2019. április 30., kedd

Percemberkék igazságszolgáltatása

Makkay József 2019. április 25., 
Ha élne, Franz Kafkának Romániában paradicsomi állapotot jelenthetne az abszurditások, a szürreális helyzetek világa, amely az ország lényegi meghatározójává vált. Ha ezt a helyzetet külső szemlélőként és nem a jelenség elszenvedőjeként néznénk, talán még mosolyogni is tudnánk rajta, hogy milyen furcsa ország ez Európa térképén, ahol semmi nem az, mint aminek látszik. A baj „csupán” az, hogy ezek az abszurditások határozzák meg mindennapjainkat, kedélyállapotunkat, azaz életünk részévé válnak. Felsorolni is nehéz egy csokorra valót e termésből, hogy valami fontos romániai „életesemény” ne maradjon ki belőle. Ha erdélyi magyarként vesszük számba az ország jellemző arculatát, még nehezebb a dolgunk. Elég leragadni a bírósági ítéleteknél, és máris hosszan sorolhatnánk az elmúlt harminc esztendő abszurd magyarellenes végzéseit. Dan Tanasă Méltóságért Európában Polgári Egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő magyarellenes holdingban – amelynek Romániában szerves része a bíróság is – futószalagon születnek olyan ítéletek, amelyet egy magára és szakmájára valamit is adó törvénybíró jogállamban ne tudna kimagyarázni. Nálunk ezek nem is szorulnak magyarázatra, hiszen a holding keretében meghozott első ítélet a többi bíróság számára is követendő, sőt kötelező, ha az illető bíró a rendszerben akar maradni. Egy-egy ítélet esetében már a formára vagy a körítésre sem adnak: a bírók nem magyarázkodnak, nem indokolnak semmit, hanem levétetnek, eltávolíttatnak, kitiltatnak magyar szimbólumokat. Ahogyan az legutóbb a Brassói Táblabíróság jogerős döntésével is megtörtént: a Kovászna Megyei Tanács ülésterméből eltávolították a magyar és a székely zászlót, miközben Németország, az Egyesült Államok és Izrael lobogója a helyén maradhatott. Tetszik ezt érteni? Pedig Magyarország éppen olyan egyenjogú tagja az Európai Uniónak, mint Németország. Az egyiket kitiltják, a másik ország zászlaját pedig érintetlenül hagyják. Van ebben valamiféle logika? Persze hogy nincs. A tipikus román abszurditás mesteriskolája bírósági kivitelben. Legalább annyit írhatott volna indoklásként a bíró, hogy utálja a háromszékieket, utálja a Székelyföldet, utálja a magyarokat, utálja Magyarországot, és akkor talán megkönnyebbülünk, mert ezt ugyan eddig is sejtettük, de legalább az őszinteség mindenki számára átláthatóbbá tenné a romániai bíróságok működési elvét. De nincs semmiféle magyarázat. Akik ezeket a döntéseket a háttérben meghozzák, titokba burkolódzó, gyáva emberek, akik úgy félnek a nyilvánosságtól, mint ördög a tömjénfüsttől. Ha létezik a sokat hangoztatott párhuzamos állam, akkor ők ennek tökéletes megtestesítői és működtetői. Meggyőződésük, hogy az ősellenségnek kikiáltott magyarságot büntetlenül meg lehet alázni, és el lehet üldözni szülőföldjéről. E percemberkék viszont egy dolgot nem tudnak: az elszámoltatás előbb-utóbb őket is eléri. És akkor együtt buknak megrendelőikkel.

A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást

2019-04-30 
A talaj károsítása gyorsíthatja a klímaváltozást, ha folytatódik a kihasználása, megállíthatatlanná válik a folyamat a bonni Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) jelentése szerint.
A termőtalajban háromszor több szén van, mint a légkörben, az erdők kivágása és a helytelen gazdálkodás hatására azonban felszabadul ez a szén is, ami táplálja a klímaváltozást – írja a BBC.
Problémát okoz többek között a talaj erodálódása, a gépekkel történő tömörítése, beépítése vagy túlöntözéssel való károsítása.
A talaj tönkretétele kétféle módon befolyásolja a klímát: veszélyezteti azon növények növekedését, amelyek felveszik a szenet a légkörből, és felszabadítja azt a talajban lévő szenet, amelyet korábban a földbe került növényi hulladékot hasznosító giliszták tároltak.
A figyelmeztetést az IPBES párizsi plenáris ülésének nyitónapján közölte. A jelentés hivatalosan egy hét múlva jelenik meg.
Sir Bob Watson, az IPBES elnöke elmondta: világszerte mintegy 3,2 milliárd ember szenved az erodálódott talaj miatt.
“Ez a Föld népességének csaknem fele. Nem kérdés, hogy az egész világon tönkretesszük a talajt. Elveszítjük a benne lévő természetes szenet, ez aláássa a mezőgazdasági termelékenységet és hozzájárul a klímaváltozáshoz. Feltétlenül meg kellene őriznünk azt a talajt, amink van” – mondta Watson, aki korábban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője volt.
“A kormányok sokkal inkább a klímaváltozásra fókuszáltak, mint a biodiverzitás elvesztésére vagy a termőterületek pusztulására. Mindhárom egyformán fontos az emberi jóllét szempontjából” – hangsúlyozta az elnök.
Jane Rickson, a brit Cranfield Egyetem talajszakértője hozzátette: “A Föld felszínét borító vékony talajréteg jelképezi a földi élet számára a túlélés és a kihalás közti különbséget. A bolygó felszínének csupán 3 százaléka alkalmas mezőgazdasági termelésre és minden évben 75 milliárd tonna termőföld vész el a földromlás miatt”. A termőtalaj ráadásul csak 300 évente “növekszik” egy centimétert.
A globális talajpusztulás mértékéről nincsenek pontos információk, a fő problematikus helyszínek a jelentések szerint Dél-Amerikában vannak, ahol az erdőket kivágják, emellett Afrika Szaharától délre lévő területein, Indiában és Kínában is nagymértékű a pusztulás.
Mindkét nagy ázsiai országban aggódnak a talajszakértők amiatt, hogy képesek lesznek-e a népességet saját táplálékkal ellátni.
A szakértők szerint a talaj védelmének legegyszerűbb módja a klímaváltozással szembeni küzdelem mellett az újraerdősítés.

Tizenhárom erdélyi megyében rendeltek el sárga jelzésű árvízriadót

2019. április 28.  Agerpres
Elsőfokú (sárga jelzésű), vasárnap 24 óráig érvényes árvízriadót adott ki az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 18 megyéjének folyóira. A hidrológusok figyelmeztetnek, hogy a kiadós esőzések miatt megnő a folyók hozama és helyi jellegű áradások következhetnek be Máramaros, Szatmár, Beszterce-Naszód, Szilágy, Bihar, Hunyad, Arad, Hargita, Maros, Fehér, Kolozs, Temes, Krassó-Szörény, Gorj, Vâlcea, Argeş, Suceava és Neamţ megyék területén levő folyókon. A figyelmeztetés a Visó, Iza, Túr (Máramaros és Szatmár megye), Nagy-Szamos (Beszterce-Naszód megye), Lápos (Máramaros megye), Kraszna (Szilágy és Szatmár megye), Berettyó (Szilágy és Bihar megye), Sebes-Körös, Fekete-Körös (Kolozs és Bihar megye), Fehér-Körös (Hunyad és Arad megye), Maros (Hargita, Maros, Hunyad és Arad megye), Aranyos (Fehér és Kolozs megye), Béga (Temes megye), Berzava (Temes és Krassó-Szörény megye), Zsil (Hunyad és Gorj megye), Lotru, Olt (Vâlcea, Gorj, Argeş megye), Szucsáva, Moldova és Beszterce (Suceava, Neamţ és Hargita megye) folyók vízgyűjtő medencéire érvényes.

Székelyudvarhely polgármesterével egyeztetett Vincze Loránt

2019. április 30.,  közlemény 
"A május 26-i választás nemzeti ügy, az erdélyi magyarság képviselői a Fidesz-KDNP és az MKP képviselőivel közösen, az egységes Kárpát-medencei képviselet részeként jelentős erőt fognak képviselni Brüsszelben, amely képes lesz megvédeni a magyarság érdekeit és kiharcolni az uniós kisebbségvédelmi törvényt" – mondta el Vincze Loránt hétfőn Székelyudvarhelyen. Hozzátette: Erdély minden települése számára egyaránt fontos az uniós támogatások megőrzése és növelése, így Székelyudvarhely számára is, ahol számos beruházás valósult meg uniós pénzekből. Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje, a FUEN elnöke, Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki elnöke és Derzsi László, a szövetség városi szervezetének elnöke társaságában Gálfi Árpárddal, Székelyudvarhely polgármesterével találkozott. Vincze örömmel nyugtázta, hogy az MPP felismerte a választások tétjét és a nemzeti összefogás fontosságát, ezért megállapodás született a FUEN-nel a magyar nemzeti érdek mentén az RMDSZ EP-választási támogatásáról. Gálfi Árpád egyetértett a megállapodás fontosságával, kitérve arra, hogy Vincze Loránt személyében olyan személyt támogatnak, aki már jelentős eredményeket ért el a FUEN elnökeként az európai kisebbségvédelemben, és a mozgósítás fontosságát hangsúlyozta.

Hegedüs Csilla: a turizmus megoldás az elvándorlásra, ezért kell több uniós támogatás

2019. április 30.,  közlemény 
Erdélyi örökségünk európai szintű hasznosítása kiemelt feladatunk, hiszen így biztosíthatjuk településeink versenyképességét mind a turizmus, mind a gazdaság terén - mondta Hegedüs Csilla EP-képviselőjelölt. - Ezáltal munkahelyeket hozunk létre, piacot teremtünk a helyi termékek számára, jövőt biztosítunk a fiatal generációknak, hogy itthon, Erdélyben vállaljanak munkát. Marina Ida Magdolna, Szilágybagos polgármesterével egyeztetett kedden Hegedüs Csilla. A polgármesterrel folytatott egyeztetésen az EP-képviselőjelölt kiemelte, több uniós forrásra van szükség, hogy Erdély fejlődhessen, erősödhessen, hogy fiataljaink itthon maradjanak, itt vállaljanak munkát, jó legyen itt élni. „Meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy gazdáink egyszerűbben pályázhassanak uniós pénzekre, több tájékoztatást kapjanak, innovatív módszereket vezethessenek be, amelyek növelik versenyképességüket. Ez több ezer magyar család jövőjét befolyásolja. Ugyanakkor tudom, hogy ügyesen kihasználtuk azt, amit az EU nekünk nyújtott, hiszen vannak új utak, hidak, csatornák, iskolák épülnek, templomokat és műemlékeket újítanak fel, azonban még rengeteg a munka. 2021-től csökkenteni akarják a támogatásokat, azonban ezt nem engedhetjük. Harcolnunk kell a támogatások növeléséért, és azért, hogy csökkenjen az ezekkel járó bürokrácia, hogy minél könnyebb legyen a pályázás”- nyilatkozta az EP-képviselőjelölt. Hozzátette: az elmúlt években megtapasztalta azt, hogy hol nehezíti meg a pályázók életét a bürokrácia. „Tudom, hogy ezen változtatni kell. Szakembereket kell meghívnunk Erdélybe, akik idejében elhozzák a pályázatokkal kapcsolatos információkat, és így segítik önkormányzatainkat, egyházainkat a sikeres pályázásban” – fejtette ki. A természeti és kulturális kincsekben gazdálkodó Szilágyság hatalmas potenciállal rendelkezik. Szilágybagos pedig igazi turisztikai központ. „Itt van a Bánffy-kastély, évente szerveznek hagyományőrző rendezvényeket, gazdag a bor- és pálinkakultúra, termálfürdővel rendelkezik. Európai uniós forrásokból agropanziót hoztak létre, és további üdülőközpontokat építettek fel. A támogatások növelésével a település tovább fejlődhet, gyönyörű turisztikai fürdőteleppé nőheti ki magát” – részletezte. A találkozót követően a politikus Seres Dénessel, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnökével és Szilágyi Róbert ügyvezető elnökkel ajtóról ajtóra kopogtattak, a település lakosaival beszélgettek a választás tétjéről, majd a Szilágybagosi Majálison vettek részt, ahol arra bátorították a jelenlevőket, hogy éljenek szavazati jogukkal május 26-án, hiszen nem bízhatjuk másra jövőnket. „Európa akkor lesz erős, amikor összefog, amikor a mi közösségünk is gyarapodik, és itthon is jobban élnek az emberek. Erdély csak akkor fejlődik, ha az unió támogatja a településeinket, gazdáinkat, vállalkozásainkat és iskoláinkat. Mi olyan Európát szeretnénk, amely nem veszélyként tekint ránk, magyarokra, hanem megbecsül, támogat és megvéd minket. Mi erős Európát, fejlődő Erdélyt akarunk. Nekünk ez a jövőnk. Erről döntünk május 26-án. Ezért kell szavaznunk!” – nyomatékosított Hegedüs Csilla.

