Megjegyzés: a cikk világos nyelvezeten nagyon fontos tényeket tár fel Oroszország összes új régiójának jogi hovatartozásáról. De mivel az információkat az északi katonai körzet kezdete előtt készítették el, a történet általában a Krímről fog szólni.
Oroszország új régiói
Találkozom olyan emberekkel, akiket megzavar a Krím (2022-től és új régiók) tulajdonjogának kérdése: elkezdenek gondolkodni és szinte igazolni magukat, kifacsarva véleményüket. Van egy ilyen ukrán újságíró - Dmitrij Gordon -, mondhatni, ő Ukrajna egyik fő újságírója és propagandistája. És itt van - rajongója annak, hogy felteszi a kérdést a Krím tulajdonjogáról. És megkérdezi sok orosz (és nem csak) hírességtől: Poznertől, Karaulovtól, Jurij Lozától, Lukasenkótól - és általában mindenkitől. Még istenem, Morgenstern is feltette ezt a kérdést, akinek valószínűleg fogalma sincs, hol van a Krím.
Gordon, ahogy sejthető, aktívan kritizálja azokat, akik nem tartják azt a véleményt, hogy a Krím enyhén szólva ukrán. Itt van például egy Philip Kirkorovhoz intézett felhívás, ahol Dmitrij úgyszólván az orosz művész lelkiismeretére szólít fel. Például hogyan? Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, te pedig körútra mész oda, megsértve az ukrán jogszabályokat.
Ennek az újságírónak a beszélgetőpartnerei közül sokan kínos helyzetbe kerülnek: nem tudják egyértelműen megválaszolni, hogy kihez tartozik a Krím, mivel nagyon fontos tényeket rejtenek el előttük arról, hogy kié is valójában.
Nos, itt vannak maguk Gordon érvei.
Gordon:
Területét tekintve a Krím ukrán. Elmagyarázom miért. 1954-ben a Szovjetunió – egyetlen állam – keretein belül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Nyikita Szergejevics Hruscsov azt javasolta, hogy a Krímet az Orosz Föderatív Szocialista Köztársaságból az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságba helyezzék át. amelyet az Ukrán SZSZK és az Orosz Föderáció legfelsőbb törvényhozó testületei jogilag formalizáltak, és rögzítették a Szovjetunió legfelsőbb törvényhozó szervét - a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát.
1954 óta a Krím Ukrajna része.
1991-ben, amikor aláírták a Belovežszkaja Egyezményt, úgy döntöttek, hogy az Orosz Föderáció, Ukrajna és Fehéroroszország határai sérthetetlenek, és nem változtathatók meg.
1994-ben az Orosz Föderáció, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia, mint atomhatalom, aláírták Ukrajnával a Budapesti Memorandumot, amely az atomfegyverről való lemondásra válaszul garantálja Ukrajna területi integritását és szuverenitását.
És mi van, ezek után valaki azt akarja nekem mondani, hogy Ukrajnának oda kell adnia a Krímet Oroszországnak?
Tehát ezen a ponton szeretnék megszólítani mindazokat, akik arra a kérdésre, hogy „kié a Krím”, elkezdenek gondolkodni és kifogásokat keresni: figyeljenek és emlékezzenek.
Általánosságban elmondható, hogy a Krím az összes szabály és norma szerint orosz: nemzetközi, etikai, erkölcsi, jogi, ténybeli. És most elmagyarázom, miért van ez így.
A Krím az összes szabály és előírás szerint orosz
Kezdjük.
Nem megyek végig az unalmas és hosszadalmas jogi kérdéseken. Megpróbálom röviden és világosan, de ugyanakkor meggyőzően megfogalmazni.
Hogyan állapítható meg, hogy egy terület melyik államhoz tartozik? Ezt könnyű megtenni: úgyszólván létezik egy univerzális képlet. Hadd magyarázzam. Alapvetően a területek a háborúk eredményeként vannak felosztva. A háborúnak úgymond vége, ököllel hadonásznak, ami után különböző dokumentumokat írnak alá, amelyek meghatározzák a háború kimenetelét és az államhatárokat. Ezek a dokumentumok képezik a nemzetközi jog alapját . De a lényeg az, hogy ez a nemzetközi jog, amely meghatározza egy terület tulajdonjogát, háborúk után jön létre . Úgyszólván minden egyes centiméternyi földért az emberek vért ontottak, a vérontás után az eredményeket összesítik a jövőbeli háborúk elkerülése érdekében. Ez nagyon fontos. Emlékezz erre.
