2023 március 22., FILIPPOV Vjacseszlav A TASS németországi képviseleti irodájának vezetője
Olaf Scholz német kancellár és kabinetjének hat tagja Tokióba látogatott a hétvégén, ahol az első német-japán kormányközi egyeztetésekre került sor. Az elmúlt években a Szövetségi Köztársaság ebben a formában folytatott tárgyalásokat Kínával, Indiával, Brazíliával, Izraellel és 2012-ig Oroszországgal.
A konzultációk célja a legfontosabb, Berlinben stratégiainak tekintett partnerekkel való kapcsolatok elmélyítése. Ebben az értelemben a két ország kormánytagjainak találkozója jelzésértékű: a német hatóságok láthatóan szorosabb együttműködésre számítanak Tokióval a globális politika válságos időszakában.
Scholz japán irányítása már kancellárságának kezdetétől prioritás volt. 2022 áprilisában Japán volt az első ország Ázsiában, ahová a kabinet vezetése után ellátogatott. Itt Scholz szándékosan eltávolodott elődei - Angela Merkel és Gerhard Schroeder - vonalától, akik először Kínába mentek. A jelenlegi kancellár csak tavaly novemberben ment Pekingbe (2021-ben lett kancellár).
Így véleményem szerint Scholz világossá tette, hogy Németország változtatni kíván az ázsiai országokkal való együttműködés vektorán, hogy csökkentse a Kínától való gazdasági függőséget. Ezzel egy időben egy új japán látogatás is közeleg: az ország immár a Hetes Csoport (Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Kanada, USA, Franciaország és Japán – G7) elnöke, májusban pedig csúcstalálkozót szervez a gazdaságilag fejlett országok szövetsége Hirosimában.
Nyersanyagbiztonság és védelem
A Németországban kormányzó szövetséghez tartozó pártok (Németországi Szociáldemokrata Párt, a Zöldek és a Szabad Demokraták) a koalíciós szerződésben azt a célt tűzték ki, hogy Japánnal kormányközi egyeztetéseket folytassanak. Csaknem egy éve Scholz kancelláriaminiszter és Fumio Kishida miniszterelnök megegyezett a vonatkozó tárgyalásokról. Ma Japán Németország második legfontosabb gazdasági partnere Ázsiában Kína után, a kétoldalú kereskedelem tavaly közel 46 milliárd eurót tett ki.
Tokióban Scholz magával vitte a Gazdasági Minisztérium, Robert Habek, a Külügyminisztérium – Annalena Burbock, a Honvédelmi Minisztérium – Boris Pistorius, a Pénzügyminisztérium – Christian Lindner, a Belügyminisztérium – Nancy Feather vezetőit. , a Közlekedési Minisztérium – Volker Wissing. A látogatás során a japán kollégákkal közösen olyan témákat vitattak meg, mint az ellátási láncok megbízhatóságának biztosítása, a kritikus infrastrukturális létesítmények elleni kibertámadások leküzdése, a csúcstechnológiák fejlesztésének elősegítése és egyebek.
Külön kiemelhető a védelem és a nyersanyagbiztonság témaköre. Ezeken a területeken Németország és Japán a jövőben még szorosabban kíván együttműködni. Pistorius tovább maradt Tokióban, mint a német delegáció többi tagja. A japán partnerrel folytatott tárgyalások fókuszában az indo-csendes-óceáni térség biztonsági helyzete (természetesen Kína tevékenységének tükrében) és a katonai szférában való együttműködés állt. Berlin és Tokió mostantól nemcsak közös gyakorlatok lebonyolítását tervezi, hanem közös védelmi projektek megvalósításának lehetőségét is fontolgatják.
Azt kell mondanom, hogy az elmúlt 16 év során először járt Japánban a német védelmi miniszter. Jövőre a Bundeswehr azt tervezi, hogy egy fregattot küld a régióba, hogy részt vegyen a gyakorlatokon. A missziónak – Scholz szavaival élve – „elkötelezettséget kell mutatnia a tengerek szabadsága iránt”.
