Schweighofer: komolyan vesszük a kritikákat

http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=205229&cim=schweighofer_komolyan_vessz%FCk_a_kritik%E1kat

2016.11.28. 

Forrás: kronika.ro

Vissza kell szorítani a törvénytelen fakitermelést Romániában, olyan eszközökre és jogi kapaszkodókra van szükség, melyek ezt lehetővé teszik – állapítja meg közleményében a Holzindustrie Schweighofer sajtóirodája. 

Az osztrák nagyvállalat az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett Environmental Investigation Agency (EIA) legutóbbi bejelentésére reagált, miszerint újabb videókat hoznak nyilvánosságra, bizonyítva, hogy a Holzindustrie Schweighofer továbbra is felvásárol törvénytelenül kivágott rönköt. 

A környezetvédők első videójukban a Schweighofer három beszállítójának adatait vizsgálják, és szerintük a szállítmányok hivatalos adataiban fiktív GPS-koordináták szerepelnek. „A jelenlegi törvények értelmében a szállítási dokumentumokban nem kell szerepelnie a rakodást jelölő GPS- koordinátának” – szögezi le közleményében a Schweighofer. Kitérnek arra is, hogy a riportban bemutatott problémák „sajnos, nem ismeretlenek”, ám – teszik hozzá – a kisfilm nem javasol semmilyen megoldást.

Hangsúlyozzák továbbá, hogy ők komolyan vették a kritikákat, a Schweighofer „az első és egyetlen faipari feldolgozó, amely működésbe helyezte a saját GPS nyomkövető rendszerét, és azonosítani tudja a rakodási helyszíneket, már a gyárkapuban ellenőrizni tudja a rönkök eredetét”. Ezt a rendszert hamarosan minden közvetlen beszállítójuk számára kötelezővé teszik. Ugyanakkor arról tájékoztatnak, hogy meghívták Alexander von Bismarckot, az EIA ügyvezető igazgatóját, hogy „megossza velük tudását és ötleteit, olyan rendszerekről, melyek minimalizálják az illegális fakitermelést, és a felvásárló könnyebben tudja ellenőrizni a fa eredetét, a rakodási helyszíneket. „Elismerjük múltbeli hiányosságainkat, és ez reményeink szerint egy építő jellegű párbeszéd kezdete lesz, amely végső soron a változást szolgálja” – olvasható a közleményben.

Bíró Blanka kronika.ro.

Hagyták az iskolát Marosvásárhelyen?

http://kritiq.eu/ki-hagyta-az-iskolat/

By örsike 20 november 2016 

Marosvásárhelyen, többszöri helyszíncsere után az Erdélyi Római Katolikus Státus beruházásával, miután Körősi Albert-Kálmán építész tervei a kiírt pályázatot elnyerték, a szerényebb költségvetéssel Pápai Sándor által készített tervek alapján Csiszár Lajos építész kivitelezésével felépült 1903-1905 között a Főgimnázium iskolája, amely 1908-ban egy kollégiummal is bővült. A Klastrom utcai épületegyüttest, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumot a kommunista államhatalom 1948, augusztus 2-án a 176-os dekrétummal államosította.

A kommunista időszakban hozott állami rendelet kimondta, hogy a rendeltben felsorolt intézmények állami tulajdonba kerülnek, felettük az Oktatási Minisztérium rendelkezik.

„Pentru buna organizare si functionare a invatamantului public de Stat si pentru largirea si democratizarea invatamantului, toate bunurile mobile si imobile ce au apartinut bisericilor, congregatiilor, comunitatilor religioase, asociatiilor particulare, cu sau fara scop lucrativ, si, in general, particularilor, persoane fizice sau juridice si au servit functionarii scolilor de invatamant trecute, conform art. 35 din Legea invatamantului public, la Stat, trec in proprietatea Statului, atribuindu-se Ministerului Invatamantului Public, care le va intrebuinta pentru nevoile invatamantului.”

A Hivatalos Közlönyben 1948. augusztus harmadikán megjelenő, majd ugyanazon esztendő szeptemberében némileg módosított törvény kimondja, hogy a Gyulafehérvári Püspökség tulajdonában levő oktatási intézmény, minden vagyonával együtt állami tulajdonba kerül.

"Edificiul si terenul intravilan al liceului din Tg. Mures, precum si internatul, cu intreaga avere, conform inventarului jurnal proprietatea romano-catolica a Episcopiei de Alba-Iulia.

Terenul arabil din Tg. Mures al internatului din Tg. Mures, cu intreaga avere, conform inventarului jurnal, proprietatea Episcopiei romano-catolice de Alba-Iulia."

Az 1989-es forradalom után

még nyolc évnek kellett eltelnie, hogy az egykor erőszakkal és apelláta lehetősége nélkül elvett tulajdon sorsáról érdemi döntés szülessen. Ez volt az a bizonyos 7. számú, 1998-ban elfogadott törvény, amely tulajdonképp hatályon kívül helyezte a fent bemutatott 1948/176, az államosítást előíró rendeletet.

Magyarán, megszűnt állami tulajdonnak lenni, és a józan paraszti ész azt diktálná, hogy ilyenkor automatikusan visszakerüljön annak a tulajdonába, esetünkben a katolikus egyházéba, aki 1948 előtt jogos tulajdonosa volt az államosított ingatlannak. Azonban Románia nem a józanság, és főképp nem az ész használatának gyakorlatáról híres, tehát az államosítás (magyarán: kommunista törvények által legalizált rablás) hatályon kívül helyezése után nem állt vissza automatikusan az eredeti állapot.

A Római Katolikus Egyház elindította

a visszaszolgáltatási procedúrát, és még hat évet kellett várni, amíg 2004-ben végül a bíróság is kimondta: a vásárhelyiek által csak Unirea líceumként ismert épületegyüttes, a hozzátartozó ingatlanokkal együtt a római katolikus egyházé. Érdekességként jegyezzük meg: a visszaszolgáltatást elrendelő bírósági döntést Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere megtámadta a bíróságon, egy ízben pert is nyert, formai okok miatt, ám végül 2005-ben lezárult a kínos procedúra és a római katolikus egyház lett az új tulajdonos, immár végérvényesen.

Azonban már itt érdemes lenne megállni, és venni egy mély levegőt. Az általam megkérdezett, és az ügyre mélyebb rálátással bíró személyek véleménye szerint az 1998-as törvény megjelenése után az ingatlan a város tulajdonába került, ezt alátámasztja az a tény is, hogy később, 2004 után, amikor mát hivatalosan is a katolikus egyház az épület tulajdonosa az Unirea líceum tovább működhetett, az egyháznak pedig a Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala bért fizet az épület használatáért – de erről majd később.

Térjünk vissza 1998-ba:

nagy valószínűség szerint az RMDSZ parlamenti frakciójának, (a Szövetség 1990 óta rendeletlenül képviseli a „restitutio in integrum” elvét, azaz, mindent, amit elvettek, azt szolgáltassák vissza), nyomására is, de végül hatályon kívül helyezik az államosítást elrendelő törvényt. Az eredeti állapot azonban nem áll vissza automatikusan, az épület még nem a katolikus egyházé, de már nem az államé. Amennyiben igaz, hogy 1998 és 2004 (a hivatalos visszaszolgáltatás időpontja) között a város tulajdonában van az épület, akkor adódik néhány kérdés, ami az RMDSZ marosvásárhelyi képviseletét illeti.

Azaz, 1998 és 2000 között a városi tanácsban magyar többség van, a polgármester pedig, Fodor Imre, szintén magyar. Tudván azt, hogy az épület előbb vagy utóbb, de a római katolikus egyház tulajdonába kerül, illetve az a tény, hogy az iskolaalapítás önkormányzati hatáskör, adódik a kérdés: nem tehettek volna többet?

A 2000-es évben Marosvásárhelyen a magyarság elveszti egyik szimbolikus pozícióját, a polgármesteri széket, ekkor kerül a város élére Dorin Florea.

Azonban 2008-ig a városi tanácsban (magyarországi olvasóink kedvéért: a helyi önkormányzati képviselőtestület) RMDSZ-es képviselők alkotják a többséget. Mindenesetre ezek az évek csendben telnek, nyoma sincs annak, hogy a marosvásárhelyi magyarság, a helyi vezetőin keresztül akarnának bármit is lépni, tenni a római katolikus líceum ügyében.

Az ügy másik aspektusa, hogy a visszaszolgáltatási határozat előírta, hogy öt évig nem lehet megváltoztatni az ingatlan korábbi felhasználási célját. Ez nehéz helyzet elé állította a katolikusokat is, lévén nem túl előnyös pozíciót biztosított nekik a polgármesterrel folytatott tárgyalásokon. Az elhúzódó telekkönyvezés után végül 2008-ban bérleti szerződést írnak alá a felek: a római katolikus egyház képviselői, és Dorin Florea polgármester, a szerződés 15 évre szól.

Hogy miért ennyire?

Holló László, Római Katolikus Státus ügyvezető igazgatója a Transindex.ro portálnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy akkoriban még úgy látták, nincs meg a kellő kapacitásuk egy katolikus líceum beindítására. 

Amint az említett interjúból is kiderül, a polgármesteri hivatal mulasztása miatt – bérhátralékot halmoztak fel – a szerződés felbontásra kerül. Ezzel párhuzamosan a katolikus egyház úgy dönt, hogy mégiscsak elindítja a Római Katolikus Teológiai Líceumot, ezen szándékukat jelzik is a polgármesternek és hivatalának, elkezdődnek a tárgyalások.

Ez 2013-ban történt.

Adódik a kérdés:

ha a római katolikus egyház 2012 júniusában felbontotta a szerződést, és az első egyházi osztályok csak 2015-ben indulnak, akkor három évig az Unirea kollégium ingyen használta volna az épületeket?

A Romániában szokásos hercehurca java viszont még csak most kezdődik. Amint említettük, egyszerű önkormányzati határozattal létre lehetett volna hozni az iskolát.

Ez a határozat végül csak megszületik, keresztségben a 271/2014 nevet kapja.

hclm-271-1 (Lásd a csatolt dokumentumot).

Azonban sokáig nem lehet örvendeni, Maros megye akkori prefektusa, Liviu Oprea bíróságon támadja meg ezt a határozatot a megyei ispánság (prefektúra) nevében. A határozat bírósági megtámadása félzúdulást vált ki a magyarság vezetőinek körében, Victor Ponta akkori miniszterelnök végül meneszti is állásából a bedühödött prefektust. A román törvények szerint azonban, ha a prefektúra támad meg egy önkormányzati határozatot, akkor az, a bíróság döntéséig felfüggesztésre kerül. A politikai pletykák szerint a katolikus iskola beindítása része volt az RMDSZ országos vezetése és Ponta közötti alkunak, a prefektus menesztését is sokan ebbe a kontextusba helyezik.

2015. március 13-án megszületik a döntés: a 271-es számú határozatot érvénytelenítik, a 268/2014-es önkormányzati határozatot pedig csak részben, azaz, annak csak a negyedik cikkelyét. Ez az, ami az iskolahálózatokra vonatkozik, és amit 2014. szeptember 16-án fogadtak el, egy nappal késve le a hivatalos tanévkezdést. Lásd az alábbi dokumentumot:

hclm-268-1

Magyarán, és érthetően: a bíróság 2015. március 13-án szinte az összes olyan helyi önkormányzati határozatot érvényteleníti, amely alapján a Római Katolikus Líceum működhetne.

