéssel a Sapientia azt is jelezni kívánja, hogy kissé megelégelte az utóbbi huszonhat esztendő meddő politizálását, Dávid László elmondta, hogy ebben az időszakban a székelység gyakran futott a történések után. „Kerestük a választ a történésekre, és nem terveztünk tudatosan” – fejtette ki az egyetem rektora.
Kollégája, Bakk Miklós docens úgy vélte, lejártak azok az idők, amikor a 90-es években a politikum demobilizálni tudta a civil társadalmat. „Szeretném, ha az önkormányzatok nem riválist látnának bennünk, a nemzetközi konferencia szervezőiben, hanem partnerként viszonyulnának hozzánk” – üzent a politikumnak Izsák Balázs. Közölte: az 1902-es székely kongresszus hagyományához nyúlnak vissza, ezért az akkori első, valamint a 2002-ben megszervezett centenáriumi emlékülés után a jövő évi a harmadik székely kongresszus lesz. A tervek szerint 2017. április 19. és 21. között sorra kerülő kongresszus előkészítése érdekében külön szervezőbizottság alakul, addig a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán jelentkezhetnek mindazok, akik részt kívánnak venni a konferencia munkálataiban – írja a kronika.ro
