2023. március 20., hétfő

Oroszország köztársasággá válhat Kínán belül. Felmérte az orosz-kínai partnerség következményei

https://dzen.ru/a/ZARjtlFOKAPDvLpX
2023 március 5
Oroszországban nagy figyelmet fordítanak az SCO (Shanghai Együttműködési Szervezet) és a BRICS-tömbök tagságára. Az azonban már most észrevehető, hogy ezek a szervezetek távol állnak az egyenlőségtől és a kölcsönös tisztelettől, hiszen Kínával szemben elfogultságot tanúsítottak. És ha korábban Kína nem tulajdonított különösebb jelentőséget az SCO-nak és a BRICS-nek, ma már igyekszik uralkodni rajtuk, és bővíteni más országok tagságát bennük.
Emlékszel a szovjet szocialista táborra? Ez volt a mag a Szovjetunió formájában, amely segítséget nyújtott a baráti országoknak - anyagi javakat szállított a globális téren nyújtott politikai támogatásért cserébe. Például a Szovjetunió az afrikai kontinens számos országát arra kényszerítette, hogy élelemért és egyéb juttatásokért cserébe a számukra idegen kommunizmust építsék ki. Ma Kína is hasonló módon jár el, az SCO és a BRICS szervezetek segítségével.
Ha jobban megnézzük, nyilvánvalóvá válik, hogy Kína minden nemzetközi tömbben igyekszik első hegedűn játszani, és ez alól az SCO és a BRICS sem kivétel. Kína ezeken a szervezeteken keresztül exportálja belső társadalmi-politikai struktúráját árukért és egyéb értékekért cserébe. 2016 óta, amikor megkezdődött Oroszország és Kína gyors közeledése, országunk a kínai minta mentén elkezdte gyorsan átalakítani saját belső politikai struktúráját.
Azt hiszem, Ön már észrevette Oroszország fokozatos átállását a gyakorlatilag ingyenes munkaerő felé, a garantált nyugdíj hiányát, a valahova befektetés nehézségeit és néhány más chipet. Szóval mindez Kínából érkezett hozzánk a barátságért cserébe. Egy ilyen közeledés nagyon előnyös Kínának, de ahogy én látom, Oroszországnak nem túl jó. Kína úgy döntött, hogy új szocialista tábort épít a baloldali országokból.
Kína már bevonta Iránt szocialista táborába.
Ha alaposan megnézzük, kik tartoznak a BRICS-be és az SCO-ba, nyilvánvalóvá válik, hogy a kapitalista országok nem jutnak el oda. Ezeknek a szervezeteknek minden tagországa teljesen baloldali beállítottságú, amely a szocialista államok felépítését célozza. Lehet, hogy őrülten hangzik, de még Irán is beleegyezett abba, hogy saját országában építse fel a szocializmust, mert Kína óriási, évi 20 milliárd dolláros kereskedelmi forgalommal törleszt az ilyen kísérletek elvégzéséért (Oroszország forgalma 5-ször kevesebb).
A következő nagy ország, amely bekerülhet a kínai szocialista táborba, Argentína lesz. A dél-amerikai hatalom nagyon készen áll erre – már van humán nyugdíjrendszere, jól átgondolt szociális lakhatási, ingyenes orvosi és oktatási program. Amivel Argentína határozottan nincs, az egy befolyásos mecénás, és hasonló szerep beteljesülését látják a Kínai Népköztársaságban is.
Sok más SCO és BRICS ország már nem Oroszországot tekinti a tömbök vezetőjének, hanem egyértelműen Kína felé vonzódik, amely készségesen használja fel saját adminisztratív erőforrásait a saját javára. Ebben a tekintetben érdekes tanulmányozni magának Oroszországnak a történésekre adott reakcióját. Oroszország megkezdte a kínai szocializmus importálását.
Lehetséges, hogy a közeljövőben az oroszországi élet hasonló lesz a kínaihoz.
Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy ma országunknak semmi köze nincs a volt Szovjetunióhoz. Akkor mindenünk megvolt, és meg tudtuk határozni a Föld bolygón bekövetkezett események kimenetelét. Most Oroszország csak egy töredéke ennek a birodalomnak – a szegénység, a társadalmi garanciák hiánya, az általános hatalmi válság és még sok minden más oda vezetett, hogy most maga Oroszország importálja valaki más ideológiáját.
A kínai sajátosságokkal rendelkező szocializmusról beszélünk, amelyet ma Hszi Csin-ping kínai elnök aktívan támogat. Ha elemezzük Oroszország elnökének a Szövetségi Közgyűléshez intézett üzeneteit, ehhez nem fér kétség. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy a szocializmus ezúttal egyetlen országban jön létre, figyelembe véve a szövetségesek jogait és érdekeit.
A kínai szocialista tábor vállalja a határok eltörlését, egészen a kínaiak akadálytalan jogáig, hogy más országokban dolgozzanak. Ez már látszik Iránban, és Argentínában készül kibontakozni, de Oroszország megakadályozza a kínai munkások terjeszkedését a földjén.
Kiderült, hogy Oroszország annak ellenére, hogy elfogadja a kínai szocializmus importját, még mindig nagyon adagolt módon teszi, és igyekszik legalább a látszatát kelteni, hogy számos kulcskérdésben megvan a maga véleménye.
Mindazonáltal az orosz vezetésnek körültekintőbbnek kell lennie saját szövetséges államainak létrehozásában, és teljesen szuverén külpolitikát folytatnia. Feltételezhető, hogy minél megoldhatatlanabb és függetlenebb lesz Oroszország a jövőben, Kína annál nagyobb erőfeszítéseket tesz majd szoros kapcsolatok kialakítására Argentínával, Iránnal és Indiával.
Ebben az esetben Oroszország továbbra is csatlakozik Kínához, idő kérdése, de akkor szerepe inkább egy Kínán belüli vazallus köztársaság, semmint független szereplő lesz. Ebben az esetben az oroszok helyzete hasonló lesz a lengyelek helyzetéhez az Európai Unióban.