Juncker: nagy árat fognak fizetni azok a politikusok, akik az ostoba nacionalizmust hirdetik

nepszava.hu 2019.04.28 
Európai Bizottság elnöke a magyar kormányfőt régóta diktátornak hívja, Sorossal pedig éppen Orbán Viktor kérésére találkozott először. Négy visegrádi újságnak adott interjújában lerántja a leplet a migránskvóták ügyében hozott döntés hátteréről is.
Az Európai Bizottság elnöke abból az alkalomból beszélgetett a Visegrádi Négyek újságíróival, hogy tíz állam, köztük nyolc közép- és kelet-európai, 15 éve csatlakozott az EU-hoz. Cikkünkben a lengyel Rzeczpospolita című napilap írásából idézünk, amely először közölte a beszélgetést.
A beszélgetés során az újságírók felidézték, hogy a 2015-ös rigai csúcstalálkozón a bizottsági elnök “kis diktátornak” nevezte Orbán Viktort, amivel megsérthette a közép-európaiak büszkeségét. “Soha nem mondtam, hogy Közép-Európát diktátorok irányítják” — válaszolta Jean-Claude Juncker a felvetésre. “Orbánt a magánbeszélgetéseinkben éveken át diktátornak hívtam, és ő jót nevetett ezen. A 2015-ös rigai csúcstalálkozón is így, viccelődve üdvözöltem. De a mikrofon be volt kapcsolva. Mindez különféle belemagyarázásokra adott módot.
A kérdésre, hogy a magyar kormányfőt demokratának tartja-e, Juncker kifejtette: nem csak az a demokrata, aki az ország többségének a szavazatával jut hatalomra. A megválasztott politikus nem hagyhatja figyelmen kívül azokat sem, akik nem őt támogatják. “Minden demokratikus politikai rendszernek a fékek és ellensúlyok rendszerére kell támaszkodnia” — hangsúlyozta. A bizottsági elnök kapott kérdést az ominózus magyarországi plakátkampányról, amelyen együtt ábrázolták Soros Györggyel. “Nem tartom a kapcsolatot Sorossal. Kétszer találkoztam vele, először éppen Orbán kérésére, akinek a tanulmányait Soros finanszírozta. Másodszor három vagy négy éve. Nem szeretem az ilyen és ehhez hasonló összeesküvés elméleteket. Még hat hónapig az Európai Bizottság elnöke leszek. November 1-jén távozom. Két éve döntöttem így, nem akartam azoktól a vezetőktől függeni, akiknek újra kellene jelölniük a posztra. Az Európai Bizottság elnöke legyen szabad ember. De ez nem könnyű”.
“A bővítés történelmi lehetőség volt”
“A jogállam az Európai Unió sarokköve. Néhány tagállam időről-időre megengedi magának, hogy kibújjon a felelősség alól, attól függően, hogy éppen ki van hatalmon és hol tart a választási ciklus. De biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül ezek a problémák már nem fognak zavarni bennünket. Időbe telik, míg az országok, amelyek hosszú időn át kénytelenek voltak alávetni magukat idegen és ellenséges hatalmaknak, megtanulják, hogy a jogállam az európai építkezés egyik építőköve. Úgy gondolom, hogy a közép-európai népek, ha szükségét érzik, harcolni fognak ezért” — hangsúlyozta Juncker a kérdésre, hogy a Visegrádi Négyeket ma felvennék-e az integrációs szervezetbe, megkerülve az egyenes választ. Az EU bővítésével kapcsolatos elvárásait firtató kérdésre a bizottsági elnök kifejtette, hogy egy percig sem bánja, hogy a kelet- és közép-európai országok visszakerültek “Európa szívébe”. “Mindig is meg voltam győződve róla, hogy ez egy nagy pillanat és egyedülálló történelmi lehetőség volt a számunkra” — mondta. Juncker szerint a bővítéssel nem vált bonyolultabbá az Európai Unió döntéshozatala, mert az mindig is az volt. A 2004-ben csatlakozott “új” tagállamok alkalmasint úgy viselkednek, mint az alapító tagállamok, míg az utóbbiak közül egyesek úgy tesznek, mintha egyáltalán nem tartoznának a közösséghez — fogalmazott. 
“Mindent úgy csinálnék, mint akkor”
A migránsok áthelyezési kvótájáról született döntésről a bizottsági elnök azt mondta, ma is mindent úgy csinálna, mint akkor. A helyzet ugyanis arra késztette az Európai Bizottságot, hogy szolidaritást vállaljon a tagállamokkal. “Elárulok valamit, amiről még soha nem beszéltem. A menedékkérők áthelyezéséről döntő belügyminiszteri tanácskozás előtti hétvégét a telefon mellett töltöttem, és azokkal a tagállami vezetőkkel beszéltem, akik világosan megmondták, hogy nem akarnak kötelező kvótákat. Egytől egyig mindegyiküket biztosítottam arról, hogy az Európai Bizottság nem fogja erőltetni a kötelező kvótákat, ha másnap az országaik önkéntes alapon befogadnak annyi migránst, amennyit javasoltunk. Tehát ennyit a makacs és szűk látókörű Bizottságról, amely a végsőkig kitartott a kényszerbetelepítés mellett… Önkéntes befogadást javasoltunk! De másnap a tagállamok ezt elutasították. Pedig a menedékkérők általunk javasolt száma egyáltalán nem volt magas. Nagyon csalódott voltam” — mondta Juncker az újságíróknak, akik felrótták neki, hogy a kvótadöntés tüzelte Orbán Viktor Brüsszel-elleni kampányát, miközben Magyarország és Lengyelország egyetlen menedékkérőt sem fogadott be. “Nem tudom elfogadni azt a helyzetet, amikor az EU miniszteri tanácsa, összhangban az EU Szerződések betűjével, minősített többséggel elfogad egy döntést, majd a tagállamok azt nem tartják be!” - válaszolta Jean-Claude Juncker, aki szerint az Európai Bizottságot oktalanul bírálja emiatt Orbán Viktor és mások, hiszen a határozatot a miniszterek hozták. 
“Nagy árat fognak fizetni az ostoba nacionalisták”
Junckertől azt is megkérdezték, hogy véleménye szerint mennyire fog megváltozni az Európai Parlament a választások után. “Biztosan más lesz. Ugyanakkor meg vagyok győződve róla, hogy nagy árat fognak fizetni azok a politikusok, akik az ostoba nacionalizmust hirdetik. Tisztelem a nemzetállamokat. …Az európaiak nem szeretnének egy olvasztótégelyben élni, amelyben mindenki elveszíti a gyökereit. Az Uniót nem lehet a nemzeti akarat ellenére építeni. De az egymás ellen uszító, ostoba nacionalizmussal szemben igenis lehet uniót, egységet teremteni”— fejtegette.