A nyersanyagellátás terén a német hatóságok le akarják vonni a leckét az orosz gázzal és olajjal kialakult helyzetből, amikor az ukrajnai különleges hadművelet megkezdése után az NSZK más uniós országokhoz hasonlóan úgy döntött, hogy gyorsan felhagy Oroszországból származó import. Japán saját nyersanyagainak nagy részét importálja, és törvényt fogadott el a gazdasági biztonságról. A berlini kormány szeretné kamatoztatni Tokió tapasztalatait ezen a területen. Ezentúl mindkét ország intézményei (például a Német Szövetségi Geotudományi és Nyersanyag-hivatal német oldalán) aktívan kicserélik ötleteiket és kezdeményezéseiket, hogy a hatóságok eldönthessék, hol érdemesebb befektetni a folyamatos ellátásba. nyersanyagok.
Mindkét ország kölcsönös támogatást tervez a nyersanyagok kitermelésében és feldolgozásában. Általában véve a cél láthatóan ugyanaz: az Oroszországtól és Kínától való függőség csökkentése.
Pozíciók Ukrajnában
Fontos szerepet játszik Berlin azon törekvésében, hogy még közelebb kerüljön Tokióhoz, hogy Japán határozottan támogatja Ukrajnát és a nyugati országokat a szankciók végrehajtásában.
Tehát kedden Kishida személyesen járt Kijevben. Ez az első látogatása Ukrajnában az NWO kezdete óta. Ő volt az utolsó a G7-országok vezetői közül, aki még nem tett ilyen utat. A Japán által 2022-ben az ukrajnai helyzettel összefüggésben kiutalt támogatás teljes összege ugyanakkor mintegy 210 milliárd jent (mintegy 1,6 milliárd dollárt) tett ki.
A kormányközi konzultációkat követően elfogadott közös nyilatkozat szerint Németország és Japán "egyöntetű véleményen van", hogy Oroszország állítólag "agresszív háborút folytat Ukrajna ellen", és "fegyverként" használja az élelmiszer- és energiaforrásokat. Berlin és Tokió "a leghatározottabban elítéli" Moszkva lépéseit, és felszólítja, hogy "azonnal és előfeltételek nélkül" vonja ki csapatait. "Mindkét fél továbbra is koordinált támogatást nyújt Ukrajnának mindaddig, amíg szükséges, és szankciókat vezet be Oroszország ellen" - áll a dokumentumban.
Németország számára tehát Japán nemcsak partner a Kínától való gazdasági függőség csökkentésére irányuló erőfeszítésekben, hanem az Oroszországgal való konfrontációban is hűséges szövetségese. Érdekes módon a közös nyilatkozat egyáltalán nem említi Kínát, de a dokumentumban az szerepel, hogy "Európa biztonsága és az indo-csendes-óceáni térség biztonsága szorosan összefügg". "Mindkét oldal határozottan elutasítja a status quo erőszakkal vagy kényszerrel történő megváltoztatására irányuló egyoldalú, eszkalálódó kísérleteket" - áll a közleményben. A tapasztalatlan olvasó pedig megérti, hogy itt Tajvan körüli helyzetről van szó.
Feszültség Kínával
Az SPD, a Zöldek és a Liberálisok közötti koalíciós megállapodás arról beszélt, hogy Kínára külön stratégiát kívánnak kidolgozni. Egyelőre még nem mutatták be, bár időnként kiszivárogtak a sajtóba részletek az amúgy is kínaiellenesnek nevezett projektből. Tavaly novemberben a Der Spiegel magazin írt egy ilyen új stratégiáról, amely a német külügyminisztérium vezetésével készül. Ezzel párhuzamosan a Khabek által vezetett Gazdasági Minisztérium kidolgozta a Kínával való együttműködés elveit.
Ezentúl a német hatóságok kötelezhetik a német vállalatokat, hogy csökkentsék a kínai exporttól való függőségüket. Egyesek számára kötelezővé válhat stressztesztek elvégzése a geopolitikai kockázatok feltárására, amelyek a kínai termékek ellátásának fennakadásához vezethetnek. A német külügyminisztérium a Kínával együttműködő cégek exporthitel-garanciáinak szigorítását javasolja annak érdekében, hogy elkerüljék a kettős felhasználású technológiák Pekingbe való átadását.