Mit csinál az RMDSZ marosvásárhelyi frakciója?

Semmit. Annyira semmit, hogy, a mából visszanézve talán úgy is értelmezhetnénk, azt sem tudják mi történik körülöttük. Peti András úgy értelmezi Oprea prefektus akcióját, hogy annak semmilyen káros következménye nem lesz a római katolikus iskola beindítására nézve.

Miért? Mert nem az iskolalapításról szóló határozatot támadta meg, hanem az iskolajegyzékről szólót, azon az alapon, hogy az késve lett elfogadva. Magyarán, a 268-as határozatot, amit szeptember 16-án fogadtak el. Hogy akkor a bíróság később mégis miért a 271-es határozatot érvényteleníti, és ezzel a lehetőséggel miért nem számolt Peti András, nos, ez számunkra rejtély.

Idézzük szó szerint Peti András Erdély FM-nek adott, és 2014. december 19-én adásba került interjújából:

„Peti András alpolgármester azt mondta az ErdélyFM-nek, szerinte a prefektus lépése nem jelent majd visszalépést az iskola ügyében, hiszen Vasile Oprea nem az iskola létrehozását támadta meg, azonban azt nem tudja, milyen következményei lehetnek jogi szempontból. Törvény szerint automatikusan felfüggesztik azt a határozatot, amelyet a prefektus megtámad, csakhogy az iskolában folyik a tanítás” (Kiemelés tőlünk – a szerk)

WTF? Nem tudja? És nem jelent visszalépést? Nos, a DNA csattanós választ adott idén ősszel, amikor megelégelve az átláthatatlan helyzetet lépett, és pont visszafelé. Vagy a fentiek ismeretében, előre?

Az tény, hogy

az ügy nagyrészt adminisztratív hibákra, pontosabban, adminisztratív hibák tömkelegére vezethető vissza, azonban a polgármester úgy utal ki 1,5 millió lej (nagyjából 330.000 euró) közpénzt az Unirea líceum épületeinek a felújítására, hogy attól teszi függővé az összeg odaítélését, ha elindulnak a katolikus osztályok. És ez bizony már közpénz, ezt említi a DNA nyilatkozata is.

A DNA nyilatkozatából többek közt kiderül, hogy a katolikus osztályok beindulása volt az 1,5 millió lejes felújítási költség feltétele, ám a Római Katolikus Líceum egy percig sem működött jogszerűen. A DNA szerint erről mind Somesan Stefan, mind Tamási Zsolt tudott, legalábbis tudniuk kellett volna.

A Kritiq.eu értesülései szerint viszont a marosvásárhelyi RMDSZ frakciót több ízben is figyelmeztették az ügyre rálátással bíró, és a román jogrendben eligazodó magyarok, hogy lépni kéne, mert a helyzet nem tűr halasztást.

Nem léptek.

Mára pedig 328 gyermek nem tudja mi lesz a sorsa, egy olyan intézménybe jártak, amely hivatalosan nem létezett és nem volt akkreditálva, így a folyó évi tanulmányaikat – elvileg – nem is ismerik el.

Kik hagyták az iskolát? II. rész: a határozatok káosza
By örsike 22 november 2016

A Kritiq.eu kicsit megpiszkálta, hogy miből is áll az iskolaügy. Sorozatunk első része után a helyi tanács határozatait vizsgáltuk meg, illetve azt, hogy ezek miként járultak hozzá a jelenlegi helyzet kialakulásához. Nem mentünk el szó nélkül a DNA és az Oktatási Minisztérium furcsaságai mellett sem. 

Induljunk ki két tanácsi határozatból: a 2014-ben elfogadott 271-es, és az ugyanebben az esztendőben elfogadott 268-as tanácsi határozatokról van szó.

Amint cikkünk első részében már megírtuk, ez az a két határozat, amelyet a bíróságon támad meg Liviu Oprea, Maros megye akkori prefektusa, és a pert meg is nyeri. A bíróság döntése értelmében a 271-es határozatot TELJES EGÉSZÉBEN, míg a 268-ast részben, annak csak a negyedik cikkelyét érvényteleníti.

A 2014. szeptember 16-án elfogadott 271-es számú határozatból a római katolikus iskolára vonatkozó rész így hangzik:

„– LICEUL TEOLOGIC ROMANO CATOLIC cu sediul în Municipiul Tîrgu Mureş str. Mihai Vitezul nr. 15. Acest punct va intra în vigoare sub condiţia prezentării din partea ISJ Mureş a actului de infiinţare a acestuia, precum şi a încheierii contractului de închiriere prevăzut la art. 1 din H.C.L.M. nr. 241/2014, în maxim 10 zile lucrătoare.”

Magyarul nagyjából:

Ez a pont (mármint a Római Katolikus Teológiai Líceum megalapítása – a szerk. megjegyzése) akkor lép érvénybe, amikor a megyei tanfelügyelőség bemutatja az alapításról szóló okiratot, illetve, amikor a 241/2014-es határozatban foglaltak szerinti bérleti szerződés megköttetett.

A határozat tíz napos határidőt szab meg, nem egyértelmű azonban, hogy mindkét feltételre (tanfelügyelőség által bemutatott alapító okirat, illetve a bérleti szerződés megkötése), vagy csak az egyikre, a bérleti szerződésre vonatkozik.

A 271/2014-es határozat elolvasható, klikk ide: hclm-271-1

Magyarán: A Római Katolikus Teológiai Líceum alapításáról szóló döntés abban a határozatban kapott helyet, amelyet a 2014-2015-ös tanév iskolahálózatának újraszervezéséről szól, és feltételeket szab annak elindításhoz. Mindezt szeptember 16-án, egy nappal a hivatalos tanévkezdés után.

A bíróság ugyanakkor a 268-as tanácsi határozat negyedik cikkelyét is hatályon kívül helyezi. A negyedik cikkely így hangzik:

„Art. 4. Hotărârea Consiliului Local nr. 112 din 08.04.2014 privind aprobarea reorganizării reţelei şcolare a unităţilor de învăţământ preuniversitar de stat din Municipiul Tîrgu Mureş, pentru anul şcolar 2014-2015 se modifică în mod corespunzător art. 1 şi 2 al prezentei.”

A 268/2014-es tanácsi határozat elolvasható, klikk ide: hclm-268-1

Nézzük meg viszont egy másik tanácsi határozatot, a 241/2014-est, amire a 271-es határozatban hivatkoznak. Ennek a határozatnak megfelelően kell aláírni a bérleti szerződést, ugye, ami egyik feltétele az iskola alapításának.

Tudomásunk szerint ez meg is történt, ebben szerepel az is, hogy a polgármesteri hivatal 1,5 millió lejt utal át az iskola épületeinek renoválására. Magyarán, a 271-es határozatban szereplő feltételek egyike ennek az összegnek az átutalása, legkésőbb szeptember 26-ig, vagy, ha csak munkanapokat számolunk, akkor is legkésőbb szeptember 30-ig megtörténik. Ekkorra viszont már jócskán benne vagyunk a tanévben, másrészt pedig adódik a kérdés: az 1,5 millió lejről szóló határozatban szereplő szerződést 2014. július 29-én fogadják el, mégis, szeptember 16-ig – ezek szerint – nem írták alá. Miért nem?

A másik hivatkozott tanácsi határozat a 112/2014, erre hivatkoznak a bíróság által szintén elmeszelt 268-as határozat negyedik cikkelyében.

A marosvásárhelyi tanács ebben, a 2014 májusában elfogadott 112-es határozatban fogadja el a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó iskolahálózatot.

Ebben még nem szerepel a Római Katolikus Teológiai Líceum, és ezt módosítják 2014. szeptember 16-án. A 112/2014-es határozat református parókia és a polgármesteri hivatal közötti szerződéskötésről szól, és a reformátusok által működtetett óvodát (itt elfogadják a szerződés meghosszabbítását), valamint a Forradalom utca 8. szám alatt működő református líceum működését érinti, ezek érdekében a helyi tanács szerződést köt a marosvásárhelyi református egyházzal. A Római Katolikus Teológiai Líceum ebben a határozatban tehát nem szerepel sehol.

A 112/2014-es tanácsi határozat elolvasható, klikk ide: hclm-112

Nagyjából ennyit a bíróság által érvénytelenített két tanácsi határozatról, és annak leágazásairól. A DNA lépése ellen érvelők körében azonban felmerül egy másik határozat is: a 2015/33-as határozat, amelyet 2015. január 29-én fogad el a tanács. Ez viszont az iskolahálózatról szól, a 2015-2016-os tanévére vonatkozik, és ebben szó nincs a római katolikus iskola megalapításáról, hanem annak a városi iskolahálózatba való elhelyezéséről.

Ez a tanácsi határozat is vérzik néhány sebből

Az iskola megalapítására vonatkozó 271-es határozat ugyanis ekkor már bírósági eljárás tárgya, a törvényszék honlapja szerint 2014. december 10-én regisztrálják Oprea feljelentését. A romániai törvények szerint, ha a prefektus támadja meg az önkormányzat határozatát, akkor az a bíróság döntéséig automatikusan felfüggesztésre kerül. A 271-es határozatban szereplő két feltétel, azaz, a megyei tanfelügyelőség által bemutatandó alapító okirat, illetve az 1,5 millió lejről szóló bérleti szerződés megkötése szintén kérdőjel alá kerül.

Ilyenformán a 33-as határozat úgy illeszti bele a katolikus iskolát a városi iskolahálózatba, hogy annak megalapítása még/már nem törvényes. Érdekes viszont, hogy ezt a szempontot mellőzi a tanács 2015. január 29-én, amikor elfogadja az említett 33-as határozatot.

A 33/2015-ös tanácsi határozat:

Ennek a határozatnak a csatolt dokumentumai között szerepel a Római Katolikus Teológiai Líceum, mint a városi iskolahálózat része, lásd az alábbi képen:

Az alapítás körülményeit is magába foglaló 271-es városi tanácsi határozat felfüggesztése persze nem jelent kötelező módon zsákutcát, mivel a helyi tanács bármilyen akadály nélkül hozhat a felfüggesztett határozat helyébe egy másikat, amiben kvázi újra megalapítja az iskolát, ugyanis 2015 januárjában, de legkésőbb a bírósági döntés ismertetése, azaz 2015. március 13-a után kijelenthető: a gimnázium megalapítása de facto nem történt meg.

Tényleg senkinek nem tűnt fel ez a városi tanács magyar képviselői közül?

Azonban van még itt más – jóindulatúan mondva – furcsaság is. A DNA nyilatkozata szerint a római katolikus iskola úgy működött, hogy az oktatási minisztériumtól nem kapta meg a szükséges engedélyeket, Somesan Stefan tanfelügyelő saját hatáskörét túllépve adta ki bizonyos okiratokat, amelyek alapján az iskola elindult. Az érdekesség viszont az ebben az ügyben, hogy az oktatási minisztérium honlapján mai napig szerepel a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum, mint önálló jogi személy és működő, elismert oktatási intézmény.

