Ez alkalommal a Szék községi polgári alakulat elnökségének a jókivánságával kivánunk az olvasóinknak Áldott, Békés és Boldog Húsvéti Ünnepeket !
2018. március 29., csütörtök
2018. március 28., szerda
Megbukott az autonómiatervezet a parlament kisebbségügyi bizottságában
2018. március 27., MTI
A képviselőház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága is negatívan véleményezte kedden a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő tavaly decemberben egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban.
A múlt héten a közigazgatási szakbizottság is elutasításra javasolta a képviselőház plénumának a tervezetet. Kedden az emberi jogi bizottság alig húszperces ülésén is - az előterjesztő meghívottjaként - jelen volt és szót kapott Izsák Balázs, az SZNT elnöke, aki cáfolta azt a vádat, miszerint a törvénytervezet etnikai alapú autonómiára vonatkozna.
Meghalt az egyik leggazdagabb magyar üzletember
2018. március 27., MTI
Fotó: MTI
Életének 75. évében elhunyt Demján Sándor üzletember - közölte a Gránit Pólus az MTI-vel kedden.
Demján Sándor a Gránit Pólus Csoport alapító elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke volt.
Demján Sándor 1943. május 14-én született Börvelyen. Szakmai karrierjét 1965-ben, a Fejér Megyei ÁFÉSZ-nél kezdte. Pályája során számos cég létrehozásánál bábáskodott: 1973-ban ő indította a Skála áruházláncot, 1986-ban megalapította a Magyar Hitelbankot. Nevéhez fűződik a Gránit Pólus Csoport, a Gránit Bank, a TriGránit Csoport megalapítása.
Nagyvállalkozóként feladatának tekintette a kultúra támogatását, 2003-ban létrehozta a Prima Primissima Díjat.
Budapest városfejlesztésében betöltött kiemelkedő munkásságáért 2003 óta Budapest Díszpolgára. A hazai kultúráért, valamint a rászorulók felkarolásának érdekében végzett munkájának eredményeként az Emberi Méltóságért kitüntetésben részesült. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét.
Demján Sándort március 26-án, hétfőn érte a halál, temetésével kapcsolatban később intézkednek.
2018. március 27., kedd
Németországban tüntették ki Klaus Iohannis államelnököt
2018-03-27
Franz Josef Strauss díjjal tünteti ki egy németországi alapítvány Klaus Iohannis román államelnököt, a demokrácia megerősítéséért és Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának érdekében végzett munkájáért — írja az Agerpres.
Az Angela Merkel által vezetett kereszténydemokrata párttal (CDU) közreműködő Hanns Seidel alapítvány leszögezte, a díjat június 2-án, egy Münchenben szervezett ünnepségen adják át az államfőnek. A díjjal 10.000 eurós pénzjutalom is jár. A díj Franz Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió (CSU) karizmatikus vezetőjének nevét viseli, aki, akinek idején pártja a CDU bajor politikai partnere lett. Strauss 1988-ban bekövetkezett haláláig, 27 éven keresztül vezette a pártot. A díjat a rendkívüli politikai, piacgazdasági, társadalmi, művészeti és kulturális megvalósításokért, a demokratikus gondolkodás terjesztéséért ítélik oda. A díjat többek között Helmut Kohl német kancellár, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és Jean-Claude Juncker EB-elnök is megkapta. A díj elismeri Klaus Iohannis érdemeit a korrupcióellenes harcban, az igazságügyi törvények reformjának megvalósításában, a jogállamiság megerősítésében és a demokratikus folyamatok javításában, tájékoztat a dpa.
Megnyílt a tavaszi vásár
2018-03-27
Kedden megnyílt az Aranykapu Kulturális Egyesület hagyományos tavaszi vására, amelyet idén 13. alkalommal rendez meg az egyesület. A szatmárnémeti Coposu sétányon nyolc standon számos kézműves rakta ki portékáit, elsősorban tavaszi, főleg húsvéti különlegességeket.
Nezezon Enikő, az egyesület elnöke szerkesztőségünknek elmondta, a helyi kézművesek mellett Szilágy és Bihar megyei árusok is részt vesznek a vásáron, így idén még választékosabb és színesebb kínálatra lehet számítani. A vásárlók megtekinthetik a szatmári kézművesek közül egy díszüvegező mester munkáit, aki gyönyörű szép festett üvegtárgyakat kínálva várja az érdeklődőket, a bőrdíszműves mester termékeit, aki szíjakat, pénztárcákat, tarsolyokat és más hasznos, minőségi bőrholmikat rakott ki asztalára. Egy másik standon textíliák és varratosok, szomszédságában pedig süthető gyurmából készült színes, tavaszi ékszerek gyönyörködtetik a szemet.
Az egyesület szabója bocskai mintás termékekkel várja az érdeklődőket, míg a következő standon nagyon szép tavaszi és húsvéti kézműves dekorációkra bukkanhatnak a nézelődők. Akik szörpöket és lekvárokat szeretnének vásárolni, szintén egy helyi termelő standjáról válogathatnak, viszont akik valamilyen méhészeti terméket vinnének a családi asztalra, az érmelléki gazdák termékeiből válogathatnak, ahogyan azok is, akik valamilyen hidegen préselt olajat vásárolnának. Szilágy megyéből Csibi Csaba fazekasmester érkezett, akinek igényes festett kerámiamunkáira vélhetően ezúttal is nagy lesz az igény. Ugyanakkor Hargita megyéből, Korondról is érkeztek árusok, akik fonott kosarakat és egyéb fából készült termékeket kínálnak a kézművesek szomszédságában. Az egyesület standjai jövő péntekig várják az érdeklődőket, egy háromnapos szünettel megszakítva a vásárt, a hétvégi húsvéti ünnep idejére.
Benkő Erika: Romániának előbb utóbb foglalkoznia kell a székelyek autonómiaigényével
Március 27-én, kedden tárgyalta a Képviselőház emberjogi bizottsága a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. Benkő Erika, az emberjogi bizottság tagja a tervezet mellett érvelve elmondta, a 21-dik században Székelyföld javasolt autonómiája három egyszerű és könnyen érthető dolgot jelent: valós decentralizációt, széleskörű pénzügyi autonómiát és a magyar nyelnek a román mellett hivatalos regionális nyelvként való elfogadását Székelyföldön.
A regionalizmus szociológiai, gazdasági és politikai valóság a 21. század Európájában, és ezzel előbb utóbb Romániának is szembesülnie kell. Még akkor is, ha Székelyföld autonómia statútuma elbukik a parlament plénumában, mindenképpen eljön majd az idő, amikor érdemben kell foglalkozni a székelyek autonómiaigényével. – mondta Benkő Erika.
„A valós decentralizáció a döntéseket közel hozza a polgárokhoz. Számos olyan kérdés van, amelyekről helyi szinten kell dönteni a hatékonyság érdekében, és nem Bukarestben, szem előtt tartva a helyi érdekeket. Az autonómia ugyanakkor azt is jelenti, hogy a helyi adók túlnyomó része a régióban maradna, azokat pedig helyi projektek és befektetések megvalósítására fordíthatnák a hatóságok” – fogalmazott a képviselő, hozzátéve, mindez kívánatos az ország összes megyéje számára.
Benkő Erika szerint egyetlen dolog, amiben Székelyföld különbözne a többi régiótól, az a magyar nyelvnek második hivatalos regionális nyelvként való bevezetése lenne a román nyelv mellett. Tekintettel arra, hogy a magyar nyelv de facto a régió egyik nyelve, Benkő szerint semmi rendkívüli nincsen ebben a javaslatban, egy de facto helyzet de iure jogi helyzetté változna.
Benkő hangsúlyozta, tudatában vannak annak, hogy számos félelem él az autonómia kapcsán a román közösség tagjaiban, de kiemelte, hogy meggyőződése szerint ezek az aggodalmak megalapozatlanok.
„Székelyföld autonómiája csakis párbeszéd, társadalmi és politikai konszenzus útján jöhet létre, és létrejötte esetén nyilvánvalóan Románia szerves része marad, fel sem merül a szecesszió gondolata. Tény, hogy a regionalizmus szociológiai, gazdasági és politikai valóság a 21. század Európájában, és ezzel előbb utóbb Romániának is szembesülnie kell. Még akkor is, ha Székelyföld autonómia statútuma elbukik a parlament plénumában, mindenképpen eljön majd az idő, amikor a román államnak érdemben kell foglalkoznia a székelyek autonómiaigényével.” tette hozzá a képviselő. (közlemény)
2018. március 26., hétfő
Kolozsvári magyarokkal riogat Gyurcsány Ferenc pártja
2018. március 26., Maszol/MTI
Kolozsváron mindenki elmegy szavazni a Fideszre címmel jelent meg videó Gyurcsány Ferenc volt magyarországi miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke Facebook-oldalán. Gyurcsány Ferenc hétfőn elmondta, nem gyűlöletet akartak kelteni, a videót helyénvalónak tartja.
A felvételen kolozsvári magyarokat kérdeznek arról, hogy részt vesznek-e a magyarországi választáson. A kitakart arcú és eltorzított hangú megszólalók arról beszélnek, hogy elmennek szavazni, Orbán Viktorra és a Fideszre adva a voksukat.
Gyurcsány Ferenc korábban Tamás Sándort, Kovászna megye tanácsának elnökét használta fel arra, hogy szavazótáborát riogassa, de telefonos kampányt is indított a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
A DK kampányai nem biztos, hogy hatékonyak, legalábbis Székely István Gergő szerint. A politológus a Maszolnak adott interjújában nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túli magyarok szavazati jogával a többség nem ért egyet Magyarországon, de Gyurcsány Ferenc megnyilvánulásai miatt akár nőhet is az elfogadottsága.