Tisztábbak a folyók, mégis csökken a halállomány

2019-04-29 Vajda György
Tekintettel arra, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 54/76/2019-es rendeletével április 11. és június 9. között horgásztilalmat rendelt el, április 15-én a prefektúrán az érdekelt intézményekkel, horgászegyesületekkel és környezetvédő szervezetekkel értekezletet tartottak a sporthorgászattal kapcsolatosan. 
Az említett rendelet (amelyet az érdekelteknek tanácsos tanulmányozni) a Maroson, a Kis- és Nagy-Küküllőn, illetve a Nyárádon több szigorúan védett helyet jelöl meg. A Maroson például több övezet van, ahol az említett időszakban ajánlott olyan körülményeket teremteni, amelyek elősegítik a halszaporodást (ívást). Március 29-én megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 252-es rendelete, amely némiképpen módosítja a halászatra és sporthorgászatra vonatkozó korábbi jogszabályokat. Ezek szerint mind a Duna-deltában, mind az ország folyó- és állóvizeiben kizárólag az Országos Halászati és Halgazdasági Ügynökség (Agenţia Naţională pentru Pescuit şi Acvacultură) által láttamozott, valamely elismert és a jogszabályoknak megfelelően létrejött horgászegyesület által névre szólóan kibocsátott engedéllyel szabad horgászni. A horgászegyesületek az ügynökséggel 10 évre szóló szerződést kell kössenek, amivel felvállalják a bérbe adott folyóvízszakasz vagy halastó gondozását is. Az engedélyeket természetesen nemcsak a horgászegyesületek által gondozott övezetekben lehet használni, hanem máshol is, az egyesületek között létező kölcsönös egyezmény alapján, anélkül, hogy meghaladnák a szaktanulmányok alapján halfajonként megszabott évi kifogott mennyiséget. Mint ismeretes, a korábbi rendeletek szerint a horgászok – az egyesületek közvetítésével – kötelesek jelenteni az országos ügynökségnek a kifogott mennyiséget. Ezt az egyesületek által kibocsátott és kézbesített nyomtatványokkal tehetik meg. Az előző évi jelentéseket minden év február 28-ig kell elküldeni az ügynökséghez. Ezzel az intézkedéssel szeretnék követni a halállomány alakulását. Az említett rendelet 15. cikkelye azt is kimondja, hogy a horgászegyesületek – az ügynökséggel kötött szerződések alapján – kötelesek feljavítani a halállományt „betelepítéssel, ikrázással” vagy a meglévő óvásával. Ellenkező esetben az ügynökség felbonthatja a szerződést a horgásztársasággal, és így automatikusan a tagok horgászati joga is megszűnik. 
Nagy Zsigmond alprefektus tájékotatott, hogy a találkozón a környezetvédelemi ügynökség és a vízügyi igazgatóság képviselői elmondták, hogy az előző évekhez viszonyítva a folyóvizek egyre tisztábbak. Ennek ellenére a horgászegyesületek jelentése alapján az tapasztalható, hogy csökken a halállomány. Ha a természetes körülmények adottak arra, hogy fennmaradjanak a folyóvizekben levő halfajták, akkor a csökkenés egyik oka a vadorzás. 
Ennek megfékezésére – a korábbi jogszabályok alapján – lehetővé tették, hogy a horgászegyesületek szerződést kössenek a csendőrséggel, mivel az előbbieknek nincs joguk büntetéseket kiróni. Megyénkben három horgászegyesület működik. A legnagyobb a Maros Megyei Sporthorgászok és Vadászok Egyesülete (AJVPS), amelynek több mint 8000 tagja van, ezenkívül létezik a Szováta 2008 és a segesvári Küküllő (Târnava) Horgászegyesület is. Három éve az egyesületek és a csendőrség közötti egyezmény (protokollum) alapján közös ellenőrzést végeznek. A találkozón a horgászegyesületek és a csendőrök közös akciótervet mutattak be, amelynek alapján a horgásztilalom idején fokozottan ellenőrzik a folyókat és az állóvizeket. A Sabin Motora csendőralakulat nyilvántartása szerint tavaly (nem csak a horgásztilalom időszakában – sz.m.) mintegy 90 ellenőrzést végeztek, amelyen 229 csendőr vett részt, 96 intézkedést hoztak, ezek közül 44 alkalommal figyelmeztették a horgászokat, illetve 55 bírságot róttak ki összesen 16.800 lej értékben. 
A megyei egyesületnek 18 vad-őre van, akik nemcsak horgászatra, hanem a vadállományra is felvigyáznak. Létszámuk messze nem elegendő arra, hogy megfelelő hatékonysággal lépjenek fel a vadorzók ellen. A másik két egyesület is alig biztosítja a területük ellenőrzéséhez szükséges őröket. A találkozón az érintettek felkérték a megyei rendőrség képviselőit, hogy szólítsák fel a helyi rendőrség kötelékében szolgálatot teljesítő rendőröket, hogy gyakrabban végezzenek járőrszolgálatot a folyóvizek, halastavak környékén, és jelezzék, ha rendellenességet tapasztalnak. Különösen fontos a fokozott figyelem a Maros völgyében, ahol évente többen is jelzik, hogy egyesek, megélhetési okok miatt, villanyárammal (a vasúti hálózathoz csatolt vezetékekkel), hálóval és akasztásos módszerekkel törvénytelenül irtják a halállományt. 
Ebben az időszakban különösen oda kell figyelni a Ratosnya környékén ívó galócára (Hucho hucho), amely igen ritka halfaj, és természetes körülmények között a Maroson kívül csak a Lotru folyóban él. Ízletes húsa, ikrája miatt igen sokan kifogják. Korábban a szóban forgó helyre egy térfigyelő kamerát állítottak, amely eltűnt. Az idén a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntesei felajánlották, hogy április 25-étől a helyszínen sátoroznak, és éjjel-nappal őrzik az ívóhelyet a vadorzóktól. 
A tanácskozáson következtetésként elhangzott az is, hogy a felügyelet és az ellenőrzés mellett igen fontos a halállomány szaporítása, amelyre az egyesületeknek kell megtalálniuk a megoldást. S bár a környezetvédelmi és vízügyi szakemberek szerint javult a folyóvizek minősége, a parton – a megye majdnem minden településén – lehangoló kép, valóságos szeméttelepek fogadják az arra járókat, és e szemétkupacokat nem a sporthorgászok hagyják maguk után. Így a környezetvédők, horgászegyesületek, a csendőrség és a rendőrség mellett az önkormányzatoknak is lépniük kellene azért, hogy megfelelő környezetet teremtsenek a sporthorgászoknak, azoknak, akiket ez az ősrégi hobbi és a természet szeretete csábít a folyó- és/vagy tópartokra.

Szentgyörgy Expó - Fókuszban az agrárszektor

2019. április 27., 
Május 3–5-e között Sepsiszentgyörgyön a Sugás Áruház parkolójában (a kereskedelmi bank mellett) szervezik meg a városnapokhoz kötődő Szentgyörgy Expót. A multiszektorális jellegű, nemzetközi kiállítás középpontjában idén az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programhoz illeszkedő mezőgazdaságigép-gyártás, illetve a kapcsolódó szolgáltatások állnak.

Albert Levente archív felvétele

A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. az eseményen összesen 150 négyzetméter bel-, illetve 300 négyzetméter külterületi kollektív magyar standon biztosít bemutatkozási lehetőséget 11 magyarországi partnerének. Emellett három belföldi szakcég is standdal jelentkezik. A kiállító cégek jelentős külpiaci tapasztalattal, valamint kiemelkedő regionális referenciákkal rendelkeznek mindamellett, hogy a gazdaságfejlesztési program keretében elérhető eszközök minősített szállítói, forgalmazói. Ugyanakkor a magyarországi agrárminisztérium Hungarikumok Főosztálya: Hungarikumkiállítás és nemzeti értékeink bemutatása, valamint a szervező, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. is jelen lesz a rendezvényen. Az eseményen lehetőség nyílik a bemutatkozó cégekkel történő személyes üzleti tárgyalásokra, a gazdaságfejlesztési programban elérhető, magas hozzáadott értéket képviselő termékek megismerésére. Nyitvatartási idő: naponta 10–19 óráig.

Vidéki gazdaságokat támogattak

2019. április 27.,
Több mint négyezer őshonos gyümölcsfacsemetét osztott szét idén Kovászna megyében a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA).

Fotó: hka.ro

A szervezet által indított Egy gyümölcsfa a jövő nemzedékének programban idén Uzon a községhez tartó falvakkal, Sepsibodok, Zalán, Mikóújfalu, Gidófalva, Esztelnek, Kézdialmás, Ozsdola, Csernáton, Cófalva, Nagyborosnyó, Köpec, Felsőrákos, Bibarcfalva, Bodos, Salamás, Fenyős, Tálpatak, illetve Nagyvirágospatak, továbbá a Zöld Nap Egyesület részesült támogatásban. A közösségi kártyák használata révén a háromszéki vidéki gazdaságok ezúttal 22-féle alma-, 11-féle körte-, négyféle szilva-, kétféle cseresznye- és birsalmacsemetével gyarapodtak, Sepsiszéken 1249, Kézdiszéken 950, Orbaiszéken 600, Erdővidéken több mint ezer, míg Bodzavidéken 450 gyümölcsfa talált gazdára civil szervezetek, polgármesteri hivatalok és egyházak segítségével – tájékoztatott a HKA.

Putyint az új ukrán elnök döbbentette rá arra, hogy egy nép az orosz és az ukrán

Felvetetett az orosz-ukrán közös állampolgárság lehetőségét Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak nyilatkozva hétfőn Moszkvában. 
„Tényleg? Valóban ezt mondta? Nagyon jó . Ez arra utal, hogy valószínűleg meg fogunk állapodni” – jelentette ki talán szarkasztikusan Putyin arra reagálva, hogy Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök hétvégi Facebook-bejegyzésében kilátásba helyezte: ukrán útlevelet ad oroszoknak.
„Ha ők állampolgárságot adnak az oroszoknak Ukrajnában, mi pedig az ukránoknak Oroszországban, akkor elég gyorsan közös nevezőre és a kívánt eredményre jutunk. Közös állampolgárságunk lesz” – fogalmazott az orosz elnök.
Ismételten hangot adott álláspontjának, amely szerint az orosz és az ukrán, a kulturális és a nyelvi sajátosságok ellenére egy nép. „Sok bennünk a közös. Ha egységes lesz az állampolgárságunk, attól csak nyernek az oroszok és az ukránok” – ejtette ki száján a borítékolhatóan nem csak Ukrajnában, de az ilyesmire valamiért fogékony Romániában is nagy sajtóvisszhangra igényt formáló szavakat az orosz elnök.
Egyébként Putyin azt tanácsolta Zelenszkijnek, hogy Miheil Szaakasvili volt grúz elnök és odesszai kormányzó ukrán állampolgárságának helyreállatásával kezdje az emberi jogok védelmezését.
[Forrás: MTI]

A magyar “iszlám jogvédők” jogvédelem helyett a jobboldali véleményformálók vegzálásával foglalkoznak

A magyar “iszlám jogvédők” jogvédelem helyett a jobboldali véleményformálók vegzálásával foglalkoznak
Lassan egy évezredes tapasztalat alapján elmondható: sosem volt sikeres a magyarországi muszlimok asszimilációja, mégis vannak akik megpróbálják lenyomni a iszlám hívő bevándorlók és a keresztény magyarok szivárványos együttélésének tündérmeséjét az emberek torkán. Ezért lobbizik a Magyar Iszlám Jogvédők Egyesülete (MIJE) is, akiket nem “meglepő” módon a migrációs válság csúcsán, 2016-ban alapítottak. Az időpontja nem véletlen, a szervezet, mint több más NGO, a szervezett bevándorlás (bevándoroltatás) támogatására alakult meg, együttműködésben a Helsinki Bizottsággal és a TASZ-szal. Az egyesület felesküdött a magyarországi muszlimok jogainak védelmére és ami még fontosabb, a migráció melletti lobbizásra. Ennek egyébként kiválóan eleget is tesznek: Facebook oldalukon rendszeresen lázítják követői közösségüket a kormánypárti politikusok és a konzervatív média ellen, cinikus hangvételű „elemzéseikben”.
A nyugati és liberális magyar sajtó muszlimok asszimilációjáról vagy integrációjáról beszél, pedig saját szemünkkel láthatjuk, hogy ezen örvendetes és marginális jelenség mellett sokkal jellemzőbb a bűncselekmények megsokszorozódása, a nemi erőszak, a fegyveres támadások és kirekesztő, fenyegető viselkedés (például Párizsban egyes üzletekbe nem léphetnek be nők) elharapódzása.
INTEGRÁCIÓ HELYETT USZÍTÁS ÉS ERŐSZAK
Megkérdőjelezhető tehát azon európai politikusok szellemi épsége, akik azt vallották, sőt vallják, hogy a migráció egy szükséges, vagy hasznos dolog lenne. Sokkal valószínűbb azonban, hogy azok a döntéshozók, akik Európába invitálták a muszlim tömegeket, tökéletesen tisztában vannak tettük következményeivel. Hazájukban, Németországban és Franciaországban, a két legnagyobb muszlim kisebbségnek otthont adó országban a közel-keleti és afrikai bevándorlók beépítése a társadalomba már a migrációs válság előtt is nyilvánvalóan kudarcot vallott. Ennek egyik példája, hogy a német szövetségi bűnügyi hivatal adatai szerint már a migrációs válság előtti 20 évben 40 százalékkal nőtt a külföldi származású személyek által elkövetett bűncselekmények száma. Ez a szám azóta nem csak emelkedett, hanem egyenesen kilőtt.
Munkanélküliség terén is jól mutatkozik a társadalmi integráció kudarca. Korábban már megírtuk, hogy Németországban például minden második bevándorló munkanélküli, illetve akinek van munkája, azoknak is egy jelentős része szaktudás nem igénylő munkakörben tevékenykedik.
KÖNYVES KÁLMÁNNAK IS BELETÖRÖTT A BICSKÁJA
Magyarországnak sokkal hosszabb idő állt rendelkezésére, hogy tesztelje a muszlimok asszimilálhatóságát, társadalmi beépíthetőségét. Semmilyen formában sem járt sikerrel a mindenkori magyar állam. Az első kísérlet a magyarországi muszlimok társadalmi integrálására a magyar történelem egyik legstabilabb időszaka alatt történt, Könyves Kálmán uralkodása idején. Kálmán nem píszí módon próbált szótérteni a muszlimokkal, törvényekben kötelezte őket a magyar életmód elsajátítására. Ennek ellenére sem járt sikerrel, a böszörmények még 200 évvel később sem tudtak a magyar társadalom szerves részévé válni.
A második típusú találkozást az muzulmán kultúrkörrel azt hiszem senkinek sem kell bemutatni: a Balkán felől érkező illegális határátlépők agresszíven igyekeztek átjutni a déli határzáron, fegyveres összetűzésre is sor került, majd a keresztényi jóindulatot kihasználva (kicselezve) megszállták Budát (és Pestet).
2015-ben már nem mészárolták le az ország fél haderejét a muszlim hódítók, ettől eltekintve viszont a négy évvel ezelőtti események lefolyása kísértetiesen hasonlított az 1526- 1541 közötti oszmán előretöréshez.
A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELKÖTELEZETT “CIVIL” TÁMOGATÓI
Láthatjuk tehát, hogy a muszlim kisebbségeket nem hogy asszimilálni nem lehet, de a társadalmi integrációjuk is mint csoport, képtelenség. Mégis ezt tűzte zászlójára a Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület (MIJE), akik 2016-ban alakultak meg, a migrációs válság csúcsán és egyből ki is nyilvánították hovatartozásukat: két hónappal alapításuk után csatlakoztak a Soros György magyar jogászaiból álló TASZ nyilatkozatához, amely a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás bojkottjára szólított fel.
Mint az ebből kitűnik, nem véletlen a 2016-os alapítás: Az ellenzéknek szüksége volt egy olyan szervezetre, ami nem jogi vagy politikai úton (bár a szervezeti tevékenységükben a jogi védelem nyújtását is megemlítik) tolja a bevándorlás szekerét, hanem a migráció társadalmi és kulturális létjogosultságának felépítésével a népszavazás előtt. Egyszerűbben szólva kellett Magyarországra is egy olyan szervezet, amely a politikai érzékenyítéssel, mintegy gondolatrendőrségi felügyeletet biztosít a magyar sajtóban, közösségi médiában, hátha így nagyobb sikert érnek el a bevándorláspárti erők.