Ezek után viszont kérdés,

hogy miért nem tartóztatott le senkit a DNA a minisztérium illetékesei közül, ugyanis, a logikájukra alapozva, a minisztériumban is kellett valaki, aki cinkosként segítette az “összeesküvő” iskolaalapítókat.

Továbbá: az iskolák úgy önkormányzati, mint állami támogatásban is részesülnek, a DNA logikája alapján viszont a római katolikus iskola takarítónője is bűnös kéne legyen, amiért felvette a fizetését, hasonlóképp a tanárok, Dorin Florea, aki támogatást nyújtott a nem létező iskolának stb.

Összegzésképp:

az iskola önkormányzat általi megalapítása jogi szempontból messze nem volt megtámadhatatlan. A megalapításról szóló 271-es határozatot elmeszeli a bíróság, ettől függetlenül a 33-as határozatban úgy illesztik bele a városi iskolahálózatba, hogy az alapítás körül még messze nincs minden rendben.

A 33-as határozat elfogadásakor ugyanis már a bíróságon van Liviu Oprea feljelentése, a román törvények értelmében pedig, ha a prefektus megtámad egy határozatot, akkor az felfüggesztésre kerül. Ilyenformán 2015 januárjában úgy helyezik el a Római Katolikus Teológiai Líceumot az iskolahálózatban, hogy az hivatalosan még került megalapításra. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy 2015 januárjában teljesültek-e az alapítással kapcsolatos törvényi feltételek, ugyanis a bírósági megtámadással az egész alapítás, annak minden feltételével együtt felfüggesztésre, majd a bíróság döntése, 2015 márciusa után pedig érvénytelenítésre került, így hát nem tűnik erősnek hát az az érv, miszerint a 33-as határozattal minden a helyére került volna.

A történethez hozzátartozik, hogy a városi RMDSZ-es tanácsosokat nem egyszer figyelmezették jóindulatúan, hogy az ügy több sebből vérzik. A Kritiq.eu információi szerint legkevesebb egy alkalommal legalább egy RMDSZ-es képviselőnek fel lett ajánlva: terjesszék be újra az alapításról szóló határozatot, mert a többség megvan, s megszavazzák. A beterjesztés végül nem történt meg.

Azonban dacára annak, hogy az alapítás törvényessége körül káosz alakult ki a DNA lépése sem nevezhető a legkorrektebbnek.

Egyrészt: jószerint adminisztratív hibákról beszélünk, anyagi kár, ha érte is az államot, azt az 1,5 millió lejes felújításra szánt összeg, illetve a fizetések felvétele jelenti. Azonban ez a ma Romániájában messze nem jelent korrupciót, ugyanis a fizetségért járó munka megtörtént, a tanárok órákat tartottak, az iskola működött, ilyenformán Tamási Zsolt esetében a jogi értelemben vett jóhiszeműséget minimum fennáll, ellentétben a DNA nyilatkozatával, ahol Tamási Zsolt kapcsán úgy fogalmaznak: tudta, hogy az iskola a minisztérium hivatalos engedélye nélkül működik.

Azonban, amint az fentebb is olvasható, az oktatási minisztériumnak, vagy legalábbis a honlapjukat szerkesztőnek elfelejtettek erről szólni, ott továbbra is úgy szerepel a Római Katolikus Teológiai Líceum, mint jogi személyiség, működő oktatási intézmény. Amennyiben mégis engedély nélkül működött volna, akkor az a minimum, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség a minisztérium alkalmazottai, vezetői közül is őrizetbe vesz valaki(ke)t.

Minket, magyarokat azonban kevéssé nyugtathat meg az, hogy a DNA – flaszterosan fogalmazva – túltolta a biciklit ebben az ügyben. A helyzet az, hogy a marosvásárhelyi önkormányzati tanácsban ülők passzivitása, hogy azt ne mondjam, hányavetisége nélkül ez a helyzet nem alakulhatott volna ki, vagy legalábbis nem ebben a formában.

Következik a harmadik, a szempontokat publicisztikai jelleggel összefoglaló rész.

Kövér László Szentgyörgyön: az RMDSZ nem kerülhető meg

http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=205228&cim=k%F6v%E9r_szentgy%F6rgy%F6n_az_rmdsz_nem_ker%FClheto_meg

2016.11.27. 

Fotó: Vargyasi Levente

Az RMDSZ–MPP-listának kampányol Erdélyben Kövér László. A magyar Országgyűlés elnöke, a Magyar Polgári Párt (MPP) tiszteletbeli elnöke vasárnap háromnapos körútja első állomásán, a Sepsiszentgyörgyön tartott sajtóbeszélgetésen kifejtette: megelőzi a kérdéseket, és tisztázza, miért éppen ő próbál segíteni a választási kampányban.

Kifejtette, semmit nem bánt meg, nem von vissza abból, amit valaha is mondott az erdélyi magyar politikával kapcsolatban, nem tagadja meg az MPP-t, melynek továbbra is tiszteletbeli elnöke, azonban nem bonyolódik a múlt értelmezésébe. „A történelmileg új helyzet parancsolóan veti fel az együttműködés szükségességét nemcsak az erdélyi magyar belpolitikában, hanem Magyarországon is" – jelentette ki.

„Nagy bajnak kellett bekövetkeznie, hogy egy asztalhoz üljünk" – utalt a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel való találkozására Kövér László. Hozzátette, baj van, de lehetőségek is vannak, és ezeket meg kell ragadni, ha azt akarjuk, hogy a következő 25 évben az erdélyi magyar képviselet sikeresebb legyen, mint eddig volt. Magyarországról nézve úgy tűnik, az erdélyi magyarság helyzete az elmúlt 26 évben soha nem volt ennyire rossz, a 2000-es évek elején a román–magyar államközi kapcsolatok is sokkal jobbak voltak, holott a világ változásai miatt most szükség lenne a jobb viszonyra.

„A történelmi átok ellenére, az ellentéteken felülemelkedve kell együttműködni" – fogalmazott Kövér, a magyar–szerb viszonyt említve pozitív példaként. Elmondta, a magyar kormány abban érdekelt, hogy a romániai választások eredményeképpen olyan kormány kerüljön hatalomra, amely akarja a kétoldalú együttműködést.

Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) téved, ha azt gondolja, hogy az RMDSZ-t támogatják, a cél az erdélyi magyarság minél erősebb képviselete. „Ha az EMNP az RMDSZ-t tartja a probléma forrásának, rossz a megközelítésük. A probléma fókuszában a hatékony képviselet kell legyen, az RMDSZ pedig nem kerülhető meg" – jelentette ki Kövér László. Hozzátette, a következő időszakban több fideszes politikus is ellátogat Erdélybe, és ugyanezt fogják mondani. A vasárnapi beszélgetésen Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök is jelen volt, akik felidézték: nyolc éve még Háromszéken volt a két párt között a legnagyobb az ellenállás, és most eljutottak oda, hogy onnan indult az összefogás – írja a kronika.ro.

Szimbólumainkhoz ragaszkodunk

http://www.polgaripart.ro/belfoldi-hirek/szimbolumainkhoz-ragaszkodunk.html

2016 november 26.

Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat teljes nemzeti szabadságot („ deplina libertate nationala”) ígért Erdély és Románia együttélő népeinek.

Ezen ígéret ellenére, valamint annak dacára, hogy az Európai Unióban és a civilizált világban az etnikai sokszínűség egy olyan érték, ami óvandó és tiszteletet követel, napjainkban a román kormány megyei prefektusai még azt is vitatják és jogi úton támadják, hogy a romániai magyarság szabadon használhassa nemzeti jelképeit.

Romániában a XX. században az etnikai sokszínűséget erősítették a németek, akik 1918-ban mintegy nyolcszázezer fős lélekszámú közösséget alkottak, de amely közel száz esztendő elteltével, azaz napjainkban már csak harmincezer főt számlál. A hasonlóképpen történelmi gyökerekkel rendelkező romániai zsidó közösség szintén az etnikai sokszínűséget erősítette országunkban, azonban a kommunizmus éveiben egyfajta újkori emberkereskedelem keretében közel százötvenezer romániai zsidó polgártársunkat adtak el és távolítottak el Romániából.

A német és zsidó közösségek sorsának romániai alakulása felbecsülhetetlen veszteség Románia számára, erkölcsi kötelességünk tisztelettel emlékezni egykori kisebbségi társainkra. 

Ennek jegyében a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének elnöke, Kulcsár-Terza József a Háromszéken élt egykori romániai német és zsidó polgártársaink iránti emlékezetünk és tiszteletünk jeleként, ugyanakkor Románia legfontosabb stratégiai partnerének számító, az etnikai sokszínűséget és a jogegyenlőséget értéknek tekintő Egyesült Államok iránti elismerésünk és bizalmunk jeleként, valamint a romániai magyarság és a székelység megmaradásának szimbólumaként, Kovászna Megye Tanácsának öt zászlót – Németország, Izrael, az Egyesült Államok, illetve Magyarország hivatalos zászlóit, illetve Székelyföld zászlóját – adományozta, hogy azok helyet kapjanak a Tanács üléstermében.

Amennyiben a román állam hatóságai jogsértő módon továbbiakban is korlátozzák a nemzeti jelképeink használatát, a Magyar Polgári Párt - Sepsiszentgyörgyhöz hasonlóan - kezdeményezni fogja az említett öt zászló kihelyezését minden olyan önkormányzatban, ahol választott képviselői révén jelen van.

Marosvásárhely, 2016 november 25. 

Bíró Zsolt

a Magyar Polgári Párt elnöke

Hivatalos: jöhet az 5 napos vakáció jövő héten

http://itthon.transindex.ro/?hir=44662

2016. november 23. 

Elfogadta a kormány szerdai ülésén, hogy december 2. szabadnap legyen a közalkalmazottaknak, így november 30-tól december 4-ig vakáción lesznek. A pénteki napot azonban december 17-én, vagy pedig december 16-ig mindennap meghosszabbított programmal kell bepótolni. (mediafax)

Soha ennyi pénzből még nem fejlesztették a hazai turizmust

http://www.vg.hu/vallalatok/turizmus/soha-ennyi-penzbol-meg-nem-fejlesztettek-a-hazai-turizmust-478065

2016. 11. 20.

Jövőre minden eddiginél többet, 21 milliárd forintot fordít a kormány a turisztikai célelőirányzaton és az újonnan létrehozott turizmusfejlesztési célelőirányzaton keresztül az ágazat fejlesztésére - közölte Kövér László vasárnap Lentiben, az önkormányzati beruházásban készült Thermal Hotel Balance és a gyógyfürdő fejlesztésének avatásán.

A 3,1 milliárd forintból épült négycsillagos, 94 szobás szálloda és a gyógyfürdőfejlesztés átadása alkalmából az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy idén a turisztikai célelőirányzat 6 milliárd forint volt, ami jövőre csaknem megduplázódik, 11 milliárd forint lesz a kerete. Ez kiegészül az újonnan létrehozott 10 milliárd forintos turizmusfejlesztési kerettel, ami az uniós pályázati támogatást kiegészítő nemzeti forrás.

A fejlesztésre fordítható forrásokat hosszabb távon a 2018-tól bevezetendő 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás is növelni fogja - sorolta Kövér László .