2018. március 25., vasárnap
Mire való a helyi pénz? Három jó példa!
A Helyi Pénzek Szövetségének elnöke szerint a helyi fizetőeszköz szabadságot ad, hiszen a kibocsátók a közösség igényei szerint maguk alakíthatják a pénzek rendszerét, a felhasználók pedig szabadon dönthetnek a csatlakozásról. A papíralapú helyi fizetőeszközök kibocsátása csak az első lépés, a következő az lehet, hogy például bankkártyán is használható legyen a már létező soproni kékfrank, a balatoni és a bocskai korona vagy létrehozandó számos társuk. Ennek példái már világszerte vannak, a terület hazai szabályozása azonban jelenleg hiányzik - jelezte a témában rendezett pénteki soproni fórumon az egy hónappal ezelőtt megalapított szövetség elnöke, Varga István.
Jelenleg három helyi pénz van forgalomban Magyarországon: a soproni kékfrank 2010 májusában indult, tavaly pedig a balatoni korona és a bocskai korona.
Ezek a jogilag utalványnak számító készpénz-helyettesítő fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket: az akcióhoz csatlakozó helyi vállalkozások termékeiért és szolgáltatásiért lehet fizetni velük, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem engedélykötelesek.
A helyi pénzek általában a helyi önkormányzatok, területfejlesztési szervezetek és valamely pénzintézet együttműködésével kerülnek forgalomba.
A kibocsátók célja jellemzően a helyi pénzforgalom felgyorsítása, a tőke helyben tartása, emellett a fizetőeszköz egyfajta turisztikai attrakcióvá is válhat.
Varga István szerint a különféle helyi szisztémák nem versenytársai egymásnak, ha pedig megerősödnek ezek a hálózatok, nagyon jelentős hatást gyakorolhatnak a hazai pénzrendszerre. Különösen azért, mert a tapasztalatok szerint a helyi pénzt használók a nemzeti valutát is új szemlélettel kezelik - tette hozzá.
Perkovátz Tamás, az első hazai rendszer, a soproni kékfrank beindítását menedzselő Ha-MI Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke elmondta: amikor három és fél éve foglalkozni kezdtek a gondolattal, még abból indultak ki, hogy a helyi pénz segíthet a gazdasági-pénzügyi problémák orvoslásában.
Ma viszont azt gondolják, hogy ennél is fontosabb humán erőket megmozgató, közösségszervező szerepe. Leitold László, az egy éve indult, Veszprém központú Balatoni Korona Zrt. vezetője arról számolt be, hogy a 200 elfogadóhellyel, 20 millió forintnyi utalvánnyal működő rendszer célja most az, hogy önkormányzatokat, cégeket vonjanak be, meggyőzve őket arról, hogy munkatársaik egyes juttatásait - például a cafeteriát - helyi pénzben adják.
Horváth Tibor, a Bocskai Korona Program vezetője ismertette: ők a hajdúnánási helyi pénz kibocsátásába - ellentétben a két másik rendszerrel - bankháttér nélkül, a 17 ezres város vezetésének teljes támogatásával fogtak bele.
Alig egy év múltán azt tapasztalják, hogy 30 millió forintnyi bocskai korona van forgalomban, és egyre több helyi vállalkozás fogadja el a helyi fizetőeszközt, illetve hoznak helybe szolgáltatásokat a korona által élénkített keresletre alapozva - emelte ki.
Majdnem 400 000 külhoni magyar regisztrált a magyarországi választásokra
Összesen 378 622 magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár regisztrált a szombat 17 órás határidőig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adatai szerint.
Az április 8-ai országgyűlési választáson a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok csak akkor vehetnek részt, ha szombat 16 óráig kérték regisztrációjukat a Nemzeti Választási Irodánál.
Az NVI vasárnapi adatai szerint 378 622 választópolgár regisztrált, ebből 50 014-en jelezték, hogy a szavazási levélcsomagot személyesen szeretnék átvenni a kijelölt külképviseletek egyikén, 328 608-an pedig azt kérték, az NVI levélben juttassa el nekik a szavazási levélcsomagot. Az utolsó két napban mintegy háromezren regisztráltak.
Az NVI e héten kezdte postázni a szavazási levélcsomagokat. Azok a választópolgárok, akik a levélcsomag személyes átvételét kérték, hétfőtől vehetik át azokat a tizenkét kijelölt külképviselet egyikén. A levélben szavazók csak országos pártlistára szavazhatnak.
[Forrás: MTI]
Kövér László levélben méltatta az MPP-t a párt tizedik „születésnapján”
A Magyar Polgári Párt (MPP) a választás szabadságának jegyében úgy teremtette újra a politikai verseny és együttműködés kultúráját az erdélyi magyar politikában, hogy az nemcsak a magyar érdekek érvényesítését, hanem a magyarok közötti békességet is megerősítette – írta Kövér László házelnök az MPP tízedik születésnapját köszöntő levelében.
Az őshonos nemzeti közösségek jogvédelméről szóló konferenciával és gálaesttel ünnepelte bejegyzésének tizedik évfordulóját a Magyar Polgári Párt (MPP) szombaton Marosvásárhelyen.
A rendezvényen Biró Zsolt pártelnök átadta az MPP által alapított Wass-Akarat díjat Szász Jenőnek, a párt első elnökének. A kitüntetést idén azok a délelőtti konferenciára meghívott jelentéstevők is megkapták – Hoffmann Rózsa, Kalmár Ferenc és Csáky Pál – akik munkájukkal európai szintű hivatkozási alapot teremtettek az őshonos nemzeti közösségek jogvédelméhez.
A „Nemzetek szabadsága, Európa biztonsága” című konferenciáról nyilatkozva Biró Zsolt rámutatott: fontos nemzetközi szinten is tudatosítani az erdélyi magyarság problémáit, meg kell teremteni az erdélyi magyar „diplomáciát”, és szövetségeseket is kell találni az európai nagypolitikában.
Az MPP-t levélben köszöntötte Kövér László, a budapesti Országgyűlés elnöke, aki 2011-től a párt tiszteletbeli elnöke. Kövér szerint az MPP a választás szabadságának jegyében úgy teremtette újra a politikai verseny és együttműködés kultúráját az erdélyi magyar politikában, hogy az nemcsak a magyar érdekek érvényesítését, hanem a magyarok közötti békességet is megerősítette.
Felidézte, hogy két Kárpát-medencei magyar pártnak is évfordulója van: 1988 márciusában született az idén 30 esztendős Fidesz, és 2008 márciusában jegyezték be a 10 esztendős Magyar Polgári Pártot.
„Mi az összeomló magyarországi kommunizmus romjai alól menekítettük a magyar jövőt, ti a tomboló romániai posztkommunizmus idején csiholtatok új esélyt a jövőnek Székelyföldön és Erdélyben” – folytatta a párhuzamot a házelnök, aki szerint mindkét párt a nemzetileg öntudatos és elkötelezetten demokrata Kárpát-medencei magyar közösségnek köszönheti politikai létét.
Az MPP mintegy 60 erdélyi település közéletében van jelen több mint kétszáz választott tisztségviselővel, a párt két jelöltje – Biró Zsolt pártelnök és Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki vezetője – pedig az RMDSZ listáján szerzett parlamenti képviselői mandátumot.
[Forrás: MTI]
Letöltendő börtönbüntetésre ítélték Horváth Annát
2018. március 23.