Hogy mennyire volt ez sikeres, könnyű megmondani a 2016-os migrációs népszavazás elsöprő kormánypárti eredményének ismeretében is. Mindenesetre az biztos, hogy a MIJE beleállt a Soros-szervezetek propagandája mögé, rendszeresen „elemzik” például a migrációs témájú, a konzervatív sajtóban megjelent cikkeket, nyilatkozatokat és kérdés nélkül felülnek a fake news vonatra, ha az érvelés éppen úgy kívánja.
Igazán 2018-ra jöttek bele, amikor nekimentek a Stand for Christians, magyar keresztény hírportálnak, mivel szerintük a nagyrészt vallási tematikájú oldal felforgató (!) és gyűlöletkeltő (!). A portálnak egyébként az volt a bűne, hogy le merészelte írni, egyes muszlim többségű országokban a keresztények üldözésnek vannak kitéve. Ellenben a MIJE nem fél iszlamofóbiát, kirekesztést, rasszizmust kiáltani ha bevándorlási kérdésben megszólal egy konzervatív politikus.


Míg a világ másik felén keresztényeket ölnek muszlimok, ahogy azt láthattuk például Srí Lankán, addig Európában a migráció ellen felemelt szó halálos bűn a jogvédők szemében. Nyugat-Európában a sajtó eltitkolja, ha egy bűncselekményt muszlim bevándorló követte el, terroristák járkálhatnak szabadon, a jogvédők mégis azt mondják, hogy a keresztények a felforgatók. Így működik a gondolatrendőrség egy liberális disztópiában. Mondjuk a Soros-féle iszlám jogvédők magyarországi kiadása még mindig szerethetőbb: a kormánypárti véleményformálók folyamatos vegzálása mellett a MIJE arra legalább fordított energiát, hogy elítélje a Srí lankai terrortámadást.
Források: MIJE Facebook oldala; s4c.news, a vezető képen a Magyar Iszlám Jogvédő Egyesületnek is otthont adó újbudai, Fehérvári úti mecset látható.

Soros egyik alapítványi vezetője kritizálja ENSZ biztosként a magyar kormányt Ahmed H. jogai miatt

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) felháborítónak és abszurdnak tartja Fionnuala Ní Aoláin, az ENSZ egyik emberi jogokkal foglalkozó biztosa Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek küldött levelét, amely szerint Ahmed H. jogai sérültek Magyarországon.
A KKM kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az ENSZ biztosa kritizálja a magyar törvényeket és a magyarországi eljárást, valamint úgy véli, hogy a magyar kormány a nemzeti konzultációban egy “rágalmazó kampányban” használta fel Ahmed H.-t. A biztos szerint a terrorizmusra vonatkozó magyar törvények sértik az emberi jogokat, tehát – a levélben Mr. Hamedként említett – férfi nem terrorista. A minisztérium kiemelte, a magyar törvények világosak és a magyar emberek biztonságát szolgálják. Továbbra is terroristának tekintenek mindenkit, aki a magyar határt és az azt védő rendőröket megtámadja – közölték. A KKM elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszelben és az ENSZ-ben a bevándorláspárti erők közösen a terrorista Ahmed H. mellé álltak a magyar emberekkel szemben. Hozzátették, az ENSZ biztosát Soros György emberének tekintik, mert a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik vezetője.

Lopási szokások az Európai Parlamentben

Most, hogy az Európai Birodalom gyors bevezetésére irányuló tervek tétet adnak az európai parlamenti választásoknak, a szemben álló felek egyre buzgóbban hozzák nyilvánosságra, hogy a másik frakcióban, pártcsaládban – vagy ha a szükség úgy hozza, a sajátjukban – ülő bűntársaik milyen módon lopnak, fosztogatnak. A birodalmi brutalitásra fügefalevélnek szánt áldemokratikus intézmény viszonylag magas és stabil életszínvonalat garantál azoknak, akiknek időben sikerül felkerülnie Soros György vagy más multik fizetési listájára. De az igazán tanulságos tapasztalat az, hogy ezek az emberek az apróért is lehajolnak.
Amerikai szenátorokról és kongresszusi képviselőkről is derült már ki, hogy trükköznek a hivatalos útjaikon szerzett légitársasági törzsutaspontokkal, nincs abban semmi szokatlan tehát, hogy magasztos választott testületek tagjai szenvednek a keresztény szentek közismert megbetegedésében, a kéz rendellenes test felé hajlásában. De azok az ügyek, amelyek most kerülnek nyilvánosságra, felettébb elgondolkoztatóak a jelen „népképviselet” szociológiai összetételét, pszichológiai állapotát és különösen zsarolhatósági szintjét tekintve is. Ugyanis azt mutatják, hogy csak a fővezérek, a Junckerek, Verhofstadtok lophatnak, illetve korrumpálhatók ipari méretekben; a második vonal kénytelen lehajolni az apróért is.
De ez logikus is az ő szempontjukból, hiszen ha az EP képviselői anyagilag függetlenek lennének és nem lennének piti bűncselekményekért zsarolhatóak, nem lehetne gyakorlatilag kézivezérléssel irányítani az EP-t és még jobban elszakítani az elvileg a nemzetállamokban választott képviselőket a választóik érdekeitől.
Az eurómilliókkal kifizetett vezetők mellett azonban az is kiderült az elmúlt napokban, hogy már az elvileg befolyásos második vonal képviselői is kegyelemkenyéren vannak tartva; kénytelenek lehajolni az apróért is, száz-százötven eurót kicsalni az EP-be látogató, általuk kalauzolt politikai szimpatizánsoktól, vagy nemes egyszerűséggel elvenni az EP által fizetett alkalmazottaik fizetésének egy részét. A rendszer pszichológiailag zseniálisan van felépítve. Hiába tűnik nagynak az EP-képviselők fizetése és egyéb juttatása közép-európai mértékkel nézve, ezeknek az embereknek ott egy sokkal magasabb életszínvonalat mutatnak be. Drága éttermek, minőségi alkoholok, tiszta kokain, első osztályú szexuális szolgáltatások, amelyek nem ehhez a fizetéshez vannak árazva. A közép-európai képviselők még általában kötődnek a hazájukhoz (kivétel a magyar ellenzékiek természetesen), sok esetben még a baloldaliak, a liberálisok is. Így ők sokszor nem kerülnek bele abba az identitás nélküli emberekből álló masszába, amivé a brüsszeli és az uniós bürokrácia és politikus elit vált, egyrészt, mert a művelt nyugatiak lenézik őket, másrészt, mert nem bíznak meg bennük a hazaszeretetük miatt. Ez a közeg egyébként elképesztő pusztító erővel bír: még olyan nem megkérdőjelezhető, elkötelezett embereket is sikerrel neutralizált, mint Navracsics Tibor. Ezek az emberek már évtizedeket töltöttek el hetente ingázva a lakóhelyük és Brüsszel, meg Strasbourg között. Családjuktól, eredeti életüktől – ha egyáltalán volt nekik – rég elszakadtak; abban az illúzióban élnek, hogy Európa sorsának alakítói ők, akik különbek már mindenki másnál, és ezért sokkal magasabb életszínvonalat érdemelnek, mint az átlagemberek. És ha nincs elég pénzük ehhez, akkor jól láthatóan – és a drogosokhoz hasonlóan, a lebukás veszélyével mit sem törődve – szereznek.
De Európa valódi urai gondosan ügyelnek arra, hogy az igényeik és az anyagi lehetőségek között akkora távolság legyen, hogy a megvásárolhatóságuk, befolyásolhatóságuk biztosított legyen. Brüsszelben mindenki tud mindent, mindenki tudja, hogyan tesz kis extra jövedelemre szert a másik, melyik rekreációs szalonba jár, kinek a birtokán tölti a hétvégét a gyakornokával és milyen cégeknek lobbizik – szigorúan illegálisan természetesen. Hol az anyagi érdek írja felül a párthoz tartozást, hol Sorosék parancsa a nemzeti érdeket, hol egy reménybeli pozíció a régi harcostársnak tett ígéretet. Néhány öngyilkosság az apparátusban, a különböző irányú nyomások alatt összeroppanó becsületes alkalmazottak sorsa igazán nem nagy ár ezért. Az érinthetetlenség érzése mindenkinek megvan, csak a választások környékén kell ügyesen lobbizni otthon, hogy a befutóhely meglegyen a listán. Azonban mostanra az otthoniak számára is kiderült, hogy az Európai Egyesült Államok fontos posztjaira a legkönnyebb út a magországok EP-képviselői pártlistáinak bejutó helyein keresztül vezet. Így már nemcsak egymást, hanem a kisebb vesztegetőket, a saját dílereiket is készek feladni, hogy a saját pártjuk, a saját pártcsaládjuk befolyásosabb legyen a következő parlamentben. És persze azért is, hogy a pártcsaládjukon belül ők legyenek erősebbek.
Ilyenek az identitás nélküli emberek, akik csak a saját karrierjükkel, a pozícióikkal önazonosak, akiknek csak az számít, hogy a saját életszínvonalukat megőrizzék, mert csak az ilyen megélt gazdagságon keresztül tudják „kifejezni önmagukat”. Ez egy szokványos emberi tulajdonság, csakhogy ezeknek az alakoknak semmilyen más emberi tulajdonsága nincs már.
Csak remélhetjük, hogy Európa nemzetei felébrednek és valódi képviselőket is küldenek az EP-be, nemcsak ezeket a piti véglényeket, mert különben már a következő öt évben vége lehet az Európa-projektnek.