Kifejtette: a forrásokból a szálláshelyek minőségének javítására, a belföldi és nemzetközi marketingre, rendezvénytámogatásokra egyaránt jut majd, így az egész szakma egyet léphet előre. "A kormány célja, hogy gazdasági növekedésben, munkahelyteremtésben a turizmus minden eddiginél jobban teljesítsen, Magyarország és Budapest legyen Közép-Európa turisztikai központja" - mondta.

Kövér László úgy vélekedett: ezzel a létesítménnyel Lenti és a Kerka völgye ismét nagy lépést tett azon az úton, "amelyen a korábbi hátrányait maga mögött tudva előnyére változtathatja földrajzi adottságait". Trianon után, de különösen a rendszerváltás előtti időkben Lenti számára a határvidék ugyanis hátrányt jelentett, s ebből az elmaradott helyzetéből ez a vidék később is nehezen tört ki, mert a magyar-szlovén-osztrák hármas határ politikai okokból teljesen zárt volt - mondta.

Közölte, ez a vidék pedig akkor is alkalmas lett volna a határrégiós kapcsolatok kialakítására, már csak azért is, mert a szlovén oldalon él a szomszéd országbeli magyarok döntő többsége. Hogy ez előny lehet, azt megerősíti a mai Szlovénia nemzeti fejlesztési programja is, amely hangsúlyozza a határ menti térségek előnyös fejlődési lehetőségeit - jelezte a parlament elnöke.

Aláhúzta, a határtérség megszenvedte a magyar belpolitikai élet gazdasági következményeit is, az első polgári kormány után, 2002-től ezen a vidéken is a megtorpant a fejlődés, sőt megindult egyfajta a visszaesés. Ez olyan időszak volt, "amikor az akkori kormányerők önvallomása szerint trükkök százaival próbálták elfedni, hogy nem csinálnak semmit", amikor Magyarországon "eluralkodott a rendetlenség és a fejetlenség, s az ország sodródott az összeomlás felé" - fejtette ki.

Hozzátette, 2010-től kezdődően ebből az állapotból kellett talpra állnia Magyarországnak, rendet kellett teremteni az államháztartásban és a költségvetésben, "az adósságcsapdába csalt lakosságot és önkormányzatokat ki kellett menteni az uzsorabéklyókból", rendet kellett tenni a közműszolgáltatások árképzésében, vagyis a rezsiköltségek területén. Az állam járandóságainak behajtásában, a foglakoztatásban és a képzésben is rendet kellett teremteni egy család- és munkaalapú társadalom kialakítása keretében - ismertette az Országgyűlés elnöke.

Kövér László jelezte, hogy a 2014-2020-as európai uniós finanszírozási időszakban 400 milliárd forint fordítható a határ menti települések fejlesztésére, az infrastruktúra, a környezetvédelem, az egészségügy, az oktatás, a turisztika és a kutatás területén. Új elem, hogy az anyagi források gazdaságfejlesztési célokra is fordíthatók, vállalkozások is pályázati lehetőséghez jutnak.

Kövér László szólt arról is, hogy 2010 és 2015 között Magyarországon 39 százalékkal nőtt a vendégek száma, 300 ezerrel meghaladva Magyarország tízmilliós lélekszámát. Ugyanebben az időszakban a szálláshelyek összes bruttó árbevétele több mint 50 százalékkal emelkedett, a turizmus nemzeti össztermékhez való hozzájárulása folyamatosan nő, tavaly 3,6-szerese volt a GDP növekedési átlagának.

Kifejtette, mindebben az egészségturizmusnak, a gyógyfürdőknek kiemelt szerepe van, hiszen a vendégek számára legnépszerűbb települések rangsorában olyan városok szerepelnek, amelyeken belül vagy közvetlen környezetében fürdőhelyek találhatók. A magyarországi fürdőket tavaly összesen mintegy negyven millióan látogatták meg, négy Magyarországnyi ember, és a jövőben minden bizonnyal gyarapítani fogja ezt a számot a lenti szálloda is - ismertette Kövér László.

Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz) elmondta: mérföldkő a szállodaavatás a város életében, de szeretnének továbblépni.

Horváth László polgármester (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Lenti egykor katonavárosként vagy kereskedővárosként volt ismert, de a gyógyfürdő folyamatos fejlesztésének köszönhetően ma már a térség jelentős vonzerejű wellness- és egészségturisztikai célpontja. A szálloda megnyitása révén "egy lépcsőfokkal feljebb" léphet a város a turizmus szereplői között, s további vendégéjszakákkal növeli a település gazdasági lehetőségeit is - mondta.

Kutfej Attila, a szállodát és a vele összeköttetésben álló fürdőt működtető Lenti Gyógyfürdő Kft. ügyvezetője elmondta: az új beruházás nettó 3,1 milliárd forintba került - ehhez több mint egymilliárdos uniós forrást nyertek -, amelyből 600 milliót fordítottak az élményfürdő fejlesztésére, a fennmaradó összeg a szálloda építési költségeit fedezte. A hotel 70 dolgozót alkalmaz, s a júliusi megnyitása óta 45 százalékos kihasználtsággal működik, vendégeinek 30 százaléka külföldi, főként osztrák, cseh és szlovén turista.

A törvényhozási tanács elé terjesztették Székelyföld autonómiatervezetét

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=16337

2016. november 18. 

Állampolgári kezdeményezésként a bukaresti törvényhozási tanács elé terjesztette a Székelyföld autonómiatervezetét egy a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított kezdeményező bizottság – erősítette meg Árus Zsolt, a GYSZT elnöke pénteken.

A szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács november 15-én vette nyilvántartásba a tervezetet. A testületnek 30 napon belül kell véleményeznie a dokumentumot, amelyet ezzel az állásfoglalással együtt további 30 napon belül megjelentetnek a hivatalos közlönyben. Ezt követően elkezdődhet a parlament elé terjesztéshez szükséges legalább százezer aláírás összegyűjtése – magyarázta Árus Zsolt.

Felidézte: a Székely Nemzeti Tanács és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tavaly júniusi együttes ülésén született határozat arról, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesztik ismét a román parlament elé az SZNT autonómia-statútumot, ám az e célból alakult kezdeményező bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották júniusban, mely tisztségük összeférhetetlen a bizottsági tagsággal. Ezért döntött úgy a GYSZT, hogy maga alakít újabb testületet, hogy a megkerülhetetlen adminisztratív megkötések miatt „ne álljon a folyamat” – magyarázta a GYSZT elnöke.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke elmondta: a törvénytervezet polgári kezdeményezésként való beterjesztése szinte lehetetlen feladat, hiszen ahhoz az ország megyéinek egynegyedéből kell megyénként legalább ötezer aláírást összegyűjteni. „Ezt a törvényt is úgy találták ki, hogy a magyarok az őket érintő kérdésekben állampolgári törvénykezdeményezést ne tudjanak beterjeszteni” – vélekedett az SZNT elnöke. 

[MTI]

Naivitás vagy kampánytrükk az erdélyi magyar értelmiségiek internetes petíciója?

http://itthon.ma/szerintunk.php?cikk_id=16239

2016. november 11. 

Beszéljünk megoldható problémákról! címmel indított internetes petíciót húsz erdélyi magyar értelmiségi a román oktatási rendszert és a romániai magyar nyelvű sajtó helyzetét megreformálandó. Előreláthatólag senki sem fogja komolyan venni…

Maga a petíció szövege frappáns és ígéretes, már csak a mutatott problémaérzékenység miatt is. Így indítanak a kezdeményezők: „Szomorúan állapítjuk meg, hogy oktatásunk leszakadóban van, sajtónkra politikai kontroll nehezedik, nyilvánosságunkat pedig tabuk szűkítik. Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően. Aránytalanul sok szó esik viszonylag könnyen megoldható és kedvező sajtóvisszhangot hozó problémákról. Természetesen mi is úgy látjuk, hogy fontosak a sokszínű fesztiválok, fontosak a többnyelvű feliratok, utcanevek, fontos a műemlékek, hagyományok védelme, és fontos a zászlók és a jelképek ügye. A jövő generáció megfelelő színvonalú képzése és az átlátható közügyek, a sajtó szabadsága a mostaninál azonban sokkal több figyelmet érdemel, az erdélyi magyar politikai elitnek pedig konkrét elkötelezettségeket kell vállalnia ezekért.”

Ezen argumentáció után következik a diagnózis, két részben. Előbb azt foglalja össze a dokumentum schlagwortokban, hogy a romániai magyar oktatás színvonalának és versenyképességének csökkenését miként lehetne orvosolni. 

A megoldás azonban kimerül abban, hogy jól meg kéne fizetni az oktatásban dolgozókat. 

Még ennél is jobban? –kérdezhetnénk, hiszen képességeikhez és elvégzett munkájuk minőségéhez/mennyiségéhez képest máris jobban vannak fizetve, mint a reálgazdaságban foglalkoztatottak, igaz, ezt csak kevesen merik ma már/még kimondani. A második részben azt fejtegeti a petíció, hogy a nyilvánosság, a média problémáit „társadalmi vitával” kell megoldani, ami szintén… a finanszírozásról kell szóljon. Vagyis minden a pénz körül forog.

„Két olyan tág kérdéskörben – nyilvánosság és oktatás – várunk tehát előrelépést, amelyek az erdélyi magyarság döntéshozóin múlnak. A felelősség közös, a civil és a szakmai szféra kész az együttműködésre, az érdekképviselőinken múlik a kármentés és a megoldás. Már csak azért is, mert a legutóbbi felmérések szerint kérdéses az 5 százalékos küszöb elérése, amihez kétségtelen, hogy ezen problémák megoldatlansága és a konkrétumok hiánya is hozzájárult. Beszéljünk közös dolgainkról, beszéljünk a megoldható és lényeges problémáinkról!”

Világos. Húsz erdélyi magyar értelmiségi valójában az RMDSZ vezetőségének címzett egy beadványt anélkül, hogy megnevezte volna a pártot, amely rá van telepedve az erdélyi magyar közösségre, és jószerével uralkodik fölötte. E tekintetben a kezdeményezők jól azonosítják a jelenlegi állapotok egyik fő felelősét, de merő naivitásról tanúskodnak, amikor épp tőle várják el a jobbításokat. Az RMDSZ ugyanis egyszerűen ellenérdekelt az oktatásbeli és médiabeli állapotok, viszonyok, status quo megváltoztatásában. S ha ráadásul azt is tudjuk, hogy a kezdeményezők között szinte csak olyan sajtósok vannak, akik a jelenlegi helyzet haszonélvezői voltak vagy azok ma is, akkor nem vehetjük komolyan iniciatívájukat. 

Köztiszteletben álló pedagógusok és oktatási intézetvezetők a társaik, de kezdeményezésük inkább tűnik ebben a formában az RMDSZ malmára vizet hajtó kampányakciónak, amivel azt igazolják: lám, mekkora demokrácia és nyitottság van az erdélyi magyar társadalomban, hiszen szókimondó, aggodalmaskodó petíciót lehet indítani bármilyen témában, bizonyos küszöbök elérhetetlenségével is riogatva. 