Péntek reggel, zárt ajtók mögött kihirdették az alapfokú ítéletet Horváth Anna volt alpolgármester perében. Letöltendő börtönbüntetésre ítélték pénteken Horváth Annát, Kolozsvár volt alpolgármesterét. Az alapfokon meghozott ítélet szerint Horváth Anna 2 év 8 hónap letöltendő, Fodor Zsolt 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Mit tartalmaz Horváth Anna vádirata? Itt elolvashatja! Az ítéletet pénteken reggel, zárt ajtók mögött hirdették ki. Horváth Anna is utólag, telefonon értesült a döntésről, bár a helyszínen tartózkodott. A döntés kihirdetése kapcsán azt nyilatkozta, hogy nem számított erre, és "aki kihirdette, vállalhatta volna nyilvánosan az ítéletet". Azt is elmondta, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen. Horváth Anna nyilatkozata a döntést követően: "Itt vagyok. Ha újra kezdeném, ugyanazzal a töretlen hittel tenném! Hazudnék, ha azt mondanám, hogy meglepett a mai döntés. A hozzám közelállók tudják, igyekeztem minden lehetőségre felkészülni. Nem azért, mert bármi törvénytelent tettem volna, hanem azért mert az elmúlt 526 napban saját bőrömön tapasztaltam, hogy Románia szekusállam. Mielőtt a döntésről beszélnék, hadd vázoljam fel a mai körülményeket. Ezek magukért beszélnek. A harmadjára elnapolt, péntek 8.30 órára tervezett nyilvános ítéletet fél órával előtte, 8 órakor zárt ajtók mögött hirdették ki. Hogy embertelen-e, ami ma történt, hogy aki ítéletet hirdetett, az nem vállalta nyilvánosan az ítéletet: azt döntse el mindenki. Ez a döntés, sajnos, minden kétséget kizárva megmutatja, ha a szekusállam helyi potentátjai 2 évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy Kolozsvár magyar alpolgármesterét nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánítják és el fogják távolítani, az őt támogatókat pedig megleckéztetik, akkor ennek mindent alá tudnak rendelni. Akik mégis próbálják a mai döntést a jogállam szabályai mentén értelmezni, azoknak üzenem: ne fáradjanak! Romániában nem leépülőben van a jogállam, hanem nincs. Megszűnt létezni. Ha drámaíró lennék, az RMDSZ centenáriumi évre tervezett drámapályázatára biztos megpróbálnám Kafka „A per” című abszurd drámáját überelni, de drámaíró nem vagyok. Politikus vagyok és jogász. Ezért az igazságügyi reform és a már egyharmadában alkotmányellenesnek minősített BTK. módosítása ellen háborgóknak tudom üzenni: nagy-nagy odafigyeléssel tanulmányozzák ezt az ügyet! Ne csússzon senki át könnyed kézlegyintéssel a részletek felett, ne áltassa magát, mert ami ebben a „doszárban” most megtörténhet, az nemcsak politikusokkal, hanem bárkivel bármikor megtörténhet, ha az éppen aktuális államrezon útját keresztezi üzletemberként vagy egyszerűen csak véleményformálóként, közösségi emberként. Mindazoknak a barátoknak, ismerősöknek, és annak a sok-sok – ismeretlenül is – mellettem kiálló embernek, akinek nemcsak a hite nem rendült meg tisztességemben, de minden egyes nap biztattak, velem voltak: szívből köszönöm. Gondolataik nem voltak hiábavalók: hiszen erőt adtak. Itt vagyok, és ha újra kellene kezdjem, ugyanazzal a kezdeti töretlen hittel tenném. Mert meggyőződésem, hogy nekünk csak így szabad, csak így érdemes a közért dolgozni: tisztességgel, elkötelezetten, odaadással. Az elkövetkező napokba erőt gyűjtök, és tovább folytatjuk a harcot Fodor Zsolttal, akinek igazságunk melletti karakán, megingathatatlan kiállása előtt – most már nyilvánosan is – őszinte tisztelettel hajtok fejet. Élni fogok, élni fogunk a fellebbviteli jogunkkal. A per ezt követően a bukaresti Legfelső Bíróságra kerül." Kelemen Hunor: az elmúlt 526 napban karaktergyilkosság történt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Facebookon reagált a mai bírósági döntésre: „Horváth Anna ügyében mondvacsinált bizonyítékokra alapozta a vádat az ügyészség, a bíróság jogszerűtlenül járt el, többszörösen nem tartotta be az eljárási elveket, procedúrákat" - írja. A teljes bejegyzés itt olvasható. Csoma Botond: sokkolt ez az ítélet! "Sokkolt ez az ítélet. Több tárgyaláson is részt vettem, a vád egyetlen tanúja sem vallott Horváth Anna ellen. Emellett a titkosszolgálat által készített felvételen is nagyon rosszul lehetett hallani a beszélgetéseket. Továbbra is hiszek Horváth Anna ártatlanságában" - reagált a Transindex megkeresésére Csomat Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. "Ezt döntést nagyon furcsának tartom. Az egyik tárgyaláson az egyik barátom, aki nem ismerte annyira a jogi procedúrát, megkérdezte, hogy most a védelem tanúit hallgatják ki? Miközben éppen a vád tanúit hallgatták meg" - mondta még el Csoma. ----------------------- Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel vádolta az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), amely hivatalból indította el az eljárást. Egy titkosszolgálati lehallgatásra alapozva a DNA Kolozs Területi Szolgálatának ügyészei 2016 októberében emeltek vádat Kolozsvár korábbi alpolgármestere ellen, a pere pedig hosszas huzavona és halasztgatás után tavaly tavasszal kezdődött el. A DNA vádiratában bűntársként tüntették fel Fodor Zsolt kolozsvári üzletembert, akit befolyás vásárlással és pénzmosással vádolnak. Több (itt és itt is ilyenről számoltunk be) abszúrdba hajló tanúmeghallgatás után megpróbálták a legfőbb bizonyítéknak számító titkosszolgálati hangfelvételeket is bemutatni a bíróságon, de nem nagyon jött össze, mert nem lehetett tisztán hallani a beszélgetést. Végül új fordítást kértek, amit a kijelölt fordító kihagyásokkal el is végzett. Az először március másodikára kitűzött ítélethirdetést egy procedurális hiba miatt is halasztották el, a bíró ugyanis egy korábbi tárgyaláson elmulasztotta feltenni azt a kötelező kérdést a vádlottaknak, hogy elítélésük esetén vállalnak-e közérdekű munkát. Fodor Zsolt a legutóbbi, március 8-án tartott tárgyláson igennel válaszolt, Horváth Anna viszont a bíró meglepetésére nemmel. Akkor Horváth így magyarázta döntését az őt kérdező újságíróknak: “Egy laikus számára ez banális és ártatlannak tűnő kérdés, de tudni kell azt, hogy ez kötelező velejárója a felfüggesztett börtönbüntetésnek. Ezt a kérdést arra az esetre teszik fel, hogy amennyiben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélnek, hajlandó vagy-e bevállalni ezt, és minden vádlottól meg szokták ezt kérdezni az utolsó tárgyalási napon. Számomra annál nehezebb volt ezt a kérdést megválaszolni, hogy nem egy szokványos procedurális kérdésnek tűnt, hanem két hét bírói mérlegelés után került sor a feltevésére.”
2018. március 23., péntek
Románia lesz jövőre a helyhatóságok csúcstalálkozójának házigazdája
Ferenczi Arnold 2018. március 23.,
Romániában szervezik meg 2019-ben az európai helyi és regionális hatóságok csúcstalálkozóját, tájékoztatott az Eurorégiók Bizottságának 128. Közgyűlésén részt vett Gheorghe Falcă aradi polgármester Brüsszelből.
„Sikert könyvelhet el ebből a szempontból a romániai küldöttség, tekintve, hogy komoly a versengés, mert olyan országokról beszélünk, mint Ausztria, Bulgária vagy Finnország. A gyűlés kétévente kerül megrendezésre, a legutóbbit a szlovák fővárosban, Pozsonyban tartották” – nyilatkozta a polgármester. Hozzátette: a találkozón jelen lévő hazai politikusok is véleményt nyilvánítottak a témával kapcsolatban. „Ilyen esetben egységesnek kell lennie a képviseletnek, függetlenül attól, hogy mások az érdekek vagy különböző pártokat képviselünk – ha nemzeti érdekről van szó, akkor annak elsőbbséget kell élveznie Egyesítettük erőinket, elmondtuk szándékainkat és örömmel fogadtuk a jó hírt. Szerintem ez példa lehetne mindazoknak, akik Romániát képviselik a belga fővárosban, az ország a mindnyájunké és a jövőre kell összpontosítanunk.” – mondta Gheorghe Falcă.
A rangos csúcstalálkozót Bukarestben szervezik meg jövő év márciusának közepén.
Elkezdődött az intézményes párbeszéd a székelység és a román állam között!
március 23, 2018
2018. március 20-án Kulcsár-Terza József képviselő meghívására a Román Parlament Közigazgatási Bizottsága meghallgatta a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Izsák Balázst, aki a napirenden lévő Székelyföld Autonómiastatútumának legfontosabb jellemzőit ismertette. A szakbizottsági ülésen támogatóan nyilatkozott a két RMDSZ-képviselő, elhangzott néhány ellenvélemény, majd a bizottság elnöke, Florin-Claudiu Roman pár mondatban ismertette a Törvényhozási Tanács negatív véleményezését, és ennek szellemében javasolta a tervezet elutasítást. Emlékeztetünk arra, hogy 2004-ben, az autonómiastatútum első benyújtásakor elutasították a Székely Nemzeti Tanács akkori elnökének, dr. Csapó I. Józsefnek a meghallgatását.
Összegezve a történteket, megállapítható, két érvrendszer, két mentalitás, két jövőkép áll szemben egymással: a székely közösségé és a román államé. Az előzőt Székelyföld Autonómiastatútuma, a Székely Szabadság Napi tüntetés kiáltványa, valamint a Székely Nemzeti Tanács elnöke által a szakbizottság elnökének írásban is benyújtott érvelése jeleníti meg, míg az utóbbit a Törvényhozási Tanács véleményezése. Megállapítjuk, hogy ezzel elkezdődött az intézményes párbeszéd a székelység autonómiájának közképviselete és a román állam között! A további feladat – amelyben szakemberek, politikai elemzők, jogászok támogatását is várjuk – a szemben álló érvek részletes kibontása, elemzése.
Cáfolni kell például az „etnikai alapú autonómia” minősítést, amelyet épp azért épített be a törvényhozási tanács a véleményezésbe, hogy hangulatot keltsen a képviselőházban a törvénytervezettel szemben, holott a tervezet jogalanya maga Székelyföld és annak haszonélvezője: a régió összes lakója. Valótlan az a Törvényhozási Tanács által sugallt gondolat, hogy a Székelyföldön élő románokat az autonómia hátrányos helyzetbe hozná, vagy kiszorítaná őket a közhatalom gyakorlásából. Ezek a hamis érvek megcáfolhatóak, és ebben már van tapasztalatunk.
Sikerült elérni, hogy a mostani véleményezésből töröljék azt a korábbi állítást, amely az Európa Tanács 1201/2003. számú ajánlását épp az autonómia ellen próbálta fölhasználni. Ezzel kapcsolatban felidézzük, hogy 2012. december 17-én a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs a bukaresti ügyészségen bűnvádi eljárást indított a törvényhozási tanács elnöke, Dragoș Iliescu ellen okirat-hamisításért, mivel az Európa Tanács ajánlásának 12. szakaszát önkényesen megváltoztatta, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, az Európa Tanács nem támogatja a kollektív jogokat. Jóllehet az ügyészség elutasította a keresetet, a jelenlegi véleményezés – amely majdnem teljes mértékben egyezik a Törvényhozási Tanács által 2005-ben kiadott véleményezéssel – már nem tartalmazza az 1201/2003. számú ajánlás 12. cikkelyének hamisított fordítását és valótlan értelmezését.