Erősíti Magyarország geopolitikai előnyeit a Budapest-Belgrád vasútvonal építése

Erősíti Magyarország geopolitikai helyzetének előnyeit a Budapest-Belgrád vasútvonal építése; a magyarországi konténeres piac mérete az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott, volumene a legfrissebb becslések szerint tavaly elérte a 300 ezer egységkonténert (TEU) – közölte a Rail Cargo Hungaria Zrt.
Kiemelik: ez a dinamikus fejlődés Magyarország kedvező geopolitikai helyzetével együtt számos gazdasági előny lehetőségét kínálja. Újabb infrastrukturális fejlesztésekkel Magyarország elnyerheti a Kelet-Nyugat és az Észak-Dél viszonylatú áruforgalom “fordítókorongjának” rangját. Ennek megvalósítását több beruházás támogatja, a kezdődő új beruházások közül a legjelentősebb a Budapest-Belgrád vasútvonal építése.Példaként említik, hogy a két meglévő budapesti konténerterminál mellett egy újabb terminálfejlesztés is folyamatban van. A gyors kapacitásbővülés megfelel az igényeknek, valamennyi logisztikai központ csaknem teljes kihasználtsággal működik – írták. Felidézik: uniós cél alapján 2030-ra a vasúti fuvarozásnak 30 százalékkal kell részesednie az áruforgalom lebonyolításából, ami úgy valósulhat meg, ha a Balkán irányából (Bulgária, Törökország, Szerbia, Macedónia) érkező jelentős mennyiségű közúti forgalmat sikerül vasútra terelni. A Budapest-Belgrád vasútvonal építése és az itt megvalósuló jövőbeni áruforgalom is ezt a törekvést támogatja – közölték. A távol-keleti üzemekben előállított árukkal töltött konténerek Európába szállítása tengeri úton nagy befogadóképességű, akár 18 ezer TEU kapacitású hajókkal gazdaságos, amelyek csak mélytengeri kikötőkbe képesek befutni, mint a görögországi Pireusz dokkja. A Kínából érkező árukat emiatt elsősorban az innen, valamint több adriai kikötőből induló vonatokon fuvarozzák Magyarországra, ezekből az elmúlt évben több mint 700 konténervonat érkezett Budapestre.Jelenleg egy-két naponta indulnak vonatok a balkáni országokon és Szerbián keresztül Magyarországra. Mindezek miatt különösen fontos a görög Pireusz kikötője és a budapesti Rail Cargo Terminal – BILK közötti vasúti összeköttetés áteresztőképességének növelése.
A rendkívüli árumennyiség további vasúti útvonal bekapcsolását is indokolja a forgalom gyorsabb lebonyolítása érdekében: az első rendszeres tehervonati járat a több mint 7300 kilométer hosszú “selyemúton” néhány héttel ezelőtt indult heti egy szerelvénnyel a kínai Hszian városa és a budapesti Rail Cargo Terminal – BILK között. A kizárólag szárazföldi árutovábbítás előnye, hogy – egy 220 konténervonat kapacitásának megfelelő mennyiségű konténert szállító hajónál háromszor gyorsabb.
A Budapest-Belgrád vasútvonal annak a fuvarozási korridornak az utolsó szakasza, amely Pireuszt és Thessaloniki kikötőjét a legrövidebb úton köti össze a budapesti terminálokkal. A térségben az Európai Unió is több fejlesztési projektet visz: a 12-es számú vasúti fuvarozási folyosó (RFC) tervezett útvonala: Budapest-Szerbia-Macedónia-Görögország (Pireusz). A Budapest-Belgrád szakasz a korridor legfontosabb része Magyarország számára – írták.

Bangóné után szabadon: Stummer János disznóknak és gazembereknek nevezte a Fidesz-tagokat

Stummer János, a Jobbik alelnöke Nagykőrösön tartott kampánybeszédet nagyjából egy tucat érdeklődő előtt, ahol gazembereknek és disznóknak nevezte a kormánypártok tagjait és az ország jelenlegi vezetőit. Úgy tűnik, az MSZP-s Bangóné patkányozásának színvonalát fogja követni előbb-utóbb az egész ellenzéki paletta.
Stummer János Jobbik-alelnök Nagykőrösön kampányolt, ahol azt bizonygatta, hogy a Jobbik elpusztíthatatlan, mivel őket a hazához való hűség és felebaráti szeretet tartja össze. A kötelező sallangokonn túl (mint például, hogy a Fidesz csalással nyerte meg az országgyűlési választást) egy adott ponton a Jobbikos képviselő saját maga hatása alá került. Bár előzőleg megígérte: nem fog patkányozni, mégis elkezdte disznózni és gazemberezni a Fidesz tagjait (a felvételen a 4. perc után), akiket módszeresen csak “ezeknek” nevezett. Új alkotmány és új polgári-, illetve büntető törvénykönyv megalkotását helyezte kilátásba egy majdani választási győzelmük esetére, amikor is bebörtönzik a mai vezetőket, amíg vissza nem adják az az összeget, amit ők, a jobbikosok bemondanak. Beszélt arról is, hogy a május 26-i EP-választáson  egy jó isteneset fognak adni a felcsúti Maradona tarkójára.
A kis zseb-Szamuelyre azonban nem voltak túl sokan kíváncsiak, a Nagykőrös.ma által közreadott fotó tanúsága szerint – a Munkáspárt helyi vezetőjével együtt – alig egy tucatnyian mentek el az utcafórumra:

Ennyien voltak kíváncsiak Stummer-hordószónokra Nagykőrösön – A fotót a Nagykőrös.Ma küldte meg szerkesztőségünknek

Forrás: Nagykőrös.ma, Zágráb Nándor, a Jobbik helyi elnökének Facebook-oldala alapján, vezető kép: MTI

A Központi Választási Bizottság hivatalosan is kihirdette Zelenszkij győzelmét

MTI 2019. április 30.,
Az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) kedden hivatalosan közölte az elnökválasztás április 21-én megtartott második fordulójának végeredményét, és kihirdette győztesnek Volodimir Zelenszkijt.

"Ukrajna megválasztott államfője Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij elnökjelölt, aki 1978-ban született, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, kijevi lakosú, a "Kvartal 95" társulat művészeti vezetője, párton kívüli, a Szluha Narodu politikai párt jelöltje" - jelentette be Tetyjana Szlipacsuk, a választási bizottság elnöke.
Hozzátette: a bizottságnak nincs semmilyen panasza, ami megkérdőjelezné a választás eredményét, továbbá valamennyi fellebbviteli bíróságtól megkapta az értesítést arról, hogy nincs eljárás alatt olyan ügy, amely hatással lenne a választás eredményére.
A hivatalos eredmény szerint Zelenszkij 73,22 százalékot, azaz több mint 13,5 millió szavazatot szerzett, Petro Porosenko hivatalban lévő államfő pedig 24,45 százalékot, azaz mintegy 4,5 millió szavazatot. A szavazólapok 2,31 százaléka volt érvénytelen.
Az elnökválasztásról szóló törvény értelmében a megválasztott elnök azután lép hivatalba, hogy a parlament ülésén esküt tesz az ukrán népnek, majd ezt követően a választási bizottság átadja neki az elnökségét igazoló iratot.
MTI

Angela Merkel: Továbbra is veszélyes az Iszlám Állam

MTI 2019. április 30.
Nem semmisült meg a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet és továbbra is veszélyes, ezt mutatja vezetőjének új videoüzenete - figyelmeztetett Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfővel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: senki sem gondolta, hogy az IÁ felett Irakban és Szíriában aratott katonai győzelem azt jelenti, hogy a terrorszervezet meg is szűnik, és az új videofelvétel felbukkanása azt jelzi, hogy "ez az értékelés helytálló".
Angela Merkel kiemelte, hogy különbséget kell tenni az IÁ legyőzése és felszámolása között, ez utóbbi "hosszú ideig tart, a veszély még nem szűnt meg".
Ádil Abdel Mahdi aláhúzta, hogy az IÁ ugyan fájdalmas veszteségeket szenvedett el, de nem semmisült meg. Azonban a videófelvétel alapján megállapítható, hogy a dzsihadista szervezet "megtört".
Vezetője a legutóbbi, öt évvel ezelőtti felvétellel ellentétben nem hívei népes táborában látható egy mecsetben, hanem egyedül, elszigetelődve egy kényelmetlen rejtekhelyen - mondta az iraki kormányfő.
A tájékoztatón Angela Merkel aláhúzta, hogy Németország továbbra is minden lehetséges segítséget megad Iraknak a katonai, politikai és gazdasági stabilizációhoz, és változatlanul elkötelezett területi épségének megőrzése mellett. Így az észak-iraki kurdokkal folytatott együttműködésnek is az az alapja, hogy az erbíli központú régió az ország elválaszthatatlan része.
Az IÁ Németországból származó és az iraki hatóságok őrizetében álló híveinek esetleges hazatérésével kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gyermekek sorsára összpontosítanak, minden egyes esetet külön kezelnek, és jól együttműködnek az iraki partnerekkel.
A találkozó alkalmából energetikai infrastrukturális fejlesztésekről írt alá keretmegállapodást Joe Kaeser, a Siemens igazgatótanácsának elnöke és Loaj Hatib iraki villamosenergiaügyi miniszter. Ezzel kapcsolatban Ádil Abdel Mahdi arra a kérdésre, hogy az állami megbízások odaítélésénél mennyire kell figyelembe venniük az Egyesült Államok segítségét az ország stabilizációjában, hangsúlyozta, hogy 14 milliárd dollár (mintegy négyezer milliárd forint) értékben terveznek fejlesztéseket, ami az amerikai vállalkozások mellett a Siemens és más német cégek számára is üzleti lehetőséget jelent.
Az IÁ halottnak vélt vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi hétfőn tett közzé videoüzenetet, a felvételen fogadkozott, hogy bosszút állnak harcosaik meggyilkolásáért és bebörtönzéséért. Méltatta a húsvétvasárnapi Srí Lanka-i terrortámadásokat, hangoztatva, hogy a szíriai Baghúzban rájuk mért vereség megtorlásaként követték el őket.
A felvétel a dzsihadisták vezetőjének első megjelenése azóta, hogy 2014-ben az iraki Moszul városában beszédet mondott az an-Núri mecsetben.
MTI

Hollik István: Úgy tűnik, az ellenzék számára milliókat lepatkányozni, az rendben van

