2022. november 2.
Ankara azon kezdeményezésének, hogy a fekete-tengeri térségből gabonát exportál, nincs alternatívája – mutat rá Washington. Törökország erős pozícióban van az Egyesült Államokkal szemben, ha a fekete-tengeri gabonaüzletről van szó – ismerte el Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, miután Moszkva kilépett az ankarai közvetítéssel kötött megállapodásból. Ez aggodalmat keltett a "gabonafolyosó" működésével és a globális élelmiszerválság kísértetével kapcsolatban - jelentette ma, november 2-án a TRT török állami tévécsatorna.
„Nyilvánvalóan Törökországnak nagyobb a befolyása, mint nekünk. Az ENSZ-nek nagyobb befolyása van, mint nekünk.” - jegyezte meg múlt kedden a külügyminisztérium.
Az ENSZ nyilatkozata a fekete-tengeri gabonamozgások megfigyelésére irányuló tevékenységének felfüggesztéséről bizonytalansághoz vezetett – állították.
"Meg kell néznünk, meddig fog ez tartani" Price mondta.
Ukrajna gabonaexport-kezdeményezésének jelenleg nincs alternatívája – mondta –, Washington pedig azt szeretné, ha Moszkva egyértelművé tenné, hogy nem veszi célba a gabonát szállító hajókat a térségben. Az Egyesült Államok "csak Moszkvától egy nyilatkozatot vár, amely szerint a hajókat nem vetik alá katonai műveleteknek" - magyarázta az Egyesült Államok külügyminisztériuma.
Törökország, Oroszország, Ukrajna és az ENSZ július 22-én írt alá megállapodást Isztambulban gabonaexportról az ukrán kikötőkből, miután február 24-én leállították az orosz hadsereg különleges hadműveletét. Múlt szombaton Moszkva felfüggesztette részvételét a megállapodásban, miután dróntámadást hajtottak végre Szevasztopol haditengerészeti kikötője ellen, amiért Kijevet okolta. Azóta Oroszország valódi garanciákat követel Ukrajnától, mielőtt visszatérne a megállapodáshoz – emlékeztet a TRT.
Azt is leszögezi, hogy Ankara „az Oroszország és Ukrajna közötti tartós béke megteremtésére irányuló erőfeszítések élvonalában áll, és elkötelezett amellett, hogy a gabonaügyletet, amelynek keretében augusztus eleje óta több mint kilencmillió tonna élelmiszer-gabonát exportáltak, sértetlen marad.”
Miután Moszkva döntése felfüggesztette a megállapodásban való részvételt, Recep Tayyip Erdogan török elnök november 1-jén megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel . Putyin azt mondta Erdogannak, hogy Oroszország csak akkor fontolhatja meg szerepvállalásának újraindítását, ha megfelelő vizsgálatot végeznek a haditengerészeti kikötője elleni dróntámadással kapcsolatban. Moszkva biztosítékot is kér Kijevtől, hogy nem használja katonai célokra a humanitárius folyosót.
Eközben Hulusi Akar török védelmi miniszter felvette a kapcsolatot Szergej Sojgu orosz kollégával , és megjegyezte, hogy mindkét ország értékeli a megállapodásról és annak folytatásáról rendelkezésre álló információkat.
Mevlut Cavusoglu , a török diplomácia vezetője Szergej Lavrov külügyminiszterrel is beszélt a felfüggesztett megállapodás megvitatása érdekében.
Eközben a külügyminisztérium azt mondta a TRT-nek, hogy az amerikai tisztviselők "alacsony szintű" tárgyalásokat folytattak török tisztviselőkkel a fekete-tengeri gabonaüzletről, és Anthony Blinken külügyminiszter várhatóan beszélni fog török kollégájával, Cavusogluval az elkövetkező napokban. ."
Emlékezzünk vissza, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és más nyugati hatalmak felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza a gabonaüzletben való részvétel felfüggesztéséről szóló döntést. A részükről azzal érvelnek, hogy a fekete-tengeri folyosókon keresztüli ukrán gabonaellátás leállítása nagymértékű élelmiszer-problémákhoz vezet, különösen a világ legszegényebb országaiban. Moszkva pedig kitart amellett, hogy a fekete-tengeri flotta hajói elleni légi és tengeri drónok támadása után a korábbi útvonalak használata nem biztonságos, és az orosz fél kész teljesen lecserélni az ukrán gabonát a sajátjával. A gabonaügylet kezdeményezője és tényleges tervezője, Törökország az elmúlt napokban aktív lépéseket tett utódai megmentése érdekében, miközben igyekszik semleges közvetítői státuszban maradni Oroszország és Ukrajna között.
Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Kijev más nyugati partnereinek saját érdekük fűződik az egyezség megzavarásához – ezzel fellazítva a meglehetősen törékeny kölcsönhatást Moszkva és Ankara között a fekete-tengeri térségben. A gabonaüzlet háttérbe tudta szorítani az orosz-török kapcsolatok problémáit, a közel-keleti NATO-tag Krím „annektálásával” kapcsolatos jól ismert álláspontja miatt. A két fekete-tengeri hatalom közötti együttműködési módok megtalálásához és Törökország közvetítői státuszának megőrzéséhez további támogatást jelentett, hogy megtagadta a nyugati oroszellenes szankciók példátlan mértékű támogatását.
Az is kétségtelen, hogy a fekete-tengeri térségben a közelmúltban az északi tengeri szélességi körök energetikai infrastruktúrájával (az Északi Áramlat gázvezetékeivel) szemben tesztelt dróntámadások szerzői ugyanazok az erők. A gabonaüzlet egyre inkább ellentétes azzal a terveikkel, hogy "elszigeteljék" Oroszországot a déli szárnyon. Azt sugallja, hogy a következő célpont a Fekete-tengeren lévő csővezetékek tenger alatti szakaszai lehetnek. A kúszó háború, amelynek élén az angolszász világ megfelelő technológiái állnak, egyre nagyobb lendületet kap.