A Székely Nemzeti Tanács kész arra, hogy más szakbizottságok előtt is fenntartsa a törvénytervezetet, amennyiben erre lehetőséget kap.
(közlemény)
A sváb deportálás borzalmai és következményei
2018-03-21
A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége szervez konferenciát a Károlyi-kastélyban szombaton 17 órától kezdődően. Az esemény egyik előadója Kun Miklós történész. A konferencia címe: Magyarországi németek elhurcolása és elűzése szovjet típusú táborokba.
A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége a lányoknak, asszonyoknak és civil szervezeteknek egy olyan együttműködése, amely a természetes női ideált képviselve elősegíti a nőknek a családban, a munkában és a közéletben való kiteljesítését.
„A millennium évében, 2000-ben alakult ernyőszervezet vagyunk. Számos polgári és keresztény értékrendű, női vagy nőket segítő civil szervezetet képviselve vagyunk jelen a közéletben. Budavári székházunk a közösségteremtés, hálózatépítés kiváló színhelye, ahol szakmai konferenciákat, kulturális eseményeket, előadóesteket rendezünk. A személyes találkozások alkalmával megismerjük egymás életét, örömeit-gondjait, és igyekszünk erősíteni azokat a szálakat, amelyek kultúránk, történelmünk és mindennapjaink révén is összekapcsolnak bennünket. Fontosnak tartjuk a nők egészséges önbizalmának erősítését, hiszen a családban megtanuljuk kitűnően megszervezni az életet, konfliktusmegoldó készséget fejlesztünk ki, melyet aztán nagyszerűen kamatoztathatunk a munkaerőpiacon. Működésünk egyik kulcsfontosságú eleme a szemléletformálás. Arra törekszünk, hogy a női szempontok megjelenjenek a közgondolkodásban és erősödjön a nők közéleti szerepvállalása” — olvasható az asszonyszövetség hivatalos oldalán.
Az asszonyszövetség szervezésében egy igen érdekesnek mondható konferenciát tartanak Nagykárolyban a Károlyi-kastélyban, szombaton 17 órától kezdődően. Szőnyi Kinga, az asszonyszövetség elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy nagyon várják már a nagykárolyi konferenciát, mely egy sorozat méltó befejezésének ígérkezik. Az előadássorozat címe a Magyarországi németek elhurcolása és elűzése szovjet típusú táborokba.
„Szoros kapcsolatban áll szövetségünk határon túli civil szervezetekkel, így a Vitézi Renddel is, s a Nagykárolyi Székkapitánysággal együttműködve szervezzük ezt a szombati alkalmat is. Tavaly szerettünk volna erre sort keríteni, azonban tőlünk független okok miatt akkor ez nem valósult meg. Most viszont jónak érezzük az időzítést, hiszen a böjti időszak megélésének, a belsőnkre fordított időnek egy fontos rendezvénye lesz ez, s úgy gondolom, kiemelt helyet kap az asszonyszövetségünk rendezvényei sorában is. Egy mérki tagtársunk, Szabóné Rost Mária javasolta a konferencia helyszíneként Nagykárolyt, s vele már több alkalommal is dolgoztunk együtt. A konferencia előadóinak sorában ott lesz Friedrich Anna író, újságíró, pszichológus, aki a Trauma több generációnak című előadásával érkezik. Ő nem csak a témában írott könyve kapcsán, hanem inkább egy pszichológiai előadás során fogja megvilágítani azt, hogy milyen trauma érte az otthon maradottakat. Őt követi Kun Miklós, Széchenyi-díjas történész előadása, A szovjet németek fátuma (1930/1940-es évek) címmel. A harmadik előadónk Márkus Beáta történész, PHD-hallgató, aki a Magyarországi német női sorsok a Szovjetunióba hurcolás árnyékában címmel tart előadást. A rendezvény fővédnöke Cseresnyésné Kiss Magdolna kuratóriumi elnök, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk Alapítvány részéről” — mondta Szőnyi Kinga.
„Mi női, családi szervezetekkel állunk kapcsolatban és szövetségünk alapküldetése a nők segítése mindenféle területen, legyen szó oktatásról, felvilágosításról, ezért a tragikus eseményeket konferenciák révén próbáljuk eljuttatni az emberekhez, szakemberek tolmácsolásában. Megpróbáljuk bemutatni, hogy hogyan tudtak megbirkózni az egyedül otthon maradt nők, azzal a feladattal, amit a család ellátása, a gazdaság rendben tartása és ennek minden gondjának ellátása jelentett. Hiszen mivel a férjét, fiát elvitték, ő lett a családfő. Remélhetőleg az előadók be fogják mutatni azokat a fiatal lánysorosokat, akiket erőszakos cselekmények értek, s legfőképpen azt, hogyan tudták ezek a nők túltenni magukat az átélt borzalmakon. Nővé válva hogyan tudott ezen túllépve anyává válni, családot alapítani. Nagyon sok fontos, eddig kevésszer kimondott történet van, melyeknek nyilvánosságot kell kapniuk, hiszen erről is beszélnünk kell. Remélem, hogy erre is nagyon jó apropó lesz a szombati nagykárolyi alkalom. Az eseményre nagy szeretettel várjuk az érdeklődőket, akár azokat, akiknek a családja átélte a deportálás borzalmait, de azokat is, akik szeretnének többet hallani minderről. Az előadásokat követően remélhetőleg több beszélgetés is kialakul a témához kapcsolódva” — fejtette ki Szőnyi Kinga.
Tőtős Tímea
EPP - FIDESZ - RMDSZ - MPP Közös frakcióülés Brüsszelben.
Antonio López-Istúriz White, az Európai Néppárt főtitkára, Gál Kinga és Szájer József, Fidesz-KDNP EP képviselők részvételével tartonttunk közös frakcióülést.
Fontosnak tartottam felhívni Antonio López-Istúriz főtitkár úr figyelmét, hogy a Magyar Polgári Párt az erdélyi jobboldali keresztény-demokrata, polgári értékrend mentén elkötelezett szavazókat tömörítő alakulat. Elmondtam, hogy sokszor épp olyan értetlenül szemléltük RMDSZ-es barátaink bukaresti politikáját, mint azt az Európai Néppártból is teszik, de mi a magyar közösség gondjaira keressük elsősorban a megoldást és sajnos ebben nem partnereink, sőt inkább ellenségeink azok a román pártok, amelyek Brüsszelben éppen a néppárti frakciót erősítik. Szóltam arról az együttműködésről, amelynek eredményeként ma parlamenti képviseletünk is van odahaza, együttműködés, amelyet éppen az előző EP választás kapcsán alapoztunk meg és aminek következtében a mi szavazóink is hozzájárúltak, hogy az EPP most két erdélyi képviselővel itt jelen van.
Tisztelt ünneplő Közösség!
15 March 2018
Kedves Udvarhelyiek!
Hölgyeim és uraim!
Polgármester úr!
Főtiszteletű esperes Úr!
Nagytiszteletű esperes urak!
Amikor e beszéd megírására készültem azon tűnődtem, vajon miért olyan jelentős a magyarság számára 1848. március 15?
Egyáltalán mi késztet bennünket, magyarokat arra, hogy minden márciusban találkozzunk, és együtt ünnepeljünk? Miért érezzük azt szükségesnek, hogy megőrizzük és átadjuk gyermekeinknek, unokáinknak a forradalmi ifjak, és az első magyar felelős kormány emlékét?
Minden bizonnyal leginkább a közös együttlét iránti igény, az összetartozás öröme, egyszóval, a közösségi érzés.
Számtalan ismérve van az összetartozásnak, hadd ne soroljam, de az egyik legfontosabb a közös a cél! Próbáljuk meghatározni, világosan leszögezni mi a magyar közösség elvárása ma Erdélyben.
Ha a cél világos, az is nyilvánvalóvá válik, hogy távol állunk attól a modellértékűségtől, amiről lépten, nyomon hallunk. Tehát, kezdjük innen. Ma mindenkinek meg kell értenie, hogy mi nem akkor és nem azért fogunk ünnepelni, mert azt a román államhatalom vagy egyes nacionalisták ránk kényszerítenék, különösen nem, ha az a nap számunkra gyászt jelent. Mi sem kényszerítünk senkit, hogy velünk ünnepeljen, de azt viszont elvárjuk, hogy szabadon ünnepelhessünk. Elvárjuk, hogy szimbólumainkat szabadon használhassuk.
És tiltakozunk az ellen, hogy elöljáróinkat zaklatják, ha március 15-re ünnepi díszbe öltöztetik városainkat! Tiltakozunk és visszautasítjuk a kettős mérce alkalmazását, mert mélységesen felháborító, hogy míg egyes Romániában élő közösségek számára törvénybe foglalható a nemzeti ünnepnap, addig a március 15-i törvénytervezetet elveti a román többség.
A modellértékűségről pedig kérdezzenek meg minket, Önöket, titeket kedves barátaim, és majd ha mi is azt mondjuk, akkor lesz hiteles ez az állítás. Akkor mondhatunk igent, ha majd Románia alaptörvénye is tartalmazza az egy évszázaddal ezelőtt Gyulafehérváron kimondott elvet.
És ez a száz évvel ezelőtt tett ígéret az autonómiáról is szól.
