2021. november 28., vasárnap

Rettenetes kommunikációs zaj van az orosz-ukrán konfliktus körül


Szabolcs Fürjes 2021.11.25. 
Rettenetes kommunikációs zaj van az orosz-ukrán konfliktus körül, ember legyen a talpán, aki ezt a zajt meg tudja szűrni úgy, hogy a dolgot lényegét, a történések velejét meglássa az egymást vádoló kijelentések mögött! Nem mondjuk, hogy mi vagyunk a nagy megfejtők, de van egy megoldásunk, ami lehet, hogy csak teória. Meghagyjuk az értékelés a jövőnek, fenntartva a tévedés jogát! Szóval, akkor szerintünk…
… nem olyan komoly a helyzet, mint azt az egyre bombasztikusabb hírek és megnyilatkozások mutatják, de tény, hogy valami készülőben van. A kulcskérdés pedig az, hogy mi?
“Az orosz fegyveres erők parancsnoksága növeli az orosz megszálló erők harckészültségét az ideiglenesen megszállt területeken, Donyeck és Luhanszk megyékben.”
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága közleményéből az idézet, ami azt mutatja, hogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov nem hazudott, az orosz csapatok nem készülnek semmiféle támadásra, ellenben a szakadár erők mozgolódnak. Az ellentmondás persze könnyen feloldható, az ukránok mindig is ezzel érveltek; a szakadárokat Oroszország támogatja – mind eszközzel, mind katonákkal.
Az ukrán vádakra válaszolva Dmitrij Peszkov a következőket mondta:
„Nem kizárt, hogy az orosz csapatok közelgő ukrajnai inváziójáról szóló jelentések Kijev állítólagos agresszív törekvéseinek, vagyis annak a szándékának az elleplezésére szolgálnak, hogy erővel oldja meg a Donyec-medencei konfliktust.”
Eddig tehát van egy állítás az egyik, illetve a másik oldalon, és ezek homlok egyenest ellentmondanak egymásnak. Ez nem különleges helyzet, mindig így van ez, ha valahol fegyveresek néznek egymással farkasszemet. Igen ám, de Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter meglehetősen rossz ütemérzékkel, és annál is rosszabb megközelítést alkalmazva a következőket mondta erre válaszul:
„Ukrajna nem tervez támadó hadműveletet a Donyec-medencében, hanem az Oroszország által megkezdett fegyveres konfliktus diplomáciai rendezésének módját keresi.”
Úgy tűnik, hogy Ukrajna a „sötét paraszttal lépett”, mert a külügyér egy olyan területre tévedt lépésével, ami könnyen mattolhatja színigazgatóját! A diplomáciai rendezés ugyanis a minszki egyezményben foglaltakkal kezdődik, és ha ez megvan, akkor majd lehet a továbbiakról is tárgyalni.
Addig azonban ebben a témában az ukrán vezetésnek nem ér a neve, és jobb, ha szájára sem veszi a diplomáciai rendezést, mint megoldást!
A helyzet tehát most az, hogy mind Oroszország nyugati határán, mind a szakadár területeken van egyfajta erőkoncentráció, ugyanakkor a Fehérérosz határhoz rendelt ukrán egységek okán kisebb hiátus van az ukrán erőkben, amelyeket viszont pótolhat a folyamatosan érkező amerikai erősítés. Mit jelent ez utóbbi? Fegyverek, fegyverrendszerek, és persze „szakértők”.
Mi inkább a specialista kifejezést használnák, vagy még inkább a különleges erőket, mint például a franciáknál az Idegen Légió, de ez végülis mindegy, a lényeg az, hogy;
Nem történik más az orosz-ukrán konfliktusban, mint hogy a felek egyre komolyabb erőket sorakoztatnak fel egymással szemben, a fokozódik a feszültség, de nincs jelen minden egyes összetevő, ami a robbanáshoz kell!
Mi az, ami hiányzik? Az a biztos tudat, hogy rövid idő alatt, a fegyveres konfliktus minden létező hozadékával együtt is egyértelműen a nyertes pozíciójában érezné magát bármelyik fél! Akkor hol van a megoldás? Miként cseng le ez az egész ügy? Ez lecsengeni már biztosan nem tud (amíg legalábbis a csepűrágó az elnök Ukrajnában), viszont megvan a veszélye annak, hogy egyszer valamelyik fél bekerítve érzi magát, és sebzett vadként kitör!
A legnagyobb baj pedig az, hogy ez minél később történik meg, annál nagyobbat durran az egész, annál nagyobb az esély, hogy nem áll meg a konfliktus Kelet-Ukrajnában, avagy a Donbászon (a neki tetsző részt mindenki húzza alá gondolatban maga…), hanem akár sokkal nagyobb területekre is kiterjedhet…
Fontos kiemelni, hogy ez utóbbi nem az egyetlen létező forgatókönyv, a politikában – különösen a biztonságpolitikában – több forgatókönyv létezik, és nincsenek egyértelmű kimenetelek, csakis valószínűségek!
A magunk részéről a békét pártoljuk, de azonnal hozzá is tesszük, hogy a mai állapot nem béke, hanem egyfajta lokális hidegháború!

A helyi értékek szpecialistájának Dr. Barancsi Ágnes bemutatkozása

Dr. Barancsi Ágnes vagyok, a Túri Kamra helyi termékbolt ötletgazdája, agrármérnök, 20 év szakmai tapasztalattal rendelkező mezőgazdasági szaktanácsadó és pályázatíró, egyetemi oktató.
Pályázatírói, szaktanácsadói szolgáltatásom elsősorban mezőgazdasági vállalkozók és magánszemélyek számára nyújt fejlesztési lehetőséget, teljes körű menedzselést. 
Minőségbiztosítási és irodai asszisztencia tevékenységem minden szektor számára kínálhat megoldást. 
A Túri Kamra Tudàsközpont irodànk a helyi èrtèkek atmoszfèràjàban un.mini inkubátorházként működik Mezőtúron, személyreszabott ajánlatokat, megoldásokat tudunk nyújtani ügyfeleink problémáiknak megoldására, fejlesztési lehetőségeik kiaknázására.
Szívügyemnek és kötelességemnek tartom, hogy ebben a külső ingerekkel terhelt világban a feltörekvő fiatal nemzedék számára értéket, minőséget közvetítsünk, közvetítsek. 
2017-ben megalkottam a Túri Kamra brand-et, melyet a Nemzeti Tulajdon Szellemi Hivatal bejegyzett védjegyként lajstromozott. 
Munkámat szívvel, lélekkel, szakmám iránti szeretettel, elhivatottan végzem. 
Azt gondolom, ezek az értékek teszik igazán sikeressé a munkànkat, mert „a siker első lépése, hogy megengedd magadnak a lehetőségét”. 
A galèria fotókat Major Levente gimnazista kèszìtette.
Túri Kamra Tudásközpont
Dr. Barancsi Ágneswww.barancsiagnes.hu
5400 Mezőtúr, Szabadság tér 29.
info@barancsiagnes.hu és postmaster@turagro.t-online.hu
+36-30-359-7435



2021. november 27., szombat

Kevesen tudják de a Porsche is készített traktort amelyet valójában „néptraktornak” tartottak.

 https://www.agroinform.hu/gepeszet/oldtimer-porsche-traktor-52728-001?utm_source=https%3A%2F%2Fwww.agroinform.hu%2F&utm_medium=email&utm_campaign=%F0%9F%9A%9C+Porsche+traktor%3B+kamum%C3%A9z%3B+term%C3%A9ny%C3%A1rak&lAnalyticId=1923&lAnalyticU=&lAnalyticL=https%3A%2F%2Fwww.agroinform.hu%2Fgepeszet%2Foldtimer-porsche-traktor-52728-001

2021. november 25., Agroinform.hu
 Ferdinand Porsche, a zseniális mérnök, aki mezőgazdasági gépek esetén is emlékezeteset alkotott.
Egy restaurált Porsche Junior példány – fotó: RoadScholars/Youtube
A népautó, a Volkswagen történetét többé-kevésbé mindenki ismeri. Azt is sokan tudják, hogy a végtelenül alacsony árú, célszerű autót csak nagyon frappáns technikai megoldásokkal lehetett megvalósítani. A tervezés jelentette kihívás kemény munka, rengeteg kísérletezés elé állította a főmérnököt. Ferdinand Porsche végül megtalálta azt a koncepciót, aminek alapjain aztán több millió darab készült a népautóból, azaz a Volkswagen Käfer-ből.
A Porsche traktorok koncepciója nem kevésbé volt zseniális
A feladat itt is az volt, hogy széles rétegeknek elérhető áron készítsenek a német gazdaságok motorizálására alkalmas traktorokat. A gépeknek egyszerűnek, strapabírónak és jól karbantarthatónak kellett lennie. Alkalmasnak a változatos feladatok ellátására.
Eredetileg kéthengeres dízelmotorral tervezték a traktorokat szerelni. Végül ennél sokkal frappánsabb megoldás született: kifejlesztettek egy léghűtéses dízelmotort, ami az összekapcsolható hengerfejeknek köszönhetően könnyedén gyártható volt egy-, két-, három-, vagy négyhengeres változatban is. Így gyakorlatilag létrejött egy olyan motorcsalád, ami különösebb további fejlesztések nélkül alkalmas volt a különféle majdani típusokat kiszolgálni a szükséges erőforrásokkal.
A Volks-Schleppernek, azaz a néptraktornak hidraulikus tengelykapcsoló dolgozott az erőátvitelében. A kerekekhez a hajtást portáltengelyen keresztül továbbította, így a hasmagassága egészen nagy lehetett, alkalmassá téve a bakhátas utakon való akadálytalan mozgásra.
Az ötlet és a fejlesztés kezdete a 30-as évekre tehető
A történelem fordulatai miatt azonban a gyártás beindítása egészen 1956-ig váratott magára. Az ekkor még mindig korszerű technika, a Mannesmann AG majd 2,5 millió márkás tőkeinjekciójának köszönhetően kerülhetett végre gyártószalagra, ahonnan nemcsak a környező országokba, hanem az USA-ba és Kanadába is jutott a traktorokból a gyártás 1963-as végleges leállításáig.
Az ötlet az 1930-as évektől kész volt, de a gyártás csak 1956-ban indult el Porsche Junior dízelmotorral – fotó: RoadScholars/Youtube
Ezután az Iseki licenszvásárlása nyomán japánban még tovább élhettek az eredetileg a német gazdaságoknak szánt ötletek, de Friedrichshafenben már nem gördült le több kárminpiros Porsche-Diesel a gyártósorokról.
A Porsche veterán és youngtimer autóinak ára az elmúlt 10 évben az egekbe szököt
A tehetős távol-keleti vevők megjelenésével a piacon, a patinás európai sportautó-márkák gyártmányainak ára hihetetlen magasságokba szökött. Elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag bármit, amire Porsche márkajelzés került, felvásároltak.
A Porsche traktorok ára sokáig tartotta magát, de mára láthatóan megindult az érdeklődés a mezőgazdasági géptörténet szerelmeseinek körein kívülről is ezek iránt. Jól néz ki a Porsche sportautó-gyűjtemény mellett a garázsban egy-két traktor is. A szebb darabok már most is egyre magasabb árakon mennek, de még mindig jó befektetésnek tűnik egy Porsche traktor.
A szebben restaurált példányok ára így is kezd hihetetlen magasságokba szökni, de az általános árszínvonal is láthatóan napról-napra emelkedik. Az egyszerű néptraktorból így hamarosan exkluzív luxuscikk lesz.

