2023. április 14.,
Ha igazán sok pénzem volna, nem plakátot, hanem röpcédulákat nyomtatnék, rengeteget: Halló, kedves amerikai barátaim! Ideje leszállni a magas lóról, és a valóság talaján maradni. Szuperhatalmi szerepvállalásotokat megunta a világ, senkinek nem kell a demokráciátok és csendőri felügyeletetek. Maradjunk jó barátok, de maradjatok otthon. Ha mégis segíteni szeretnétek a világon, teremtsetek békét, zárjátok be a fegyvergyárakat, szüntessétek be a fegyverkezési versenyt. Ez lenne a legsikeresebb lépés, amivel Amerika megbecsülését visszaszerezhetné, és a világ ismét felnézne rátok. Gondoljátok meg, másként a pusztulás vár ránk, de rátok is. – aláírás: Egy öreg pacifista.
Persze ez ismét utópia, hiszen merszem volna, de nincs pénzem. Különben ilyen szöveget hivatalos szervek nem mernének közzétenni, kivételt képeznek persze az amerikaiak, akik veszik a fáradságot és a bátorságot, hogy követségeiken keresztül egy szuverén nemzet politikájába is beavatkozzanak.
A nagykövetség plakátja, amely Magyarország több nagyvárosában is megjelent, igyekszik párhuzamot vonni az 1956-os magyar forradalom, és a mai ukrán helyzet között. Béke akkor lehet Ukrajnában, ha az orosz megszálló hadsereg kivonul – olvasható a plakáton, és a régi 56-os felírat: Ruszkik haza!
Aki ezt kitervezte, vagy nem ismeri a történelmet, vagy egyszerűen arcátlan, vagy mindkettő. A szovjet elnyomók elleni magyar forradalmat a Nyugat, főleg az Egyesült Államok, egy kisujjnyit sem támogatta, sőt elárulta. Az 1956 óta eltelt közel hét évtized sok mindenre megtanította a magyarságot, és úgy érzem, hogy most végre helyesen gondolkodnak. A világ akkor sem volt békés, akkor sem volt nyugodtság, mert rabságban éltünk, a nemzet épp hogy élt, egyik napról a másikra, és csak reménykedtünk. Reméltük, hogy a sokat kiabáló Nyugat egyszer segít, és végre szabadok lehetünk. Nincs értelme a dogokat részletezni, tudjuk jól, mi történt.
A mai háborúhoz Európának semmi köze, Ukrajnának pedig csak annyi, hogy az oroszok elleni geopolitikai stratégia egyik legfontosabb területe. A nagy amerikai geopolitikus Z. K. Brzezinski még 1997-ben írta: „Az USA világhatalma Ukrajnán keresztül vezet. Ha Amerika Oroszország hatalmát meg akarja törni, akkor Ukrajnát le kell szakítsa az orosz befolyási szféráról, hogy megakadályozza az eurázsiai nagyhatalom létrejöttét.” Ez a dolognak a lényege, a többi csak hazugság és mellébeszélés. Persze a dolgok nem alakulnak mindig a „tervezők szájíze” szerint.
A napokban olvasom az egyik legismertebb amerikai médiaszemélyiség, Tucker Carlson véleményét: „Az Egyesült Államok közvetlen háborúban áll Oroszországgal a Pentagon nemrég kiszivárgott dokumentumai szerint. (…)Miközben mi itt beszélünk, amerikai katonák harcolnak orosz katonák ellen... Ez egy forró háború a Föld két legnagyobb nukleáris szuperhatalma között.... Ez egy bűncselekmény.” Bűncselekmény és összeesküvés az emberiség ellen.
Amit Tucker mond, nem újdonság, hiszen régen ismert tényeket ismétel.
A plakátügynek egymagában nincs nagy jelentősége, a magyar média alaposan megválaszolt amerikai barátainknak, de félő, hogy csak kezdete egy még erősebb támadássorozatnak Magyarország ellen, mert szinte egyedül maradt békeszándékú politikájával. Európa nagy része hangosan követeli Oroszország megbüntetését, és a hazájáért hősiesen harcoló ukrán nép további támogatására szólít fel mindenkit.
Mire vezethető vissza a jelenlegi európai politika bizonytalansága, súlytalansága? Sokan beszélnek az ún. európaiság téves értelmezéséről. Igen, de tévesen csak azt lehet értelmezni, ami van! Európaiság egy műszó, amit használunk ugyan, de valójában nincs semmi mögötte, szóval nincs. Rengeteg teória született a kérdéssel kapcsolatban, de biztos, hogy a nemzeti identitáson felüli közös identitásról még nem beszélhetünk. Egyetlen közös gondolat, ami összeköthetné Európa sokat szenvedett nemzeteit, az a bizonyos kanti „örök béke” eszméje, de ehhez is, éppen Kant szerint, józan gondolkodás szükséges. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a gondolkodás ma hiánycikk Európában.
Igyekszem az ellentmondást megmagyarázni, hiszen Kantot idéztem, az európai gondolkodás egyik legnagyobb géniuszát, de volt ilyen előtte, utána mindig, nagy szellemi alkotókban soha nem volt hiány civilizációnkban, nem mentünk sehova kölcsönkérni a szuper gondolkodást. Most mégis mások gondolkodnak helyettünk, és ez lett a vesztünk!
Amit fentebb a szórólapokra írtam volna, most megismétlem: Maradjunk barátok, de maradjatok otthon! és hozzáteszem: Európának sikerül egyedül is megoldani problémáit hiszen ezek elsősorban nekünk fájnak, nektek, amerikaiaknak nem jelentenek semmit.
Remélem hallgatnak ránk, és engedik, hogy végre magunk döntsünk sorsunk felől!