A százéves évfordulón szembesítenünk kell román honfitársainkat ezzel, újra és újra el kell mondanunk, hogy ma egy olyan jogot vitatnak el tőlünk, ami ötven évvel ezelőtt megvolt. A magyar autonómia felszámolása is része a modern román történelem száz évének!
Ma, ha újra 12 pontba foglalnánk követeléseinket, az első helyen az autonómia szerepelne! És folytathatjuk nagy múltú egyetemeinkkel, melyek létjogosultságát szintén megkérdőjelezik, következnének az őseink által épített iskoláink, anyanyelvünk, szimbólumaink.
És ilyen szimbólum egy nemzeti ünnep is! A nemzeti ünnep lényege benne van a nevében, és a nemzeti érzet valahogy genetikusan ivódott belénk. A megemlékezés úgy válik igazi ünneppé, hogy lehetőségünk adódik honfitársainkkal együtt emlékezni, közösen elgondolkodni azon, hogy milyen erkölcsi üzenete van a 48-as szabadságharcnak. Az 1848. március 15-én történt események sorsfordítóak voltak Magyarország életében. Megalakult az első független és felelős magyar kormány. Pesten, a márciusi ifjak kihirdették a 12 pontot. Jogokat követeltek és sajtószabadságot, felelős minisztériumot, évenkénti országgyűlést. Törvény előtti egyenlőséget.
Törvény előtti egyenlőséget Romániában! – mondjuk 170 év elteltével, ma Székelyudvarhelyen!
A párhuzam kézenfekvő ugye? Folytassuk tehát a 12 pontunkat.
Békét, szabadságot és egyetértést!
Messziről jött, de az udvarhelyiek mindennapjait, gondjait ismerő emberként örömmel tapasztalom, hogy megszűnt a politikai ellenségeskedés a városban. Azt látom, hogy ma kevesebb az ellenségeskedés és több az összefogás.
Az udvarhelyiek nem a széthúzás, hanem az összefogás emberei lettek.
Okos döntés volt, hiszen nem vagyunk olyan sokan magyarok, hogy egymás ellen harcoljunk, a megmaradásunk záloga csakis az összefogás lehet.
Egy korondi festett tányéron láttam Pablo Coelho (Koelju) idézetét felírva és mennyire igaz: Az ételt nem szeretni kell, hanem megenni. Egymást kell szeretni és nem megenni.
Sok időnket rabolta el a belső ellenségeskedés, nekünk építkezni kell a megmaradáshoz – ez is egy olyan közös cél, ami összehoz.
Kintről látva, Udvarhelyen is sok a tennivaló, hiszen nyolc évig mondhatni megállt az idő ebben a városban, a vadászat sokkal fontosabb volt, mint az emberek sorsa. Jól jött a váltás, ennek máris vannak kézzelfogható, látható eredményei. A kintről jövő ember látja, tapasztalja, hogy jobban gurul a személygépkocsival (kivétel az Orbán Balázs utca), a városközpont nyitottabb lett, hiszen megszabadult a kábelrengetegtől.
Olyan ember vezeti a várost, aki állítom, ezért a közösségért dolgozik, nem a saját meggazdagodását tartja szem előtt. Mert, ezért a városért érdemes dolgozni.
Sok gyermekkori emlék köt engem is ehhez a városhoz, édesapám révén kicsit udvarhelyi is vagyok. Gyerekként megismerhettem a Malom utca szinte minden házának történetét, a Küküllő-partot, a Sétateret és a strandot. Talán nem túlzás, ha azt mondom, én tudom, de minden bizonnyal jól sejtem, hogy milyen Székelyudvarhelyt szeretnének! Egy olyan Székelyudvarhelyt, ahol jó élni, ahová jó hazatérni, amit büszkén mutathatnak meg az ide látogatóknak. Egy olyan Székelyudvarhelyt, ahol rend és biztonság van. Egy olyan várost, amire felnéznek a régióban, és híre a nagyvilágba is eljut. Egy ilyen városért érdemes dolgozni, nem hiába hívják Anyavárosnak.
Számíthatnak a segítségemre, azért küldtek a parlamentbe, hogy Önöket szolgáljam, Önöket is szolgáljam tehetségem szerint.
Tudom, sokan megundorodtak a politikától, elfordultak, de azt tudni kell, ha nem foglalkozunk politikával, akkor a politika foglalkozik velünk. Ezt kaptuk örökségül, ha akarunk, ha nem, össze kell, hogy kapaszkodjunk.
A nagy kérdés viszont az, hogy össze tudunk-e gyűlni egy zászló alá, fel tudunk-e sorakozni az érdekeink mentén, mert a zászlót, mint szimbólumot, most ilyen értelemben használom. A Nemzet zászlaja alá, hiszen csak onnan lehet megfogalmazni és érvényesíteni a nemzeti érdeket.
Az elmúlt évszázadok ezt bebizonyították. Vannak és lesznek közöttünk politikai különbségek, de azokat úgy kell tudnunk kezelni, hogy ne daraboljanak fel minket. Legalább is jobban ne!
Hajrá Székelyudvarhely, Hajrá Székelyföld!
Elítélték Horváth Annát
Első fokon két év nyolc hónap letöltendő börtönre ítélték Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármestert. Az ítélet nem jogerős.
Horváth Annát, Kolozsvár volt RMDSZ-es alpolgármesterét befolyással való üzérkedéssel és pénzmosással, az ügy másik vádlottját, Fodor Zsolt kolozsvári üzletembert pedig befolyásvásárlással és pénzmosással vádolja a DNA. Az ítélethirdetést többször elhalasztották, legutóbb a mostani elsőfokú döntést megelőző napon is.
2018. március 21., szerda
Először ünnepelték Egriben március 15-ét
2018-03-18
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170 éves évfordulóját ünnepelték vasárnap Egriben. Az elmúlt évtizedek során az egri önkormányzat nem ünnepelte meg március 15-ét, viszont idén a helyi kultúrotthonban műsort szerveztek, hagyományteremtő célzattal.
Nem titkolt szándéka az egrieknek, hogy hagyományt szeretnének teremteni a március 15-i megemlékezések kapcsán, hiszen igény volna rá, a fiatalság pedig szívesen veszi ki a részét a magyar szellemiség továbbörökítésének folyamatából. Ennek fényében tegnap délelőtt 11 órától ünnepi istentisztelettel kezdődött a 170 évvel ezelőtt kitört forradalomra való emlékezés, igét hirdetett Kovács Sándor lelkipásztor, majd 12 órától a templomon kívül, az I. és II. világháborúban elesett honvédek tiszteletére állított emléktáblánál koszorúztak a hívek és a meghívott vendégek.
A koszorúzást megelőzően Márton Zsuzsanna, Egri község polgármestere köszöntötte a közelebbről és távolabbról érkező vendégeket, az egrieket, ifjakat és időseket egyaránt, majd szellemi kincsként és ritka ajándék gyanánt, a hallgatóság előtt felolvasta saját nagyapja tábori levelét, aki szintén a II. világháború elesett katonája volt.
Ezt követően Pappné Farkas Klára, a Magyar Országgyűlés képviselője átadott egy zászlót Kovács Sándor tiszteletesnek, hogy az új zászló kerüljön oda az 1940-ben kapott lobogó mellé, amelyet az egriek a magyar csapatok bevonulásakor kaptak ajándékba.
Az ünnepi műsor délután 15 órától folytatódott a községi kultúrotthonban, ahol színes programmal várták a szervezők az ünneplő érdeklődőket. Ha zsúfolásig nem is telt meg az épület nagyterme, az elmondható, hogy sok érdeklődő volt kíváncsi az ünnepi műsorra.
Mindenek előtt igei köszöntő nyitotta meg a délutáni programot, Kovács Sándor református lelkipásztor, Antku Istán római katolikus plébános és Kozsán István görögkatolikus parókus imádkoztak és hozták igei üzenetüket a hallgatóság elé. Ezt követően Márton Zsuzsanna, a község polgármestere meleg szavakkal üdvözölte a jelenlévőket. Elmondta, hogy az egri kultúrotthon, amely 1960-ban épült, számos rendezvények adott már otthont az elmúlt fél évszázad alatt, azonban az esküvők, színházi-, vagy cirkuszi produkciók mellett soha nem volt még otthona a legfontosabb magyar ünnepünk megünneplésének. Az okokat nem fejtegette, viszont elmondta, hogy ezen a tényen most változtatnak, sőt, a jövőben újra és újra megteszik majd ezt. Az egri közösség több mint 500 éves múlttal rendelkezik, amely idő alatt sok mindent megélt már a település, de még mindig áll, és magyarul érző és beszélő emberek töltik meg. Majd elhangzott a kérdés: Mit kíván a magyar nemzet?, és erre rímelve: Mit kíván az egri közösség? Válaszként a polgármester elmondta, hogy egy békében élő, fejlődő község fenntartása a cél, ahol rend és biztonság van, amelyre a régió más községei is felnézhetnek. Ebben a munkában viszont szükség van a tenni akarásra, a használható tudásra és a tiszta, odaadó szándékra, mert a márciusi ifjak példája mindenkit kötelez.
A polgármester beszéde után Pappné Farkas Klára magyar országgyűlési képviselő, Kovács József, Jéke község polgármestere, illetve Gergely Lajos, Szamosszeg polgármestere tartották meg ünnepi szónoklatukat, közben elhangzottak az egri Hazafias Versek Versmondó Verseny legjobbjainak szavalatai, majd a helyi fiatalok közül is énekeltek néhányan.
