NT, 2016. augusztus 20.
Szinte teljes egészében Magyarországról pénzelik az erdélyi Tusványost – írja a 444.hu. A portál azt írja, hogy a szabadegyetem a magyar adófizetők nélkül nem is létezne, a Miniszterelnökség, önkormányzatok és állami cégek adták össze idén is a szervezési költségeket.
A teljes magyar állami hozzájárulás körülbelül 85 millió forint, de mivel sokan adtak választ, a végösszeg akár 100 millió forint is lehet.
Budapest összezár Tusnádfürdő mögött Forrás: tusvanyos.ro
A magyar állam is pénzeli a határon túli fesztivált
Rényi Pál Dániel augusztus 19.,
A kormány az évente megrendezendő tusnádfürdői szabadegyetem és diáktábor legfontosabb támogatója, kiemelt támogatóként a Miniszterelnökség 60 millió forintot adott az idei rendezvényre.
Számos állami vállalat és 25 magyarországi önkormányzat is támogatja az összetartást.
A teljes magyar állami hozzájárulás minimum 85 millió forint, de sokan – köztük a szervezők – nem válaszoltak a 444-nek; így a végösszeg simán megközelítheti a 100 millió forintot is.
1989 óta minden júliusban megtartják a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort az a „román-magyar párbeszéd" és a „kulturált magyar-magyar politikai eszmecsere" jegyében. A bulinak eleinte az erdélyi Bálványosfürdő adott helyet, de 1997-ben a szomszédos Tusnádfürdőre költöztették – innen a Tusványos elnevezés.
A fesztivált annak idején Németh Zsolt, a Fidesz külügyi politikusa és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács álmodták meg a Fidesz kisebbségi titkárságának ernyője alatt, és mindig fontos hátországa volt a mai kormánypártnak, különös tekintettel az erdélyi magyar közösségekre.
Az eseményt 2007 óta az ezzel megbízott Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány szervezi, amióta pedig a Fidesz kormányra került, a magyar állam elkezdte komolyan pénzelni a fesztivált.
A belépő ára gyakorlatilag jelképesnek mondható: 16 óra előtt egyáltalán nem kell fizetni, de utána is csak 10 lejt, azaz nagyjából 700 forintot, amiért cserébe közéleti beszélgetések mellett olyan ismertebb fellépőket lehetett meghallgatni, mint Ákos, a Quimby, a Kiscsillag és a Tankcsapda.
A legnagyobb fesztiválok is elfogadnak állami támogatást. A Sziget és testvérfesztiváljai, a Balaton Sound, és a Volt tavalyelőtt és tavaly is 150 millió forintot kaptak. (Idén az '56-os emlékbizottság megítélt további 300 milliót a fesztiválegyüttesnek az emlékév népszerűsítésére.)
A szigetes rendezvények esetében nagy különbség, hogy azok megrendezése 10-12 százalékos felhajtóerőt jelent a turizmusnak és 100 milliárdos plusz bevételt hoz a magyar gazdaságnak. És amíg a Sziget-rendezvények állami támogatása a teljes büdzsé 1-3 százalékát teszik ki, a tusnádfürdői fesztivál a magyar adófizetők nélkül nem is létezne.
Van ugyan néhány piaci támogatója a rendezvénynek, de a sör-, üdítő- és ásványvízszponzorok elsősorban a fesztivál italellátásáért gondoskodnak, a rendezvény pénzügyi hátterét viszont a magyar állam biztosítja. A kormány mellett állami cégek, és összesen 25 különböző magyar önkormányzat támogatja a szabadegyetemet, és olyan közpénzből gazdálkodó szervezetek is adtak a közösbe, mint a Századvég Alapítvány és Gazdaságkutató. A partnerek között pedig megtalálható a Fidelitas, a Magyar Nemzeti Kereskedőház és a Nézőpont Intézet is.
A pontos költségek miatt elsőként megkerestük a szervező Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítványt, mert a legtisztább mégis az, ha maguk rakják össze nekünk, pontosan mennyi közpénzből gazdálkodnak. Ők viszont nem válaszoltak a megkeresésre, ahogy arra sem, milyen egyéb bevételeik vannak, ezért az állami cégektől és önkormányzatoktól kérdeztük meg, mióta, mennyivel és pontosan miért támogatják a rendezvényt.
A nemzeti összefogás költségvetése
A fesztivál legnagyobb, kiemelt főtámogatója a Miniszterelnökség: a Nemzetpolitikai Államtitkárság a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül idén 60 millió forinttal támogatta a szabadegyetem szervezőjét, a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítványt. A Miniszterelnökség azt is írta, hogy az alapítvány ebből kisebbségvédelemre is fordít pénzt, pontos elszámolást pedig csak 2017 márciusában kapnak.