2021. november 26., péntek

A 168 óra megírta, majd leszedte, hogy a DK szerint Soros áll Márki-Zay mögött

Bár két független forrás is megerősítette, "a cikk megjelenését követően az érintettek hitelt érdemlően cáfolták a megjelentetett információt".
Szombat reggel megjelent egy cikk a 168 Óra online felületén „DK: Soros György áll Márki-Zay mögött” címmel, melyben az állt, hogy a lap információi szerint péntek délután szűk körben értékelte az előválasztás eddigi eredményeit Gyurcsány Ferenc a DK stábjával. Gyurcsány ekkor kijelentette, hogy Soros György állt be Márki-Zay mögé, a hódmezővásárhelyi polgármester ennek köszönheti sikereit, írja a 444.hu.
A cikk szombat kora délutánra eltűnt, de a Google webcache funkciója révén még meg lehet találni. A 168 óra közleményben reagált, eszerint bár két független forrás is megerősítette, "a cikk megjelenését követően azonban az érintettek hitelt érdemlően cáfolták a megjelentetett információt", ezért a cikk közlését haladéktalanul felfüggesztették, az olvasóktól elnézést kértek.

2021. november 25., csütörtök

Natalya Gavrilitsa moldovai miniszterelnök felkérte a parlamentet, hogy sürgősen hagyja jóvá a Gazpromnak fennálló, 74 millió dolláros adósság kifizetését.

A törvényhozás sajtószolgálata közölte, hogy a fizetés kérdését szerdán tárgyalja a parlament állandó elnöksége.
" Natalia Gavrilitsa, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökének a 2021. november 11-i 344. számú költségvetésről szóló törvény módosításának sürgős megfontolásáról szóló kérése szerepel a napirenden" - közölte a parlament.
Emlékeztetünk arra, hogy októberben a Gazprom és a Moldovagaz öt évre meghosszabbította a gázszállítási szerződést. A megállapodások fontos pontja volt, hogy Moldova határidőre kifizette a gázért folyó jelenlegi kifizetéseket. Múlt hétfőn a Gazprom értesítette Moldovát, hogy 48 órán belül leállítja az ország gázellátását, ha nem kapja meg a november 22-én esedékes fizetést.
A JSC Moldovagaz igazgatótanácsának elnöke, Vadim Cseban elmondta , hogy a kormányhoz fordult, és a Gazprommal kötött szerződés alapján kölcsönt kért a gáz kifizetésére. 74 millió dollárról beszélünk, amely magában foglalja az októberben elfogyasztott gáz kifizetését és a novemberi előleget.
Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője szerdán azt mondta, hogy a társaság még mindig nem kapta meg Moldovától a gázért folyó fizetést . Emlékeztetett arra, hogy a bejelentést követő 48 órás időszak ma, november 24-én jár le.

Miért válik Moldova Mongóliává?

– Ideje hibáztatni! A nagy kivonulás az Ígéret Földjéről indult. A moldovaiak tömegesen rohantak politikai menedékjogot kérni. Az ok a gázfűtés ócskavas tarifái.
Moldova volt - Mongólia lesz
Népességdinamika Moldovában
Kezdjük a legelejétől. Ilyen volt – az MSSR. Aki idősebb – persze emlékeznek. Megnyitjuk a "Vikát", olvassa el:
A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunió egyik köztársasága. Területe 33,7 ezer km². Lakossága 4337 ezer fő. (az 1989-es népszámlálás alapján)
Észrevetted a 4,34 milliós adatot? Igen, igen, nagyon sokan éltek ott. Természetesen a Dnyeszteren túli területet is figyelembe véve. Lépj tovább:
2004 év. Moldova lakossága már 3 383 332. Transznisztria nélkül (2020-ban 465 200 fő) Egyszerű számítást végzünk, és azt találjuk, hogy maguk a moldovaiak félmillió emberrel száradtak ki.
2021. január 1-jén - 2,58 millió. Ezek azok, akik kifejezetten ott élnek. Körülbelül 360 ezren dolgoznak. Gyorsan romlik a demográfia, amely csak a Baltikumhoz hasonlítható. Még tíz év ilyen ütemben, és Moldova Mongóliává változik. Egy fő négyzetkilométerenként.
A jelenlegi helyzet az országban
Masha Sandu (népszerű nevén Mike) hatalomra kerülése után a lakosság életszínvonala tovább romlott. De hol van ennél rosszabb? Moldova már most is Európa egyik legszegényebb országa. A tökéletességnek azonban nincs határa.
Az üzemanyag, a villany, az élelmiszer és a szolgáltatások ára az egekbe szökik. De a fizetések (átlag - körülbelül 380 euró) és a nyugdíjak befagytak. Az élet nagyon nehézzé vált. A nép szemrehányást tesz Mike-nak, valamint a külföldi diaszpórának:
Gyere haza és élj itt, hiszen rá szavaztál!
Az utolsó csepp a pohárban a vámok emelése volt novemberben. Majdnem megduplázódott. Ez azt jelenti, hogy a kereset (átlag) több mint felét ki kell fizetni a közösségi lakásért. Az emberek ziháltak, számoltak és sírtak. Világossá vált, hogy életszerűtlen túlélni a telet egy ilyen közösségi lakással.
Tömeges kivándorlás Németországba
Az utóbbi időben példátlanul sok moldovai igyekszik Németország felé. Egész családokkal, sőt falvakkal utaznak (falvak, Karl!) Megérkezésük után azonnal politikai menedékjogot kérnek.
Mi értelme van ennek?
És van értelme, és jelentős. A politikai menekültekkel kapcsolatban a németeknél vannak a "legtoleránsabb" törvények. A pályázat elbírálásának határideje 6-12 hónap. Ez idő alatt ingyenesen szállásolják el őket egy hostelben. A kezelés szintén ingyenes. Napi háromszori étkezés (ingyenes) Plusz havi 130 euró zsebpénz. És ha a menekült CAM-ot eszik, akkor 350 eurót adnak. Fizessen 80 eurót minden gyerek után.
Vagyis lehet pihenni, élni Európában és jó pénzhez jutni (otthon nem lehet annyit keresni!) A moldovaiak gyakorlatilag semmit nem költenek, kaját otthonról hozzák, buszokon (transzfer). És nagyon jól felhalmozódnak hat hónap alatt.
Tovább - a legérdekesebb . Hat hónappal később a "menekült" hirtelen közli a hatóságokkal, hogy viccelt! Nem menekült, csak azért jött, hogy lefaragjon. És most hazamegy.
Lehetséges?
És hogyan! Ha a "vendéget" leleplezték volna a hatóságok, kiutasították volna, visszatérési tilalom mellett. És ha MAGAD bevallotta, akkor visszatérhet, és mindent megismételhet újra. A törvény az törvény!
Persze a németek nagyon elégedetlenek ezzel. A moldovaiakat "nyaralóknak" nevezik, és törvénymódosítást követelnek. De "hamarosan elmondja magát a mese, de nem egyhamar."

