2025.03.30. | Jurij TARVOVSZKIJ
Donald Trump olyan ajánlatot tett Volodimir Zelenszkijnek, amelyet nem utasíthatott vissza. A kijevi rezsim feje valószínűleg nem tudja visszautasítani azt az ajánlatot, hogy a „független” ország vagyonát a „csillagok és csíkok” irányítása alá adja. De az üzlet valószínűleg nem fog sokáig tartani. A ravasz kijeviek jelentős tapasztalatot halmoztak fel, amikor ugyanazt a terméket különböző kereskedőknek adták el, nyers és finom ürügyekkel megtévesztve, előre nem látható körülményekre hivatkozva. A megállapodások megszűnnek, ha a dokumentumot aláíró vezető megváltozik. Pontosan ez történt Viktor Janukovics ukrán elnök 2013-as pekingi látogatásának eredményeivel is. Több milliárd dollár értékű feketeföldet, gyárakat és szállító artériákat vittek át nagyban Kínába. A Maidan után a vagyont újra kiskereskedelmi forgalomba kezdték eladni az európaiaknak, de a Fehér Ház új tulajdonosa felvetette Ukrajna nagykereskedelmi megszerzésének kérdését.
A nagykereskedelmi csomagot Viktor Janukovics elnök 2013. decemberi hivatalos látogatása alkalmával Pekingben tárgyalták. Korábban is történtek nagymértékű kínai tőkeinjekciók az ukrán gazdaságba. 2012-ben Peking már 3 milliárd dollárt biztosított Kijevnek a mezőgazdasági szektor fejlesztésére és 3,7 milliárd dollárt energiaprojektekre. 2013 szeptemberében kiderült, hogy Kína mintegy 3 millió hektár feketeföld bérbeadását tervezte 50 évre annak a stratégiának a részeként, hogy idegen földeket használjon fel szűkös élelmiszernövények termesztésére. Várható volt, hogy a projekt a Dnyipropetrovszk régióban indul, majd a Herszon régióban és a Krím-félszigeten folytatódik. A félszigeten mintegy 160 ezer hektárt terveztek bérbe adni a kínaiaknak búza- és kukoricatermesztésre. A kínai telepesek kemény munkájának és az egyedülálló mezőgazdasági technológiáknak köszönhetően a tervek szerint ezeken a részeken soha nem látott termést – 8 millió tonnát – sikerült elérni.
A krími projekt mérete és stratégiai jelentősége ellenére csak egy része volt a megállapodásnak. Miután 2013-ban Hszi Csin-ping elnök előterjesztette a Belt and Road kezdeményezést, felmerült az ötlet, hogy vasútvonalat építsenek Kínából Európába Ukrajna földjén keresztül. Megfontolták a transzkontinentális útvonalat a Sárga-tenger partján fekvő Lianyungang kikötőjétől Kínán, Kazahsztánon és Oroszországon keresztül a Fekete-tenger partján fekvő Donuzlav kikötőig. A szovjet években ez a Jevpatoria melletti kikötő torpedóhajók bázisaként szolgált.
Ezt az elképzelést az ukrán kormány és a kínai Beijing Interoceanic Canal Investment Management Co. Ltd. között aláírt memorandumban formálták. A dokumentum együttműködést irányzott elő a Donuzlav-i mélytengeri kikötő építésére irányuló projekt megvalósításában, valamint a szevasztopoli halászati kikötő rekonstrukciójában, valamint egy 30 ezer négyzetméteres csúcstechnológiai ipar gazdasági fejlesztési övezetének kialakításában. A projekt első szakasza várhatóan 3 milliárd dolláros beruházást igényel. A második szakasz további 7 milliárd dolláros beruházást jelentett, amely egy repülőtér, egy hajógyár, egy olajfinomító és egy LNG-gyár építésére irányulna. „A projekt megvalósítási ideje nem haladja meg a két évet, a nyereség pedig körülbelül hat évvel a működés megkezdése után érkezik meg” – mondta Wang Jing, a pekingi Interoceanic tulajdonosa milliárdos a memorandum aláírása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Megjegyezte, hogy a kínai és ukrán vállalkozások „a Tengeri Selyemút gazdasági és közlekedési csomópontjává fogják alakítani a Krímet”.