HÍRTV 2019. április 29.,
Elfogadhatatlannak tartja a kormányszóvivő a szocialista Bangóné Borbély Ildikó pénteki kijelentését, amelyben patkánynak nevezte a Fidesz szimpatizánsait. Hollik István a Hírt Tv Magyarország élőben című műsorában külön felháborítónak nevezte, hogy a legtöbb ellenzéki politikus csöndben maradt és nem határolódott el a botrányos kijelentéstől.
Hollik István szerint elfogadhatatlan, ami elhangzott Bangóné szájából és külön felháborítónak nevezte, hogy miután ez megtörtént, az ellenzék teljes egésze csöndben volt. Azt mondta ez azt jelenti, hogy az ellenzék számára több millió embert lepatkányozni, az rendben van. A kormányszóvivő kijelentette, a Fidesz által bejelentett tájékoztatási kampány azért indul el az üggyel kapcsolatban, mert ezt nem lehet megtenni büntetlenül ma Magyarországon.
Ez egy emberiességi kérdés - mondta a kormányszóvivő. 
„Aki az emberi méltóságot tiszteli, nem csak szavakban az ilyet nem mond más emberre. A politikai ellenfeleire, illetve azoknak a támogatójára sem.”
Azt mondta, a szocialista kormány idejében az ország egy következmények nélküli ország volt. Lehetett lopni, csalni és hazudni. Lehetett milliárdokat eltüntetni 4-es metró beruházásnál és mindenfajta következményt mellőztek.
„Úgy látszik, hogy az MSZP ezt a rossz szokását megtartotta.”
A fideszes politikus elmondta, Ujhelyi István videójából arra következtet, hogy sok az olyan MSZP-s politikus, aki hasonlóképp gondolkodik, mint Bangóné, ezért nem határolódnak el tőle.
A politikus beszélt a hétvégén zajlott kínai találkozóról is, amiről a miniszterelnök nagyon pozitívan nyilatkozott. Ehhez képest az amerikai nagykövetség azt állítja, hogy adósságcsapdába kerülhet Magyarország például a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésénél.
Hollik István szerint az amerikai elnök felfogása miatt fogalmaztak meg ilyen kritikát, hiszen ez a kapcsolat nem egyezik az amerikai érdekekkel. Azt mondta:
„Nekünk Magyarország az első és mindent a magyar nemzeti érdek szemszögéből fogunk vizsgálni és mi arra jutottunk, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal hosszútávon elképesztő előnyökkel jár Magyarország számára.”
Hozzátette, a Kínával való gazdasági kapcsolatról ma még nem is tudjuk, hogy mekkora hatással lehet Közép-Európára és benne Magyarországra. Szerinte ellentétes lenne a magyar nemzeti érdekkel, ha az ország nem használná ki ezt a lehetőséget.
A Hassan F. ügyről azt nyilatkozta, rávilágít arra, hogy az egész Európai Bizottságnak vagy vannak információi, amit eddig nagyon jól titkoltak, vagy pedig fogalma sincs arról, hogy a migránskártyákat pontosan milyen metódus alapján kiknek juttatják el.
„Az európai emberek, akik adófizetői pénzeket rakunk bele ebbe az egész programba, mert mindannyiunk pénze bemegy. Ugye most már közel 40 milliárd forintot költött az Európai Bizottság a migránskártyák programjára. Az európai embereknek jogos igénye lehet az, hogy ismerjük meg ennek a programnak a részleteit.”
Deutsch Tamás a hétvégén adatigényléssel fordult az európai parlamenthez, hiszen felmerült, hogy nem csak egyfajta migránskártya létezik. A politikus elmondta: válaszokat akarnak, hogy pontosan hány migráns kapott ilyen kártyát, illetve hogy Hassan F.-nek meddig utaltak pénz az ő migránskártyájára. A jelenlegi feltételezések szerint ugyanis Hassan F. amikor már Magyarországon menekültügyi őrizetben tartózkodott, még mindig utaltak neki pénzt.

Varsóba utazik Orbán Viktor

2019. 04. 30.  MTI
Varsóba utazik szerdán Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok, valamint az azóta belépett Románia, Bulgária és Horvátország csúcstalálkozójára – tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Málta, Lettország, Litvánia, Észtország és Ciprus EU-csatlakozásának 15. évfordulójára hívta Varsóba kollégáit.
Az „Együtt Európáért” címmel a varsói királyi várban megrendezett ünnepi munkaülésen az uniós tagságból származó tapasztalatok és eredmények összegzése a téma, kötetlen beszélgetés formájában. Az ezt követő munkaebéd pedig az EU prioritásaival foglalkozik az új intézményi ciklusban – közölte a sajtófőnök.

Matolcsy: El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk

2019. 04. 30.  MTI
A jegybankelnök kedden megjelent írásában összegezte az elmúlt évek gazdasági sikereit, Matolcsy György azt írta, 10 világelsőséget is szerzett Magyarország a 2010 és 2019 között végrehajtott, 10 sikeres fordulattal a „gazdaság és pénz területén”.
A Növekedés.hu portálon közzétett írását Matolcsy György egy ősi mexikói mondással kezdte: „El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk.” A jegybankelnök 10 pontba szedte a világelsőséget biztosító gazdasági döntéseket. Elsőként a költségvetési fordulatra emlékeztetett, azt írta, a világgazdaság leggyorsabb költségvetési fordulatát hajtotta végre az ország 18 hónap alatt, 2010 közepétől 2011 végéig.
A 2007-2009 között lezajlott globális pénzügyi válság után sok ország került bajba, Magyarország kettős válságba jutott. A 2002 utáni felelőtlen gazdaságpolitika miatt már 2006-ra belső, majd 2008 őszén külső válság lépett fel. A 2010-re várható 7 százalék körüli költségvetési hiányt az új kormány már 2010 végére 4 százalék közelébe, majd 2011 végére 3 százalék alá szorította. „Valójában 6 hónap alatt hoztuk össze még 2010-ben azt a 2011-es költségvetést, ami a GDP 3 százaléka alá vitte le a hiányt. Világelsők lettünk, világcsúccsal” – hangsúlyozta Matolcsy György.
Kiemelte: a költségvetés fordulatát a foglalkoztatás emelésével és a munkanélküliség csökkentésével együtt hajtotta végre az ország, ezzel is „világelsők lettünk”, mert a válságkezelők közül senkinek nem sikerült a költségvetés rendbetételét megúszni a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség emelkedése nélkül. Jelezte: az adórendszer átalakításában két év alatt egy teljesen új és hatékony (egykulcsos, családi) adórendszert vezetett be az ország, csökkentek a jövedelmeket terhelő adók, emelkedtek a forgalmi és fogyasztási adók.
Az MNB elnöke rámutatott: első helyezést ér a jegybanki pénzpolitika teljes fordulata, mert a magyar monetáris politika a világ jegybankjai közül a leghosszabb alapkamat csökkentési ciklust hajtotta végre, és a legjobban csökkentette az alapkamatot.
Jelezte: a hitelezési fordulat végrehajtása is a világelsőség körébe tartozik, 2009 után 2013-ig a kisvállalati hitelállomány évi 5-7 százalékkal csökkent, majd évi 5-12 százalékkal nőtt, ez állt a 2013-as növekedési fordulat mögött. A jegybank elnöke a családok svájci frank adósságának megszüntetését szintén a világelsőségek közé sorolta, „ha ezt elmulasztjuk, 70 százalékkal nőtt volna a családi adósságterhe”.
Matolcsy György végül, de nem utolsósorban a világelső helyezések között említette azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2019-re elérte inflációs célját, ami a többieknek nem sikerült. A jegybankelnök egy felvetéssel zárta írását: „Miért is ne vezethetnénk be egy új nemzeti szokást. Becsülhetnénk eredményeinket”.

Nyílt levél Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának szervezőihez

Tekintettel arra, hogy különböző fórumokon ellentmondásos hírek jelentek meg Ferenc pápa június 1-jei, csíksomlyói, olasz nyelven elhangzó prédikációjának fordítása kapcsán, a Magyar Polgári Párt arra kéri a szervezőket, hogy a zarándokok pontos tájékoztatása végett mihamarabb tegyék közzé a hivatalos álláspontot a kérdésben. 
A szervezetünkhöz érkező megkeresések alapján kérjük, vegyék figyelembe a közösségi igényt, tegyenek róla, hogy a prédikáció a résztvevők etnikai arányának figyelembevételével, a többség anyanyelvére legyen fordítva és feliratozva a kivetítőkön. 
A zarándokok nemzetiségére vonatkozóan bizonyára konkrét információkat tartalmaznak a regisztrációs adatok.
2019. április 30.
-- 
MPP sajtóiroda
Gyergyószentmiklós

KÖZLEMÉNY – Kegyeletsértés és történelemhamisítás az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőben való indokolatlan építkezés

A Magyar Polgári Párt (MPP) mélységesen elítéli a Hargita megyével határos Bákó megyében lévő Dormánfalva önkormányzata intézkedését, amellyel birtokába vette a Hargita megye területén fekvő Úzvölgye nevű településen található magyar katonatemetőt, abba román kereszteket és román, első és második világháborús emlékművet állíttatott, állami közpénzből, felújítás címszó alatt. Az MPP gyalázatosnak tartja a temetőben végzett munkálatokkal elkövetett kegyeletsértést, történelemhamisításnak könyveli el, hogy román katonáknak alakítottak ki emlékhelyet a magyar katonai sírkertben.
Az említett emlékművet nagyszabású katonai felvonulással és tiszteletadással is megerősített ünnepség keretén belül készülnek felavatni 2019. május 17-én, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság számára az úzvölgyi katonatemető, nemzeti ellenállásunk, megmaradásunk egyik utolsó jelképe végleg elvész.
A Magyar Polgári Párt határozott lépést vár az RMDSZ-től és Hargita Megye Tanácsától az ügyben, minden körülmények között vállalva a partnerséget. Az MPP megyei tanácsosai már megtették az első lépést: levélben tájékoztatták az ügyről a Magyar Honvédelmi Minisztérium államtitkárát, kérve a Románia és Magyarország közötti egyezmény vonatkozó előírásainak betartatására.
Gyergyószentmiklós, 2019. április 30.
-- 
MPP sajtóiroda, Gyergyószentmiklós

Kelemen Hunor levelet írt a román kormányfőnek

2019. 04. 30.  MTI
Levélben kérte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Viorica Dancilát, Románia miniszterelnökét, hogy az ügy tisztázásáig közigazgatási úton állítsa le az úzvölgyi katonatemető átalakítását.
A miniszterelnöknek címzett levélről az RMDSZ hírlevele tájékoztatott kedden. Kelemen Hunor politikailag tűrhetetlennek, közigazgatásilag törvénytelennek tartotta, hogy román katonasírok parcelláját hozták létre a Székelyföld keleti peremén fekvő Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kértek volna a temető tulajdonosától, Csíkszentmárton önkormányzatától. Az RMDSZ közölte: tiltakozik a lépés ellen, amelyet törvénytelennek és kegyeletsértőnek tart.
„Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – idézte a hírlevél Kelemen Hunor levelét.
Kedden az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) is közleményben tiltakozott az úzvölgyi katonatemető átalakítása ellen. Kinyilvánította, hogy kegyeletsértőnek és történelemhamisítónak tartja a beavatkozást, mely által a magyarság „nemzeti ellenállásának és megmaradásának az egyik utolsó jelképe” vesz el végleg.
Az MPP közölte: levélben tájékoztatták a történtekről a magyar Honvédelmi Minisztérium illetékes államtitkárát, kérve a Románia és Magyarország közötti egyezmény vonatkozó előírásainak betartatására. A párt azt is kinyilvánította, hogy az ügyben határozott lépést vár az RMDSZ-től és a Hargita megyei tanácstól, és partnerséget vállal a szövetséggel a határozott kiállásban.
Az erdélyi magyar sajtó a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület fényképes tájékoztatása alapján számolt be arról, hogy a Kárpátokon túl fekvő Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében.
A beavatkozás során 52 betonkeresztet és szintén betonból készített nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített magyar sírkertben, ahol az osztrák-magyar monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik. Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román katonák emlékhelyének ünnepélyes felavatását.
A Kárpátok gerincétől keletre, a Moldva felé folyó Úz völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel. Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, melyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