A műsor második felében a magyarországi Black Rose Projekt Szabadság, szerelem című ünnepi műsora következett, végül pedig az Egri Csodaszarvas Néptáncegyüttes produkciója zárta a műsort.
Bajnai Botond
Nagyzerindi iskolások ünnepi műsora március 15-én
2018. március 19.,
Nemzeti színeink szimbolikájának fényében
A hét végén a nagyzerindi kultúrotthonban megtartott ünnepségen bevezető, köszöntő szavaiban Szilágyi Ildikó igazgatónő találóan foglalta össze a zerindi iskolások március 15-i megemlékezésének lényegét: a verses-zenés-táncos összeállítás leginkább hangulatokkal, ritmusokkal, színekkel hangolta rá lelkünket az ünnepre.
Az idei műsor vezérfonala a magyar zászló színeinek szimbolikája volt. A színpadkép, a versek, az énekek mind eköré fonódtak. A felső tagozatos diákok közül mindenki bekapcsolódott, talált olyan mozzanatot, amiben rész tudott venni. Nem minden évben van így, én személy szerint nagyon örülök, amikor sikerül az összes gyereket bevonni. Mert ez valami többletet jelent, az együtt, közösen. Nemcsak az, aki jól szaval, szépen énekel, hanem a maga módján mindenki részese a munkának és a „sikernek”.
Köszönjük mindazoknak, akik megtiszteltek jelenlétükkel ezen a napon!
Az itthoni ünnepség után az iskola néhány diákja és tanára koszorút helyezett el Aradon a Szabadság-szobornál.
Kép és szöveg: Ozsvár Erzsébet magyartanár
Szatmári turizmus az expón
2018-03-20
Úgy általában az idegenforgalom, de elsősorban a megye vizes turisztikai adottságai lesznek kihangsúlyozva az idei Szatmáron gyártott kiállításon, nagy teret kapnak a kistermelők is.
Május 11-13-i dátummal jelentették be a szervezők tegnap a Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő Szatmáron gyártott kiállítást, kilencven százalékban biztos, hogy ez az Independenţei utcai Rex piac területén lesz megrendezve, még egy utolsó visszaigazolást várnak a helyszínnel kapcsolatban a tulajdonostól.
Az viszont már eldőlt, hogy a mindenféle célból felhasznált víz lesz a középpontjában az idei rendezvénynek, függetlenül attól, hogy wellness, egészségügyi, vagy kikapcsolódási célból használt termálvízről, folyóvízről vagy ivóvízről van szó. Az expón jelen lesznek a strandot üzemeltető cégek, ott lesz a szatmárnémeti vízszolgáltató vállalat és minden olyan egyéb területen működő cég, amelyek kapcsolódnak az ilyenfajta szolgáltatásokhoz. A szervezők elmondták, hogy szállodák, motelek és vendégházak üzemeltetői is standot kapnak a kiállításon, továbbá étterem- és vendégház-üzemeltetőket is várnak, egyértelmű összefüggést látva a vízhez kötődő turizmus és a vendégéjszakáztatás, vendéglátás között. Kiemelten kezelnék ez alkalommal a háztáji termelőket, a tradicionális portékákat készítőket is, számukra is lehetőséget biztosítanak a bemutatkozásra, kapcsolatfelvételre, ezek átfogóbb támogatását remélik attól, hogy meghívják a négy szatmári helyi akciócsoport (GAL) képviselőit is. Az expó iránt érdeklődő kistermelők a drwsm.ro internetes oldalon, vagy Szatmárnémetiben a Fragilor utca 1. szám alatti székhelyen vehetik fel a kapcsolatot a szervezőkkel.
Az előzetes program szerint május 11-én, pénteken délután kettőtől tartanák a megnyitót, az első nap programjai hatig tartanának. Szombaton tíz órától nyitná meg kapuit az expó, termék- és szolgáltatás-bemutatók, különféle prezentációk lennének ezen a napon, vízzel kapcsolatos szimpoziont tartanának az Apaserv Rt. emberei. Házi receptjeiket mutathatnák be kóstolással egybekötve a tájjelegű ételek készítői, tradicionális termékeiket ismertethetnék a kézműves-mesterek, szombaton tartanák a szatmári készruhagyártók divatbemutatóját és a sportbemutatókat. Vasárnapra, az expó utolsó napjára hasonló programokat szerveznek, tíztől délután ötig zajlanának az események.
Princz Csaba
A képviselőház szakbizottsága elutasításra javasolta a Kulcsár-Terza József által benyújtott autonómiatervezetet
2018. március 20.
Negatívan véleményezte és elutasításra javasolja a román képviselőház közigazgatási szakbizottsága kedden azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amely területi autonómiát irányoz elő a Székelyföldnek.
A törvénytervezetet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő tavaly decemberben egyéni törvénykezdeményként iktatta a képviselőházban.
A bizottsági vitán az előterjesztő és az SZNT általa meghívott elnöke, Izsák Balázs is jelen volt és szót kapott.
A bizottsági elnök azt kezdeményezte: a testület ne folytasson cikkenkénti vitát a tervezetről, hanem javasolja a teljes tervezet elutasítását a képviselőház plénumának.
A bizottsági elnök javaslatát mind a 21 román képviselő támogatta, csak a testület két RMDSZ-es tagja voksolt ellene.(mti)
2018. március 19., hétfő
Évet értékeltek a Bihar megyei borászok: idegenkednek a szövetkezéstől
2018. március 19., Borsi Balázs
Ötödik alkalommal szervezte meg a Bihar megyei borversenyt a nagyváradi Vincellér Egyesület. Erre az Érmellék és a Berettyó-vidék valamennyi borászát elvárták, végül több mint száz borgazda összesen 199 mintával nevezett be.
Az esemény összegzi az korábban megtartott versenyek eredményeit és célja, hogy összehozza a termelőket a fogyasztókkal. Ugyanakkor a jövőbe is tekintenek, latolgatják, miképpen tehetnének szert nagyobb piaci részesedére, miközben – a beidegződések miatt – elutasítják a szövetkezetek létrehozását.
A Biharpüspökiben szombaton megtartott borseregszemle azért fontos, mert ezzel zárul az idei versenyek sorozata, illetve mert ezzel a szervezőknek az a céljuk, hogy a borászok mellett a fogyasztókat is megszólítsák. Az ötödször megszervezett esten több mint száz borgazda mintegy kétszáz nedűjét értékelte a zsűri, este pedig mintegy négyszáz személy vett részt.
.jpg)
Fotók: Csikos Rolland
Oláh Zoltán főszervező, a Vincellér Egyesület elnöke elmondta, ezen összegzik a megyében korábban megszervezett borversenyek eredményeit, továbbá a késői időpont lehetőséget ad arra, hogy a gazdák a legkiérettebb boraikat hozzák el a megmérettetésre. „A borok a tavalyi évhez képest picit gyengébbek, ez az időjárásnak tudható be, kicsit éretlenebbek, mert a gazdák rá voltak kényszerülve, hogy hamarabb leszüreteljék a szőlőt. Technológiailag viszont fejlődés észlelhető évek óta, a termelők egyre jobban foglalkoznak a borokkal” – mondta a főszervező.
Bihar megyében az Érmellék és a Berettyó folyó vidéke jelentős bortelmelő vidék, itt gazdák ezreinek van szőlőültetvénye és borospincéje az észak-bihari dombvidéken. A biharpüspöki versenyre benevezett nedűk minősége átlagban egyre jobb. Rittner Tibor bihardiószegi borász, zsűritag szerint „meglepte a zsűrit, hogy nagyon szép rosé borok voltak”. A szakértő szerint „mindenki igyekezett nagyon szép bort készíteni, ennek érdekében azonban néha kicsit túlkénezték a boraikat. Ezt kellene valamilyen úton-módon mérni, odafigyelni arra, hogy ez ne forduljon elő, mert ugyebár annak ellenére, hogy szép tiszta, piacos borok készültek, a kén egy kicsit elnyomta a borok íz–illat–aroma értékét.”
.jpg)
Tavaly „édes-vegyes” volt az időjárás”, mondta Rittner Tibor, aki szerint „nagyon sok szőlőbetegség nyargalt végig az Érmelléken”, de ennek ellenére a borok nem ezt tükrözik, jó minőségű nedűk készültek. A piacon való megerősödéshez azonban nem elegendő az, hogy jók a borok, ha abból csak kis mennyiséget tudnak előállítani a szőlőtermesztők. Az Érmellékre jellemző, hogy kevés az „évelő bor”, vagyis az olyan, amelyikből marad a következő évekre is. Ugyanakkor „ezek a borversenyek arra jók, hogy mindenki pozícionálja magát azon ranglétrán, ahol a borokat értékesíteni lehet, és tudja mindenki, hogy kihez szóljon vagy kinek tudja eladni a borát. Meggyőződésem, hogy ezeknek a boroknak a beazonosítása után arra törekszik mindenki, hogy jobb minőséget termeljen és minél nagyobb piaci részesedést tudjon kiszakítani magának” – magyarázta Rittner Tibor.
„Ez a piac már kialakulóban van, vagy már ki is alakult minden szőlősgazdának az ismeretségi körén keresztül” – tette hozzá Kovács Lajos székelyhídi borász. A termelők – egy-két kivételtől eltekintve – kistételben termelnek és egy jól kiépült, szűk kliensi kört látnak el. „Ha egy vevőt be tudunk csalogatni a borospincébe, és őt meg tudjuk győzni, akkor hozza a következő vevőt is. Ez így működik nálunk, szájról szájra”, mondja a székelyhídi szakember. Kiemelte, a borászat lehetne az Érmellék egyik gazdasági húzóereje is, amennyiben az emberek nagyobb mértékben foglalkoznának szőlőtermesztéssel. „Nagyon kevés olyan gazda van, aki hektárban gondolkodik, vagy annak a többszörösében. Több jó minőségű bort előállító gazdával van kapcsolatom, de nekik mennyiségből nem lehet olyan sok, ha területük is kevés van. De az biztos, hogy ha a jó érmelléki bort megismerik, annak van gazdasági jelentősége is”, mondta Kovács Lajos.
