Az alább közlésre adjuk az indiai lapban megjelent cikket, amiben a cikkírója az ICC által kiadott letartóztatási parancsot kommentálja. Több információ is megjelenik a cikkben ami az általunk megfogalmazottakat igazolja. Az ukrán feljelentésben az áll, hogy akaratuk ellenére cipelték határon túlra a gyerekeket, de azt is említi, hogy - figyelem - hogy "árvaházakból és germekotthonokból"... ???... Ha ténylegesen eltartott gyermekek voltak a harci zónákba, azok "biztonságéról" az ukrán kormánynak kellett volna gondoskodnia!!! Nem az ellenségnek!!!
De ha az ellenség jót tett és kivitte a harci zónából akkor csak Oroszországba tehette, ott lehetett biztonságba helyezniük őket! Azaz nem lehet "kitoloncolás"-ról beszélni hanem csak "humanitárius" cselekedettekről!!! Ha egy ügyész ezt em tudja megérteni-értékelni akkor annak nincs semmi keresni valója semmilyen a vádolásban!!! Első sorban szándékosan elkövetett torzitásban való részvételével részrehajló és ki kell onnan rúgni, (ha lehet két lábbal egyszerre)...
A ha másik dolog ami kiderül a cikkből, hogy csak akkor adhatott volna elfogatási parancsot: "ha az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa az ügyet a Bíróság elé utalja bíráskodásért" Erről vixzont nem szól a Karim Khan... Csak egy plussz cselekvésnek vagyunk tanúi... Z.S.
2023-03-19 Joseph P Chacko
Az ukrán gyerekek elrablásában való állítólagos szerepe miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) letartóztatási parancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Az ICC ügyészének elfogatóparancs iránti kérelmének elfogadása során a bírói testület arra a következtetésre jutott, hogy „elégséges ok” volt feltételezni, hogy Putyin és gyermekjogi biztosa, Maria Aleksejevna Lvova-Belova felelős az ukrán gyermekek „illegális kitoloncolásáért”.
Az elfogatóparancsok az elsők, amelyeket a Nemzetközi Büntetőbíróság adott ki az ukrajnai konfliktus során elkövetett bűncselekmények miatt. Ez azon kevés esetek egyike, amikor a bíróság elfogatóparancsot adott ki egy megválasztott államfő ellen, csatlakozva a líbiai Muammer Kadhafihoz és a szudáni Omar al-Bashirhez.
Nem tudni, hány fiatalt raboltak el az orosz erők Ukrajnából. A Yale Humanitárius Kutatólaboratórium a múlt hónapban közzétett egy jelentést, amely szerint legalább 6000 ukrán fiatalt vittek orosz „átnevelő” táborokba az előző évben. Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze pénteken azt mondta: „Az irodám által azonosított incidensek magukban foglalják az árvaházakból és gyermekotthonokból lefoglalt gyermekek százainak kitoloncolását.”
Az orosz sajtó szerint nem kitoloncolásra került sor, hanem áthelyezésre (az ellenségeskedések miatt), illetve a gyerekek nyaralni indulására, szüleik vagy rokonaik jóváhagyásával. Továbbá, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság csak a vádlott jelenlétében ítélkezhet, hajlamos a gyanúsítotti őrizetbe vételre vonatkozó ítéletek nyilvánosságra hozatala. Ezúttal minden nyíltan történt.
Az orosz média szerint a nyugati politikusok célja nem az Orosz Föderáció elnökének letartóztatása, mivel nukleáris megtorlás következhet be, hanem az, hogy lejáratják, és mindenkinek jelzést küldjenek, hogy álljon be.
Mi az ICC, és kik az aláírók?
Az ICC egy állandó szervezet, amely a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények – köztük a népirtás, az emberiség elleni bűncselekmények, a háborús bűnök és az agresszió – elkövetésével gyanúsított személyek kivizsgálására, vádemelésére és bíróság elé állítására jött létre.
Az ICC a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumán keresztül jött létre, amelyet 1998-ban fogadtak el, és 2002-ben lépett hatályba. Amellett, hogy joghatósággal rendelkezik a Római Statútumot ratifikáló kormányok területén elkövetett bűncselekmények tekintetében, a bíróság Hágában, amely Hollandiában található, szintén rendelkezik joghatósággal azon bűncselekmények felett, amelyeket ezen államok állampolgárai vagy olyan személyek követtek el, akik egyébként a bíróság joghatósága alá tartozó bűncselekményeket követtek el.
Az ICC független és pártatlan intézmény (bár most néhányan ezt vitatják), és a komplementaritás elvén működik, ami azt jelenti, hogy csak akkor avatkozik be, ha a nemzeti bíróságok nem képesek vagy nem hajlandók üldözni a joghatósága alá tartozó bűncselekményeket. Az ICC-t széles körben a nemzetközi bűncselekményekért való elszámoltathatóság előmozdításában és a nemzetközi büntetőjog fejlődésének előmozdításában fontos intézménynek tekintik.
2021 szeptemberéig 123 ország írta alá és hagyta jóvá a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, amely létrehozta a bíróságot. A Római Statútumot aláíró és ratifikáló országok között számos ország található különböző régiókból, mint például Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Japán, Mexikó, Dél-Afrika, az Egyesült Királyság és Európa.
Nevezetesen, egyes országok, köztük az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és India, nem ratifikálták a Római Statútumot, ezért nem tartoznak az ICC joghatósága alá. Azonban még akkor is, ha egy ország nem ratifikálta a Római Statútumot, továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozhat, ha eseti alapon elfogadja a bíróság joghatóságát, vagy ha az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa az ügyet a Bíróság elé utalja bíráskodásért.
Oroszország az ICC joghatósága alá tartozik?
A bíróság joghatósága nem terjedhet ki olyan személyekre vagy államok állampolgáraira, amelyek nem ratifikálták ezt a Római Statútumot. Ezért ennek a parancsnak nincs nemzetközi jogi hatálya az Orosz Föderáció tisztviselőire és nem tisztviselőire vonatkozóan.
Polgárainak védelme érdekében az Egyesült Államok sem ratifikálta a Római Statútumot. Megvalósítható, hogy felelősségre vonják őket más országokban elkövetett tetteikért, különösen a harmadik világ országaiban, például Afganisztánban végzett műveleteikért. Ennek eredményeként Oroszország ugyanabban a forgatókönyvben van, mint az Egyesült Államok.
Letartóztathatják az orosz elnököt?
Nem valószínű, hogy a statútumot ratifikáló országok többsége letartóztatja Putyin elnököt, mivel ez az Oroszországgal fennálló kapcsolatok romlását is jelentheti. Érdekes módon Dél-Afrika és a BRICS-tag Brazília ratifikálta az alapokmányt, és Putyin elnök várhatóan ezekbe az országokba utazik a jövőben. A Római Statútumot ratifikáló nyugat-európai államok és Ukrajna elméletileg végrehajthatja a hágai bíróság döntését, feltéve, hogy Putyin elnök ezen államok területén köt ki. De a következmények nagyobbak lesznek, mint a letartóztatás
.