ORBÁN VIKTOR: MAGYARORSZÁG KÉSZ AZ EURÓPAI-KÍNAI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA

2019.04.26., péntekfigyelo.hu/MTI
Magyarország készen áll arra, hogy a Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködésen keresztül előmozdítsa az európai-kínai kapcsolatok egészének fejlődését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben, a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott csütörtöki találkozóján, amelyről a China Daily angol nyelvű kínai lap közölt cikket.
Az újság beszámolója szerint Orbán Viktor - aki kétoldalú megbeszélésekre és az Egy övezet, egy út kezdeményezés második nemzetközi fórumára látogatott a kínai fővárosba - a tárgyaláson Magyarország határozott támogatásáról biztosította az Egy övezet, egy út kezdeményezést, amely szavai szerint inkább egy lehetőség, mint fenyegetés.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kormánya és a magyar nép ápolja a rendkívüli barátságot Kínával, és üdvözli az onnan érkező beruházásokat. Megjegyezte továbbá: optimista a kínai csúcstechnológiai fejlesztésekkel kapcsolatban.
A China Daily idézte cikkében Hszi Csin-pinget is, aki szerint Kínának és Magyarországnak együtt kell működnie az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretén belül - kiemelte az ide tartozó magyar-szerb vasút-modernizációt -, és törekedni kell a minél konkrétabb eredmények elérésére.
Az elnök jelezte, idén ünneplik a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulóját, és Kína várakozással tekint az együttműködésre Magyarországgal, hogy a kétoldalú, átfogó stratégiai partnerség új szintre kerüljön.
Mindkét országnak fontos a pragmatikus együttműködés megerősítése, hogy a feleknek egyaránt előnyös eredményeket érjenek el - tette hozzá a kínai elnök a lap beszámolója szerint.

Tisza-tavi Napokat rendeznek szerdától Tiszafüreden

2019. ÁPRILIS 30. MTI
Idén is megrendezik a Tisza-tavi Napokat és a Tisza-tavi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (TÓMÉK) május 1. és 4. között a tiszafüredi Halas téren.
A szervezők tájékoztatása szerint a rendezvény elkötelezett partnere a magyar kistermelőknek, a manufakturális, különleges élelmiszeripari vállalkozásoknak, így a TÓMÉK egyfajta gasztronómiai kalandozás, ahol a hagyományos magyar ételek mellett különlegességeket is kóstolhatnak az ínyencek. Idén például tradicionális kínai ételek, kézműves hamburger és török ételkülönlegességek is lesznek a rendezvényen.
A TÓMÉK-on a tavalyi évhez hasonlóan idén is képviselteti magát számos családi pincészet a Balaton-felvidéki borvidéktől Villányon át egészen Tokajig.
A fesztiválon a gasztronómiai kínálat mellett koncertekkel is várják a közönséget. Fellép Nagy Feró és a Beatrice, a Kiscsillag, a 30Y, a Vad Fruttik, a Bagossy Brothers Company, a Kerekes Band Baricz Gergővel, a Konyha, az Elefánt, az Esti Kornél, a The Teachers Dixie Band, a Catsby együttes, az Idegen, valamint Rúzsa Magdi és Freddie is.
További információk az esemény Facebook-oldalán találhatók.

Kampányszlogenné emelte Bangóné alpáriságát az MSZP

2019. ÁPRILIS 30.Bákonyi Ádám-Bácskai Balázs
TIMMERMANS OLYAN EURÓPÁRÓL ÁLMODIK, AHOL A POLITIKUSOK NEM PATKÁNYOZZÁK LE EGYMÁST
Kampányszlogenné tette a patkányozást hétfőn az MSZP EP-kampányfőnöke, Ujhelyi István, mondván: patkánykormányzás zajlik Magyarországon. A párt egyik videó­jában pedig a Lendvay utcai Fidesz-székházra utalva patkányirtásról beszélnek. — Egészen elképesztő, szánalmas mélypontja ez a magyar baloldalnak — kommentálta a történteket Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Az MSZP soraiból nyíltan csak Kovács László egykori pártelnök bírálta a patkányozást, miközben a párt fővárosi elnöksége információink szerint megrökönyödéssel fogadta Ujhelyi bejelentését.
Akkor bevállalom: nevezzük el a politikai maffiájuk időszakát »patkánykormányzásnak«. Égjen csak rájuk a jelző, ha már így alakult az elmúlt néhány nap” – írta tegnap közösségi oldalán Ujhelyi István, az MSZP kampányfőnöke, miután a Fidesz a hét végén bejelentette: többlépcsős tájékoztató akciót indít arról, hogy Bangóné Borbély Ildikó lepatkányozta a kormányt támogató választópolgárokat.
A szocialisták szerecsenmosdatása és dehumanizáló kommunikációja ellen Tamás Gáspár Miklós is felemelte a szavát, és Bangóné lemondását sürgette. Az MSZP egykori elnöke, Kovács László pedig lapunknak kijelentette, hogy a politikában érvekkel kell elérni a célunkat és nem durvasággal, gyűlölködéssel.
Mindeközben az Európai Bizottság szocialista alelnöke,Frans Timmermans egy vitán többek között arról beszélt, olyan Európáról álmodik, ahol a „politikusoknem patkányozzák le egymást”.
Ismert: a szocialisták parlamenti képviselője az ATV csütörtöki műsorában a riporter kérdésére azzal indokolta a Fidesz népszerűségét, hogy „sok patkány van Magyarországon”. A kormánypárt a történtek után hiába kérte az MSZP-t, hogy hívja vissza Bangónét az Országgyűlésből, ők ezt nem tették meg, sőt immár kampányszlogenjükké tették a patkányozást.
A szocialisták elnöke hétfőn mindezek után arról beszélt, hogy elutasítanak minden gyűlöletkeltő kampányt, vonatkozzon az bárkire, egyúttal újra védelmébe vette Bangónét, mondván, kiforgatták és félreértelmezték a szavait. Tóth Bertalan úgy értékelte a Fidesz „ellopott közpénzből”, a „valós problémák eltereléséről” szóló tájékoztató akcióját, hogy az az MSZP egész közössége ellen indított hazugságkampány, amellyel szemben megvédik magukat.

Bangóné Borbély Ildikó hevesen gesztikulál a parlamentben. Kitűzött célok Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Információink szerint az MSZP fővárosi elnökségének ülésén hétfőn Bangó­né kijelentése mellett napirenden volt Ujhelyi Istvánnak a „patkánykormányzásról” szóló kijelentése is, amit a testület tagjai megrökönyödéssel és elutasítással fogadtak. Az ügy a mai országos elnökségi ülésen is napirenden lesz.
– Egészen elképesztő, szánalmas mélypontja ez a magyar baloldalnak – kommentálta a Fidesz kommunikációs igazgatója, hogy Bangóné patkányozása után pártja „patkánykormány névvel és címmel kampányt is indít”. Hidvéghi Balázs szánalmasnak nevezte, ahogy az MSZP kínos és gyáva magyarázkodásba kezdett politikusa kijelentésével kapcsolatban ahelyett, hogy visszahívta volna őt az Országgyűlésből. – Nem lehet senkit patkányhoz hasonlítani, akkor sem, ha a politikai ellenfél táboráról van szó. Erre nincs mentség – közölte Hidvéghi Balázs. A politikus ismét annak a meg­győződésének adott hangot, hogy Bangónénak le kellene mondania parlamenti mandátumáról, mert nem méltó arra, hogy embereket képviseljen.
Közben Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán osztotta meg a Mandiner cikkét. Ebből kiderül, hogy az MSZP Patkányinvázó Budapesten címet viselő hivatalos videójában egyebek mellett azt az olvasói kommentet is idézik, amely szerint „szükség van az irtásra, főleg a Lendvay utcában és környékén” – utalva a Fidesz-székházra. „Bangóné patkányozása nem elszigetelt eset, egy hivatalos MSZP-s videóban is patkányirtást javasolnak. Ha eddig nem tudtátok, mit ért a baloldal európai stílus alatt, most már tudjátok” – írta Dömötör Csaba.
„A politikában érvekkel kell elérni a célunkat, és nem durvasággal, gyűlölködéssel. Ez minden, jobb- és baloldali pártra is igaz. Nem vagyok híve a durva nyelvezetnek, szerintem a hiteles érvelés általában jobban tetszik a választóknak” – mondta megkeresésünkre Kovács László. Az MSZP volt elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy a párt vezetésében olyanok legyenek, akik valamilyen szakpolitikai területen jók, és meggyőző érvekkel tudják a választókat a saját oldalukra állítani. „Én ennek a híve vagyok, és ugyanezt követtük annak idején az 1994-es választáson, amit megnyertünk. Valamint 2002-ben is ez volt a stratégiánk” – jelezte Kovács.

Ujhelyi István kampányszlogenné tette a patkányozást
Fotó: Katona Vanda

Hiller István, az MSZP volt elnöke, az Országg­yűlés alelnöke lapunk megkeresésére nem kívánta kommentálni pártja patkányozós kampányát, mondván: az ügyben Tóth Bertalan nyilatkozatai a mérvadóak. Az MSZP EP-listáján harmadik helyen szereplő Szanyi Tibor sem kívánta „boncolgatni” az új stratégiát. – A választók a szívükben már döntöttek – mondta Szanyi felvetésükre, hogy akár brüsszeli újrázását is veszélyeztetheti a patkányozós kampány.
A Momentum elnökségi tagja elfogadhatatlannak nevezte Bangóné kijelentését, és mint fogalmazott: örülnének, ha lenne is következménye. – A politikai béke megteremtésén kellene dolgozni, és ebbe nemcsak hogy nem fér bele, de kifejezetten káros, ha a másik tábor vagy táborok szavazóit ilyen szavakkal illetik – mondta Berg Dániel.
Az MSZP szerecsenmosdatása és dehumanizáló kommunikációja ellen Tamás Gáspár Miklós is felemelte a szavát. „A Bangóné hasonlatában szereplő lények nem emberek, ráadásul olyan élősködők, amelyeket gázzal és vegyszerrel szokás irtani. Undorító élőlények, amelyeket államköltségen irtanak. Tetszik érteni? Ha embertársaink egy részét a mieinktől eltérő politikai nézeteik miatt kiirtandó parazitákhoz hasonlítjuk, igen közel kerülünk a náci/fasiszta észjáráshoz” – írta a Hvg.hu-n a baloldali filozófus. Szerinte az, hogy „az MSZP nem követelte abban a szempillantásban Bangónétól, hogy távozzék, alig (vagy egyáltalán) nem megbocsátható”.
Tamás Gáspár Miklós kitért arra is, hogy „ebben az esetben jobboldali honfitársaink – tiszteletre méltó ellenfeleink – fölháborodása teljesen jogos. Ami engem illet, én bocsánatot kérek.” A filozófus egyébként kitért a baloldal egyéb gyűlöletbeszéd-eseteire is. „Miért lehetséges az, hogy magukat komolyan vevő politikai erők transzparensekre, házfalakra és az égboltozatra azt írják, hogy O1G?” – vetette fel Tamás Gáspár Miklós.
Kommunikációs öngól a láthatáron
A rendszerváltás utáni hazai közéletben korábban is elhangzottak hasonlóan durva kijelentések, emlékezetes, hogy Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke 1996. március 14-én mondta el híres-hírhedt „féregirtós” beszédét. Akkor „ál-liberális undorító férgekről” és „dögkeselyűkről” beszélt a néhai pártelnök, miközben az FKGP népszerűsége egyik csúcsán állt, 25 százalék feletti (egyesek szerint 30 százalékos) támogatottsággal, ám ezt követően zuhanni kezdett a népszerűségük, és 2002-re eltűnt a párt.