2021. november 19., péntek

Demokráciánk csődje

2021. november 17., Hollai Hehs Ottó
Már a görögök, akik kitalálták elégedetlenek voltak vele, hamar rájöttek, hogy nem oldja meg a társadalmi problémákat, legkevésbé a politikai irányítás, a döntéshozatal problémáit. Minden idők egyik legjelesebb gondolkodója, a görög Platón mondotta: „A demokrácia a csőcselék uralma”, továbbá: „A szertelen szabadság, úgy látszik, szertelen szolgaságba csap át”. Valójában a görögöknél a demokrácia nem volt különösebben népszerű és elterjedt kormányzási rendszer. A császárok, királyok, monarchiák kora, a feudalizmus, végül a XX. században, a fasiszta és kommunista diktatúrák. Egyik rosszabb volt, mint a másik.
A nyugati, főleg az amerikai demokrácia, átalakította, kiszélesítette a görögöktől örökölt rendszert, és kezdetben nagy népszerűségnek örvendett, de már a húszas években egy modernkori nagy gondolkodó, Oswald Spengler, aki a marxizmust, de a liberalizmust is egyformán bírálta, azt állította: „A parlamentáris demokrácia, a sajtó által megalkotott illúzió, mely valójában egy pénzügyi elit uralmát szolgálja”. Akkor még senki nem beszélt összeesküvés elméletről.
Ami ma körülöttünk történik, nem az, amit a nép elképzel, szeretne. A politikai rendszer legutóbbi vívmánya: a liberális demokrácia, ahol az egyén feltétlen szabadsága a legfőbb eszmei és politikai cél, mindenki, nemzeti, faji, vallási vagy más különbség ellenére is választó joggal rendelkezik. Tehát mindegy, hogy valaki intelligens, képzett, vagy tanulatlan, féleszű, mindegy, hogy a nemzet tagja-e, vagy vadidegen migráns, hitünk esküdt ellensége, részt vehet a politika alakításában.
A régi Platón-idézet, de a közelmúlt spengleri véleménye is pontosan ráillik jelenünkre, mert a rosszul értelmezett szabadság (szabadosság) ma már egy teljes függőséghez vezetett, a média pedig, főleg a közösségi oldalak, uralják a véleményformálást. Őket is valakik irányítják. Nincs tehát népuralom, meg ehhez hasonló, ez félrevezetés.
Néhány aktuális, eklatáns példa: Ki érti ma ezt a világjárványt? Mindig voltak nagy pusztító járványok, de nem ennyire egyszerre, és mindenütt. A modern orvostudomány eddig reménytelen, nehéz betegségeket legyőzött, ma mintha inkább taktikázna. Sok a vita a COVID körül, rengeteg dolog még tisztázatlan és a nép, a közvélemény tanácstalan, úgy érzi, hogy valakik többet tudnának mondani az egészről. A védekezésben sincs semmi közös, mindenütt más ötletekkel próbálkoznak. Óriási ellentmondás, hogy le akarjuk győzni a vírust, de a gazdasági fejlődést sem vagyunk hajlandók lassítani, sőt, mindenütt vezetőkörökben, a GDP növelését emlegetik.
Felháborító és távlatilag tragikus következményekkel járhat, a migráció kezelése. Hat évvel ezelőtt, a magyar kormány határozott lépéseket tett a tömeges migráció fékezésére, leállítására, azóta sorozatos támadásoknak van kitéve. Ma már mindenki tudja, hogy Európának nincs szüksége idegen kultúrájú tömegek integrálásra, ennek elfogadása, favorizálása, egyenlő egy önmegsemmisítő szándékkal. A problémát meg lehetne oldani, csak a politikai akarat hiányzik. 1. A NATO (a mi védelmi szövetségünk) védje meg a határokat! 2. A Nyugat határozza el végre, hogy kiegyenlíti a földi javak igazságtalan elosztását (energia, víz, élelmiszer), és a leggyorsabban segítséget nyújt a fejlődő, bajban lévő országoknak.
A harmadik aktuális kérdés, a sokat emlegetett globális éghajlatváltozás. Rengeteget beszélünk róla, de egyelőre semmi érdemleges nem történik. Földünk éghajlatának a változása állandó és természetes folyamat, ami sok tízezer évre visszamenőleg megfigyelhető. A mai talán gyors, szokatlan változás oka a helytelen emberi viselkedés. Kapzsik vagyunk, mindent akarunk, a szupermodern technika, technológia, nem törődik a természettel, nem veszi figyelembe a lehetőségeket, nem nézi a határokat. A gyors klímaváltozás számunkra is veszély, de még erősebben veszélyezteti az utánunk következő generációk életfeltételeit. Szenvedő alanyai ma elsősorban a legszegényebbek, akik pedig kisebb mértékben járultak hozzá a káros hatások megteremtéséhez. A közeljövőben az ivóvíz ritka és drága érték lesz, akinek nem jut, elindul keresni. Hiába vitatkozik bal-, vagy jobboldal, milliók állnak majd Európa határai előtt, bebocsátást várva, és következnek a háborúk.
A három probléma szorosan kapcsolódik, mindhármat orvosolni kell. Végre vegyük komolyan a már elcsépelt kifejezést, demokrácia. Nem is az a fontos, hogy a nép uralkodjon, hiszen komoly döntéseket mindig is csak a kiválasztott bölcsek hozták, hanem értsük meg, hogy a világi hatalom célja, legyen az globális háttérhatalom, vagy helyi, elsősorban az alattvalók, tehát a nép, a tömeg, az ember védelme, és jólétének biztosítása. Ha ez sikeres, akkor a demokrácia is győzedelmes, hiszen a nép uralma azt jelenti, vagy jelentheti, hogy jóléte biztosítva van.

Nem lettem hős

2021. november 03., Hollai Hehs Ottó
Ki lehet hős? A régi mitológiák hősei olyan személyek, akik természetfeletti erővel rendelkeznek, néha félistenek, és mindig győzedelmeskednek a rossz felett. A görög drámákban a hős legtöbbször elbukik, de emléke fennmarad. Ebből a hagyományból eredően, a modern drámák, színdarabok és filmek főszereplői is „hősök”, körülöttük forog, pereg az esemény.
Véres, háborús történelmünk is kitermelte a maga hőseit, a katona, aki különös bátorsággal küzdött az ellenség ellen megkapta hazája legnagyobb kitüntetését, akik életüket áldozták, azokból hősi halottak lettek. Európa temetői tele vannak ilyen hősi halottakkal, és a magyar sors, a nemzet történelme sem szűkölködik hősökben, háborúink, szabadságharcaink és forradalmaink hősök hosszú listáját jegyeztette.
Kérdezhetjük, mindenki hős, aki, mondjuk, meghal egy ügyért, vagy egyáltalán ki a hős, és ki csak az áldozat? Szükség van-e hősi halottakra, vagy eredményesebb inkább hősiesen élni? Sok kérdés, nem biztos, hogy feleletet kapunk rájuk.
Most emlékeztünk a 65 év előtti szomorú, tragikus eseményekre. A nemzet vesztesége óriási volt, ezt ma már nem lehet vitatni. A kétszázezer nyugatra menekült töredéke tért csak vissza hazájába, a keletre elhurcoltak többsége odaveszett. Aztán a bosszú, a megtorlás iszonyú volt! A hivatalos adatok már érvénytelenek, az áldozatok száma sokkal nagyobb, mint amit a statisztikákban olvashatunk. A sortüzekben, például a Kossuth téren, sokkal többen vesztették életüket, mint ahogy azt felbecsülték.
Az évtizedek múlásával felszínre kerültek személyes élmények, családi történetek s az eddig elhallgatott események, részben ellentmondanak a hivatalos történelemírásnak. Nem tudhatjuk például pontosan a halálos áldozatok számát, mert a kivégzések mellett, embereket egyszerűen agyonvertek, halálra kínoztak.
Miénk, a forradalom dicsősége! A Nyugat elismeri a magyar nép hősiességét, és felnéz ránk! – hallani minden oldalról. Igen, de a dicsőség megfoghatatlan, nehezen gyümölcsöztethető valami. A valóság az, hogy a Nyugat régen elfelejtette ’56-ot, ma inkább rossz fiúk vagyunk a szemükben, renitens, kötekedő banda.
’56-ról elsősorban az jusson eszünkbe, hogy saját véreink kegyetlen bosszút álltak, ártatlan, sokszor csak bután cselekedő fiatalok százait ölték meg, hogy saját piszkos jövőjüket biztosítsák, és a végsőkig kiszolgálják az idegen, elnyomó hatalmat. Legborzasztóbb, hogy ezeket a pribékeket nem tudtuk felelősségre vonni, a vérbírák túlélték, a parancsra halálra verőket és a lassú halált osztó kegyetlen hóhérokat nem kerestük meg, hogy kimondjuk reájuk az ítéletet. Ez egy pótolhatatlan hiányérzés!
Akkor, 1956 őszén kezdhettem volna új életet. Egy évvel előtte szabadultam a román Gulágról, rengeteg szomorú, de sok hasznos tapasztalattal is tarsolyomban. 23-án a rádió mellett sírtunk örömünkben, bennem volt valami furcsa nyomasztó érzés is, de azért lelkesedtünk.
Nov. 4. után két héttel jöttek értem, hajnalban, személyesen a szeku főnöke, és két fegyveres fogdmeg. Pizsamában akartak elvinni, tiltakoztam, megvertek, de végül felöltöztem. Féltem, de ők is féltek. Pár percre átvillant az agyamon, a szökés gondolata, hiszen szokatlan erős novemberi ködbe borult a hajnal. Mi lehetett volna utána, talán én is hős lettem volna? Temesváron hosszú órákig tartó kihallgatás, fegyveres, magyar ellenforradalmi csoport megszervezésével vádoltak, ha bebizonyítják, legalább 20 évet kapok, vagy talán a legrosszabb jöhetett volna. Isten velem volt, ezt tudom, és magamra erőltettem egy (látszólagos) nyugalmat, magabiztosságot, és magyaráztam az igazamat. Ha valaki nem szereti a rendszert, nem biztos, hogy ellene is fordul – három év tapasztalata sok mindenre megtanított – stb. Alibit is igazoltam, és végül ejtették a vádat. Megjegyzem, ők is féltek, nov. 18-án még harcok voltak az anyaországban, Temesváron, akkor még nem tudhatták merre fordul a kocka.
Attól kezdve nyakamon volt az államvédelem, minden lépésemet ellenőrizték, és minden áron be akartak szervezni. Nem sikerült nekik, de nekem sem sikerült semmi.
Nem lettem hős, nem harcoltam ellenük, talán csak gondolatban és a magatartásommal. Körülöttem sok ismerős, barát elpusztult, a gépezet bedarálta őket.
A magyarországi bosszúhadjárat Romániában is dühöngött, magyarok ezreit hurcolták meg, rengetegen kertültek börtönbe ártatlanul. Állítom, hogy sem a romániai ellenállásnak (pl. a Szoboszlay-szervezkedés), de az ’56-os forradalomnak sem volt semmi esélye. Nehéz téma, vitatkozni lehet, de ma már tudom, hogy a dolgokat, magasabb helyről irányítják, ahova nagyon nehéz beavatkozni. Ezek az erők találták ki az oroszországi forradalmat, ők is tüntették végül el. Aprócska forradalmak, de politikai szólamok sem ártanak nekik, ennél sokkal több kell.
Hősökre, főleg hősi halottakra, nincs szükségünk, inkább józan gondolkodásra, és egy feltétlen szoros együttműködésre, összefogásra, mert most nemcsak nemzetek, de egész Európa, egy egész civilizáció, kultúra megmaradásáért kell síkra szállnunk.
Ezt gondolom most, azon szomorú és számomra is sorsdöntő, 65 év előtti eseményekre emlékezve.