Miközben az „érdekképviselet” már jó előre kimutyizta magának a küszöbök megkerülését és a hatalomátmentést, és már csak az újabb bukaresti legitimációra vár, no meg bármilyen kormányzati pozícióra.

R. Balogh Mihály

NOCSAK - Martin Schulz német kancellár szeretne lenni

http://itthon.ma/nagyvilag.php?cikk_id=16334

2016. november 18. 

Az Európai Parlament elnöki tisztségéből a német külügyminiszteri pozícióba kerülhet Martin Schulz, de csak akkor vállalná el a feladatot, ha pártja, a német szociáldemokrata párt (SPD) kancellárjelöltje lehet a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.

Németországban nem feltétel a kancellári szék elnyeréséhez a tizenkét osztály

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke a várakozásoknak megfelelően Martin Schulznak ajánlotta fel a külügyminiszteri tisztséget, amely februárban üresedik meg, amikor – a koalíciós társ jobbközép CDU/CSU pártszövetséggel kötött megállapodás alapján – a német diplomácia mostani vezetőjét, Frank-Walter Steinmeiert megválasztják államfőnek.

Martin Schulzot azonban elsősorban a kancellárjelöltség érdekli, ezért azzal a feltétellel vállalná el a feladatot, hogy az SPD őt indítja a kormányfői tisztségért a jövő őszi Bundestag-választáson. Egyelőre nem is hajlandó elkötelezni magát a külügyminiszteri pozíció mellett, azt mondja, hogy inkább Brüsszelben maradna, és januárban lejáró megbízatása után egy második ciklusra is vállalná az EP vezetését.

A bizonytalanság annak tulajdonítható, hogy a kancellárjelöltség alapesetben a párt elnökét illeti meg, és Sigmar Gabriel még nem nyilatkozott arról, hogy vállalja-e a megmérettetést. Döntését nagyban befolyásolhatja, hogy lakossági támogatottsága igen alacsony, nagyságrendekkel elmarad a CDU/CSU feltételezett jelöltje, Angela Merkel kancellár népszerűsége mögött, és az SPD-ben sem teljes körű a támogatottsága.

Az SPD rövidesen lépéskényszerbe kerülhet, mert a CDU egy pénteki közleménye szerint Angela Merkel pártelnök-kancellár vasárnap este sajtótájékoztatót tart. A várakozások szerint bejelenti, hogy ismét - negyedik alkalommal is - a CDU/CSU kancellárjelöltként kíván indulni a Bundestag-választáson.

[MTI]

Cioloş az EU-s projektekről: nem a pénz hiányzik, hanem a hatékonyság a pénzek elköltésében

http://itthon.transindex.ro/?hir=44590

2016. november 19.

A gond nem az, hogy nincs pénz az európai projektekre, hanem az, hogy a helyi hatóságoknak nincs kapacitásuk elkölteni a Romániának elkülönített pénzt - nyilatkozta pénteken Dacian Cioloş miniszterelnök Iași-ban. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a 2007-2013-es költségvetési ciklusban Romániának csak a rendelkezésre álló összeg 80 százalékát sikerült lehívnia. "Pénz van 2020-ig, eddig sem ezzel volt a gond. (...) 2007 és 2013 között sem sikerült az összes rendelkezésre álló pénzt elköltenünk. 

Tehát nem pénz nincs, hanem hatékonyságuk nincs a helyi hatóságoknak, hogy azt koherens, néhány évre előre kidolgozott elképzelések mentén, jól előkészített tervekkel lehívják. Ezt próbáljuk nyújtani, és azt gondolom, hogy ez a legjobb, amit nyújthatunk az üzletembereknek: kiszámíthatóságot' - mondta Cioloş. 

A kormányfő pénteken Iași-ba és Vasluiba látogatott, ahol bejelentette, hogy létrehoznak egy technikai segélynyújtó egységet, amely segíti a két megyét, hogy uniós és kormánypénzekre pályázzanak. (agerpres)

Tájékoztatót tettek közzé a külföldön szavazó román állampolgárok számára

http://itthon.transindex.ro/?hir=44586

2016. november 18. 

A december 11-ei parlamenti választásokról indított tájékoztató honlapot a Külügyminisztérium a külföldön szavazó román állampolgárok számára. A szaktárca tájékoztatása szerint az útmutató információkat tartalmaz a külföldön történő voksolásra jogosult személyek kategóriáiról, a szavazás lehetséges módjairól, órarendjéről, a voksoláskor elfogadott személyazonossági dokumentumokról, valamint a levélszavazás menetéről. 

A tájékoztató a Külügyminisztérium honlapjáról érhető el. A külhoni román állampolgárok itt kereshetik ki a hozzájuk legközelebb eső szavazókörzetet. 

A december 11-ei parlamenti választásokra 417 külföldi szavazókörzetet hoztak létre. 

Ez 111-gyel több, mint ahány a 2012-es parlamenti, és 123-mal több, mint ahány a 2014-es államelnöki választásokon állt a Románia határain kívül élő román állampolgárok rendelkezésére. (agerpres)

Deutsche Welle: furcsa, hogy a DNA vizsgálja egy magyar iskola alapítását

http://itthon.transindex.ro/?hir=44579

2016. november 18.

Az iskolaalapítás adminisztratív ügy, amelyben nincs mit keresnie a korrupcióellenes ügyészségnek - erre a következtetésre jutott Horatiu Pepine publicista a Deutsche Welle honlapján közzétett elemzésében. A német közszolgálati rádió román szerkesztőségének újságírója "furcsának" tartja, hogy a korrupcióellenes ügyészség vizsgálja egy magyar iskola megalapításának törvényességét. A cikkíró felidézte, hogy Marosvásárhelyen évtizedes vitákhoz vezetett, hogy a magyar közösség önálló iskolákat akart, amit a román pártok, élükön Dorin Florea polgármesterrel, hevesen elleneztek, az "etnikai testvériség" és vegyes iskolák ideológiáját erőltetve. 

Miután az RMDSZ városi tanácsosainak kitartó munkával nemrég mégis sikerült elfogadtatniuk az önkormányzatban a Római Katolikus Gimnázium megalapításáról szóló határozatot, "villámcsapásként hatott", és Erdély-szerte tiltakozó megmozdulásokhoz vezetett a DNA közbelépése. 

A román pártok a vádhatóság oldalán sorakoztak fel, az iskola felszámolását szorgalmazták, a román sajtó egy része pedig azt vetette az RMDSZ szemére, hogy korrupt politikusait védi a DNA-tól "képzelt etnikai üldöztetésre" hivatkozva - emlékeztet a szerző. 

Szerinte az egyedüli "józan" állásfoglalás a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártja (POL) részéről érkezett, amely elismerte, hogy a római katolikus egyháznak joga van iskolát indítani saját épületében, a közös épületen osztozó Unirea főgimnázium számára pedig a POL szerint egy korszerű campust kellene építenie a városnak. 

"Ez az alapvető kérés: joguk van-e a magyaroknak (újra)alapítani egy saját iskolát egy olyan helyen, amely saját történelmi örökségük? A többi már részletkérdés" - írja a Deutsche Welle publicistája. 

Szerinte e jog elismerése esetén egy minisztériumi jóváhagyás már egyszerű adminisztratív, nem pedig jogi kérdés. 

"A korrupcióellenes ügyészeknek nincs mit keresniük ebben az egyenletben, legfeljebb egy kimondatlan politikai döntés végrehajtójaként. Egy iskolaalapítás ügyészségi vizsgálata valójában annak elismerése, hogy a törvény egyes elemei akadályozhatják az ilyen kezdeményezéseket, és egyesek titokban úgy döntöttek, hogy itt a leginkább korlátozó értelmezést alkalmazzák" - fogalmaz Pepine. 

A publicista szerint ilyen körülmények között a román kormány és elnöki hivatal sem teheti meg, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének "alibijére" hivatkozva hallgat a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében. 

Ezzel ugyanis "egy elnyomó politika bűnrészeseivé" válnak - véli a Deutsche Welle publicistája. (mti)

Óriási fordulat: a németek beálltak Orbán Viktor javaslata mögé

http://legfrissebb.info/oriasi-fordulat-a-nemetek-bealltak-orban-viktor-javaslata-moge/

2016-11-07 newscast team

Éles fordulatot vett a német menekültpolitika. Már ők is azt az ötletet támogatják, amit a magyar miniszterelnök hangoztat több hónapja.

A német belügyminisztérium szóvivője vasárnap elmondta a Weltnek: azt fogják javasolni Brüsszelnek, hogy a Földközi-tengeren keresztül érkező migránsokat szállítsák vissza egy észak-afrikai országba. A feltételezések szerint Egyiptom vagy Tunézia jöhetne szóba, ahol egy, az Európai Unió által felállított hatóság bírálná el a menedékkérők kérvényeit. Ezután értelemszerűen csak az a menekült léphetne be hivatalosan Európába, aki megkapta a menekültstátuszt.

A szóvivő azt is elmondta, hogy szerinte így kevesebben tennék kockára az életüket, csak azért, hogy elérjék az európai partokat. A Kronen Zeitung azt írja, hogy az osztrák honvédelmi miniszter üdvözölte a német elképzelést.

Bár a lap arról ír, hogy a németek ezzel a döntésükkel az osztrákok ötletét támogatják, valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnök már hónapok óta egy ehhez hasonló megoldást sürget.

Menesztette a kormányfő Birtalan József államtitkárt

http://www.maszol.ro/index.php/belfold/72669-menesztette-a-kormanyf-birtalan-jozsef-allamtitkart

2016. november 17., 

Menesztette szerdán tisztségéből Dacian Cioloş kormányfő Birtalan Józsefet, a Köztisztviselők Országos Ügynökségének államtitkári rangú vezetőjét.

A döntés értelmében az új elnök kinevezéséig Cristian Vasile Bitea eddigi alelnök kapott megbízást az intézmény vezetésére. Dacian Cioloş miniszterelnök Vasile Dîncu kormányfőhelyettes javaslatára döntött a vezetőcsere mellett.

Ugyancsak szerdán menesztette tisztségéből Dacian Cioloş kormányfő Adrian Sanda államtitkárt, az 1945 és 1989 közötti kommunista hatalom ellen harcolók érdemeinek elismerésére létrehozott államtitkárság vezetőjét. Az új vezető kinevezéséig Octav Bjozát bízták meg az intézmény irányításával.

Ingyenes védelmet kérhetnek a tulajdonosok erdeikre

http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/72700-ingyenes-vedelmet-kerhetnek-a-tulajdonosok-erdeikre

2016. november 17.

A 30 hektáros vagy annál kisebb erdőterületek tulajdonosai ingyenes védelmet kérhetnek tulajdonukra - írja a kormány közleményében. Így szeretnék visszaszorítani az illegális fakivágást. 

A kormány 'de minimis' támogatási keretet hagyott jóvá az érintettek számára. A tulajdonos lehet természetes vagy jogi személy. Az ingyenes őrzést még a 2008-as erdészeti törvény előírja, ez az első alkalom, hogy alkalmazzák is. 

A számítások szerint a 2016-2020-as időszakban a 248,9 millió lejes keretet mintegy kétmillióan vehetik igénybe. 

