szerző: hirado.hu Kossuth Rádió
Az államháztartás tervezett GDP hiánya a tervezett 2,4 helyett 2,2 százalékot ért el tavaly. Az államadósság 73,4-ről 70,8 százalékra csökkent – jelentette be a pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján. Varga Mihály az idei tervekről is beszélt: a kormány 2019-ben 1,8 százalékos hiánnyal és 70 százalék alá csökkenő államadóssággal számol.
A pénzügypolitika iránya mindaddig nem változik, amíg az alaptörvénynek megfelelően az államadósság aránya nem lesz alacsonyabb a teljes hazai össztermék felénél – tette hozzá Varga Mihály. Ugyanakkor vannak a világgazdaság lassulására utaló jelek, elég csak a német növekedés visszaesésére gondolni.
Varga Mihály pénzügyminiszter 2019-re is csökkenő hiánnyal és államadóssággal számol (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Félni nem kell, de óvatosnak lenni nem árt – hangsúlyozta Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Kifejtette: fel kell készülni az esetleges problémákra, amelyek leginkább a magyar gazdaság környezetében vannak. Ugyan nem a magyar pénzügyi mutatók okozzák a gondokat a magyar gazdaság számára, az viszont kétségtelen, hogy nemzetgazdaságunk erősen kapcsolódik a világ-, azon belül is az európai, még tovább szűkítve a német gazdasághoz.
A magyar gazdaság válságállóbb lett az elmúlt években
A hazai szektor erősítése feltétlenül növeli a válságálló képességet, különösen kisvállalatok, amelyek a szolgáltatások területén jól működnek, ráadásul ez a szféra mindig válságállóbb volt az iparnál. Leginkább a gépjárműgyártás területéről gyűrűznek a problémák a gazdaságba. A magyar gazdaság szerkezetét tehát úgy érdemes alakítani, hogy javuljon a válságálló képessége – összegzett a közgazdász, majd megjegyezte: ez alatt a vállalkozások tevékenységét, tulajdonosi szerkezetét, méretét és célpiacait kell érteni.
Csath Magdolna szerint a magyar gazdaság a szolgáltatási szektor erősítésével tehető válságállóbbá
Bővíteni kell a piaci portfoliót, azaz többfelé vinni a magyar termékeket és szolgáltatásokat, valamint a hazai kisvállalati szektort érdemes versenyképesebbé, válságállóbbá tenni. Ezek az előkészületek nem jelentik azt, hogy egy nagyméretű világgazdasági válság elkerüli Magyarországot, de nem mindegy, hogy mennyire érinti – magyarázta.
Csath Magdolna úgy véli:az előző válság mélyen érintette az országot, mert a lehető legrosszabb gazdaságpolitika volt éppen hatályban, amely nem készítette fel az országot egy esetleges krízisre.
Mindig van lehetőség a vészhelyzetek minimalizálására, de ehhez jó gazdaságpolitikára, ezen belül jó monetáris politikára van szükség. Ha ezek rendben vannak, akkor a gazdaság könnyebben túléli a válságokat. A magyar gazdaságpolitika sok ponton vett jó irányt, így egy válság nem rázná meg az országot – mondta.
Átrendeződik a világgazdaság
A gazdaság párhuzamba állítható az egészségügyi ellátással. Ahogy mindig másfajta beavatkozást igényel az ember egészségének a megőrzése, úgy kell mindig új körülményekhez és feltételrendszerhez alkalmazkodni, és ehhez kell megtenni a megfelelő intézkedéseket – fogalmazott Trautmann László, a Corvinus Egyetem docense, majd hozzátette: éppen ezért nem szerencsés, ha egy ország válságként éli meg az ilyen helyzeteket.
Jelenleg átrendeződés folyik a világgazdaságban és a világpolitikában. Kína és az eurázsiai országok felzárkóznak, mint India vagy Oroszország, és ehhez alkalmazkodni kell a világgazdaságnak – hangsúlyozta.
Kifejtette: a Kína által követett növekedési irány kifulladóban van, és ezt maguk a kínaiak is jól tudják. A hosszú távon követhetetlen modell helyett új berendezkedésre van szükség, amit tudásalapú gazdaságként vagy negyedik technológiai forradalomként lehet jellemezni, ami által az elmúlt harminc évben tapasztaltnál kiegyenlítettebb, átrendeződött technológiai rend jelenhet meg.
Trautmann úgy gondolja, hogy Kelet nem fogja megelőzni Nyugatot, de
a két terület között kiegyenlítődési folyamat játszódik le, amihez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell.
Európa, de különösen Németország rosszul kezelte az előző válságot, hiszen a németek által Dél-Európára kényszerített megszorításos politika a mai napig érezteti hatását – reagált Csath Magdolna, majd Görögországot hozta fel példaként, amely többször is mentőcsomagot kapott, ennek azonban nem volt hatása, hiszen az országnak 180 százalék körül áll a GDP-arányos adóssága.