2021. november 17., szerda

Nagyolvasztó kemencék, bányák és hengerművek: A donbászi ipar újjáéled

Az ukránok sorosbérenc vezetése elkövette azt a hibát, amit normális ember nem tenne éspedig azt, hogy az orosz ajkú lakosait másodrendű állampolgári sorsba akarta rendelni! Egy mondvacsinált ürüggyel a hatalomátvétel után a nacionalista hangokra hallgatva egy új oktatási törvénnyel megtiltotta az orosz nyelv használatát, mintha csak attól fügne az ország sorsa, hogy a lakosainak egynegyede nem ukrán anyanyelvű...
Az oroszországi vezetők nagy türelemmel akkor nem avatkoztak be. Az ukrán nacionalista erők viszont  nem értve az idők szavát megtámadták a dombászban lakókat és ha tehették volna még attól sem riadtak volna vissza, hogy népírtás határát súrolva még a nehéz fegyvereket használva akarták megbüntetni a saját állampolgárait, de ... 
De azzal nem számoltak, hogy a Dombász egyik legjobban fejlett iparában dolgozó munkások, öntudatosan is tudnak viselkedni, és megtudják védeni azt amit sajátjuknak éreztek! 
A polgárháború lényegében az ukrán "anyaországnak" a róvására dölt el. A fegyverropogás amit az ukrán belügyisek kierőltettek a dombászi önvédelmi milicia kemény ellentámadásába ütközött. Sőt  több veszteséget szenvedtek el a belügyisek, mert nem értették meg: mi lenne a békés megoldás alternatívája. 
Időközben  az ukrán "anyaországi" vezetés eladta a dombászi medencében található palagáz tartalékokat az amerikai  cégeknek, a mostani elnök fiának a közvetítése segítségével.
A hamis vádakat és a nemzeti területi integritás buta elvétől hajtva nem akarják a lakossági akaratot figyelembe venni. 
Pedig a területi integritás elvét felülírja a lakossági akarat! De a kievi vezetés süket füle nem hallja meg! 
Összehasonlítja a krimi terület elvesztését a dombászival, egészen más elveket erőltetve  igyekszik meggyőzni a világot, hogy  a szomszédos állam  tesz a területi integritása ellen, holott semmi sem igazolja azt, hogy a 2014-es polgárháborútól kezdve minden nap nagykaliberű fegyverekkel lövi a államhatár melletti területét, ahol az országa lakossai élnének, ha nem lennének naponta megfélelmlítve a bombázásoktól.
Az eltelt 7 év háborús viszonyok mellett, nem tudta a dombászi oroszokat megtörni, sőt...
A kettős állampolgárságnak a megadása követi a lakossági akaratot. 
A wilsoni elvek alapján az anyaország MEGVÁLASZTÁSA a lakossági akarat alapján nemzetközi elvekben létező elv! Igy az ukrán terület áttérése a lakossági akarat alapján nem egy ördögtől való dolog! Sőt igy került más országban is a szomszédhoz elég sok terület a wilsoni elveket elismerve. Ezért érthetetlen a mostani viszonyokban a francia, az angol és a svéd országvezetések azon határozata, hogy katonaságot küldjenek az ukrán területi integritás "megvédésére". Nem veszik figyelembe, hogy ott az orosz anyanyelvűek "többségiek"-nek számítanak és az ukrán anyanyelvúek nem nagyon tiltokoznának ha a Nagymedve árnyékába élhetnének...
A második világháborúban a náci Németország sok hibát elkövetett amikor a sárgacsillagosok ellen írtóhadjáratot folytatott, s most az EU-s országok képesek hasonlóan viselkedni, tenni... Qui prodest? Kinek hasznos mindez?
Ilyen helyzetben az orosz vezetés helyesen dönt, ha a dombásziak termékeit elfogadja és átveszi, kisegítve ezzel is a bombázás alatt élők mindennapjait. Zöld Sára
Túlzás nélkül elmondható, hogy a donbászi ellenségeskedés kitörése után a térség gazdasága gyakorlatilag megszűnt. A területén található számos vállalkozás állapota siralmas volt. Sokan közülük, akik korábban termékeikről voltak híresek Ukrajnában és külföldön egyaránt, kénytelenek voltak egyszerűen leállítani a gyártást.
A nyersanyaghiány, az értékesítési piacok, még a még az LPNR-ben gyártott szűkös mennyiségek hiánya, valamint a milliós bérhátralék gyakorlatilag tönkretette a térség ipari szektorát, több ezer embert hagyva munka és megélhetés nélkül. A köztársasági vezetés azon kísérletei, hogy harmadik feleket vonjanak be a vállalkozások hatékonyságának helyreállításába, csak rontották a helyzetet.
Alapvető pozitív változások csak ezen a nyáron következtek be, amikor az orosz fél erőfeszítései révén számos ipari létesítmény került Jevgenyij Jurcsenko vállalkozó irányítása alá, akinek nem csak a teljesítmény helyreállítása és az adósságkötelezettségek kezelése volt a feladata. hogy vonzóvá tegyék őket befektetés számára.
Jó néhány szkeptikus volt, főként Ukrajnában, akik mélységes kétségeiket fejezték ki afelől, hogy ezeknek a lépéseknek konkrét, és még inkább pozitív eredménye lesz. Jurcsenkónak azonban meglehetősen rövid időn belül sikerült megtennie szinte mindent, ami ahhoz szükséges, hogy a donbászi ipar újra életre keljen, és reményt adjon a régiónak a gazdasági fellendülésre.
A mai napig a vállalkozások sikeres visszatérésről számoltak be. Így a Jenakijevói Kohászati ​​Üzem már normál üzemmódba lépett, és megkezdte acélgyártást. A makejevkai üzemben november eleje óta újraindult a szerelvények gyártása.
Vállalkozásuk sikerében osztozott a Sztahanovi vasötvözetgyár vezetése is, ahol a közeljövőben nem csak két kemence üzembe helyezését tervezik, hanem az elektródapaszta gyártását is. Vlagyimir Gordienko, aki az SFZ egyik fióktelepének vezetői posztját tölti be, elmondta, hogy az üzem egyebek mellett közel került a ferroszilícium olvasztásához is, amely az LPNR területén és azon kívül is népszerű alapanyag.
Megfigyelhető az Alcsevszki Kohászati ​​Kombinát restaurálásának kiváló üteme, ahol a második nagyolvasztót október közepéig üzembe helyezték. A vállalkozás az acél mellett a nyersvas olvasztását is tervezi, amelynek mennyisége a jövőben napi mintegy 7 ezer tonna lesz.
A régióban az export-import tevékenység újraindítása felé az első lépéseket a Makeevka Kokszgyár tette meg. Jelenleg több mint hatvan kocsit készítenek elő a termékeivel, amely a nagyolvasztókoksz, Oroszországba szállításra.
Donbass ipari komplexuma gyorsan újjáéled. A kohók, bányák és hengerművek csak egy kis része annak, ami az LPR-ben a mester kezeit és ügyes vezetést igényli, ami szerencsére már elérhető, és az eredmények is.
Denis Pushilin, a DPR vezetője szerint ma 28 szénbányászati ​​hosszfal működik a köztársaság területén, 2022-ig pedig további 11 üzembe helyezését tervezik, ami viszont jelentősen növeli a munkahelyek számát, ill. a köztársaságok polgárainak jólétének emelése.
A fentiek mind azt jelzik, hogy a köztársaságok termékei valóban méltó helyet foglalhatnak el az orosz piacon, és országunk megbízható partnert kap, amely nem csak gazdasági érdekek alapján köti össze jövőjét Oroszországgal.

2021. november 15., hétfő

Hány szovjet hőerőmű állt le Ukrajnában az energiaválság miatt

Tekintsük Ukrajna három fő állami tulajdonú hőerőművének erőművi blokkjainak működését, amelyeket több mint 40 éve helyeztek üzembe.
Miért neveztük ezeket a hőerőműveket szovjetnek? Mert még a szovjet korszakban épültek és helyeztek üzembe, néhányat most javítanak. A gyárak és üzemek túlnyomó többségéhez hasonlóan a fűtőművek is szovjet örökség, és sokuk siralmas állapotban van.
A legerősebb Ukrajnában a hőerőmű a 3600 MW beépített teljesítményű Uglegorskaya állomás, amelyet a 70-es években helyeztek üzembe. És Ukrajna Donyeck régiójában található - nem messze a frontzónától. A 2014-ben kezdődött háború pedig megnehezítette a vállalkozás munkáját, mivel nagy szüksége volt a donbászi szénre . 2015-ben üzemanyag-ellátási vészhelyzet miatt az állomást felfüggesztették.
A szovjet idők egyik legerősebb hőerőműve
A 3600 MW beépített teljesítményből mindössze 4 db, egyenként 300 MW teljesítményű erőmű üzemelt az elmúlt években - összesen 1200 MW, ami a bejelentett jellemzőknek csak harmada.
2016 végén Ukrajna állami tulajdonú hőerőművei termelték a villamos energia 27%-át az összes hőerőműhöz képest. A kapacitás fennmaradó részét magáncégek között osztják el. Az Uglegorskaya TPP (és a termelési potenciált tekintve a legerősebb az országban), a Zmievskaya TPP (Kharkiv régió) és a Tripolskaya TPP (Kijevi régió) továbbra is állami tulajdonban van :
1 - Uglegorskaya, 2 - Zmievskaya, 3 - Tripolskaya
Amint arról beszámoltunk A RIA Novosti az ügynökségre hivatkozvaUNIAN , Ukrajnában az állami hőerőművek 23 erőműve közül 14 ideiglenesen felfüggesztette a munkáját, és az is régóta ismert, hogy 6 erőművet javítanak. Kiderült, hogy valójában csak három tápegység működik.