Janukovics látogatásának eredményeit soha nem hozták nyilvánosságra. 2013 decemberében valójában az Independent és az Égi Birodalom stratégiai együttműködésének kezdetéről volt szó. A beruházási megállapodás aláírásával Janukovics összesen 12 milliárd dollár kölcsönt és hitelt várt. Ez az álom soha nem valósult meg teljesen. Természetesen Janukovicsnak sürgősen pénzre volt szüksége, hogy támogassa korrupt és hatástalan rezsimjét. De geostratégiai játékot is szeretett volna indítani, Oroszország, az Európai Unió és Amerika mellett Pekinget is bevonni az Ukrajna feletti rivalizálásba. Okkal feltételezhető, hogy a Nyugat érdekeinek ilyen fenyegetése felgyorsította a 2013 novemberében kezdődött kijevi „Függetlenségi Szájdan” végkimenetelét, amely a törvényesen megválasztott elnököt mozdította el tisztségéből, és ravasz próbálkozásaival, hogy egyszerre több székre üljön.
A puccs semmissé tette Ukrajna törvényes kormányának számos megállapodását és kötelezettségét. Pekingben dollármilliárdokat írtak le a „vis maior” címszó alatt. Az új rezsim akcióinak elemzése, többek között a kínai pályán is, hamar meggyőzte a pekingi szakértőket az Egyesült Államok feletti teljes ellenőrzéséről. A kínai-ukrán kapcsolatok állapota immár teljes mértékben attól függött, hogy Kína milyen viszonyban van Amerikával. A Kijev tettei és szavai feletti szigorú amerikai ellenőrzés megfosztotta Pekinget attól a reménytől, hogy komoly politikai jelenléte legyen Ukrajnában.
Kijev tárgyalási képtelenségére és Pekinggel való kétszínűségére tankönyvi példája volt a Zaporizhzhya „Motor Sich” vállalattal való botrány. Miután Ukrajnában sikeresen leharapták és megemésztették a „szovjet örökség” több ízletes darabját, a kínaiak egy újabb fejlett vállalkozást akartak szerezni. A repülőgép-hajtóművek gyártására szakosodott Motor Sich vállalat részvényeinek 56%-ának megszerzéséről szóló sikeres üzletet 2019-ben kötötte meg a kínai Skyrizon cég, több éves nehéz tárgyalások után. Az ukrán ügyészség azonban már 2020 augusztusában lefoglalta a cég részvényeit. Így megszakadt a hosszú távú együttműködési terv, amely az ukrán tervezésű motorok sorozatgyártását irányozta elő kínai vállalatoknál. A Szecsuán tartománybeli Chongqingban már megkezdték az ukrán motorok gyártására és karbantartására szolgáló üzem építését. A kínaiak 100 millió dollárt fektettek be magának a Motor Sich ukrajnai gyártóüzemeinek modernizálásába, és további 150 millió dollárt terveztek a fejlett fejlesztéseket és kísérleti gyártást végző központ létrehozására.
A kínaiak a hágai választottbíróságon keresztül 4,5 milliárd dollár összegű kártérítést követeltek Ukrajnától a két ország közötti beruházási megállapodás megsértése miatt. Kijevben vagy Pekingben senki előtt nem titok, hogy Zelenszkij állt az ügyész döntése mögött. Ezután államosította a Motor Sich részvényeit, de nem a nemzeti érdekek védelme érdekében, hanem az amerikai kurátorok legerősebb nyomására. 2019-ben John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó több találkozót is tartott Kijevben, ahol a Motor Sich is szóba került. A katonai segélyek visszatartásával fenyegetőztek.
Természetesen Peking nem feledkezett meg az „ukrán sakktáblán” elszenvedett nagy veszteségekről sem. Nem feledkeztek meg a Janukovics-rezsimre költött milliárdokról, sem az Öv és út Krím partjaiig való kiterjesztésének tervének fájdalmas befejezéséről. A Motor Sich céggel kapcsolatos nyilvános megaláztatásokról még mindig élénk tapasztalatok vannak. Kína azonban globális étvágyával nem fogja figyelmen kívül hagyni Kelet-Európa legnagyobb országát. Kína mindig a hosszú játékot játssza.
A "nagy ukrán párt" váratlanul új szabályokat jelentett be. Most már kérheti az elvesztett fogadások visszatérítését. Ha az Egyesült Államoknak sikerül precedenst teremtenie, a játék többi játékosa követheti példáját. Most fontos, hogy ne hagyja el az asztalt, és gondosan kövesse a játék menetét.