A „nadrágszíj-parcellákon”, kis területeken szőlőt termesztő gazdák számára kitörési pontot jelenthetne, ha összefognának és közösen próbálnának meg teret foglalni a tágabb értelemben vett piacon is. Kovács Lajos borszakértő szerint azonban az emberek annak ellenére idegenkednek a szövetségbe lépéstől, hogy tudják, egyenként nem sok esélyük van nagyon részesedést szakítani.
„Mint ahogy a közmondás is tartja, egy fecske nem tud nyarat csinálni. Egy borász egyedül, vagy két borász nem tud nagyot robbantani a piacon. Ellenben ha szövetkeznénk, más volna a helyzet. De az embereknek a tudatában az lett elültetve, hogy a szövetkezet az a kollektíva. Ezt nem akarják sokan megérteni, hogy szövetkezzünk, és ha találnánk egy jó menedzsert, nem kellene aprópénzért eladnunk, hanem nagyobb értékben is tudnánk étékesíteni a borainkat” – magyarázta Kovács Lajos székelyhídi borász.
Elveszítik mandátumukat az igazolatlanul hiányzó helyi tanácsosok
2018. március 19., Agerpres
A szenátus elfogadta hétfőn a helyi közigazgatásról és a helyi választottak jogállásáról szóló törvény módosítását, amelyek szerint elveszítik mandátumukat a helyi tanács üléseiről igazolatlanul hiányzó önkormányzati képviselők.
A 2001/15-ös, a helyi közigazgatásról szóló, és 2004/393-as, a helyi választottak jogállását szabályozó törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényt korábban már hallgatólagosan elfogadta a képviselőház.
A jogszabály szerint, az a helyi tanácsos, aki nagyon komoly indoklás nélkül (betegség, kórházi kezelés, külföldi tartózkodás, egyéb elháríthatatlan akadály) nem jelenik meg az iktatáson, vagy megtagadja az eskü letételét, elveszíti mandátumát.
Egy másik módosítás értelmében, a megválasztott képviselők mandátumát a területileg illetékes bíróság igazolja, a választások után legtöbb tíz nappal. Az indoklás szerint ezzel elkerülhetők lesznek azok a fennakadások, amelyeket az okozott, hogy a helyi, vagy megyei tanács hosszú ideig nem igazolta egy vagy több tanácsos mandátumát.
A romániai magyarok száz éve – várja a pályázatokat az RMDSZ
2018. március 19., Maszol
A romániai magyarok száz éve címmel új, tematikus pályázatát hirdette meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány. A leadási határidő március 29., 10 napig lehet még pályázni. Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: elsődleges szempont a 2018-as évben a többség és kisebbség párbeszédének elősegítése.
„A román-magyar együttélés jó példáit akarjuk felmutatni, azokat a személyiségeket és eseményeket, akikre és amelyekre a magyar közösség is büszke lehet” – foglalta össze a pályázat célját a politikus. Tájékoztatása szerint a civil szervezetek pályázatai révén arra várnak választ, hogy kik azok a fontos személyiségek, akik nélkül ma szegényebb volna Románia.
„Azt szeretnénk megtudni, kik azok az erdélyi magyarok, akik nagyon sokat hozzátettek ahhoz, hogy megmaradjon közösségünk, hogy jobban működjön az ország, amelyben élünk – gondolok itt tudósokra, sportolókra, kulturális személyiségekre, de bárkire, aki az ország fejlődéséhez hozzájárult. Ugyanakkor kíváncsiak vagyunk arra is, melyek azok az események, amelyek meghatározták az elmúlt száz évünket” – mondta el a Maszolnak az ügyvezető alelnök.
Fotó: Facebook
Hegedüs Csilla szerint az erdélyi magyarok nemcsak elszenvedői, de építői is voltak az elmúlt száz évnek. Szavai szerint éppen ezért a közösségnek szomorkodás helyett büszkén kellene szembenéznie az elmúlt 100 évvel, hisz látniuk kell: meghatározó, államalkotó részei Romániának. Nélkülük ez az ország nem ott tartana, ahol ma tart – hangsúlyozta a politikus.
„Az elmúlt száz esztendő részben arról szólt, hogy egymásnak esett többség és kisebbség, hogy nagyon komoly bizalomhiány alakult ki románok és magyarok között. Ezért nem titkolt szándékunk, hogy serkentsük a párbeszédet. Szeretnénk, ha elkezdenénk végre a közös értékek mentén beszélni, hogy kölcsönösen elismerjük egymás hozzájárulását. Csak ez vezethet igazán oda, hogy közös jövőnket tervezhessük, a következő száz év alapjait lefektethessük. Mitől lesz nekünk jobb, mit kell tennünk, hogy harmóniában éljünk, hogy ne csak sopánkodjunk? Ez a pályázat ehhez a célhoz járul hozzá” – mondta Hegedüs.
Az ügyvezető alelnök emlékeztetett: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már évek óta szorgalmazza, hogy az államfő kezdeményezze a többség-kisebbség intézményes párbeszédét, amely kiveszi a hétköznapi politikai csatározásokból a kisebbségi ügyet. Ennek, akárcsak a mostani pályázatnak is az a célja, hogy működő, élő és őszinte párbeszéd alakulhasson ki.
„Hihetetlen értékeink vannak”
„Mert az elszigetelődés semmi jóhoz nem vezet. 2018-ban, amikor amúgy is nagyon sok mocsok ömlik ránk a médiából, a nacionalista politikai diskurzus és retorika is felerősödni látszik. Talán sokkal könnyebb lenne sündisznóállásba beburkolózni, és egy éven keresztül tűrni és hallgatni. De mi ezt nem tehetjük! Hihetetlen értékeink vannak, otthont teremtettünk szülőföldünkön. A többségnek pedig meg kell érteni, kik vagyunk, és mit akarunk. Abban a pillanatban, amikor terveinket és céljainkat is jól tudjuk elmagyarázni, a román többség párbeszédre nyitott tagjaiban is partnerre lelhetünk” – fogalmazott.
Hegedüs Csilla tájékoztatása szerint kiemelten kezelik azokat a programokat, amelyekbe a fiatalokat is bevonják. Fontosnak tartja azt, hogy a felnövekvő generáció is tisztában legyen azzal, mi a románok és magyarok közös öröksége. Úgy érzi, a román és magyar fiatalok sokkal őszintébben és előítélet-mentesebben viszonyulnak egymáshoz: bennük nem alakultak ki traumák, tisztább lappal tudnak indulni. Ez pedig mindenképpen egy jó kezdet a közeledéshez.
„De jó példákat szolgálnak egész közösségünknek a szórványkörnyezetben vagy interetnikus településen élő magyar emberek. Ők nap mint nap megélik a párbeszédet, szembesülnek azzal, hogyan kell céljainkat és vágyainkat a többségnek is elmagyarázni. Mi látni akarjuk ezeket a jó modelleket, ezeket pedig minél több helyen meg kell ismételnünk” – jelentette ki az ügyvezető alelnök.
A RMDSZ és a Communitas Alapítvány pályázata itt érhető el.
Lajos O szerint: a területi autonómia időszerűtlen és nem vezet megértéshez
Lajosunknak szeretnénk elmagyarázni, hogy alaposan téved! Az autonómia és főlg a területi autonómia nem csak megengedett, hanem az Eu-ban sok helyen alkalmazott! Éspedig NUTS2-es régió szinten! Ami a helyi autonomiát illeti Lajosunknak sajnos nincs igaza, mert az sem megfelelő az egész ország szintjén nem hogy helyi szinteken. A régiószintű azaz a NUTS-2-es de a többi szinten is EU-s norma, amit a tagországok kormányaival egyetemben a román kormány is aláírt még 1997-ben Tăriceanu úr az, akkori liberális kormányfő is!
Szeretnénk erre folyamatosan és nyomatékosan felhívni Lajosunknak a figyelmét, olvassa csak el nyugodtan és főleg figyelmesen! Ha elolvasta tanulmányozza mert érdekes és főleg fog sok újdonságot megtudni. Többek között azt is észre fogja majd venni, hogy van az országunk közepén egy olyan NUTS-2-es CEMTRUM-nak nevezett régió, amelynek nincs szomszédjában egy országhatár sem. Ezzel ennek a Régiónak nem adatik meg, hogy Európai Régiószintű Társulást hozzon létre egy másik országbeli NUTS-2-es Régióval, azaz elesik az EU-s alaptól ami által 5-50 milliónyi összegre tudna közös pályázat által lehívni!!! Ez pedig az Alkotmánynak is ellentmond, mert az ittlakókat megrövídíti és nem egyforma lehetőségeket biztosít az ország összes lakóinak.
Ajánljuk még a Lajosunknak, hogy tájékozkozódjon a déltiroli autonómiákról, ahol nem csak autonómia hanem még az is, hogy több nyelv is használható hivatalosan és törvényszerűen... Lásd a NUTS2-es olasz régiókat: az ITH1 Provincia Autonoma di Bolzano/Bozen és az ITH2 Provincia Autonoma di Trento, annak ellenére, hogy egyikben sincs biztositva a minimum 800.000 lakosságszám. Zöld Sára
Folytatva a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által az utóbbi hónapokban alkalmazott magyarellenes retorikát az ellenzéki párt elnöke vasárnap ismét leszögezte, hogy nem támogatják a székely automómia-törekvéseket.
