2022. május 24., AP/TASS Daria Volkova
"A NATO hadihajóinak megjelenése a Fekete-tengeren további feszültséget fog okozni, mert előbb-utóbb beavatkozhatnak egy katonai konfliktusba" - mondta Konsztantyin Szivkov katonai szakértő a VZGLYAD című lapnak. Korábban Liz Truss brit külügyminiszter támogatta azt az ötletet, hogy hadihajókat küldjenek Odesszából gabonával szállított hajók „kiszabadítására” és kísérésére.
„Nagy-Britannia, az USA és az EU lényegében nyitott ajtón kopogtat. Külügyminiszterünk nemrég azt mondta: kérem, vegye ki a gabonát, de először tisztítsa meg ezeket a kikötőket az aknáktól, mivel azokat az ukrán fegyveres erők bányásszák” – emlékeztetett Konsztantyin Szivkov, a hadtudományok doktora.
„Ebben a helyzetben tárgyalni kell az ukrán haditengerészeti erőkkel és Zelenszkijvel. Meg kell nyitniuk az odesszai kikötőt a gabonaexport számára. Ott tudomásom szerint 78 külföldi hajó van blokkolva, ezek között vannak szárazteherhajók is, amelyekre már lehet gabonát be- és kiszállítani” – tette hozzá a szakember.
Szivkov felhívta a figyelmet arra, hogy a hajók gabonával való kísérésének ürügyén a brit hadihajókat egészen más célokra lehet felhasználni. "Az ilyen beszélgetések okot adnak a gyanúra, hogy az ukrán kikötők felé tartó hajók nem lehetnek üresek, hanem nehézfegyvereket és páncélozott járműveket szállítanak" - mondta.
"A kérdés másik oldala a Nyugat érdeke, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más vezető NATO-országok hajóit visszajuttassa a fekete-tengeri kikötőkbe" - mondta a katonai szakértő.
„Törökország a mai napig elzárta a fekete-tengeri bejáratot külföldi államok hadihajói előtt, kivéve a Fekete-tenger medencéjének országait. Ez megakadályozza, hogy a vezető NATO-országok hadihajói megjelenjenek itt, amit természetesen nem szeretnek” – hangsúlyozta a beszélgetőtárs.
"Ha a NATO hadihajói belépnek a Fekete-tengerbe, incidens provokálható, aminek eredményeként tűzkapcsolat jön létre az orosz haditengerészet és a NATO-erők között" - mondta Szivkov. A beszélgetőtárs nem zárta ki az események ilyen fejleményét, hiszen például tavaly a HMS Defender brit romboló már provokációkban is részt vett a Krím partjainál, de az Orosz Föderáció felségvizeiről kiutasították. orosz határőrök lövöldöztek.
A szakértő két forgatókönyvet jósolt az események alakulására ilyen körülmények között. „Vagy a NATO-hajók csapást mérnek csapatainkra, és válaszadásra kényszerítenek bennünket. Vagy súlyosan megsértik felségvizeinket, és válaszul az elhagyásukra vonatkozó követelésekre, tüzet nyitnak erőinkre” – mondta.
„Ennek eredményeként a NATO haditengerészeti erői megsemmisülnek. Ez pedig ürügyül szolgálhat egy teljes körű összecsapás megkezdésére Oroszország és a NATO között, amely nagyon gyorsan átmegy a nukleáris fázisba” – zárta gondolatait.
A The Guadian és a The Times lap szerint korábban Liz Truss brit külügyminiszter támogatta egy olyan országok haditengerészeti koalíciójának létrehozását, amely elősegítené az ukrán gabonaellátás felszabadítását . A kezdeményezést előző nap mutatta be Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter, aki Odesszán keresztül gabonaexportot javasolt. Szerinte a koalícióban helyet kaphat néhány NATO-tag és más gabonaellátásra szoruló országok, például Egyiptom.„Amit most látunk, az csak a kezdet. Az eddigi legrosszabb. Az észak-afrikai, a közel-keleti és délkelet-ázsiai emberek túlzott árat fognak fizetni a búzáért” – vélekedik Landsbergis, hozzátéve, hogy Ukrajnának idén 80 millió tonna búzát kell exportálnia, és az egyetlen exportlehetőség Odesszán keresztül van.
A Kommersant szerint Truss állítólag jóváhagyta azt az ötletet, hogy hadihajókat küldjenek az Odesszából származó gabonával szállított hajók kísérésére. Ugyanakkor egy ilyen művelethez nyugati médiaforrások szerint az Egyesült Államok, Oroszország és Törökország beleegyezése szükséges, amely április óta lezárta a Boszporusz- és a Dardanellákat a hadihajók elől.