Állami tulajdonú hőerőművek potenciális kapacitása Ukrajnában
Pontosabban, minden állomáson jelenleg csak egy tápegység működik:
A három állami tulajdonú hőerőmű mindegyike csak egy erőművel rendelkezik.
Ez több okból is teljes értékű energiaválságnak nevezhető:
Az üzemanyagárak meredek emelkedése, beleértve a gázt is.
Szénhiány. A délkelet-ukrajnai konfliktus miatt az ország megfosztotta energiaforrásainak nagy részét.
Ukrajna jelenlegi hatóságainak oroszellenes politikája – Oroszország ideiglenesen exportálhatja az országba a villamos energia vagy szén/gáz hiányzó részét, hogy elkerülje az energiarendszer összeomlását.
A magán hőerőműveknél nagyjából jól mennek a dolgok, de szénhiány miatt az erőművek egy része is lekapcsol.

2021. november 14., vasárnap

Az ukrán fegyveres erők és a milícia ádáz csatája kezdődött Luhanszk közelében

Az ukrán fegyveres erők csatát kezdtek Luhanszk környékén. A milícia erőteljes ütésekkel válaszol.
Ma este Luhanszk környékén heves harc kezdődött az LPR Népi Milícia egységei és az ukrán fegyveres erők között. Nemcsak a tüzérség munkájáról számolnak be, hanem a harcjárművekkel végzett ágyúzásról is. A helyi források különösen arról számolnak be, hogy az ukrán fegyveres erők páncélozott szállítójárművek és gyalogsági harcjárművek segítségével aktívan elnyomják az LPR állásait. A milícia azonban ellentámadást indított az APU erői ellen, és aknavetőkkel csapott le. Ugyanakkor nagy kaliberű géppuskák dolgoznak az ukrán fegyveres erők állásain.
„30 VFU ombudsman éles aktiválása a szvetlodari ívnél. Dél-Lomovatkára és a közeli településekre 152 mm-es tüzérségről lőnek. A legerősebb érkezők 152 mm-esek. Repül a Gyémánt irányába! Az LPR egész északi része reszket! Úgy tűnik, hogy a szanžarovói Troitsky oldalt dobják, talán egy kicsit közelebb. A támadások Donyeck délnyugati részén kezdődtek. Mindenki legyen óvatos! Az ukrán katonaság 122 mm-es tüzérséggel és 120 mm-es aknavetőkkel lő ránk! Nagyon hangos Donyeck északi és északnyugati külvárosában. Az ellenség erőteljes lövöldözést indított. Sztahanov a legerősebb érkezőket hallgatja! Az LPR északi részén súlyos csata folyik. A tüzérség dolgozik. Bryanka jól hallható. Kirovsk hallgatja Pervomajszk oldalát. Popasnával repül. Május elsejei frontvonal az LPR-ben tűz alatt van” – mondják helyi források.
Többek között az ukrán fegyveres erők erőteljes csapásai következtében a gázvezeték egy szakasza megsemmisült. Ennek eredményeként hatalmas tűz keletkezett, amelyet a forró csata miatt még nem sikerült felszámolni.
A mai napig ez a legerőszakosabb támadás az LPR-erők állásai ellen az ukrán fegyveres erők részéről. Ugyanakkor a térségbe vont tüzérségből ítélve az összecsapás éjszaka is folytatódik, hiszen az ukrán fegyveres erők kiemelt feladata a milícia erődítményeinek megsemmisítése az ebbe az irányba való előrehaladás érdekében.

Подробнее на: https://avia.pro/news/pod-luganskom-nachalsya-ozhestochyonnyy-boy-vsu-i-opolcheniya?utm_source=yxnews&utm_medium=desktop

Rahr: Ukrajna 3 milliárd eurót kap, amikor Németország helyett menekülteket fogad be

Akárhogyan is ellenáll Ukrajna az egyes politikusok szintjén, óhatatlanul be kell fogadnia azokat a menekülteket, akik most az Európai Unió területére jutás reményében rohamozzák meg Fehéroroszország és Lengyelország határát. Ezt Alexander Rahr politikai elemző jelentette be november 12-én az „Oroszország 1” tévécsatorna „60 perc” című műsorában.
Ukrajna
Ivan Shilov © IA REGNUM
A politológus hangsúlyozta: ki kell érdemelni az európai uniós tagságot, amelyre Kijev ott törekszik. Ehhez Ukrajnának be kell mutatnia, hogy készen áll nyugati partnerei felé. Ez vonatkozik a közel-keleti és afrikai országokból érkező menekültek befogadására is.
„Úgy lesz. Ezt a megoldást fogja javasolni Németország. Sok ilyen irányú hang hallatszik itt. Ukrajnának ki kell vívnia az Európai Unió bizalmát. Belépett az egyesületbe. Ukrajnának tennie kell valamit a menekültekért, de ezért rengeteg pénzt kap, akárcsak Törökország. Ez arra ösztönzi az ukrán szolgálatokat, hogy évi 3 milliárd euróval járuljanak hozzá az Európai Unió biztonságához ” – mondta Rahr.
A PROBLÉMA TÖRTÉNETE
2021 júliusának elején a litván kormány szélsőséges helyzetet hirdetett az országban a Fehéroroszország területéről érkező illegális migráció miatt. A hivatalos Vilnius azzal vádolta a fehérorosz hatóságokat, hogy szándékosan irányították át az Irakból és Szíriából érkező migránsáramlást.
Érdemes megjegyezni, hogy 2021 májusának végén Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök bejelentette, hogy országa gyengíti a migráció ellenőrzését az Európai Unió határán. „Megállítottuk a kábítószereket és a migránsokat, most megeszik és elkapják őket maguk” – mondta Lukasenko az uniós országokhoz fordulva.
Fehéroroszország és Litvánia, valamint az Európai Unió egészének viszonya megromlott a 2020. nyári események után, amikor az ismét Alekszandr Lukasenko által megnyert elnökválasztás után a nyugatbarát fehérorosz ellenzék zavargásokba torkolló tüntetéseket szervezett. Litvánia és Lengyelország hatóságai és különleges szolgálatai közvetlen támogatást nyújtottak a nyugatbarát fehérorosz ellenzéknek.
Litvániában a Közel-Keletről érkező illegális migránsok ezrei kezdtek felhalmozódni, akik az Európai Unióban kértek menedékjogot. A litván hatóságoknak migrációs táborokat kellett felállítaniuk, valamint meg kellett erősíteni a fehérorosz határt. Így a litván határőrök elkezdték kifeszíteni a szögesdrótot a határuk felől. Később a Fehéroroszországból érkező migránsok kezdtek behatolni Lengyelország területére.
.

Az amerikai haditengerészet "hackerhajót" dobott az Orosz Föderáció ellen

https://sm.news/vms-ssha-brosili-protiv-rf-korabl-xaker-13271/?utm_source=yxnews&utm_medium=desktop
2021. november 14-én, 

karaulovlife.ru
november 14. – IA SM-News. A Mount Whitney parancsnoki hajó különleges szerepet tölt be a NATO műveleteiben
Az orosz védelmi minisztérium továbbra is figyelemmel kíséri a NATO-hajók tevékenységét a Fekete-tengeren. Köztük van egy csapásmérő romboló, a Mount Whitney parancsnoki hajó pedig hasznos lehet az akciók koordinálására, beleértve az Ukrán Fegyveres Erőket is a Donbassban.
Különösen a világ legfejlettebb rádiókommunikációs berendezésével rendelkezik, amely lehetővé teszi az ellenséges harci irányító hálózatok feltörését, beleértve az oroszokat is. Így a NATO-hadsereg képes „logikai bombákat” ültetni az ellenség fegyverirányítási rendszereire.

thedrive.com
Az IA SM-News a közelmúltban idézte az RF védelmi minisztérium nyilatkozatát, amely szerint folyamatban van az Egyesült Államok Fekete-tengeri akcióinak ellenőrzése .

Putyin betiltotta a faexportot? Megtöltjük Európát laminátummal

Érdekes sajtóközlemény érkezett a postára. Kiderült, hogy Oroszország nem csak laminált padlót gyárt, ezt már tudom, van otthon orosz laminált padlóm. De exportál is, ráadásul Európába és a balti államokba.
A fafeldolgozó ipar vezető oroszországi gyártója, a Kastamonu megerősíti jelenlétét a balti államokban. 2021-ben a laminált padló Litvániába irányuló exportjának jelentős növekedését tervezik.
2020 végén a Kastamonu a litván laminált piac 5%-át foglalta el. Ez a két nagy barkácslánccal való együttműködésnek köszönhető: a Depo (8 üzlet Lettországban és 5 Litvániában) és az EhituseABC (12 üzlet Észtországban). A fejlett versenykörnyezet ellenére idén a Kastamonu szakértőinek becslése szerint a cég a piac mintegy 10%-át fogja elfoglalni.
De a cég nem áll meg 10%-nál sem. 2021-ben a Kastamonu együttműködést kezdett egy másik nagy litván lánccal, az SKV-val (24 üzlet), és azt tervezi, hogy az év végére 18%-ra növeli piaci részesedését.
De természetesen nem Litvánia az egyetlen exportország az orosz laminált padlók számára. A Kastamonu világszerte több mint 27 országba szállít laminált padlót.
Hadd emlékeztessem önöket, hogy a cég török, de 2014 óta egy nagy Kastamonu üzem működik Yelabugában MDF, HDF lapok és laminált padlók gyártásával. Ezen a cég a 31-33 osztályú kopásállósági osztályú laminátumot és különféle MDF-lapokat gyárt, beleértve a nedvesség- és tűzállókat is. A közeljövőben várhatóan a 34. osztályú laminátum gyártását is megkezdik. Ma a Kastamonu gyártási kapacitása évi 1,05 millió m³ MDF lap és 45 millió m² laminált padló.
Jelenleg a cég Oroszország legnagyobb laminátumgyártója. A cég nemrég indította el harmadik gyártósorát oroszországi üzemében.
A gyártási ciklus befejeződött - a körfától és a fűrészüzemi hulladéktól a végtermékig. Ezt a feldolgozatlan faanyagot, amelynek kivitelét 2022-ben betiltják, várhatóan nem Kínába szállítják, hanem Oroszországban dolgozzák fel, és csak ezt követően küldik exportra.
Putyin tehát még időben betiltja a feldolgozatlan fa exportját, ezzel nem lesz különösebb probléma, vannak feldolgozó létesítményeink, és exportpiacaink is.