Mint fogalmazott, kizárólag a helyi autonómiát tartják elfogadhatónak – ezt azonban csupán közigazgatási értelemben. „Románia azon országok egyike, amelyek a legnagylelkűbbek a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén. Támogatjuk a kisebbségi állampolgárok egyéni jogait. Támogatjuk a helyi autonómiát, mint a román állam szerveződési elvét, amelyet az alkotmány is szentesít. Ám egyértelműen ellenezzük az autonómia minden olyan formáját, amelynek nincs köze a helyi autonómiához. Ezért ellenezzük az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet, amely a nagy egyesülés centenáriumának évében időszerűtlen, és nem olyan természetű, hogy több megértéshez és harmóniához vezessen” – hangoztatta a párt vezetője, aki egyébként apai ágon magyar származású.
Mint ismeretes, Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt RMDSZ-színekben parlamenti képviselői mandátumhoz jutott politikusa a közelmúltban terjesztette be a bukaresti törvényhozásban a székelyföldi autonómiatervezetet, amelyet a román politikum és a közvélemény is mereven elutasít.
A tervezet szerepel a képviselőház közigazgatási bizottságának keddi napirendjén.
[Forrás: agerpres.ro, foter.ro]
Megdöbbentő: Alkotmány ellenesnek mondta ki a talláros testület a marosvásárhelyi római katolikus iskola megalapításáról rendelkező törvénytervezetét
2018. március 19.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte hétfőn az alkotmánybíróság a marosvásárhelyi római katolikus teológiai líceum megalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) kért normakontrollt.
Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke a döntést azzal magyarázta, hogy a parlament csak általános érvényű jogszabályokat hozhat, és nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket. A bukaresti szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé.
A PNL és a PMP szerint a törvény alkotmányellenes, mert sérti a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elvét, a helyi autonómia és a decentralizáció, illetve a szubszidiaritás elvét azáltal, hogy a helyi hatóságok kizárólagos hatáskörébe tartozó, sajátos és egyedi helyzetet szabályoz.
A beadvány szerint ugyanakkor a törvény sérti az állampolgári jogegyenlőség és a diszkrimináció tilalmának elvét. „Egyértelmű, hogy a törvény konkrét helyzetre alkalmazandó, egyetlen tanintézet megalapításáról rendelkezik, mi több: ezen tanintézmény atipikus, törvény általi megalapítása diszkriminatív az ország többi közoktatási intézményére nézve” - fogalmaz a beadvány. (mti/Agerpres)
2018. március 18., vasárnap
Március 15.-i mgemlékezés és a hősök kopjafájának a koszorúzása
Ma, a nemzeti ünnep alkalmával meglátogatta Széket a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke, Keizer Róbert megyei tanácsos.
Részt vett a Helyi Tanács gyűlésén, majd fejet hajtott, és koszorúzott a templomkertben található Hősök Emlékművénél.
Ünnep lévén, nem munkalátogatásról volt szó, viszont a nemzetet érintő kérdések szóba jöttek.
A helyi szervezetet dicséretben részesítette a magyarországi választásokra való regisztráció terén mutatott példás munkájáért, valamint a Minority SafePack kezdeményezése támogatásáért.
A regisztráció segítésében messze élen járó Kocsis Ferenc helyi elnököt arra biztatta, hogy a hátralevő rövid időben folytassa ezt a munkát a Magyar Polgári Párt tagjaival együtt.
Búcsúzóul az elnök úr áldott békés ünneplést kívánt Szék minden polgárának, pártszíntől függetlenül.
„ISZONY”: A SORBÓL KILÓGÓ AMERIKAI RAND PAUL SZENÁTOR A BÉKE MELLETT THE NATIONAL INTEREST
2018. MÁRCIUS 16. Lovas István
Egyre többen vannak a Nyugat legkiválóbb gondolkodói, újságírói közül, akik úgy érzik, soha ilyen veszélyesen nem sodorták a világot egy, akár bolygónk számára végzetes konfrontáció felé. Nem mások, mint az amerikai katonai-biztonsági komplexum és a vele összeforrott neokonok, azaz neokonzervatívok, akiknek minden álma, hogy háborút provokáljanak ki minimum Oroszországgal, de akár Kína és Irán is „jöhet”. Sokak szerint saját, de természetesen a világ népeinek vesztére.
Ezen a nem szinte, de kézzelfoghatóan naponta élesedő Nyugat-Kelet konfrontáción keresztül nézve Orbán Viktor tegnapi beszédét, még nagyobbnak látjuk azt a feladatot, illetve küzdelmet, amelyről így beszélt: „Európa és benne a magyarok világtörténelmi fordulóponthoz érkeztek, még sosem feszültek egymásnak ilyen nyíltan a nemzeti és a globalista erők”, és így folytatott:
„Nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal„: külföldi konszernek és belföldi oligarchák által kitartott média, hivatásos béraktivisták, bajkeverő tüntetésszervezők, a nemzetközi spekulánsok által fizetett NGO-k láncolata, amit Soros György neve foglal össze, és ő testesít meg”.
Bár ne legyen igazunk, de ez a harc még keményebb lesz Magyarország számára a minap, Washingtonban véghez vitt külügyminiszter cserével, ugyanis a Nyugat-Kelet konfrontációban viszonylag mérsékelt Rex Tillerson külügyminiszter helyébe egy olyan embert, Mike Pompeo volt CIA-igazgatót tettek, aki imádja, és tüzelni fogja a két tábor szembenállását, megfúrva az Iránnal kötött nemzetközi nukleáris szerződést is. Azaz nem fogja jó szemmel nézni, hogy Budapest éppen olyan normális kapcsolatokat kíván fenntartani Moszkvával, Pekinggel vagy Teheránnal, ami nem elmebeteg korszakban megkérdőjelezhetetlenül mindennapos.
Aki azt hiszi, hogy az amerikai kongresszus tagjai totálisan a hadiipari komplexum-neokon hatalom kezében vannak, az csak annyiban téved, hogy van néhány kivétel. Így például Tulsi Gabbard, Hawaii demokratapárti, rendkívül bátor képviselőnője, de Rand Paul, a Kentucky szövetségi államot republikánus színekben képviselő szenátor is, akinek apja, Ron Paul, volt republikánus kongresszusi képviselő és többszörös amerikai elnökjelölt a róla elnevezett intézetben bocsájt ki elsősorban annak magyarbarát igazgatójával, Daniel McAdams-szel naponta olyan szövegeket, amelyektől garantáltan nem esznek nagyobb étvággyal a háborúpártiak.
Rand Paul képviselő most a kéthavonta megjelenő amerikai National Interestben „Itt az ideje egy új amerikai külpolitikának” címmel jelentetett meg egy olyan cikket, amely legmeghökkentőbb eleme magának a megjelenésének a helye. Ugyanis a National Interest neokon folyóirat. Ami még nagyobb nyomatékot ad Paul igen éles támadásának az amerikai külpolitika drámaian veszélyes és költséges neokon irányítása ellen.
A cikket azzal kezdi, hogy mi az a foglalkozás, amelyben valaki állandóan téved, de annak ellenére folyamatosan szövegel a tévében, és még több vad jóslatot terjeszt, mint korábban? Nem, nem az időjárást bemondó „weatherman”, hanem a neokonok. Az időjóshoz hasonlóan a neokon azt jelenti, hogy neki soha sem kell bocsánatot kérnie. De a mindig tévedő időjóssal szemben ő mérhetetlen károkat okoz: több billió elveszett dollárt eleve kudarcra ítélt háborúkon.
Rand Paul ezután felsorolja azt, hogy miket „ígértek meg” a neokonok Irak, Líbia, Szíria ügyében; miként viselkedtek a Jement bombázó Szaúd-Arábia tekintetében. Nem felejtve ki a neokonok befolyása alatt álló John „Orbán neofasiszta diktátor” McCain republikánus szenátort és hasonlóan háborús héja társát, Lindsay Grahamet.
A cikk, mint a mondás tartja, aranyat ér.
Az emberiség sorsa szempontjából viszont szaranyat ér a Soros-féle, szigorúan neokon vonalat követő 444.hu portálon két nappal ezelőtt „Így lett Magyarország az új hidegháború egyik főszereplője” címmel indított videósorozata „az orosz befolyásról Magyarországon”. Arról, hogy „Vlagyimir Putyinból pedig hogyan lett Orbán Viktor miniszterelnök legfontosabb külföldi szövetségese.” Főszerepben Anne Applebaum, a Washington Post Magyarországot rendszeresen gyalázó csúcsneokon publicistája, akinek magyar közpénzen történő anyagi támogatása Fellegiék Amerikában működő The Hungary Initatives alapítványon keresztül felfoghatatlan.
Az viszont felfogható, hogy e sorozat miért indult: segíteni megakadályozni, hogy a magyar kormány a jövőben a miniszterelnök által felemlített harcban erősítse pozícióit, és belülről egy lapáttal rátenni arra az imázsra, amelyet a neokon hangoltságú fősodratú média naponta globálisan terjeszt.
Aminek az ellenkezője lehetne egy olyan videó, amelyen Rand Paul szenátor, édesapja, Ron Paul és Daniel McAdams mondaná el a magyar nézőknek, mennyire igazuk van, amikor a béke mellett teszik le a voksukat a neokon-Soros-féle háborús uszítók helyett.