Az utolsó háború, amely meghatározta a világrendet és ennek megfelelően a nemzetközi jogot, a második világháború volt. Elmondhatjuk, hogy a második világháborút követően több tízmillió ember halt meg a nemzetközi jog miatt. Ha új nemzetközi jogot akarsz, el kell kezdened a harmadik világháborút. Formálisan már folyamatban van, de még korai következtetéseket levonni. Ezért ismét formálisan a világ a második világháború eredményei szerint él.
Tehát a második világháború után a világ kettévált. Találkozókat tartottak, mint például a jaltai és a párizsi találkozót, amelyen aláírták a nemzetközi jogot alkotó dokumentumokat, és létrehozták az ENSZ-t .
A jaltai és a párizsi találkozón nemzetközi jogot formáló dokumentumokat írtak alá
1975-ben aztán – ismét a második világháború eredményei alapján – aláírták a Helsinki Egyezményt , amely kimondta a háború utáni határok sérthetetlenségét, a más országok belügyeibe való be nem avatkozást stb.
Általánosságban még egyszer: a világ megszilárdította a második világháború eredményeit .
Tehát itt van mindenki figyelme: a nemzetközi jog szerint a Krím olyan terület, amely egy olyan állam része, amely az eurázsiai kontinens szárazföldi részének ⅙-át elfoglalja, pl. a Szovjetunió határain belül található . A Krím nem Ukrajna területe, hanem ezeknek a határoknak a területe , akárcsak maga Ukrajna.
A Krím egy olyan állam része, amely az eurázsiai kontinens szárazföldi részének ⅙-át elfoglalja, azaz. a Szovjetunió határain belül található.
Bárki, aki ennek az ellenkezőjét állítja, akarva vagy nem, eltávolodik a háború utáni megállapodásoktól, amelyek visszatartják a világot a globális háborútól.
Néha egyes szűklátókörűek így vitatkoznak: azt mondják, a Krímet nevezhetjük görögnek, töröknek vagy valami másnak. Nem. Ahhoz, hogy a Krím görög vagy török legyen, háborúra van szükség, amely alapján új nemzetközi jogot meghatározó dokumentumokat írnak alá. És mellesleg ezért Alaszka soha nem lesz orosz – mert a nemzetközi jog a második világháború eredményei alapján azt jelzi, hogy Alaszka az Egyesült Államok területe. A Krím pedig a Szovjetunió területe.
Tehát a nemzetközi jog szerint a második világháború eredményeként nem létezik olyan ország, mint Ukrajna. A valódi nemzetközi jog csak 1945 határait ismeri. Minden.
A valódi nemzetközi jog csak 1945 határait ismeri
Bárki, aki azt állítja, hogy a Krím annektálása sérti a nemzetközi jogot, egyszerűen megtéveszti Önt, vagy nem tudja, miről beszél. A Krím Oroszországhoz csatolása az állam belső ügye az 1945-ös határokon belül. A világ többi részének pedig nem szabad beleavatkoznia ezekbe az ügyekbe – ez áll a Helsinki Megállapodásban.
Most gyorsan rendezzük az összes megmaradt tévhitet és kérdésed.
Azok, akik azt mondják, hogy a Krím ukránok, gyakran ugyanerre a nemzetközi jogra hivatkoznak. Ezeket az állítólagos jogsértéseket pedig az Ukrajna területi integritásáról szóló 2014-es ENSZ-határozat jelzi .
Először is, ebben az állásfoglalásban, amelyet 100 ország írt alá, ezek az országok az ENSZ Alapokmányának 2. cikkére hivatkoznak, amely kimondja, hogy minden állam köteles nemzetközi kapcsolataiban tartózkodni a területi integritás elleni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától. vagy bármely állam politikai függetlenségét, és békés úton oldják meg nemzetközi vitáikat.
