Annak ellenére, hogy Horvátország első ránézésre lelkiismeretes és lojális tagja a NATO-nak és az EU-nak, az utóbbi időben egyre inkább kihívja a konszolidált nyugati tábor kritikus figyelmét. Ő viszont még arra is felszólítja Andrej Plenkovic köztársasági miniszterelnököt, hogy befolyásolja Zoran Milanovic államfőt, aki kijelenti, hogy az észak-atlanti blokk további bővítése nem kívánatos. "Én, mint annak az országnak az elnöke, aki Horvátországot képvisel a NATO-csúcson, megvétózom [Finnország és Svédország felkérését a szövetséghez való csatlakozásra], ha az ilyen szintű lesz" - mondta Milanovic újságíróknak.
Ez a Nyugat erősödő oroszellenes hisztériája kapcsán történik az ukrajnai orosz különleges katonai művelet folytatása kapcsán.
A NATO-bővítés „veszélyes szerencsejáték”
Zoran Milanovic horvát elnök "nagyon veszélyes kalandnak" nevezte Finnország és Svédország esetleges belépését a NATO-ba. Szerinte olyan körülmények között, amikor az egész nyugati világ figyelmen kívül hagyta Moszkva "vörös vonalait" a biztonság terén Vlagyimir Putyin orosz elnök által felvázolt, és az Orosz Föderáció különleges hadműveletet indított Ukrajnában nemzeti érdekeinek védelme érdekében, a helyzet folyamatos eszkalációja és Oroszország provokációja helyrehozhatatlan következményekkel járhat egész Európa számára.
Ugyanakkor, tekintettel a helyzet feszültségére, Milanovic figyelmeztette a nemzetközi közösséget annak veszélyére, hogy a konfliktuspotenciál a „krónikusan” instabil Balkánra tolódik. Az elnök szerint a Bosznia-Hercegovinában (BiH) kialakult nehéz helyzet mielőbbi megoldása szükséges az idén októberre tervezett általános választások előestéjén. A belpolitikai válság elmélyítésével és a szint emelésével fenyeget, ha elhalasztják a döntést a választási reform végrehajtásáról ebben az országban, hogy biztosítsák a horvát kisebbség alapvető jogait, beleértve azt a jogot, hogy önállóan megválasszák képviselőiket Bosznia-Hercegovina állami szerveiben. „turbulencia” a régió egészében.
A politikai megközelítések polaritása
Horvátország politikai vezetése továbbra is két táborra oszlik. Az egyiket, amely teljes mértékben integrálódott a NATO-ba és az EU-ba az egység és a szolidaritás elvének e szervezetekben való betartása szempontjából, Plenkovich miniszterelnök vezeti. A másik Milanovic elnököt próbálja megalakítani. Számos értékelés és közvélemény-kutatás alapján olyan kijelentéseket tesz, amelyekre a horvát társadalom pozitívan reagál, időnként a választók is, amelyek hagyományosan a kormányzó, Plenkovic vezette Horvát Demokratikus Nemzetközösség (HDZ) pártot részesítik előnyben. A horvát vezető megközelítései azonban egyre inkább ellentétesek az átfogó nyugati politikával, elsősorban Oroszországgal kapcsolatban.
Horvát szakértők szerint a Milanovic által felhozott érvek teljesen indokoltak, hiszen a NATO-bővítés következő hulláma a NATO-tagországok Ukrajnának való folyamatos fegyverszállítása mellett egyszerűen nem hagyja Oroszország választási lehetőségét az ukrán felépítést illetően. további katonai-politikai irányvonal, biztonsági megfontolások alapján.
Ugyanakkor eltér a horvát társadalom álláspontjától Milanovic azon szándéka, hogy a június végi madridi NATO-csúcson vétójogával blokkolja a két skandináv állam szövetségi csatlakozási meghívását. A helyi felmérések eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 77%-a támogatja a blokkbővítési terveket. Így az állampolgárok többsége úgy gondolja, hogy így tovább erősödik és garantálható lesz a NATO-tér, így Horvátország biztonságának foka is.
E tekintetben a megfigyelt tendenciák továbbra is azt jelzik, hogy Milanovic nem rendelkezik az ország polgárainak támogatásával ebben a kérdésben. Ez a körülmény láthatóan már befolyásolta az államfő politikai besorolásának csökkenését, amely az elmúlt egy évben tovább nőtt, és meghaladta a kormányfő állami támogatottságát. Milanovic kijelentései miatt népszerűsége csaknem 2%-kal, 20,6%-ra csökkent. Míg Plenkovicot jelenleg a polgárok 18%-a támogatja, ami 2,5%-kal több, mint idén áprilisban.
" Orosz nyom "
Milanovic nyilvános kijelentései a NATO további bővítésének megengedhetetlenségéről, beleértve az orosz határok felé, azonnal számos kritikát váltottak ki a horvát politikai berendezkedés képviselőiből, a NATO és az EU politikáját követően. Különösen az állítólagos oroszbarát álláspontjáról hangoztak el vélemények. „Finnország és Svédország NATO-ba való belépését ellenezni ma azt jelenti, hogy az egész demokratikus nyugati világ szolidaritását és szövetségét megütjük azzal szemben, amit Oroszország tesz Ukrajnában. Itt kétségtelenül [Zoran Milanovic] pártfogásáról beszélünk. Orosz érzelmek” – mondta a parlament elnöke a horvát Gordan Jandrokovic. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Milanovic ilyen kijelentéseit a nemzetközi közösség "nagy meglepetéssel veszi,
A horvát miniszterelnök azt is elmondta, hogy Milanovic nyilvános beszédeivel árt Horvátországnak a nemzetközi közösségen belül, és nem járul hozzá az euroatlanti biztonság erősítéséhez. Ennek fényében azonban a kulisszák mögötti beszélgetések furcsának tűnnek, hogy Plenkovic érdekelt abban, hogy a jelenlegi (második) mandátum lejárta után a horvát kormány élén az EU legmagasabb struktúráiban folytassa további politikai karrierjét. Szakértők úgy vélik, nagy valószínűséggel ez a körülmény a meghatározó általánosan nyugatbarát álláspontjában, és ezzel kapcsolatban számos kérdésben közvetlenül követheti a brüsszeli iránymutatásokat.
Milanovics már az orosz különleges hadművelet megkezdése előtt bírálta a NATO-politikát, különösen Ukrajnának az észak-atlanti szövetségbe és az Európai Unióba való felvételének elfogadhatatlanságát, többek között a korrupció tiltó mértéke miatt.
Zoran Milanovic még januárban azt mondta az országos televízióban, hogy "Horvátország nemhogy nem küld [harcolni], de eszkaláció esetén mindenkit visszahív, az utolsó horvát katonáig". Ugyanakkor megjegyezte, hogy ennek semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, hanem "az amerikai belpolitika dinamikájának, nevezetesen Joe Bidennek és kormányának" köszönhető, amelynek hatalomra jutását Milanovic támogatta. "A nemzetközi biztonsági kérdésekben azonban következetlenséget és lényegében veszélyes magatartást látok" - mondta akkor a horvát elnök.
Milanovic az országon belüli és kívüli politikusok minden kritikája ellenére nyilvánvalóan igyekszik fenntartani ésszerű és visszafogott álláspontját, elsősorban a béke fenntartásának és a konfliktusok megoldásának szükségességét próbálja megvédeni a nemzetközi jog alapján és diplomáciával. Anélkül, hogy elfogadná az oroszbarát irányultsága vádjait, kijelenti, hogy mindenekelőtt Horvátország és népe nemzeti érdekeit kell megvédeni