A kormányhatározat értelmében a pénzt azoknak az erdészeteknek utalják, akik szerződéssel vállalják ezen területek őrzését. Hivatalos adatok szerint Romániában körülbelül 580 ezer hektárt érint az intézkedés.

Kolozsvárra költözteti marosvásárhelyi járatait a WizzAir

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=16325

2016. november 17. 

Kolozsvárra költözteti valamennyi marosvásárhelyi járatát a következő két hétben a WizzAir, az egyedüli diszkont légitársaság, amely rendszeresen igénybe vette a Maros megyei tanács által üzemeltetett Transilvania repülőteret - közölte az Agerpres hírügynökség csütörtökön, az önkormányzat bejelentésre hivatkozva.

Bár a megyei tanács csütörtöki sajtóértekezletén elhangzottak szerint kéthetes átmeneti időszakról volt szó, a Kolozsváron megjelenő Krónika című lap csütörtökön arról cikkezett, hogy - a teljes Székelyföldet kiszolgáló - marosvásárhelyi repülőteréről akár sokkal hosszabb időre is elköltözhet a WizzAir, mivel az intézkedést a kifutópálya állapota indokolta, amelynek korszerűsítése időigényes feladat.

Az önkormányzat bejelentette: önerőből is elvégzi a szükséges 77 millió lejes (5,4 milliárd forintos) fejlesztést.

[MTI]

A magyarországiak negyede még erdélyi magyar szomszédot sem akarna

http://itthon.ma/karpatmedence.php?cikk_id=16316

2016. november 17. 

Amióta mérik, soha nem volt még olyan magas az idegenellenesség Magyarországon, mint jelenleg. Egynegyedük még erdélyi magyart sem fogadna el szomszédjának – derül ki az Index megbízásából készült felmérésből.

A portál csütörtöki cikke emlékeztetett: a Tárki 25 éve méri kérdőívek segítségével az idegenekkel szembeni viszonyulásokat Magyarországon, és az októberi felmérésük olyan eredményeket hozott, amelyek már egészen kiugró elzárkózást jeleznek. Válaszaik alapján már az emberek 58 százaléka látszik idegenellenesnek.

Az Index megbízásából a Závecz Research készített felmérést, melyben szintén voltak az idegenellenességre vonatkozó kérdések. Az kérdezték a mintába bekerült ezer embertől, hogy elfogadnának-e szomszédjuknak egy erdélyi magyart, egy homoszexuálist, egy cigányt – és még felsoroltak néhány csoportot, melyekről érdekesnek tűnt, hogy mekkora az elfogadásuk és elutasítottságuk. 

A cigányoké a legelutasítottabb csoport, a válaszolók kétharmada most sem járulna hozzá, hogy roma szomszédja legyen. Ám most van egy, a cigányságnál is inkább elutasított kisebbségi csoport: az araboké, akiket a magyarországiaknak csak az ötöde fogadná el fizikai közelségben. „Hogy az arabok átvették az utolsó helyet, nem nagyon tekinthető másnak, mint a menekültellenes kampány hatásának” – írja a portál.

[Forrás: Index, Maszol]

Hivatalos megerősítést kapott, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a legjobb Romániában

http://eletmod.transindex.ro/?cikk=26302

G. L. 2016. november 16.

A minisztérium rangsorolta a felsőoktatási intézményeket. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem az ország legjobb egyeteme az Oktatási Minisztérium frissen közzétett rangsorolásában. A jelentésben a különböző nemzetközi értékeléseket összesítették, ennek alapján alakult ki a sorrend. Összesen 20 egyetem került be a metarangsorba a Romániában található 92 aktív és 4 felszámolás alatt álló felsőoktatási intézmény közül. Ennyi jelent meg az oktatási és kutatási tevékenységet értékelő nemzetközi rangsorolásokban. A minisztérium a következő nemzetközi rangsorokat vette figyelembe: Academic Ranking of World Universities/ARWU (oktatási és kutatási); Center for World University Rankings/CWUR (oktatási és kutatási; Leiden Ranking/CWTS (kutatási); Performance Ranking of Scientific Papers of World Universities/PRSPWU (kutatási); QS-Top Universities Ranking/QS (oktatási és kutatási); Scimago Institutions Ranking/Scimago (főként kutatási); Times Higher Education–World University Rankings/THE (oktatási és kutatási); University Ranking by Academic Performance/URAP (kutatási); World’s Best Universities Rankings/US-News (kutatási). Ezeken elért megjelenést és helyezéseket pontozták, és ennek alapján alakult ki a végső sorrend. Mind a húsz ranglistára felkerült egyetem állami felsőoktatási intézmény. Babeș–Bolyai Tudományegyetem A Babeș–Bolyai Tudományegyetem összesen 13 pontot gyűjtött össze. A BBTE a kilenc rangsorolás közül hétben szerepelt. Mi leggyakrabban az QS általános és tematikus egyetemi rangsorát szoktuk szemlézni, ezen idén a Bukaresti Egyetemet sorolták a legjobb helyre, és csak utána jött a kolozsvári központú felsőoktatási intézmény. Az oktatási programokat értékelő összesítésbe a számítástechnika, informatika, a matematika és az idegen nyelv került képzés került be. De értékelte az utóbbi években a BBTE-n folyó munkát a U.S. News és a Times Higher Education is. Ezen a néven 1959 óta létezik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, akkor vonták össze a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet a Victor Babeșről elnevezett román tannyelvű egyetemmel. Az egyetem gyökerei egészen 1581-ig vezethetőek vissza, akkor alapította ugyanis Báthory István az elődjének tekinthető jezsuita kollégiumot. Jelenleg a BBTE-n 21 kar működik, ezek közül 15 karon van magyar tannyelvű képzés, és 2 kar teljesen magyar nyelven működik. 9 karon lehet németül is tanulni. Bukaresti Egyetem A további rangsor A 2. az összesítésben a Bukaresti Egyetem 10 ponttal. A kilenc rangsorolás közül hatban szerepel a bukaresti felsőoktatási intézmény, amely több mint 150 éves történetre tekint vissza. Jelenleg 97 szakra lehet jelentkezni alapképzésen, és 211 magiszteri programot működtetnek. Bukaresti Műszaki Egyetem A 3. helyre a Bukaresti Műszaki Egyetemet sorolták 8 ponttal. Az egyetem 3 rangsorolásban szerepel a kilencből. A Bukaresti Műszaki Egyetem az ország legrégebbi és legelismertebb mérnöki képzést nyújtó felsőoktatási intézménye. Az alapítását 1818-ra datálják. Jelenleg 15 különböző kar működik az egyetemen. Alexandru Ioan Cuza Egyetem Temesvári Nyugati Egyetem A 4. helyre a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem került 7 ponttal, míg az 5. helyre a Temesvári Nyugati Egyetem 6 ponttal. Előbbi öt rangsorolásban szerepel, míg az utóbbi négyben. Az Alexandru Ioan Cuza Egyetem az ország legrégebbi folyamatosan létező felsőoktatási intézménye, kevéssel a fejedelemségek egyesülése után alapították, 1860 óta létezik. Jelenleg 15 kar működik az intézményben, és több mint 23 ezer diák tanul ott. A Temesvári Nyugati Egyetemet 1962-ben alapította az állam. Eredete azonban 1940-ig vezethető vissza, amikor a város befogadta a Kolozsvárról Észak-Erdély visszacsatolása miatt kiköltöztetett román egyetemet. Az intézmény ma 11 különböző kart működtet. A bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia A 6. helyre összesen 3 felsőoktatási intézményt soroltak, 3 ponttal áll a iași-i Gheorghe Asachi Műszaki Egyetem, a kolozsvári Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. A 7. helyre két ponttal a brassói Transilvania Egyetemet, a kolozsvári Műszaki Egyetemet, a Temesvári Műszaki Egyetemet és a iași-i Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet sorolták. A 8. helyen összesen 8 intézmény van, mindegyiket egy pontra értékelték: a konstancai Ovidius Egyetem, a Nagyváradi Egyetem, a temesvári Victor Babeș Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a szebeni Lucian Blaga Egyetem, a galati-i Aldunai Egyetem, a Craiovai Egyetem, a ploiesti-i Petrol-Gaze Egyetem és a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia. Az országban található 92 felsőoktatási intézményből 55 állami egyetem, míg 37 magánegyetemként működik.

Holnap tartja az idei Black Fridayt az eMAG. Korábban élesítik az oldalt, mint tavaly

http://penzcsinalok.transindex.ro/hir/20161117-holnap-tartja-az-idei-black-fridayt-az-emag.-korabban-elesitik-az-oldalt-mint-tavaly

2016. november 17.

Pénteken tartja a Black Fridayt az eMAG. A legnagyobb hazai online kereskelemmel foglalkozó vállalat várhatóan idén is minden eddigi rekordot meg fog dönteni. A vállalat vezérigazgatója, Iulian Stanciu a Ziarul Financiar pénteki nappal kapcsolatos kérdéseire válaszolt. Elmondta, hogy idén egymillió termékkel készültek, és 500 további személyt alkalmaztak azért, hogy meg tudjanak felelni a rendkívül megnövekedett forgalomnak.

"250 millió lejnyi értékesítést tűztünk ki célul péntekre. Az érdeklődés alakulásából viszont azt olvassuk ki, hogy meg fogjuk haladni ezt a számot. Úgy becsüljük, hogy körülbelül 7 millió felhasználó fog az oldalra látogatni egyetlen nap alatt, és körülbelül 350 ezer ügyfélre számítunk, akik vásárolni is fognak. A vásárlások 30%-a várhatóan mobilról fog befutni" - mondta Stanciu.

Az eMAG az idei Black Fridayre 40 ezer televíziót, 50 ezer okostelefont és majdnem 20 ezer hűtőszekrényt készített elő. A házhoz szállítást összesen hat parntercéggel együttműködve végzik, ami szintént előrelépés, tavaly mindössze három futárcéggel dolgoztak. 

Tudor Manea, a vállalat ügyvezetője elárulta, hogy olyan nagyobb méretű televízió is van, amelyre 5 ezer lejes kedvezményt fog adni a vállalat pénteken. De 100 ezer parfüm, 100 ezer játék, és 100 ezer pelenka is jelentős leárazással lesz kapható.

A vállalat vezetői azt viszont nem árulták el, hogy mikor élesítik az akciókat, csak annyit mondtak, hogy korábban, mint tavaly. 2015-ben az eMAG 8 óra 10 perckor indított. (zf, hírszerk.)

Röhejes góllal kaptak ki

http://www.csakfoci.hu/nemzetkozi-foci/95701-video-a-romanok-megint-megszivattak-magukat-rohejes-gollal-kaptak-ki

CSAKFOCI.HUROVAT:  2016-11-15 

Az orosz labdarúgó-válogatott egy hosszabbításban szerzett találattal 1-0-ra legyőzte a román nemzeti csapatot a Groznijban rendezett felkészülési mérkőzésen. A román védelem összehozta a gólt - nincsenek jó passzban keleti szomszédaink, akik pár napja a lengyelektől kaptak hármat.