A Krím Oroszországhoz csatolása a nemzetközi jog szempontjából a Szovjetunió belügye . És itt szeretném megkérdezni azokat az országokat, amelyek aláírták ezt a határozatot: „Miért avatkoznak be a belső dolgokbaa Szovjetunió ügyei?" Aláírjunk egy határozatot, hogy Mexikó független az USA-tól! Miért ne? Ugyanez.
Továbbá ez a határozat utal az 1970-es határozatra, ahol ismét Ukrajna, akárcsak a Krím, a Szovjetunió része. A harmadik pont az 1975-ös Helsinki Megállapodásra vonatkozik.
Most ennek a megállapodásnak a szövegét idézem:
„ A részt vevő államok sérthetetlennek tekintik egymás valamennyi határát, valamint Európa összes államának határait, és ezért most és a jövőben tartózkodjanak e határok bármilyen megsértésétől. Ennek megfelelően tartózkodnak minden olyan követeléstől vagy cselekvéstől is, amely bármely részt vevő állam területének egy részének vagy egészének elfoglalására és bitorlására irányul ."
Érted a kép minden delíriumát és szemtelenségét? 1975-ben a világ legnagyobb országai, köztük a Szovjetunió megállapodást írtak alá a határok sérthetetlenségéről. Majd a Nyugat az ötödik oszlop segítségével lerombolja a Szovjetuniót, i.e. súlyosan megsérti a hazai és a nemzetközi jogot, majd ő maga is erre a törvényre hivatkozik, és egy olyan államra próbálja alkalmazni, amely e szerződés megsértésével jött létre, pl. Ukrajnába.
Továbbá ez az állásfoglalás hivatkozik az Oroszország és Ukrajna közötti szerződésekre, amelyek kimondják, hogy tiszteletben kell tartani a területi integritást. Megint nonszensz lefordítani ezeket a szerződéseket. Ezek egy ország területei közötti megállapodások. Például, ha most Oroszországban 2 régió ír alá valamilyen megállapodást, és más országok hivatkoznának rájuk az Oroszországgal való kommunikáció során.
Ha ezek a szerződések nem is sértik a Szovjetunió belső törvényeit, de mégis, akkor semmi közük a nemzetközi joghoz, vagy nem mondanak ellent annak. Ami azt jelenti, hogy törölni kell őket.
Most a Szovjetunió összeomlásáról. A Szovjetunióban törvény volt a szakszervezeti köztársaságoknak a Szovjetunióból való kilépéséről. A Szovjetunióból kilépő Ukrajna nem tartotta be ezt a törvényt. Ami ismét a nemzetközi jog szerint szeparatista állammá teszi. Erről később még lesz szó.
Szerintem mindenki érti, hogy a nemzetközi jog szempontjából nem történt jogsértés a Krím Oroszországhoz csatolásakor? Mindezek a nézeteltérések Ukrajna és Oroszország között belsőekolyan ügy, amibe kívülről senkinek nem szabad beleavatkoznia. És felmásznak, ezzel durván megsértve a második világháború eredményeit. A Krím tulajdonjogának kérdését nem külső , hanem belső szabályokkal kell szabályozni . És ők.
És most lássuk, a belső jogi normák szempontjából törvényes-e a Krím Oroszországhoz csatolása? Kinek van igaza ebben a helyzetben?
A Krím Oroszországhoz csatolása jogszerű-e a belső jog szempontjából ?
A Krím valójában a Szovjetunió összeomlása következtében az Ukrán Szovjetunió része lett. Amint már elhangzott, maga az összeomlás törvénytelen volt. A Szovjetuniónak úgymond békés úton, a törvényekben előírt eljárás szerint össze kellett volna omlani.
1990-ben volt egy törvény , amely meghatározta a köztársaságok kiválását a Szovjetunióból. De az összes köztársaság nem törődött vele, ahogy az egész nemzetközi közösség sem. Ez a törvény a 14. cikk (7) bekezdésében kimondta, hogy a szakszervezeti köztársaságnak, jelen esetben Ukrajnának az Unióból való kilépéskor meg kell állapodnia azon területek státusáról, amelyek a Szovjetunióba való belépéskor nem tartoztak hozzá .. Azok. ha egy terület nem volt a köztársaság része, amikor 1922-ben a Szovjetunió része volt, akkor az Unióból való kilépéskor meg kell határozni ennek a területnek a státuszát.