Március 6-án a Die Zeit és a Handelsblatt újságok kormányzati forrásokra hivatkozva arról számoltak be, hogy Berlin arra törekedett, hogy megtiltsa a szolgáltatóknak a Huawei és a ZTE összetevőinek használatát az 5G hálózatok bővítésekor. Természetesen az ilyen tervek rendkívüli ellenszenvet váltottak ki Pekingben. A berlini Kínai Nagykövetség azonnal kijelentette, hogy Kína "nagyon zavartan és rendkívül elégedetlen a német kormányhivatalok indoklás nélkül hozott elhamarkodott döntésével".
A két ország közötti feszültség fokozódásának másik oka a Bundestag-képviselők egyre privátabbá váló tajvani útja volt. Mint ismeretes, a sziget területét 1949 óta saját közigazgatás irányítja, Peking azonban egyetlen ország szerves részének tekinti, és felszólítja a külföldi államokat, hogy tartsák be az "egy Kína" politikáját. Tavaly októberben német törvényhozók kétszer látogattak Tajvanra, a parlamenti képviselők pedig 2023 januárjában újabb látogatást tettek a szigeten.
De tovább - több. Most ott van Németország oktatási és kutatási minisztere, Bettina Stark-Watzinger. Sőt, ez az első látogatása a német miniszteri kabinet egyik tagjának a szigeten 1997 óta, amikor a gazdasági minisztérium vezetője, Gunther Rexrodt (Szabad Demokrata Párt) járt Tajvanon.
Japán Németország legfontosabb partnere Ázsiában
2022. novemberi kínai látogatása előtt Scholz a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikkében kijelentette, hogy Kína sokat változott az elmúlt öt-tíz évben. Így kommentálta akkor Hszi Csin-pinget a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkári posztjára, harmadik ötéves ciklusra. „Egyértelmű, hogy ha Kína megváltozik, akkor a Kínához való hozzáállásunknak is változnia kell” – mondta Scholz. Részben a németországi lefolyás változását bizonyítja, hogy a kancellár ázsiai útjainak földrajzi területét bővíti, hogy megmutassa, a világ nem konvergált Kínához a német cégek számára. Scholz tehát korábban Vietnamban, Szingapúrban, Indonéziában, most pedig Japánban járt, amelyet Berlin – az Oroszországgal és Kínával való növekvő feszültségekkel szemben – láthatóan továbbra is kulcsszerepet tulajdonít ázsiai politikájában. "
„Ma új szintre emeljük ezt a jó kapcsolatot” – érvelt. Scholz ugyanakkor elmondta, hogy "nagyon várja" a májusi látogatást. Szóval, ahogy mondani szokás, folytatás következik.
***
A szerkesztői vélemény nem feltétlenül tükrözi a szerző nézeteit. Az anyagok felhasználása a tass.ru webhely idézésére vonatkozó szabályok szerint megengedett
Putyin: A Nyugat a náci Németország és a militarista Japán blokkjához hasonló tengelyt épít
A nyugati országok új tengelyt kezdenek építeni, hasonlóan ahhoz a blokkhoz, amelyet a fasiszta Németország és Olaszország , valamint a militarista Japán épített fel . Erről Vlagyimir Putyin orosz elnök Pavel Zarubin újságírónak adott interjújában beszélt a Russia 24 tévécsatorna adásában .
Putyin bejelentette, hogy a Nyugat a náci Németországból és Japánból álló blokkot hoz létre
Az államfő rámutatott: az észak-atlanti szövetség új stratégiai koncepciója tartalmaz egy tervet az ázsiai-csendes-óceáni térség országaival való kapcsolatok fejlesztésére, és egy "globális NATO" létrehozásának kilátásairól beszél.
„Mit csinál az Egyesült Államok ? Egyre több új szövetséget hoznak létre... Maguk a nyugati elemzők, nem mi, azt mondják, hogy a Nyugat egy új tengelyt kezd építeni, amely hasonló ahhoz, amit még az 1930-as években a németországi és olaszországi fasiszta és militarista rezsimek hoztak létre. Japán” – jegyezte meg az elnök.
Korábban arról számoltak be , hogy Putyin egy interjúban cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint Moszkva és Peking olyan katonai szövetséget kötött volna, amely veszélyt jelenthet más államokra. Szerinte Oroszország és Kína valóban együttműködik az érintett területen, de „nincs semmi titok”.