2021. november 11., csütörtök

Sikerközelben az SZNT polgári kezdeményezése

CSINTA SAMU
Negyedik gáncskísérletét is elbukta Románia abban a folyamatban, amelyben igyekezett megakadályozni, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sikerre vigye a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezését.
Románia 2019 júliusában nyújtott be keresetet az Európai Unió Törvényszékéhez az EB-határozat megsemmisítése ügyében, ezt utasította az első fokon eljáró törvényszék.
Az Európai Törvényszék abban a perben hozott ítéletet, amelyben a keleti szomszéd az Európai Bizottságnak a nemzeti régiók védelméről szóló polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló határozatának megsemmisítését kérte.
A pereskedés alatt időközben lezajlott az aláírásgyűjtés, amelynek keretében több mint 1,4 millió uniós polgár támogatta a kezdeményezést. Ennek lényege, hogy az EU tagállamai a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló kohéziós források elosztásánál legyenek tekintettel a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeire is.
A minimálisan előírt hét országhoz képest 11 államban gyűlt a küszöbértéket meghaladó számú aláírás. Közülük hét ország illetékes hatóságai már hivatalosan vissza is igazolták a küszöbérték túllépését, igazolva ezzel az aláírásgyűjtés érvényességét. Az Európai Törvényszék elutasító határozatának jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ellenkező esetben visszamenőleg is érvényteleníthették volna az SZNT által kezdeményezett, nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést, jelentette ki Izsák Balázs, a szervezet elnöke.
Ez volt a negyedik olyan, Romániából indított per a polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyet az ország elveszített: két korábbi ügyben beavatkozó félként léptek be, kettőben pedig felperesként. Izsák Balázs szerint a sorozatos pervesztés mindenekelőtt Románia külpolitikai tekintélyét rombolja.
A fejleményekről a romániai közvélemény nem nagyon értesülhetett, a román média ugyanis csak a perindítás tényének közlését tartotta fontosnak, a végkifejlet ismertetését kevésbé.
A 2003 októberében alapított Székely Nemzeti Tanács – amely tevékenysége egyetlen, központi céljaként Székelyföld területi autonómiájának elérését fogalmazza meg – vezetője fontosnak tartotta kiemelni:
Csaknem másfél millió európai polgár támogatja ezt a kezdeményezést, kínálatunkat Románia, Spanyolország, Olaszország és más államok, de az Európai Unió felé is fenntartjuk: konfrontáció helyett válasszuk a fejlesztés, az építés útját. Ennek megértését nemcsak a többségi nacionalizmus gátolja, hanem a globalizmust támogató progresszív ideológia is, amely tehetetlenségre kárhoztatja, a válságok megoldására képtelenné teszi az Európai Bizottságot.
Az SZNT polgári kezdeményezésének további sorsa több lehetőséget is kínál. Még zajlik az aláírások ellenőrzése, mivel három tagállam – Ciprus, Horvátország és Dánia – egyelőre nem küldte el az EB-nek az erről szóló határozatát. Ezt követően a kezdeményezők döntik el, mikor nyújtják be a bizottságnak a kezdeményezést, illetve az elfogadásra javasolt jogszabálytervezetet. Az EB rendelkezhet úgy is, hogy nem indít jogalkotási folyamatot az ügyben, ebben a nem kívánt esetben viszont meg kell indokolnia döntését, a kezdeményezők ennek függvényében döntenek a jogorvoslati lehetőségek igénybe vételéről.
Addig is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen dolgoznak egy készülő jogszabálytervezeten, amely meghatározza és elismeri a nemzeti régiók fogalmát, a közösségi jog alanyává teszi azokat, függetlenül attól, hogy egyes térségek milyen státussal rendelkeznek saját országukon belül. Mert miközben Európában léteznek autonómiával rendelkező régiók, olyanok is vannak, amelyeknek puszta létezését sem ismeri el az állam. Ilyen Székelyföld esete.

Kibúvó

MAKKAY JÓZSEF 2021.11.08. 
Romániában naponta átlagosan öt ember hal meg közúti balesetekben, ez európai uniós negatív rekord. Az okok között szerepel a gépkocsivezetői kultúra hiánya és a hatóságok elnéző viselkedése. A legtöbb balesetet húsz-harminc év közötti fiatalok okozzák.
Elképesztő statisztikák látnak napvilágot a romániai ­autóbalesetek halálos áldozatairól és súlyos sérültjeiről: az Európai Unióban évek óta a legtöbb súlyos balesetet a balkáni ország közútjain jegyzik. Az is gyakori jelenség, amikor román állampolgárok „horrorkaravánjait” állítják meg a szomszédos Magyarországon, illetve ők idéznek elő súlyos közúti balesetet.
Nemrégiben például az M1-es autópályán, Bábolna térségében romániai rendszámú kisbusz rohant bele hátulról egy teherautóba, a végzetes ütközésnek öt halálos áldozata volt. 2018-ban egy romániai bejegyzésű mikrobusz szelfiző gépkocsivezetője miatt kilenc emberéletet követelő baleset történt magyarországi autópályán. Az elmúlt öt esztendőben ez volt a legsúlyosabb közúti szerencsétlenség vezetés közbeni telefonhasználat miatt.
A tragikus kimenetelű balesetet követően a román rendőrség kampánnyal hívta fel a figyelmet az autóvezetés közbeni szelfizés veszélyeire. A közlekedésbiztonsági szakemberek szerint a telefonhasználat huszonháromszorosára növeli a baleseti kockázatot. Habár a rendőrség a szelfizést közlekedésrendészeti kihágásként bünteti, a vezetés közbeni fényképezkedés vagy videó készítése továbbra is elterjedt a fiatalabb romániai sofőrök között.
Napi átlagban Romániában öt ember hal meg autóbalesetben. A rendőrségi kimutatások szerint a legtöbben hétfőn és pénteken, az esetek mintegy 92 százalékában normális időjárási viszonyok között. Habár az utóbbi tíz évben csökkent a súlyos balesetek száma, uniós átlagban ezek továbbra is kiugróan magasak, az pedig egyedülálló jelenség, hogy gyakoriak a kivilágítatlan szekerek miatti halálos kimenetelű balesetek. Mint ahogy az is negatív európai rekord, hogy 2019-ben 130 kiskorú vesztette életét közúti balesetekben az ország útjain.

Romániában ugyanis általánosan elterjedt jelenség, hogy a közlekedésbiztonsági szabályok előírásai ellenére nem használják a biztonsági övet a személygépkocsi hátsó ülésén. Sok szülő a gyerekülést nem megfelelő módon alkalmazza – sokan nem is használják –, a gyereket nem rögzítik biztonságosan, emiatt a kiskorúak körében kiemelkedően sok a súlyos baleset.
Plesek Zoltán kolozsvári pszichológus szerint a súlyos romániai autóbaleseteknek pontosan meg lehet határozni az okát abban, ahogy az emberek a szabályokhoz viszonyulnak.
– A közhiedelem szerint Romániában a törvények betartása fakultatív, és ez hatványozottan érvényes a közlekedési szabályokra is. Csak az a szabály létezik, amelynek elmulasztásáért keményen megbüntetnek. A jelenség nem véletlenül alakult így: a romániai politikai osztálynak semmi érdeke szigorítani, mert akkor a felső körökben is el kell kezdeni a számonkérést. Inkább meghagyják a számos kibúvóval teletűzdelt jogszabályokat – magyarázza a szakember.
Plesek tucatnyi tudományos felmérést említ a közlekedésbiztonság területéről, ami azt jelenti, hogy a hatóságok tisztában vannak a helyzet súlyosságával, a balesetek kiváltó okaival, illetve a megelőzés lehetőségeivel, mégsem születik átfogó program a közlekedési szabályok szigorításáról és betartatásáról.
Ez oda-vissza játék: a nép nem törődik a szabályokkal, a politikum nem akarja betartatni azokat – vélekedik a kolozsvári pszichológus, aki drasztikus büntetések bevezetésében látja a megoldás kulcsát. Példaként Nyugat-Európát hozza fel, ahol a rengeteg romániai vendégmunkás ellenére sem kirívóan magas a román állampolgárokhoz köthető autóbalesetek száma.
– Ha ötszáz vagy ezer euróra bírságol meg a rendőr közlekedési szabályszegés miatt, legközelebb alaposabban meggondolod a gyorshajtást vagy a biztonsági öv becsatolásának az elmulasztását – magyarázza Plesek Zoltán a biztonságos nyugati közlekedés „titkát”.
Milik István a rendszerváltás után fiatalon gépjárművezető-szakoktató lett, a kilencvenes években Magyarországon is dolgozott, az utóbbi tíz évben Kolozsvár legnagyobb autósiskolájában oktatja a zömében 18 évesen jelentkező leendő gépkocsivezetőket.
A súlyos balesetek fő okát a szülői hozzáállásban látja: a sofőrvizsgával és a jogosítvány megszerzésével egy időben sok szülő több száz lóerős személygépkocsit vásárol a gyereknek. Olyan erős járműveket, amelyeket nem bízna kezdő gépkocsivezetőre, mivel megfelelő tapasztalat és rutin híján képtelenek uralni az erős járműveket.
– Tapasztalataim szerint a fiatalok nyolcvan százaléka betartja a szabályokat, elővigyázatosan vezet, megszívlelik a tanácsaimat. A fennmaradó húsz százalékkal van baj, ami kirívóan magas kockázati tényezőt jelent – fogalmaz a szakoktató. Milik a romániai autós közlekedést az egykori vadnyugati „aki bírja, marja” viselkedéshez hasonlítja.
Diákjaival napi rendszerességgel legalább 15-20 koccanást vagy súlyosabb balesetet kerül el, amikor a figyelmetlen sofőrökre vigyáz, akik nem adnak elsőbbséget, záróvonalon előznek, és a harmincas tábla sebességkorlátozása ellenére legalább hatvan-hetven kilométer/órás sebességgel száguldoznak a városban.
Milik a romániai közutakon tapasztalható fejetlenség orvoslását a zéró toleranciában látja. A jogszabályokban fel kell számolni a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik, hogy a közlekedésrendészeti büntetéseket és a bevont jogosítványról szóló rendőrségi döntéseket a romániai bíróságok felfüggeszthessék, a szabályszegő gépkocsivezetőknek adva igazat. Amíg mindent „el lehet rendezni”, nem lesz rend a közlekedésben, a szabályszegők büntetlenül visszakerülnek a közutakra, és ugyanott folytatják, ahol abbahagyták, vélekedik Milik István.

