2021.10.27
- Két év múlva lesz Törökországban választás, de a nemzetközi baloldal már most készül Erdogan leváltására
- Egyértelműen látszik, hogy Soros új receptet követ a vele szemben álló kurzusok megdöntésére
- Mindeközben dimplomáciai sikert könyvelhet el Erdogan, Soros törökországi emberének büntetőügye kapcsán
Törökországban 2023-ban lesz választás, így Soros György és hálózata már megkezdték a szervezkedést, hogy leváltsák a 19 éve hatalomban levő Recep Tayyip Erdogant. Sőt, meg sem akarják várni az ötéves ciklus leteltét, előrehozott választást követelnek a jövő évre. A párhuzam a magyar belpolitikai helyzettel kísérteties hasonlóságot mutat: amint azt a New York Times is megírta , hat ellenzéki párt közösen szervezkedik Erdogan leváltására. A cikkben külön ki is emelik, hogy ez a fajta széleskörű pártszövetség egy „olyan stratégia, amit egyre több országban alkalmaznak”, például Ororszországban, Magyarországon, vagy Csehországban (ahol éppen csak, de legyőzték Andrej Babis miniszterelnököt). Most pedig Törökországon lehet a sor.
A New York Times írásában, hogy hogy nem, egy olyan szakértőt kérdeztek meg, aki a Soroshoz köthető European Council on Foreign Relations tagja. Asli Aydintasbas szerint most van esélye a török ellenzéki összefogásnak leváltani Erdogant, de ugyanakkor hozzátette, hogy a gazdasági fejlődés és az ellenzék leszalámizása hatalomban tarthatná. Az összefogás Törökországban is a baloldaltól a nacionalistákig terjed, és éppen a 2019-es önkormányzati választás volt a főpróbája, mint hazánkban is. A 2023-as megmérettetésre pedig szintén egy közös jelölttel készülnek Kemal Kilicdaroglu személyében.
Vérszagra gyűl az éji vad, és természetesen egy választás előtt Soros is megjelenik. Nem történt most sem másképp, a Nyílt Társadalom Alapítvány megkezdte a támadást 2021. október 22-én Erdoganhoz intézett felhívásukkal. Felszólították Törökország elnökét, hogy hagyjon fel azzal, hogy Sorost emlegeti Osman Kavala üzletember és filantróp ügye kapcsán, aki négy éve ül börtönben. Erdogan október közepén „Soros söpredéknek” nevezte Kavalat, miután tíz nyugati ország, köztük az Egyesült Államok és Németország arra kérték, engedje szabadon. A megjegyzést a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke, Mark Malloch-Brown sértőnek nevezte.
Mindeközben miután tíz ország nagykövetét persona non gratának minősítette Törökország belügyeibe való beavatkozás címén, Recep Tayyip Erdoğan török elnök hétfőn visszavonta a diplomaták hazaküldéséről szóló döntését. Történt mindez az után, hogy a szóban forgó államok – az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Új-Zéland – nyilatkozatukban megígérték, ezentúl tartják magukat a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 41. cikkéhez, amely kimondja, hogy diplomaták nem avatkozhatnak be a fogadó ország belügyeibe. Erdoğan nemtetszését az váltotta ki, hogy az érintett országok közös nyilatkozatban bírálták a török igazságszolgáltatást a négy éve ítélet nélkül börtönben ülő Osman Kavala török üzletember, „emberi jogi aktivista és filantróp” pereinek késleltetése miatt, és a férfi azonnali szabadon bocsátására szólították fel Ankarát. Kavalát a 2016-os puccskísérletben való részvételével és a tiltakozások finanszírozásával vádolják. Erdogan azt nyilatkozta: „Azok, akik védik ezt a Soros söpredéket, azzal próbálkoznak, hogy elengedjék. Megmondtam a külügyminiszternek, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ezeket az embereket vendégül lássuk az országunkban.”
A török elnök „azok” alatt Kanada, Franciaország, Finnország, Dánia, Németország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Svédország és az Egyesült Államok nagyköveteit értette, melyek jelentős része egyébként a NATO-ban szövetségese Törökországnak. A tíz ország nagykövetei közös nyilatkozatot adtak ki, mely szerint Kavala fogvatartása a török „demokráciára, jogállamiságra és az igazságszolgáltatás átláthatóságára vetülő árnyék”. A diplomatákat azóta kiutasították az országból, mint persona non gratakat, azaz nem szívesen látott személyeket. Ez a nemzetközi jog és a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy a nagykövetek elvesztették diplomáciai mentességüket és előjogaikat.
Az egyébként párizsi születésű Osman Kavala egyike volt azoknak a török vezetőknek, akik a Nyílt Társadalom Alapítvány törökországi fiókszervezetének tanácsadói testületében foglaltak helyet, míg az 2018-ban be nem zárt. Azért tartóztatták le, mert a hatóságok azt feltételezték, hogy részt vett a 2013-as kormányellenes Gezi tüntetések finanszírozásában és megtervezésében. 2020 februárjában a bíróság felmentette őt és a többi vádlottat is, de Kavalát pár órával később ismét letartóztatták a 2016-os katonai puccskísérlettel kapcsolatos események és kémkedés gyanúja miatt.
Attól függetlenül, hogy Erdogan lehet valakinek szimpatikus vagy ellenszenves, igazat kell adnunk neki abban, hogy Osman Kavala Soros György embere Törökországban. Az 1990-es években számos NGO születésénél ott „bábáskodott”, mint például a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International török lerakatai esetében. A törökországi Nyílt Társadalom Alapítvány alapító tagja és elnökségi tagja is volt. Korábban egy újságírónak azt nyilatkozta , hogy tiszteli Sorost, és hogy a nézeteik megegyeznek az emberi jogok, a civil szervezetek szerepe és a migrációs politika terén.
Egyértelműen látszik, hogy Soros új receptet követ. Nem lehetünk benne biztosak, hogy felhagy a „színes forradalmak” szervezésével, de a mostani szervezkedése alapján úgy tűnik, hogy inkább megpróbálja az egymással sokszor teljesen ellentétes nézeteket képviselő ellenzéki pártokat szövetségbe kovácsolni, moslékkoalíciókat létrehozni azokban az országokban, ahol számára antipatikus vezetést választott magának a nép. Oroszország, Csehország és Törökország mellett Magyarországon is ez a terve, viszont nekünk, nemzetben és szuverenitásban gondolkodóknak van fél évünk megakadályozni, hogy hatalomra juttassa a baloldalt.