Megújulnak a 2000 és az 5000 forintos címletű bankjegyek

http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/72519-megujulnak-a-2000-es-az-5000-forintos-cimlet-bankjegyek

2016. november 14.,  MTI

Megújulnak a 2000 és az 5000 forintos címletű bankjegyek, az új bankók november 15-étől válnak törvényes fizetőeszközzé, de a készpénzforgalomban csak 2017. március 1-jétől lehet találkozni velük, hogy az automaták és pénzkezelő gépek kezelői felkészülhessenek - jelentette be Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A jelenlegi 2000 és 5000 forintos bankjegyek 2017. július 31-ig maradnak a készpénzforgalomban, így augusztus 1-jétől már csak a megújított bankjegyekkel lehet fizetni.

A régi bankjegyeket a hitelintézetek és a posta ezt követően még három évig, 2020. július 31-ig, a jegybank pedig 20 évig, 2037. július 31-ig díjmentesen átváltja azonos címletű törvényes fizetőeszközre.

A két címlet grafikai jegyei nem változtak, a megújítás a hamisítás megelőzését szolgálja. Az eddigi cseréknél bevált a viszonylag rövid határidő, a 10 000 forintos bankjegyek esetében már az új bankjegyek bonyolítják le a forgalom 82 százalékát, a 20 000 forintosok esetében pedig arányuk meghaladja a 75 százalékot - mondta az alelnök.

Pataki Tibor készpénzlogisztikai igazgató felidézte, 2014-ben kezdték meg a sorozat megújítását, az új 10 000 forintos bankjegy 2014 decemberében, az új 20 000 forintos pedig 2015 decemberében került forgalomba. Felhívta a figyelmet: az MNB 2016. december 31-vel bevonja a régi 20 ezreseket, de azokat a kereskedelmi bankok és a posta még három évig, a jegybank pedig húsz évig díjmentesen azonos címletűre cseréli.​​

A fejlesztéseknél szem előtt tartották, hogy a lakosság segédeszközök nélkül, a hivatalos pénzkezelők pedig segédeszközökkel (például UV lámpa) ellenőrizni tudják a bankjegyeket, és az automaták, pénzkezelő gépek által is jól azonosíthatóak legyenek.

Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az MNB folyamatosan elemzi a készpénzforgalmi igényeket, és továbbra se látják indokát, hogy az 500 forintos bankjegyet érmére cseréljék. Kitért arra is, hogy a bankjegyhamisítás hullámzást mutat, most kegyelmi állapot van. Két-három éve kétezer feletti a hamisítványok száma, korábban azonban volt olyan év is, amikor több mint tízezer hamis bankjegyet találtak - mondta.

Szupervonatot vásárolt a CFR

http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/70995-szupervonatot-vasarolt-a-cfr

2016. október 12.,  protv.ro

Méregdrága, korszerű vonatot vásárolt a román vasúti társaság (CFR). De nem utasszállításra használják, mert ez nem is lenne lehetséges a hazai síneken – számolt be a PRO TV.

A Coradia Polyvalent nevű szupervonatot 9 millió euróért a francia Alstomtól szerezte be a CFR. Maximális sebessége 160 km/h, de a sínek állapota miatt a hazai vasúthálózaton átlagban csak 45 km/h-val közlekedhetnek a személyszállító szerelvények.

A Coradia Polyvalent szupervonat | Fotó: Alstom

Ezért a vonatot egyelőre csak a korszerűsített sínek tesztelésére használja majd a CFR. A társaság már korábban bejelentette, hogy a vasúti hálózat felújítását tervezi.

Luxus vasúti személykocsikat gyárt az aradi Astra

http://www.maszol.ro/index.php/gazdasag/72582-luxus-vasuti-szemelykocsikat-gyart-az-aradi-astra

2016. november 15.,  Glasul Aradului

Brazil és cseh vasúti társaságoknak gyárt utolsó generációs személykocsikat az aradi Astra vagongyár. Ilyeneket egyhamar nem láthatunk a hazai síneken.

A Glasul Aradului portál beszámolója szerint ezek a kocsik a légi társaságok transzantlanti járatai üzleti osztályának komfortjához hasonló kényelmet biztosítanak. Így például az ülések hátán egy érintőképernyő található, amelyen filmeket nézhet, könyveket nézhet, internetezhet az utas. A személykocsi korszerű pneumatikájának köszönhetően szinte hangtalanul halad a síneken.

Fotók: Glasul Aradului

A kocsit az aradi gyár mérnökei tervezték egy cseh látványtervező cég szakembereivel közösen, a kivitelezésében egy olasz vállalkozás is közreműködött. Az Astra terméke díjat nyert Innotrans’2014 nemzetközi vasúti vásáron is. Egy német szaklap Star Treck-kocsiknak nevezte ezeket a személyvagonokat.

A román sajtó az orosz befolyás megerősödése miatt retteg

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=16267

2016. november 14. 

A román lapok az orosz befolyás megerősödéseként értékelték hétfőn, hogy mind a Moldovai Köztársaságban, mind Bulgáriában oroszbarát jelölt győzött a vasárnapi elnökválasztás második fordulójában.

A hétfő reggel ismeretté vált részeredmények szerint Chișinăuban Igor Dodon, a Moldovai Szocialisták Pártjának (PSRM) jelöltje, Szófiában pedig a hivatalosan függetlenként induló, de az ellenzéki szocialisták támogatását élvező, oroszbarát Rumen Radev készül átvenni az elnöki hivatalt.

A Hotnews.ro hírportál Egyre jobban szorul az oroszbarát harapófogó Románia körül címmel közölt vezércikket, amelyben Cristian Pantazi azt fejtegeti, hogy az amerikai rakétapajzsot befogadó Románia immár valamennyi szomszédjánál – a „rendkívüli” helyzetű Ukrajnától eltekintve – a „Kremlnek kedvező vagy éppenséggel annak alárendelt” vezetők kerültek hatalomra.

Dodon az EU-hoz és Romániához való közeledés helyett Moldovának az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz történő csatlakozását támogatja, és több ízben kifejezte csodálatát Vlagyimir Putyin orosz elnök iránt – sorolja a szerző, aki szerint Radev is bevallottan arra törekszik, hogy javítsa az EU és NATO-tag Bulgária „amúgy is szoros” kapcsolatait Oroszországgal. Pantazi felidézte, hogy a bolgár vezetők a varsói NATO-csúcs előtt „egyik napról a másikra” kihátráltak Románia mögül, amikor az a NATO fekete-tengeri jelenlétének erősítését kezdeményezte.

Romániának így Lengyelország maradt az egyedüli olyan szövetségese a térségben, amelyik ellenáll az orosz befolyásnak. Bukarest számára ezért „kritikus fontosságú” az Egyesült Államok támogatása, de ez is kétségessé vált Donald Trump választási győzelme után – értékeli a Hotnews cikkírója.

A liberális hátterű Adevărulban a moldovai elnökválasztás eredményére utalva Mircea Morariu arról ír, hogy Románia „ismét határossá vált Oroszországgal”, ami szerinte jogos aggodalomra ad okot az ország nemzetbiztonságában illetékes bukaresti vezetőknek. Mivel a „baj sosem jár egyedül”, Bulgáriában is az a Rumen Radev győzött, „akiről köztudott, hogy Vlagyimir Putyin cárt tekinti vezérlő csillagának” – ironizál a szerző.

„Ha hozzátesszük, hogy a szomszédos Magyarországon a nacionalista és elszigetelődő Orbán Viktor nem igazán hajlandó már teljesíteni Strasbourg és Brüsszel utasításait, az EU és a NATO pedig el is tűri túlkapásait, hogy Szerbia és Szlovákia is vörös, és Lengyelország sem túl biztató színű, hogy az EU is gyengélkedik, és nem tudni, mennyire tarja majd fontosnak a NATO-t a megválasztott amerikai elnök, nos, akkor azt kell mondanunk, amit Jurij Andropov volt KGB-főnök mondott, amikor megtudta, hogy lengyel pápát választottak: van egy problémánk” – fogalmazott a cikkíró.

[MTI]

Igényelhető lesz a magyar személyi igazolvány a konzulátusokon is

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=16286

2016. november 15. 

Az új típusú személyazonosító igazolvány külképviseleteken történő igénylésére 2017. január 16-tól lesz lehetőség – tájékoztatta Pintér Sándor belügyminiszter Szávay István jobbikos képviselőt.

Január elsejétől a külhoniaknak is lehetőségük van magyar személyazonosító igazolványt kérni, de egyelőre csak Magyarország területén lehet igényelni. 

Szávay István jobbikos képviselő október végén keltezett levelében számon kérte a kormányt, hogy miért nem tették lehetővé a külképviseleteken is az igénylést. Az erre adott válaszból tudtuk meg, hogy jövő és január 16-tól az összes külképviseleten, így a kolozsvári és a csíkszeredai konzulátusokon is igényelhető lesz.

Tartálykocsival ütközött egy repülő Kolozsváron

http://www.nyugatijelen.com/kronika/tartalykocsival_utkozott_egy_repulo_kolozsvaron.php

(onlinejelen) 2016. november 15., 

Nem tudott felszállni kedd reggel a Wizz Air diszkont légitársaság egyik repülője a kolozsvári nemzetközi légikikötőből, mivel nekiütközött egy, vizet szállító tartálykocsi. A baleset nyomán az utasokat leszállították. Iuliu Pop, a kincses város repülőterének operatív igazgatója elmondta, a repülőnek Baselbe kellett volna szállítania az utasokat, felszállás előtt azonban nekiütközött egy tartálykocsi. A baleset nyomán a gép már nem szállt fel, az utasokat pedig leszállították.

Megmentették az új-zélandi földrengés miatt csapdába esett teheneket

http://www.erdekesvilag.hu/megmentettek-az-uj-zelandi-foldrenges-miatt-csapdaba-esett-teheneket/
2016-11-15
Rejtélyes módon megúszta három tehén a hétfői új-zélandi utórezgések kiváltotta fölcsuszamlást. A két felnőtt szarvasmarha egy kis borjú társaságában legelt a pázsiton, mikor beomlott körülöttük a rét, és egy “apró szigeten” ragadtak.



Az állatok a természet alkotta kis karámban tovább legeltek, amíg egy helyi gazda néhány segítőjével utat tört a kis kiemelkedéshez és lehozta onnan a két tehenet és a borjút. A következő felvétel a hétfői 7.8-as erősségű földrengés után készültek, és a szarvasmarhák körüli pusztítást is bemutatják.

A három magányos szarvasmarhát mutató videó bejárta a világhálót.

Intézményesítenék a székely–szórvány tengelyt

http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=205128&cim=intezmenyesitenek_a_szekely_szorvany_tengelyt

2016.11.13. 

Hivatalossá tennék a székelyföldi–szórvány kapcsolatokat az RMDSZ képviselői, jelentették be vasárnap Besztercén, a magyar szórvány napja alkalmából tartott ünnepségen – számol be Pap Melinda a kronika.ro-n. 

A tömbben és szórványban élő erdélyi magyarok egymásra vannak utalva, és ez lépésekre kötelezi az RMDSZ-t, mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Emlékeztetett a székely–szórvány partnerkapcsolatokra, melyeket elmondása szerint most azzal teljesítenek ki, hogy Hargita megye képviselői jelöltlistáján befutó helyet biztosít egy szórványbeli számára. Ezzel az erdélyi magyarság belső szolidaritását akarják megerősíteni, mondta a szövetségi elnök, aki szerint az elmúlt választásokon az RMDSZ több mint 50 ezer szavazatot kapott olyan megyékből, melyekből nem jutott be magyar jelölt a parlamentbe.