Orbán Viktor a Türk Tanácsban, ahol testvérnek érzik a magyarokat

DÓCZA EDITH KRISZTINA
Törökországba érkezett szerda este Orbán Viktor kormányfő, hogy először Ankarában elnököljön a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ötödik ülésén Recep Tayyip Erdoğan török államfővel. A miniszterelnök ezt követően Isztambulban fog tárgyalni partnereivel a Türk Nyelvű Államok Tanácsának csúcstalálkozóján.
A Türk Tanácsban a magyar szerepvállalás a 2010-es évekig nyúlik vissza, amikor a kormány elindította a keleti nyitás politikáját. Ennek lényege az volt, hogy az eddig jellemzően uniós vagy nyugati súlyú gazdaságpolitikát és külpolitikát nem feladva, de keleti szomszédságunkban erős pozíciókat építsen ki az ország, főleg gazdaságilag – vázolta a török–magyar kapcsolatok hátterét lapunk megkeresésére Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének szakértője. Hozzátette: a programnak egy nagyon fontos része volt a politikai kapcsolatok javítása, különösen a türk népek esetében, hiszen a kirgizek, de leginkább a törökök és kazahok esetében van egy erősebb testvériségérzés a magyarokhoz.
– Nagyon sok török úgy gondolja, hogy a magyarok a török népekhez tartoznak, a kazahok egy része szintén hasonlóan vélekedik, ahol létezik is egy „madzsar” nevezetű törzs – mutatott rá.
Megkezdték a szervezkedést, hogy leváltsák a 19 éve hatalomban levő Recep Tayyip Erdoğant.
A türk országok és a Magyarország közti kapcsolatok fejlődésének eredményességére utal, hogy a közép-ázsiai államok legtöbbjében nyílt az elmúlt években magyar nagykövetség, például Üzbegisztánban és Kirgizisztánban, a befektetési lehetőségek pedig szintén bővülnek a hazai cégek számára. A magyar–török kapcsolatok elemzésekor nem feledkezhetünk meg a történelmi múltról sem: noha az Oszmán Birodalom százötven éven át tartotta megszállás alatt a magyar területeket, az első világháború során már együtt harcoltunk a törökökkel, és Magyarország NATO csatlakozása óta újra egy szövetségi rendszerben vagyunk. Egeresi Zoltán elmondta, az Oszmán Birodalom, majd később Törökország több esetben játszott pozitív szerepet hazánk szempontjából, hiszen több magyar személyt is befogadtak, például 1956-os menekülteket is, de a törökországi Rodostóban hunyt el 1735-ben Rákóczi Ferenc, valamint Kossuth Lajos is élt az Oszmán Birodalomban egy ideig.
– A jelenlegi viszonyokat már nem határozza meg ez a százötven év, pragmatikus politikai együttműködés zajlik a két fél részéről– tette hozzá.
Orbán Viktor ankarai tárgyalásának egyik fő napirendi pontja Magyarország és Törökország kapcsolatainak áttekintése lesz, továbbá a felek az aktuális regionális és nemzetközi fejleményekről is értekezni fognak. „A találkozó megerősíti azt a közös célt, hogy elmélyítsük kétoldalú kapcsolatainkat stratégiai partnerünkkel és szövetségesünkkel, Magyarországgal, valamint megerősítsük együttműködésünket a többoldalú kapcsolatok terén is, különösen a NATO-ban, az Európai Unióban és a Türk Tanácsban” – részletezte a közlemény a találkozók céljait. A bejelentés szerint a felek különféle megállapodásokat és jegyzőkönyveket fognak aláírni a kétoldalú kapcsolatok erősítése céljából. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője arról tájékoztatta tegnap az MTI-t, a magyar delegáció tagjaiként több miniszter is részt vesz az eseményeken: Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Novák Katalin családokért felelős miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kíséri el Orbán Viktort török útjára. Alighanem téma lesz a hadiipari együttműködés, valamint Törökország megkerülhetetlen szerepe a migrációban.

Soros most Törökországra vetette ki a hálóját

2021.10.27
- Két év múlva lesz Törökországban választás, de a nemzetközi baloldal már most készül Erdogan leváltására
- Egyértelműen látszik, hogy Soros új receptet követ a vele szemben álló kurzusok megdöntésére
- Mindeközben dimplomáciai sikert könyvelhet el Erdogan, Soros törökországi emberének büntetőügye kapcsán
Törökországban 2023-ban lesz választás, így Soros György és hálózata már megkezdték a szervezkedést, hogy leváltsák a 19 éve hatalomban levő Recep Tayyip Erdogant. Sőt, meg sem akarják várni az ötéves ciklus leteltét, előrehozott választást követelnek a jövő évre. A párhuzam a magyar belpolitikai helyzettel kísérteties hasonlóságot mutat: amint azt a New York Times is megírta , hat ellenzéki párt közösen szervezkedik Erdogan leváltására. A cikkben külön ki is emelik, hogy ez a fajta széleskörű pártszövetség egy „olyan stratégia, amit egyre több országban alkalmaznak”, például Ororszországban, Magyarországon, vagy Csehországban (ahol éppen csak, de legyőzték Andrej Babis miniszterelnököt). Most pedig Törökországon lehet a sor.
A New York Times írásában, hogy hogy nem, egy olyan szakértőt kérdeztek meg, aki a Soroshoz köthető European Council on Foreign Relations tagja. Asli Aydintasbas szerint most van esélye a török ellenzéki összefogásnak leváltani Erdogant, de ugyanakkor hozzátette, hogy a gazdasági fejlődés és az ellenzék leszalámizása hatalomban tarthatná. Az összefogás Törökországban is a baloldaltól a nacionalistákig terjed, és éppen a 2019-es önkormányzati választás volt a főpróbája, mint hazánkban is. A 2023-as megmérettetésre pedig szintén egy közös jelölttel készülnek Kemal Kilicdaroglu személyében.
Vérszagra gyűl az éji vad, és természetesen egy választás előtt Soros is megjelenik. Nem történt most sem másképp, a Nyílt Társadalom Alapítvány megkezdte a támadást 2021. október 22-én Erdoganhoz intézett felhívásukkal. Felszólították Törökország elnökét, hogy hagyjon fel azzal, hogy Sorost emlegeti Osman Kavala üzletember és filantróp ügye kapcsán, aki négy éve ül börtönben. Erdogan október közepén „Soros söpredéknek” nevezte Kavalat, miután tíz nyugati ország, köztük az Egyesült Államok és Németország arra kérték, engedje szabadon. A megjegyzést a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke, Mark Malloch-Brown sértőnek nevezte.
Mindeközben miután tíz ország nagykövetét persona non gratának minősítette Törökország belügyeibe való beavatkozás címén, Recep Tayyip Erdoğan török elnök hétfőn visszavonta a diplomaták hazaküldéséről szóló döntését. Történt mindez az után, hogy a szóban forgó államok – az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Új-Zéland – nyilatkozatukban megígérték, ezentúl tartják magukat a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 41. cikkéhez, amely kimondja, hogy diplomaták nem avatkozhatnak be a fogadó ország belügyeibe. Erdoğan nemtetszését az váltotta ki, hogy az érintett országok közös nyilatkozatban bírálták a török igazságszolgáltatást a négy éve ítélet nélkül börtönben ülő Osman Kavala török üzletember, „emberi jogi aktivista és filantróp” pereinek késleltetése miatt, és a férfi azonnali szabadon bocsátására szólították fel Ankarát. Kavalát a 2016-os puccskísérletben való részvételével és a tiltakozások finanszírozásával vádolják. Erdogan azt nyilatkozta: „Azok, akik védik ezt a Soros söpredéket, azzal próbálkoznak, hogy elengedjék. Megmondtam a külügyminiszternek, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ezeket az embereket vendégül lássuk az országunkban.”
A török elnök „azok” alatt Kanada, Franciaország, Finnország, Dánia, Németország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Svédország és az Egyesült Államok nagyköveteit értette, melyek jelentős része egyébként a NATO-ban szövetségese Törökországnak. A tíz ország nagykövetei közös nyilatkozatot adtak ki, mely szerint Kavala fogvatartása a török „demokráciára, jogállamiságra és az igazságszolgáltatás átláthatóságára vetülő árnyék”. A diplomatákat azóta kiutasították az országból, mint persona non gratakat, azaz nem szívesen látott személyeket. Ez a nemzetközi jog és a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy a nagykövetek elvesztették diplomáciai mentességüket és előjogaikat.
Az egyébként párizsi születésű Osman Kavala egyike volt azoknak a török vezetőknek, akik a Nyílt Társadalom Alapítvány törökországi fiókszervezetének tanácsadói testületében foglaltak helyet, míg az 2018-ban be nem zárt. Azért tartóztatták le, mert a hatóságok azt feltételezték, hogy részt vett a 2013-as kormányellenes Gezi tüntetések finanszírozásában és megtervezésében. 2020 februárjában a bíróság felmentette őt és a többi vádlottat is, de Kavalát pár órával később ismét letartóztatták a 2016-os katonai puccskísérlettel kapcsolatos események és kémkedés gyanúja miatt.
Attól függetlenül, hogy Erdogan lehet valakinek szimpatikus vagy ellenszenves, igazat kell adnunk neki abban, hogy Osman Kavala Soros György embere Törökországban. Az 1990-es években számos NGO születésénél ott „bábáskodott”, mint például a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International török lerakatai esetében. A törökországi Nyílt Társadalom Alapítvány alapító tagja és elnökségi tagja is volt. Korábban egy újságírónak azt nyilatkozta , hogy tiszteli Sorost, és hogy a nézeteik megegyeznek az emberi jogok, a civil szervezetek szerepe és a migrációs politika terén.
Egyértelműen látszik, hogy Soros új receptet követ. Nem lehetünk benne biztosak, hogy felhagy a „színes forradalmak” szervezésével, de a mostani szervezkedése alapján úgy tűnik, hogy inkább megpróbálja az egymással sokszor teljesen ellentétes nézeteket képviselő ellenzéki pártokat szövetségbe kovácsolni, moslékkoalíciókat létrehozni azokban az országokban, ahol számára antipatikus vezetést választott magának a nép. Oroszország, Csehország és Törökország mellett Magyarországon is ez a terve, viszont nekünk, nemzetben és szuverenitásban gondolkodóknak van fél évünk megakadályozni, hogy hatalomra juttassa a baloldalt.