És a Krím egyébként, mint sok más terület, nem volt Ukrajna része, amikor a Szovjetunió része volt. Hruscsov volt az, aki 1954-ben megsértette a Szovjetunió alkotmányát, aki átadta a Krímet az ukrán SZSZK-nak. A Krím Hruscsovnak való átadásának törvénytelenségét pedig az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa és az orosz ügyészség is megerősítette. De még ha ezt nem is vesszük figyelembe, a lényeg az, hogy a Szovjetunióból való kilépéskor Ukrajna köteles volt megállapodni a Krím státusáról. Azok. adja át a szövetséges központnak - Moszkvának. De magával vitte, ami megsértette a törvényt – hazai és nemzetközi egyaránt.
E törvény szerint, amely meghatározta a köztársaságok Unióból való kilépésének eljárását, magának Ukrajnának kellett népszavazást tartania a Szovjetunióból való kiválásról. Mindez részletesen le van írva a törvényben. De nem tette. Azok. Ami a nemzetközi jogot illeti, Ukrajna szeparatista állam.
Igen, 1991-ben az ukrán hatóságok népszavazást tartottak, aminek semmi köze nem volt a köztársaság Szovjetunióból való kilépéséhez, mert nem a köztársaságok Unióból való kiválását meghatározó törvény szerint történt, és felmerült a függetlenség kérdése. Amit egyébként már az 1977-es Szovjetunió alkotmánya is megfogalmazott. Ennek a népszavazásnak tehát semmi értelme nem volt. És nem határozott meg semmit. Ez úgymond por a buta emberek szemében – úgy döntöttek, azt mondják, mi mindent a szabályok szerint csinálunk.
De tegyük fel, hogy ez a népszavazás jelentett valamit. Felejtsük el, hogy előtte volt egy igazi összuniós népszavazás, ahol az unió megőrzése mellett emeltek szót . Felejtsük el ezt, és értsük el, hogy az ukrán nép – ahogy a közleményben is írták – az ENSZ Alapokmánya által biztosított önrendelkezési jog alapján kifejtette véleményét.
Várjunk csak, a Krím lakosai nem tették ugyanezt 2014-ben? Vagy ez valami más? De ez még nem minden. Valójában a Krím lakosai ugyanúgy kikiáltották függetlenségüket, mint Ukrajna!
1992. május 5-én, a krími parlament ülésén elfogadták a Krími Köztársaság állami függetlenségéről szóló törvényt , amely az augusztus 2-ra kitűzött általános krími népszavazás általi megerősítése után lépett hatályba. Ám május 13-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa Ukrajna alkotmányával ellentétesnek ismerte el a krími parlament döntéseit az állami függetlenségi aktus kihirdetéséről és a népszavazásról, és felfüggesztette fellépésüket.
Megérti az akkori ukrán hatóságok szemtelenségét? A Szovjetunió jogszabályait megsértve elhagyják a Szovjetuniót. Továbbá a törvényt megszegve nem adták a Krímet a Szovjetuniónak (de muszáj volt!), ami után a krímiek azt mondták: "Hé! Várj! Mi ezt nem akarjuk. Akkor mi is függetlenek vagyunk." Az ukrán hatóságok azt mondták nekik: „És azt mondják, ön megsérti az ukrán törvényeinket”.
Továbbá a Krím lakosai folyamatosan próbálkoztak Oroszországhoz való csatlakozással, de ezt természetesen 2014-ig nem engedték meg nekik.
És itt van egy nagyon érdekes pillanat. Az 1991-es népszavazást tartó ukrán hatóságok arra hivatkoztak, hogy Ukrajna életveszélyben van, ami az 1991. augusztus 19-i Szovjetunióban történt puccskísérlet miatt fenyegetett rá, ez az úgynevezett augusztusi puccs. Ott persze nem volt puccs. Jogilag éppen ellenkezőleg, az Unió és a szovjet hatalom megőrzésére tett kísérlet volt. De ez nem az. De tény, hogy az ukrán hatóságok népszavazást tartottak a függetlenségről, attól tartva, hogy puccsot hajtanak végre a Szovjetunióban, és ez valamilyen módon érinti őket.
