2018. 10. 20. - szerző: hirado.hu
forrás: Kossuth Rádió
A magyarországi gazdaság előrelépett a versenyképességi rangsorban, ezzel megőrizve versenyképességi megítélését. Az új módszertan miatt a korábbi évek eredményeivel szemben kicsit problémásabb az összevetés, azonban – a Pénzügyminisztérium közlése szerint – az indikátorok felénél abszolút értékben javult Magyarország teljesítménye.
Jelenleg Magyarország a 48. helyen áll a World Economic Forum (WEF) új versenyképességi rangsorában, a korábbihoz képest 12 helyet javítva. Az előrelépés jól tükrözi a magyar gazdaságban megkezdődött versenyképességi fordulatot – derült ki a Pénzügyminisztérium szerdai közleményéből.
A WEF az idei rangsorát új módszertan alapján publikálta: a felmérésben összesített indikátorok köre jelentősen átalakult, és nőtt az objektív statisztikai adatok súlya a felmérésen belül. Az idei rangsor eredményei emiatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze a tavaly publikált rangsorral, de a tavalyinál lényegesen jobb helyezés megerősíti, hogy Magyarország versenyképessége jobb, mint amit a korábbi évek rangsorbeli helyezései jeleztek.
A módszertani változás hatását kiszűrve Magyarország versenyképessége abszolút értékben javult, a rangsorbeli pozíciója nem változott. A vizsgált összesen 98 indikátor felében javult abszolút értékben Magyarország teljesítménye. Mindez visszaigazolja a magyar gazdaságpolitika törekvését, hogy a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett tovább javuljanak a gazdasági növekedés minőségi, versenyképességi feltételei – közölte a Pénzügyminisztérium.
Objektívebb rangsorolás
A Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában Csath Magdolna közgazdász elmondta, a rangsorolás objektívebb lett, hiszen korábban nagyobb arányt képviselt a vizsgálatokban a kérdőíves felmérés, ami egy kicsit szubjektív. Az új módszer olyan szempontból javította helyzetünket, hogy nagyobb hangsúlyt kaptak a makromutatók, amik Magyarország esetén jól alakultak – mondta a közgazdász.
Csath Magdolna kifejtette: van egy olyan tényező a módszertanban, ami rontotta a helyzetünket. Ez az, hogy korábban minden országot a saját szintjéhez mértek, most azonban egy abszolút mutatóhoz viszonyítanak, egy száz százalékos értékhez.
Kedvező szabályozások
Erősíti a hazai versenyképességet a jelentés szerint, hogy a magyar munkaerőpiaci szabályozások kedvezőek a vállalatok számára és könnyű vállalatot alapítani – hangzott el a műsorban. Trautmann László egyetemi tanár elmondta, az életképes vállalkozás kérdése annak a függvénye, hogy képes-e beilleszkedni a piaci ökoszisztémába az adott vállalkozás.
„Az egyik alapvető kérdés az, hogy van egy felzárkózási, fejlődési folyamat. A versenyképesség pedig nem azt jelenti, hogy ha vesztettünk, akkor leszakadunk, hanem azt jelenti, hogy a fejlődési folyamatban valamilyen változásra van szükség” –fogalmazott Trautmann.
Klasszikus hasonlat
A tanár szerint a versenyképesség fogalma olyan, mint a versenyműé. A klasszikus zenében a versenymű a concertónak felel meg, ami nemcsak a hangszerek versengéséből áll, hanem a válaszokból, felelgetésekből és együttműködésből is. Így kell felfogni a versenyképességet is, aminek célja a közös fejlődés és felzárkózás – fejtette ki Trautmann László.
Hozzátette: a trend az, hogy mindenkinek javul a versenyképessége, csak más-más mértékben, hiszen valóban az államok felzárkóztatása megkerülhetetlen. Nincs alternatívája annak, hogy valamely ország ne tudjon fejlődni. Az már természetesen más kérdés, hogy az országban lévő vállalatok ehhez miként tudnak hozzájárulni.
Versenyképesség vagy stabilitás?
Egy nemzetnél nem az a legfontosabb, hogy versenyezzen, hanem hogy stabilan működjön a gazdaság mellett a társadalom is – emelte ki Csath Magdolna. Elmondta: a vállalati versenyképesség nem egyezik meg a nemzeti szintű versenyképességgel. Sőt, a kettő egymással összeütközésbe is kerülhet, mert például nagyon kedvező a munkaerő elbocsátása, az alacsony bérek, ami egy cég versenyképessége és profittermelő képessége szempontjából előnyös, de kérdés, hogy ez jó-e a nemzeti versenyképesség szempontjából –fogalmazott a közgazdász.
Megemlítette: a legversenyképesebb országok arról híresek, hogy ezekben az országokban a legmagasabb a jövedelem. Ez azért lényeges, mert a nemzeti versenyképesség szempontjából egy „válság-szagú” időszakban, fontos, hogy a nemzeti gazdaság kiegyensúlyozott legyen.
Csath Magdolna elmondta, ez azt jelenti, hogy a gazdaság ágainak harmonikusan kell fejlődniük, tulajdonszempontból is fontos a kiegyensúlyozott belföldi-külföldi arány, illetve a területi kiegyensúlyozottság is jelentőséggel bír, hiszen a leszakadó régiók visszahúzhatják a nemzeti versenyképességet.
Végül hozzátette: más szempontok szerint kell a nemzeti versenyképességet megítélni, mint a vállalatit, de egy biztos, hogy a kettő találkozik egymással.