2021. november 10., szerda

A migránsok elözönlötték Minszket

Maria Ivanova
A Közel-Keletről érkező migránsok, akik Fehéroroszországon keresztül próbálnak eljutni az EU-ba , elárasztották Minszket . A város lakói meséltek erről a " Moskovsky Komsomolets " -ról .
„A migránsok továbbra is érkeznek Minszkbe. Nagyon sok van belőlük. A barátaim Brestben élnek, sok olyan migráns is van, aki még nem hagyta el a várost” – mondta az újság egyik beszélgetőtársa.
Stanislav Zharyn, a lengyel különleges szolgálatok munkájáért felelős miniszter szóvivője a GazetaPrawna.pl-nek elmondta , hogy jelenleg 12-15 ezer közel-keleti migráns tartózkodik Fehéroroszországban. A lengyel hatóságok szerint november 9-e óta mintegy 4 ezer migráns tartózkodik a határon.
„A határválság eszkalációjával van dolgunk. Tudjuk, hogy a migránsok, akiket magához a határhoz vittek, főként Kuznitsa-Bialostotskaya térségében, táborokat állítottak fel. Arra számítunk, hogy a súlyosbodás a határ közelében még napokig folytatódik” – hangsúlyozta Zharyn.
Az MK beszélgetőtársa elmondta, Minszkben a Nemiga metróállomáson folyamatosan nagy migránscsoportokkal találkozik, másik bevetési helyük a belvárosban található Galéria bevásárlóközpont, a bevásárlóközpont mellett folyamatosan szolgálatban vannak az autók, felszednek. és elvisz valahova.látogatókat.
„A [migránsok] konkrét áramlása szeptember közepén kezdődött. Még 300-500 fős táborokat is láttam. Voltak köztük fiatalok és idősek, valamint gyermekes családok” – mondta.
November 8-án reggel a különböző országokból érkezett menekültek Fehéroroszországban egy oszlopban vonultak a lengyel határhoz. Néhányan megpróbálták lebontani a határzárakat, és könnygázt permeteztek feléjük. Estére a migránsok tábort vertek a határon.
A Nyugat Putyint és Erdogant vádolta a migránsok inváziójával
Lengyelországban "migrációs háborúnak" nevezték a helyzetet, amelyet Alekszandr Lukasenko üzent az EU-nak válaszul a szankciókra. 2021 tavasza óta a migránsok Fehéroroszországon keresztül Litvániába, Lettországba és Lengyelországba próbálnak eljutni. 

Vörös farkasból trikolorba: hogyan változott az apró Gagauzia zászlaja

október 10
A kis Moldovának megvan a maga autonómiája.
Ez Gagauzia - 1848 négyzetméteres terület (kevesebb, mint Moszkva). Az itteni gagauz lakosság többsége török ​​nép, akik a 18-19. században érkeztek Moldovába a Balkánról.
Gagauzia
A gagauzok még a Szovjetunió összeomlása előtt, 1990-ben, Dnyeszteren túli lakóihoz hasonlóan kinyilvánították függetlenségüket Moldovától. Az első központi hatóságoknak azonban sikerült békésen megegyezniük. 1994-ben az el nem ismert Gagauzia Köztársaság autonómia joggal Moldova része lett.
NS
1990-ben a még fel nem ismert Gagauzia kék zászlót kapott farkassal, amely a pántürkizmus eszméire utalt. 1992-ben a transzparens kék-fehér-pirosra változott, majd két évvel később, Moldovához való csatlakozása után három csillaggal bővült a transzparens.

Gagauzia zászlaja (1992-994)
Úgy tartják, hogy a zászló három színe azt a három törzset szimbolizálja, amelyekből a gagauzok származtak – a besenyőket, a kipcsakokat és az oguz törököket. A csillagok az ország múltját, jelenét és jövőjét képviselik.
A zászló kék-fehér-piros színe hasonlít az oroszhoz, ami gyakran a moldovai és gagauz politikusok vitáinak tárgya. A Moszkva-barát erők ugyanis igen népszerűek itt – a legutóbbi parlamenti választásokon a kommunisták és a szocialisták szerezték meg a szavazatok 80 százalékát az autonómiában.

Ukrajna területvesztéstől tart Oroszország döntése miatt

Amint az alábbi cikkből is kiderülhet meglepő, hogy még mindig arról beszélnek, irogatnak, hogy területvesztés lenne ha a dombásziak a wilsoni elvek alapján az anyaországhoz való csatlakozást választanák. Még a cikkíró is téved, mert szó sincs egy esetleges területvesztésről. hiszen ott emberek laknak. Ezeket az embereket pedig éppen azok félemlítik meg akik azt szeretnék, hogy a dombásziak térjenek vissza Ukrajnába... Csak az a probléma, hogy a lakossági akarat figyelmen kivül való hagyása ellenkezik a nemzetközi jogokkal. Azaz értelmetlen dolog a két magát köztársaságnak kikiáltott országrésznek a függetlenségének az "elismerése".  Ráadásul sokuknak már ott van a zsebükbe az orosz állampolgárságukat elismerő okmány. Ez esetben a referdum kirása lenne célszerű és értelmes dolog amit mindenki el kell fogadjon, mint a wilsoni elvnek megfelelő szabály.
Jó lenne ha a fegyverropogás helyett a nyugodt élet visszatérne ott Dombásznban is ! 
2021. november 09., Anton Demidov
Ha Oroszország elismeri az önjelölt donyecki és luganszki népköztársaságot, akkor Ukrajna területet veszíthet. Politológus Andrei Golovachev írt erről egy cikket Glavred .
Elismerte, hogy ez megtörténhet, ha Kijev folytatja kiszámíthatatlan "furcsa" külpolitikáját, és az Egyesült Államok emiatt felhagy Moszkva visszaszorításával.
"A legvalószínűbb forgatókönyv Ukrajna szuverén területének csökkentésének folytatása, amikor Oroszország elismeri az ORDLO-t (a donyecki és luganszki régiók külön területei -" Gazeta.Ru ")" - véli a szakértő.
Az anyag szerzője azt javasolta, hogy a DPR és az LPR ezután Donyeck és Luhanszk régiók teljes területére tegyen igényt.
Kifejtette továbbá azt a véleményét, hogy Ukrajna a jövőben 10-15 éven keresztül állandó háborúban marad az Orosz Föderációval, nem kizárt a gazdasági degradáció, a népességfogyás, a szürke zónává alakulás, a szuverén terület további csökkentése.
Golovacsev hozzátette, hogy ez még mindig "nem a legrosszabb forgatókönyv", és Ukrajna számára minden "sokkal rosszabbul" végződhet.
Dmitrij Peszkov orosz elnök sajtótitkára korábban célszerűtlennek nevezte azt az indoklást, hogy Moszkva milyen feltételek mellett ismerheti el a DPR és az LPR függetlenségét.
Donbász területén 2020. július 27-től további intézkedések vannak érvényben a tűzszünet ellenőrzésére, amelyekben a kelet-ukrajnai helyzet megoldását célzó Kapcsolattartó Csoport résztvevői állapodtak meg. Ennek eredményeként betiltották a támadó és felderítő és szabotázs akciókat, a repülőgépek használatát és egyéb tevékenységeket.
A délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-ben kezdődött, amikor a donbászi lakosok nem ismerték el az új kormányt a puccs után. 2015-ben a Normandiai Négyek vezetői megállapodtak a 2014. szeptember 19-i minszki megállapodások végrehajtására irányuló intézkedésekről. Ukrajna 2014-ben fogadta el a Donbász különleges státuszáról szóló törvényt, amely azonban soha nem lépett hatályba.