Hogy miért? Mert a kormány ezeken a helyszíneken tudja megszólítani és felvilágosítani a külhoni magyar fiatalságot lehetőségeikről, „többek közt a nyelvi jogaik gyakorlásáról, a kétnyelvű táblák kihelyezéséről, illetve pályázati lehetőségekről".
A második legbőkezűbb a Magyar Villamos Művek Zrt. volt, amely a nemzeti kulturális értékmegőrzés jegyében 2012 óta támogatja a szabadegyetemet, idén a szervezéshez összesen 10 millió forint segítséget nyújtott.
Jelentősebb összeget utal évente a fesztivált szervező alapítványnak a Magyar Fejlesztési Bank, amely szintén 2012 óta támogatja a fesztivál megrendezését évi 5 millió forinttal. Ők azért küldenek ide is pénzt, mert ez a „Kárpát-medence nagyszabású szellemi műhelye, mely segíti a határon átnyúló együttműködést, az erdélyi fiatalok magyarságtudatának a megőrzését."
A Nemzeti Kulturális Alap 7 nap után 15 továbbit kértek, mire össze tudják számolni a pénzt, annyira sok adatigénylés tornyosul az asztalokon, de nincs okunk azt gondolni, hogy tavalyhoz képest húztak volna a büdzsén, ezért bátran számolhatunk további 5 millió forintos bevétellel a tusványosi oldalon.
A MOL – bár minimum 24 százalékában, de valószínűleg ennél nagyobb részben is állam tulajdonban van – hiába szerepel szintén a támogatók közt, nem volt hajlandó elárulni, mennyit ad az alapítványnak. „A Tusványos fesztivált szervező Pro Minoritate Alapítvány egyik célja a határon túli magyarság támogatása, ami megfelel a MOL támogatási alapelveinek, így a MOL több éve segíti a szervezet munkáját. Az együttműködés részletei – ahogy a többi szponzorációnk, támogatásunk esetében is – szerződés szerint üzleti titoknak minősülnek" – írták a kommunikációs osztályról.
Budapest összezár Tusnádfürdő mögött Forrás: tusvanyos.ro
Nincs még egy olyan rendezvény országszerte, amelyet ilyen lelkesen támogatnának közösen, vállt vállnak vetve a fővárosi önkormányzatok. A közgyűlés ugyan saját keretből idén már nem adott pénzt – pedig három éve még 2, tavalyelőtt és tavaly is 1 millióval támogatták a bulit –, de a kerületek közül többen felsorakoztak.
Terézváros, Ferencváros, Újbuda, a XII. kerület és a II. kerület is ad pénzt, de lehetőségeihez mérten Bátonyterenye, Esztergom, Zalaegerszeg, Makó, Martonvásárhely, Miskolc, Füzesgyarmat, Csorna, Hajdúnánás, Nagykőrös, Székesfehérvár, Pécs és Törökbálint önkormányzata is fontosnak találta pénzügyileg támogatni a rendezvényt.
Többségük – pl. Terézváros, Ferencváros, Makó, Esztergom, Törökbálint – nem válaszolt, Pokorni Zoltán és a hegyvidéki önkormányzat pedig két hét alatt sem tudta összeszámolni a pénzeket, úgyhogy időt kért.
A kevés válasz alapján viszonylag nagy a szórás: Székesfehérvár például évente 25 ezer, a második kerület 50 ezerrel támogatja a diáktábort, hozzájuk képest viszont Csepel valósággal önti a pénzt Tusnádfürdőre: 2011-ben még csak 200 ezer bruttó, 2012-től 1025-ig éve 1 millió bruttó, idén már 1,5 millió forint bruttóval tolták meg a szervező Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítványt.
Szerk.megjegyzés
Nem tartjuk el nem fogadhatónak ha az anyaországiak egy erdélyi rendezvényt anyagiakkal támogatnak. Ellenben azt sem értjük miért kellene titkolni, hogy e pénzalap mire lenne elköltve. Nagyon is érhető lenne, hogy ha a szervezők minden probléma nélkül egy fajta általános elszámolást közölnének le. Igy nem lenne arra lehetőség, hogy esetleg félreértések felmerüljenek. Valahogy ehhez hasonlóan kellene tegyen minden rendezvényszervező is... (Erdélyi Polgár)
Szerk.megjegyzés
Nem tartjuk el nem fogadhatónak ha az anyaországiak egy erdélyi rendezvényt anyagiakkal támogatnak. Ellenben azt sem értjük miért kellene titkolni, hogy e pénzalap mire lenne elköltve. Nagyon is érhető lenne, hogy ha a szervezők minden probléma nélkül egy fajta általános elszámolást közölnének le. Igy nem lenne arra lehetőség, hogy esetleg félreértések felmerüljenek. Valahogy ehhez hasonlóan kellene tegyen minden rendezvényszervező is... (Erdélyi Polgár)
