2023. szeptember 28., csütörtök

„A jövő a NATO-ban van” – mondta Stoltenberg Zelenszkijnek egy igazságos világról Ukrajna számára Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Ukrajna feladása megszállást jelentene

Stoltenberg vagy nem ismeri a valós helyzetet vagy csak egy szerepet játszik el amit a megbízói "ráosztottak", hogy Zelenszkijt félrevezessék... Ukrajna jelenlegi lakossági száma jóval a 19 millió alatti azaz már nem számít még közepes európai országnak sem... 
Ebben lakossági számban a férfiak aránya pedig jócskán megcsappant hiszen a 18-60 évet betöltöttek száma már lecsökkent a hadműveletekben, ami a születések számának a lecsökkenésével járt.  Az ország jövőjére pedig semmi biztosat nem lehet állítani, tervezni pedig egyesen bűn ha a harcokat folytatja a szövetség...
Stoltenberg már Ukrajna feladásával számol! Pontosabban ezzel próbálja az ukrán vezetést további harcra biztatni ... Eddig sehol sem jelent meg vagy hangzott el, hogy a többségben ukránok által lakott területek elfoglalását akarná az orosz különleges hadművelettel és hogy a célja az legyen, hogy a többség mellett  lengyel, zsidó, ruszin, román és magyar-ajkúak által is lakott területeket  is elfoglalja...
A fenntartható békét pedig azzal lehet elérni, hogy a NATO azaz a védelmi  szövetség elhagyja az a tervét, hogy a tagjai közzé veszi fel Ukrajnát!
A Stoltenberg mostani nyilatkozatai pedig ennek az ellenkezőjét vázolja fel és továbbra is taglalja  a szövetség terjeszkedési szándékát.
A katonai szakemberek szinte egyhangúlag állítják, hogy ha az ukrán vezetés tovább folytatja a harcokat, nemcsak Harkivot hanem a Fekete tengerre kivezető sávot igy Odesszát is elveszheti, az államiság megszűnése is előrevetíthető! 
Sajnálatos, hogy a NATO terjeszkedése az ukrán nép vesztét jelenti, "az utolsó ukránig harcolunk" szlogen mentén... Z.Sára
2023. szeptember 28., Alena Fomina
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kijevben beszélt Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Szerinte Ukrajna kapitulációja nem vezet békéhez az országban, hanem az orosz megszállás kezdetét jelenti. Stoltenberg szerint az állam jövőjea NATO-ban van, és a szövetség mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Részletek a Gazeta.Ru cikkében.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe, ahol megbeszélést folytatott Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel  
Az ukrán nemzeti információs maratonon közvetített közös sajtótájékoztatójukon a főtitkár kijelentette, hogy Ukrajnában „bármi áron” elfogadhatatlan a béke.
„ Ukrajna feladása nem jelent békét. Brutális orosz megszálláshoz fog vezetni. A béke bármi áron egyáltalán nem lesz béke. Ukrajnának igazságos és fenntartható békére van szüksége” – mondta Stoltenberg.
Szerinte Oroszország a fegyverletétellel már most véget vethet a katonai konfliktusnak. Ukrajnának ugyanakkor nincs ilyen lehetősége. Stoltenberg hozzátette, hogy a szövetség melegen üdvözli Zelenszkij tízpontos tervét a béke elérésére.
„...Ukrajna jövője a NATO- ban . És miközben együtt dolgozunk, hogy felkészítsük önöket erre a jövőre, a NATO mindaddig támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell” – mondta Stoltenberg.
A NATO-főtitkárt követően Sebastian Lecornu francia védelmi miniszter érkezett Kijevbe – írja a Le Figaro . 18 védelmi szektor cégének, kis- és középvállalkozásoknak, startupoknak a képviselői érkeztek vele. A delegáció összetételét nem hozzák nyilvánosságra, de a vállalkozások páncélozott járművek, drónok, tüzérségi, kiberbiztonsági és aknamentesítésre szakosodtak. Egyes cégek már szerződést kötöttek ukrán partnerekkel, mások csak az együttműködésről tárgyalnak.