TGM súlyos üzenetet küldött Bangónénak

2019. ÁPRILIS 29.  Csépányi Balázs
Ezt hívják selyemzsinórnak.
Bangóné Borbély Ildikó nemes egyszerűséggel patkánynak nevezte az ATV műsorában a Fidesz szavazókat. Ezek a mondatok mélységes felháborodást váltottak ki minden jóérzésű emberben. Azon, hogy a jobboldali polgárok felháborodtak nincs mit csodálkozni, hiszen őket sértették meg a politikus szavai, az viszont örömteli, hogy számtalan baloldali honfitársunknál is kiverte a biztosítékot Bangóné alpári megnyilatkozása.
Bangóné pártja az MSZP viszont nem határolódott el politikusuk felháborító nyilatkozatától, sőt maguk részéről lezártnak is tekintik az ügyet.
Nem úgy TGM.
Tamás Gáspár Miklós félremagyarázhatatlan cikkben üzent, ha úgy teszik virtuális selyemzsinórt küldött Bangóné Borbély Ildikónak:
„Kedves Bangóné, kérjük, azonnal mondjon le a képviselői mandátumáról. Ha nem lesz már a helyén, hibája – a személyét illetően – érdektelen lesz, magánemberként, a közéleten immár kívül, mindenki a legjobbakat fogja kívánni önnek, ha végre csöndben marad.
De az, hogy az MSZP nem követelte abban a szempillantásban Bangónétól (ahogyan követelte az ellenzéki mozgalmak és baloldali sajtó egy része, nagyon helyénvalóan), hogy távozzék, alig (vagy egyáltalán) nem megbocsátható.
(…)
Ebben az esetben jobboldali honfitársaink – tiszteletre méltó ellenfeleink – fölháborodása teljesen jogos. Ami engem illet, én bocsánatot kérek.”
Kedves baloldali ellenzék, lám-lám így is lehet!

2019. április 27., szombat

Joseph Daul EPP-elnök: a PSD és az ALDE nem méltó a kormányzásra

2019. április 26.   Agerpres  
A büntetőtörvénykönyv módosításának megszavazásával a PSD–ALDE koalíció „ismét megmutatta igazi arcát” – fejti ki az Agerpreshez eljuttatott közleményében Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke. Daul ijesztőnek tartja, hogy egy EU-tagállam kormánykoalíciója úgy változtatja meg a btk.-t, hogy azzal menekítsen a felelősségrevonás alól pártvezetőjet és más politikusokat. Joseph Daul szerint a Romániában hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) „egyrészt nem Európa-párti, másrészt nem méltó arra, hogy kormánykoalíció legyen”. „Az ilyen akciók negatívan érintik a romániai korrupcióellenes harcot és az igazságszolgáltatás egészének működését. Ennél is rosszabb, hogy a Románia EU-csatlakozása utáni sikeres reformokat a jelenlegi kormánykoalíció megkérdőjelezi” – olvasható a közleményben. Az Európai Néppárt elnöke szerint a PSD–ALDE büntetőjogot érintő kezdeményezései összeegyeztethetetlenek a jogállam alapelveivel, az európai megállapodásokkal, és „teljes mértékben ellenkeznek több millió becsületes román állampolgár érdekeivel”. Joseph Daul | Fotó: euractiv.com „Hihetetlen, hogy egy EU-s tagállam kormánytöbbsége, egy olyan államé, amely az EU Tanácsának elnöki tisztségét tölti be, továbbra is lábbal tiporja az európai szabályokat és normákat. Az Európai Unió Tanácsának elnöksége idején a román kormány az európai értékek tiszteletben tartásának mintaképe kellett volna legyen, de erre az első naptól kezdve képtelen volt” – fogalmaz a francia politikus. Az EPP elnöke kéri a román kormányt, hogy azonnal intézkedjen a Velencei Bizottság minden ajánlásának gyakorlatba ültetése érdekében, valamint tartsa magát az Európai Bizottság azon ajánlásaihoz is, amelyek az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében kiadott legutóbbi jelentésben szerepelnek. „A független igazságszolgáltatási rendszer nem egy luxus, és nem azért van, hogy egyeseknek kedvezzen, hanem a valóban működőképes demokráciák szükséges velejárója, amelynek minden román állampolgárt kell szolgálnia” – szögezi le Daul. Az Európai Néppárt elnöke ugyanakkor gratulált Klaus Johannis államfőnek ahhoz, hogy „tekintettel a helyzet súlyosságára”, referendumot írt ki a romániai igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban.

Virágokból rakták ki a Csíkkozmás Községháza feliratot

2019. április 25., közlemény  
Fotó forrása: Vincze Loránt hivatalos Facebook-oldala 

Európai kisebbségvédelmi törvényre van szükség, hogy szabadon használhassuk közösségi jelképeinket, anyanyelvünket – mutatott rá csíkszéki látogatásán Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje. „Szimbólumaink közösségünk önazonosságának szerves részei. Minél több támadás éri a román állam részéről magyar és székely szimbólumainkat, közösségünk annál inkább összezár védelmükben. Európai nyomásra is szükség van ahhoz, hogy végre szabadon használhassuk zászlóinkat, ezért is fontos, hogy a május 26-i európai parlamenti választásokon nagy számban vegyünk részt: az uniós kisebbségvédelmi törvényt csak az erős Kárpát-medencei magyar képviselet tudja kiharcolni” – fogalmazott a FUEN elnöke, aki csütörtökön reggel a csíksomlyói Csibész Alapítványt látogatta meg Borboly Csabával, a Hargita Megyei Tanács elnökével és Becze István RMDSZ ügyvezető elnökkel közösen. Kolumbán Imre, az alapítvány alelnöke elmondta: a kilencvenes évek eleje óta biztosítanak munkát az árvaházból kikerülő fiataloknak. A gyermekvédelmi rendszer átalakítása után is hasznos tevékenységet folytatnak, jelenleg pedig többek közt székely és magyar zászlók készülnek itt, százasával, de asztalos- és autószerelő műhelyük is van. A jelölt ezt követően Csíkkozmásra látogatott. Ez volt az első székelyföldi település, amelyet jogerős bírósági döntéssel köteleztek a községháza felirat eltávolítására. Szántó László polgármester kreatív megoldással pótolta az épület homlokzatáról eltávolított feliratot: a hivatal udvarán a Daruszentmiklós testvértelepülés által adományozott virágokból rakták ki a Csíkkozmás Községháza feliratot. Ebben a munkában segített Vincze Loránt és Tánczos Barna szenátor. „Ez nem a törvény megkerülése, hiszen semmilyen jogszabály nem szabályozza sem az intézmények neveinek magyar fordítását, sem a homlokzati feliratokat. Látva azt, hogy a bíróságok szerint csak azt szabad nekünk, amit szabályoz a törvény, egyértelmű, hogy pontosítani kell a jogszabályokat, illetve uniós törvényre van szükség kisebbségi jogaink védelmére. Május 26-án erről döntünk” – mondta el ennek kapcsán az RMDSZ jelöltje. A Kászonok lakosságának nyolcvan százaléka mezőgazdaságból és állattenyésztésből él, így a területalapú- és egyéb típusú támogatások megőrzése, amelyeknek köszönhetően közel egymillió euró érkezett a községbe, létfontosságú az itt élők számára – számolt be András Zoltán polgármester. Az elöljáró a romatelepre is elvitte Vincze Lorántot és Tánczos Barnát. „A romakérdésről Brüsszelben konferenciákat szerveznek, itt Székelyföldön a mindennapok része, olyan kihívás, amelyre megoldást kell találni” – fogalmazott Vincze Loránt, aki felajánlotta a segítségét az európai jó gyakorlatok megismertetésében.

Szatmári az erdélyi ferencesek tartományfőnöke

2019-04-27 
A Szatmár megyei születésű fr. Urbán Erik OFM vezeti a ferencesek erdélyi rendtartományát.

A Kisebb Testvérek Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Rendtartománya április 23–27. között tisztújítással egybekötött káptalant tartott a csíksomlyói kegyhelyen. A provinciai káptalan feladata, hogy felülvizsgálja a rendtartományhoz tartozó testvérek életmódját és tevékenységét, alkalmas eszközöket keressen és javasoljon annak fejlődéséhez és jobbításához, új kezdeményezésekről és nagyobb jelentőségű ügyekről tárgyaljon, azokról közös megbeszéléssel határozatokat hozzon, és megtartsa az esedékes választásokat.
A káptalan elnöke fr. Bán Jónás OFM, a magyarországi Magyarok Nagyasszonya Rendtartomány tagja volt, aki a ferences rend minister generálisának megbízásából elnökölt a káptalanon, és levezette a választásokat.
Április 25-én került sor a rendtartomány vezetőségének a megválasztására. A rendtagok fr. Urbán Erik OFM csíksomlyói templomigazgatót választották meg tartományfőnöknek, aki fr. dr. Orbán Szabolcsot váltja a rendtartomány élén, és akinek a rendi előírások értelmében elsődleges feladata az, hogy alázattal és szeretettel látogassa, buzgón intse és bátorítsa rendi testvéreit.
Urbán Erik 1981-ben született a Szatmár megyei Krasznabélteken. 2006-ban tett örök fogadalmat, 2008-ban szentelték pappá. 2008-ban Kaplonyban volt segédlelkész, 2009-től ugyanott házfőnök. 2011-től a csíksomlyói kegytemplom igazgatója.
A tartományfőnök-helyettes fr. Páll Leó OFM, definitorok: fr. dr. Orbán Szabolcs OFM, fr. Timár Asztrik OFM, fr. Nagy Károly OFM és fr. Sebestyén Albert OFM.
A ferencesek erdélyi rendtartományának jelenleg 45 tagja van, akik 11 kolostorban élnek, 6 plébániát látnak el és 6 templomigazgatóságot vezetnek, gondozzák a csíksomlyói kegyhelyet, továbbá 4 kollégiumot és 2 szociális intézményt tartanak fenn. A ferencesek átlagéletkora 49 év.