A szórvány jelöltjeként a Szeben megyei Benedek Zakariás úgy vélte, mandátuma kapocs lehet a szórvány és a tömb között. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke feladatot is kijelölt számára. Szerinte olyan törvénymódosítást kellene beterjesztenie, mely lehetővé tenné egy megye költségvetéséből más megyék szórványközösségeinek támogatását. Ugyanakkor arra kérte az RMDSZ képviselőit, szavazzák meg azt a törvénytervezetet, mely előírná az önkormányzatok számára egy szórvánnyal foglalkozó tanácsos alkalmazását. Hozzátette, a beterjesztők a moldovai köztársaságbeliek megsegítésére gondoltak, de a jogszabály által az erdélyi magyar szórvány székelyföldi támogatása is lehetővé válna – írja a kronika.ro.

Mégegyszer a régiós NUTS normákról

Nemrég egyik olvasónktól kaptunk egy levelet, amiben a beígért NUTS-os felosztási normákat hiányolta. Igy kénytelenek voltunk újra a szakemberhez fordulnunk, pontosítás végett.

- Tisztelt Horváth úr tudná pontosítani a hazai NUTS-os felosztást?

- Hát nagyon is elszomorít, hogy még mindig csak egy helyben toporog a hazai politikai elit és a szakértői kormányra sem akar hatni a statisztikai területi felosztási "kötelező" normákat illetően illetve továbbra is régiósításról szólnak, mikor azt már 1997-ben aláírták az EU val való tárgyalások idején. De nézzük csak meg, hogy mi az amit az eddigi ballibes kormányok csináltak. Ha az alábbi táblázatot megpróbáljuk egy kicsit elemezni,látható, hogy nem a dolgok tisztázását hanem annak inkább csak a ködösítését mutatja:

RO	ROMÂNIA	0	RO	1440
RO1	MACROREGIUNEA UNU	1	RO	1441
RO11	Nord-Vest	2	RO	1442
RO111	Bihor	3	RO	1443
RO112	Bistriţa-Năsăud	3	RO	1444
RO113	Cluj	3	RO	1445
RO114	Maramureş	3	RO	1446
RO115	Satu Mare	3	RO	1447
RO116	Sălaj	3	RO	1448
RO12	Centru	2	RO	1449
RO121	Alba	3	RO	1450
RO122	Braşov	3	RO	1451
RO123	Covasna	3	RO	1452
RO124	Harghita	3	RO	1453
RO125	Mureş	3	RO	1454
RO126	Sibiu	3	RO	1455
RO2	MACROREGIUNEA DOI	1	RO	1456
RO21	Nord-Est	2	RO	1457
RO211	Bacău	3	RO	1458
RO212	Botoşani	3	RO	1459
RO213	Iaşi	3	RO	1460
RO214	Neamţ	3	RO	1461
RO215	Suceava	3	RO	1462
RO216	Vaslui	3	RO	1463
RO22	Sud-Est	2	RO	1464
RO221	Brăila	3	RO	1465
RO222	Buzău	3	RO	1466
RO223	Constanţa	3	RO	1467
RO224	Galaţi	3	RO	1468
RO225	Tulcea	3	RO	1469
RO226	Vrancea	3	RO	1470
RO3	MACROREGIUNEA TREI	1	RO	1471
RO31	Sud - Muntenia	2	RO	1472
RO311	Argeş	3	RO	1473
RO312	Călăraşi	3	RO	1474
RO313	Dâmboviţa	3	RO	1475
RO314	Giurgiu	3	RO	1476
RO315	Ialomiţa	3	RO	1477
RO316	Prahova	3	RO	1478
RO317	Teleorman	3	RO	1479
RO32	Bucureşti - Ilfov	2	RO	1480
RO321	Bucureşti	3	RO	1481
RO322	Ilfov	3	RO	1482
RO4	MACROREGIUNEA PATRU	1	RO	1483
RO41	Sud-Vest Oltenia	2	RO	1484
RO411	Dolj	3	RO	1485
RO412	Gorj	3	RO	1486
RO413	Mehedinţi	3	RO	1487
RO414	Olt	3	RO	1488
RO415	Vâlcea	3	RO	1489
RO42	Vest	2	RO	1490
RO421	Arad	3	RO	1491y
RO422	Caraş-Severin	3	RO	1492
RO423	Hunedoara	3	RO	1493
RO424	Timiş	3	RO	1494
ROZ	EXTRA-REGIO NUTS 1	1	RO	1495
ROZZ	Extra-Regio NUTS 2	2	RO	1496
ROZZZ	Extra-Regio NUTS 3	3	RO	1497

Ha a NUTS1.es azaz a makrórégiókra összpontosítunk,már eleve látható, hogy nagyon is részrehajló felosztást tükröz. A történelmi régiók - Erdély, Havasalföld és Moldova - semmibevételével lettek ezek kialakitva. Erdély és Moldova kétrészre való felosztásával egyáltalán nem származhatna semmiféle előnye sem ezeknek a régióknak, de még a bennük foglalt kisebb NUTS2-es régióknak sem. 

- Mi a helyzet a harmadik területi egységben?

- Ott még nagyobb a probléma, mert azoknak ugyan adtak egy plussz nevet is de mind a kettő megegyezik a kisebb egységgel azaz a NUTS2-essel, ami eleve bonyodalmakat okozhat. Ugyanis ha végül is adminisztrativ feladatokat is leosztanának az itt levő két NUTS2-es régiónak akkor egyfajta feladat duplázásnak lehetünk majd a tanúi

- Ön szerint miért van ez igy felállítva?

- Hát nem igen tudhatom, hogy Tăriceanu vagy Dragnea úraknak mi volt a fejében amikor is nem akartak semmit sem mozditani azon a formán amit még 1997-ben leadtak az EU-nak, Csak annyit lehet látni, hogy van egy központi rész ami teljesen el van zárva a külvilágtól hiszen nincs kijárata a határzónára!

- Ez miért olyan nagy probléma?

- Ezesetben ez a NUTS2-es régió elesik azoktól a lehetőségektől, amiket egy Európai Területi Társulás (ETT) esetén megpályázhatna. Ebben a Központi Régióban termelődik meg a nemzeti jövedelem jó hányada, de ahelyett, hogy ezt támogatták volna a kormányok inkább lezáták azt a kiskaput is amivel a Székelyföld NUTS2-es Régió felzárkózhatott volna.

- Ez a székelylakta területek visszafogása lenne?

- Mindenképpen, hiszen az anyaországi cégek eképpen kénytelenek a fővárosba vagy a Szorványba vinni a képviseleteiket, központjaikat sőt sok esetben a telephelyeiket is. Igy a helyi adóktól is elesne ez a térség és a munkavállalók számára is csökkennek a lehetőségek. Nem csökken a munkanélküliség és eleve adott a ki-vagy elvándorlás és nemcsak a fiatal munkavállalók körében.

- Nemsokára megrendezésre kerül egy olyan konferencia ahol a Székelyföld fejlesztési lehetőségeivel foglalkoznak majd.

- Igen hallottam róla, de aránylag későn indult el a dolog. Ugyanakkor nem minden szakember akarnak meghívni...Legalábbis nem nagyon széles skála van megszóllítva. A szakembereket meg kéne becsülni vagy legalábbis meg kéne hallgatni.

- Nem kapott meghívást a polgári vonal?

- Nem erről van szó, hiszen a vidék-, vagy területfejlesztés nem lehet valamelyik politikai alakulat aduja. A helyzet sokkal egyszerűbb, ha a szakembereknek adnak lehetőséget, szabad kezet. 

- Nem az lenne fontos, hogy közösen tervezzük meg a népközösségünk jövőjét?

- A NUTS2-es Régió az amivel érdemes lenne többet foglalkozni, hiszen azt az EU-s normák meghatározták és amelyik ide s tova több évtizedes múltra tekint vissza. Igy az alkalmazását nem igen lehetne megvétózni a többségiek részéről sem. Itt az extrarégiós lehetőséggel is lehetne élni a szakemberekeinknek, amikor is a Székelyföld NUTS2-es Régió kialakitásáról tárgyalnak. A 2013-as NUTS felosztásból - amit a táblázatunk is mutat - az is kiderülhet, hogy az új fejlesztési miniszter sem akart valamit is mozdítani és a Dragnea úr által beépített minisztériumi szakemberek továbbra is csak arra koncentráltak, koncentrálnak, hogy csak olyan fejlesztésekre öszpontosítsanak amivel nem nagyon változna a mostani felállás. A szakértői kormánynak sem sikerült sok mindent felmutatni és az EU-s pénzalapokbók eddig alig tudtak valamit is lehívni. Már az a tény, hogy a gazdáknak is csak most az év végén akarnak valamicskét is leosztani, inkább csak a választási kampánycélokat lehet felfedezni...

- Eddig inkább csak Önöktől lehetett hallani a NUTS2-es Székelyföldi Régiós megoldásról a többi politikai alakulat inkább a saját útját járná miért van ez igy?

- Nos itt meg kell cáfolnom ezt az álláspontot, hiszen már a tavalyi év folyamán is ez a NUT2-es régiós megoldás éppen a volt országgyűlési elnöknő részéről volt hangoztatva, aminek mi is örültünk és csak a többi alakulat vezetői részéről van egyfajta tartózkodás! Annak ellenére, hogy a többségiek részéről több olyan ellenvetés is elhangzott, ami azt jelzi, hogy nem gondolják komolyan sem a gyulafehérvári sem pedig a nemzetközi egyezményekben foglaltakat, de az EU-s normákat már 1997.ben aláírták és most csak alkalmazni kellene! Lásd 2014 decemberéig lehetett volna sz új statisztikai területfelosztást bejelenteni, de akkor nagyon hamisan a Dragnea úr által vezetett minsiztérium ezt elfelejtette. Mint ahogy azt is hogy létezik az extrarégiós megoldás ami által új területi csoportosulások hozhatók létre a hétéves terv akármelyik évében! 

- Mégis hogyan kellene ezt a fajta megoldást elfogadtatni a többségiekkel?

- Nos ez lenne a politikai vezetőink dolga. Szerintem az aláírásgyűjtés az egyik olyan lehetőség amire az EU-s vezetők is odafigyelnének sőt melléállhatnak.

- Ön továbbra is bizakodik,miért?

- Igen továbbra is hiszem, hogy ezzel a lehetőséggel sok minden olyan dolog elcsitul ami eddig a többségiek részéről érződött! Na és a többi politikai vezető számára is elfogadható lenne hogy nem emlitsem, hogy ez egy kötelző EU-s norma alkalmazását jelenti!

- Köszönöm a beszélgetést

- Én köszönöm a lehetőséget

lejegyezte Zöld Sára, EP
Hasonló cikkek:
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/10/nuts-rol-megegyszer-illetve-az-azt.html
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/10/europaban-leteznek-nuts-2-kategorias.html
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/09/a-bizottsag-jelentese-az-europai.html
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/09/nuts-vagy-nem-nuts.html
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/06/cifra-kalotaszeg-egyik-gyongyszeme.html