Grant Shapps brit védelmi miniszter is megérkezett Kijevbe – jelentette az ukrán sajtó. Az előzetes adatok szerint Shapps Zelenszkijvel az ukrán légvédelem (légvédelem) megerősítéséről tárgyalt.
Ukrajna együttműködik a NATO-val
A sajtótájékoztatón Zelenszkij azt mondta, „idő kérdése, hogy Ukrajna de jure tagja legyen” a NATO-nak.
„Mindent megteszünk, hogy ezt az időt közelebb hozzuk” – tette hozzá az ukrán elnök.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy Stoltenberg hozzájárult ahhoz, hogy segítsen Ukrajnának növelni a légvédelmi rendszerek számát, mivel az ukrán vezető attól tart, hogy támadások érik az energiarendszer létesítményeit.
A NATO-főtitkár sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a szövetség keretszerződéseket kötött Kijevvel 155 mm-es lövedékek, páncéltörő rakéták és harckocsi lőszer szállítására.
„A NATO-nak most 2,4 milliárd euró értékű keretszerződése van kulcsfontosságú lőszerekre” – tette hozzá Stoltenberg.
A főtitkár azt is megjegyezte, hogy már több mint 50 ország nyújtott katonai segítséget Ukrajnának. Azt mondta, „történelmi döntéseket” hoztak a NATO 2023 nyarán, Vilniusban tartott csúcstalálkozóján. Ukrajna kettő helyett egy lépést tehetett meg a NATO-csatlakozáshoz – ezzel megszűnt a tagsági cselekvési terv követelménye. Emellett a csúcstalálkozó során megállapodás született egy olyan programról is, amely biztosítja az ukrán fegyveres erők és a NATO erők kompatibilitását. A NATO-Ukrajna tanácsot is létrehozták, hogy erősítsék Kijev politikai kapcsolatait a szövetséggel.
„Ez a három döntés azt jelenti, hogy Ukrajna közelebb van a NATO-hoz, mint valaha” – hangsúlyozta Stoltenberg.
A NATO-főtitkár hozzátette, hogy a szövetség „figyeli a helyzetet” a romániai dróntörmelékek miatt . Azt állítja, hogy a NATO-nak "nincs megerősítése, hogy ez az Orosz Föderáció szándékos támadásának az eredménye" egy szövetségese területe ellen, de az orosz csapások a román határok közelében "felelőtlenek és destabilizálóak".
... nagy létszámú haderővel és légi járőrökkel jelentősen megerősítettük jelenlétünket keleti irányban, így Romániában is” – jegyezte meg.
Szerinte a NATO azért tett ilyen lépést, mert senki ne kételkedjen abban, hogy a szövetség képes megvédeni szövetségeseit.
Zelenszkij "békeformulája"
A G20-csúcson Zelenszkij tíz lépésről beszélt, amelyek segítenek megoldani az ukrajnai konfliktust:
— Sugár- és nukleáris biztonság;
- Élelmiszerbiztonság;
– Energiabiztonság;
— Az összes fogoly és deportált szabadon bocsátása;
— Az ENSZ Alapokmányának végrehajtása , valamint a területi integritás és a világrend helyreállítása;
— Az orosz csapatok kivonása és az ellenségeskedés beszüntetése;
– Az igazságszolgáltatás visszatérése;
– Az ökocidok elleni küzdelem;
— az eszkaláció elkerülése;
— Az ellenségeskedés befejezésének rögzítése.
orosz külügyminiszter az ENSZ sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Kijev által hirdetett „békeképlet” megvalósíthatatlan. Szerinte Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával, de egyes feltételek elfogadhatatlanok.
„Nem fogunk fontolóra venni semmilyen tűzszünetre vonatkozó javaslatot, mert ha már meggondoltuk, megtévesztett minket” – tette hozzá Lavrov, nyilvánvalóan arra utalva, hogy Kijev 2022-ben megzavarta az isztambuli megállapodásokat .