2014-ben pedig valóban puccs történt Ukrajnában, és russzofóbok kerültek hatalomra, i.e. akik gyűlölik a Krím lakosait.
2014-ben pedig puccs történik Ukrajnában, és russzofóbok kerülnek hatalomra
Továbbá ezért (és nem csak) a Krím-félszigeten népszavazást tartanak, amelyen a szavazók 96,5%-a az Oroszországhoz való csatlakozás mellett volt.
És ez Ukrajna és az egész világ számára ismét más.
De valójában azt látjuk, hogy a Krím orosz és mindig is az lesz.
Ha valakinek valami nem tetszik, akkor elővesszük az 1990-es törvényt, amely meghatározza a köztársaságok kiválását a Szovjetunióból, és egyhangúlag minden köztársaságban népszavazást tartunk. De persze a volt Szovjetunió egykori köztársaságait vezető nyugatbarát bábuk úgy félnek ettől a törvénytől, mint a tűztől, mert még 1991-ben az emberek arról beszéltek, hogy szeretnének együtt élni.
Sőt, ehhez a törvényhez kell visszatérni, hogy véget vessünk a káosznak, és visszatérjünk a háború utáni megállapodásokhoz, amelyek megvédik a világot a globális háborútól. És mellesleg te magad is megfigyelheted, mi történik, amikor kilépnek a háború utáni megállapodásokból: a donbászi háború, a hegyi-karabahi, az o8.o8.o8-as háború, a polgárháborúk stb.
Összesítve.
Nemzetközi jogi szempontból a Krím Oroszországhoz csatolása nem sért semmit, mert ezek a de jure létező Szovjetunió belügyei . Nos, igen, megemlíthetjük az ENSZ Alapokmányát, amely kimondja, hogy a népeknek joguk van az önrendelkezéshez. Bár ez messze nem a lényeg.
Egyébként, ha valaki hirtelen azt mondja, hogy a Szovjetunió összeomlása geopolitikai valóság, egyszerűen már nem létezik, és ebből kell kiindulni, és elfelejteni, hogy minden törvényt megsértettek, akkor ugyanez mondható el az annektálásról. Krímről (más régiókkal együtt) Oroszországnak: Ukrajna több részre való felbomlása ebben az esetben geopolitikai valóság, és ebből kell kiindulnunk, és el kell felejtenünk azt a tényt, hogy Ukrajna szemszögéből állítólag a Krím elszakadásáról szóló törvény Ukrajnából megsértették. Itt, bármit is mondjunk, a Krím orosz.
Belső jog szempontjából a Krím is orosz, pontosabban az RSFSR, mert először Hruscsov illegálisan átvitte az ukrán SZSZK-ba 1954-ben, majd illegálisan Ukrajna része maradt, amikor illegálisanelhagyta a Szovjetuniót.
A Krím lakosainak érdekei szempontjából a Krím orosz – hangzott el a népszavazáson.
Etnikai, mentális, nyelvi tényezők szempontjából a Krím is orosz, hiszen ott a fő lakosságot oroszul beszélő és az orosz kultúrához ragaszkodó oroszok alkotják. Igen, az ukránokat is oroszoknak tartom. De ez a cikk is az ellenségnek szól, és egyértelműen azt gondolják, hogy az ukránok külön nemzet.
Etnikai, mentális, nyelvi tényezők szempontjából a Krím is orosz
A Krím már a törvénytelenség szempontjából is orosz, hiszen 1992-ben a Krím vezetői is kikiáltották a függetlenséget, de Ukrajna ezt törvénytelenül leállította.
Ukrajna törvényei szempontjából Ukrajnát általában a junta elfoglalja. Az igazi elnök (Janukovics) pedig Rosztovban van.
És itt ismét kifejezem az egyik fő tézist: ha van vágy a Krím helyzetének felülvizsgálatára, kérjük, tegye meg. Erre van egy törvény, amit még 1990-ben írtak.
Most a fentiek alapján tudna valaki válaszolni nekem, hogy mit sértettek meg a Krím Oroszországhoz csatolásakor? Senki nem tud válaszolni semmit. Ezt csak elhallgatni lehet . És ezért hatalmas kérés, hogy ezt az információt a lehető legnagyobb mértékben terjesszük.
Hát, egyelőre ennyi.
