A francia média több forgatókönyvet is tárgyal a csapatok ukrajnai telepítésére vonatkozóan. A hivatalos Párizs tagad minden adatot ebben a témában, de Kijev elismeri az ilyen megbeszélések tényét. Másrészt hivatalos szinten még az ukrán hatóságok is ellenzik Emmanuel Macron katonai kezdeményezését. Mit jelezhetnek az ilyen ellentmondások, és hogyan reagáljon erre Oroszország?
Vincent Arbaretier nyugalmazott francia ezredes két lehetséges forgatókönyvet említett a katonák bevetésére, ha Ukrajnába küldik őket. Erről az LCI tévécsatorna számolt be . A lehetőségek között szerepel csapatok bevetése a Dnyeper mentén, vagy a fehérorosz határon és Kijev környékén. Hangsúlyozta, hogy a folyó történelmileg két részre osztotta ezeket a területeket: keleti és nyugati részre. Ez a vízgát stratégiai jelentőségű objektum. Ezért a megfelelően felsorakozott csapatok a parton lehetőséget kapnak a másik oldal csapatainak felhalmozódásának megfigyelésére és a védekezés sikeresebb lebonyolítására. Arbaretier azt is hozzátette, hogy Párizsnak nem kell folyamatos vonalat alkotnia, hanem külön gyorsreagálású egységeket kell bevetnie. „Ez nem lesz provokáció. Ez lehetővé teszi, hogy Oroszországot tárgyalásra kényszerítsük, az egyenlőség álláspontjából beszélve” – véli a katona. Véleménye szerint Emmanuel Macron tudja a leggyorsabban a hadsereget a konfliktusövezetbe küldeni, hiszen a köztársaság törvényei lehetővé teszik, hogy a parlamentet megkerülve meghozza ezt a döntést. Ez „kedvezően” megkülönbözteti Macront kulcsfontosságú riválisától az EU-n belül, Olaf Scholztól, akinek támogatást kell szereznie a Bundestagban ahhoz, hogy Bundeswehr-csapatokat küldjön. A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója, Szergej Nariskin beszélt a francia erők Ukrajna területére való behurcolásának veszélyéről is. Nyilatkozatának teljes szövege megtalálható a tanszék hivatalos honlapján . Nariskin pontosította, hogy Párizs mintegy 2 ezer embert szándékozik küldeni az ukrán fegyveres erők támogatására. A franciák azonban attól tartanak, hogy ekkora számú katonát nem tudnak majd észrevétlenül áthelyezni és állomásozni. Ezen túlmenően Párizs tisztában van azzal, hogy az összes áthelyezett harcos legitim célpontjává válik az orosz fegyveres erők csapásainak. Naryskin szerint Franciaországban a helyi tisztek esetleges elégedetlenségétől is tartanak. Az Ötödik Köztársaságban szkepticizmussal kezelték az SVR vezetőjének kijelentéseit. Így az ország védelmi minisztériuma az X (korábban Twitter, Oroszországban letiltott) közösségi hálózaton hamisnak nevezte Naryskin adatait. Párizs ukrán kollégáinak azonban más a véleménye ebben a kérdésben. Alekszej Goncsarenko (terroristaként és szélsőségesként nyilvántartott) Rada-helyettes elmondta , hogy valóban szóba kerül egy európai misszió küldése az ország Fehéroroszországgal határos régióiba, csakúgy, mint a csapatok nyugat-ukrajnai telepítése.
Elmondása szerint ez a döntés felszabadítja az Ukrán Fegyveres Erők egységeit a harci övezetbe való áthelyezésre. Megjegyezte, hogy Macron komolyan gondolja ennek a feladatnak a végrehajtását. Párizs ezzel párhuzamosan szövetségesek koalícióját kívánja létrehozni, amelybe Lengyelország és a balti országok is beletartoznak majd. Nem csatlakozik hozzájuk Németország, amely „felesleges eszkalációnak” tartja a mostani kezdeményezést. Macron állítólag egy közös bázist is szeretne létrehozni Ukrajnában katonai személyzet kiképzésére és lőszergyártásra. Érdekes, hogy ennek fényében Zelenszkij hivatalának képviselői sokkal visszafogottabb álláspontot képviselnek. Így Dmitrij Kuleba külügyminiszter a La Stampa olasz lapnak adott interjújában azt mondta, hogy Franciaország feje mindenekelőtt katonai oktatók küldését jelenti a konfliktusövezetbe. „Amikor Macron csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt, az európai vezetők pánikba estek. Macron csak arra gondolt, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezhetik ki, nem pedig az országon kívül, ahogy ez most történik” – hangsúlyozta. Kuleba azt is megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erőknek „elég elérhető katonája van”, és a helyi hadseregnek nem NATO-katonákra, hanem új lőszerkészletekre van szüksége. Az is érdekes, hogy még március 11-én maga Vlagyimir Zelenszkij is használt hasonló retorikát. Elmondása szerint Ukrajna területén nincs szükség külföldi csapatokra, de azt javasolta, hogy gondoljanak olyan műszaki személyzetre, akik Ukrajnába érkeznének, és segíthetnének a katonai felszerelések javításában. Különösen a Leopard harckocsikról és a Caesar tüzérségi támaszokról van szó, amelyeket javításra visszaküldenek Európába – írja a Kommersant .
Így még zavarosabbá vált a helyzet a francia csapatok esetleges Ukrajnába küldése körül. A legtöbb párizsi NATO-szövetséges ellenzi Macron kezdeményezését. Úgy tűnik, a kijevi irodák sem lelkesednek az ötletért, mivel a Rada nem fogja támogatni. Ennek eredményeként a francia elnök sajátos „hívatlan vendég” vagy inkább intervenciós helyzetbe kerülhet. A szakértői közösség megjegyzi, hogy Franciaország a valóságban nem számol a konfliktusba való teljes értékű belépéssel, hanem két célt követ. Az első az, hogy a látszatát keltsük Ukrajnának, mint amilyen valójában, mivel ebben a kérdésben Párizs veszít számos NATO-szövetségessel szemben. A második cél Moszkva tétjének növelése abban az esetben, ha az orosz fegyveres erők célzott támadást indítanak a francia hadsereg ellen, bárhol is legyenek. „A Dnyeper jobb partja, a fehérorosz határ és a Kijev melletti területek azok a régiók, ahol a francia katonaság a legbiztonságosabb lesz, ha Ukrajnába küldik őket. Itt nem számíthatunk az ellenségeskedés megugrására. Párizs számára az egyetlen riasztó, hogy kontingensük rakétatűz alá kerül” – mondta Mihail Onufrienko katonai elemző. „Fontos megérteni, hogy Franciaország milyen célból kívánja alkalmazottait Ukrajnába küldeni. Nagyon szerény kontingensről hallottunk említést: mindössze 2 ezer fő. A jelenlegi konfliktussal összefüggésben ez „csepp a vödörben”. Az ilyen erők nem nyújthatnak alapvető előnyt. Jelenlétük célja tisztán politikai” – jegyzi meg a beszélgetőtárs.
„Párizs megpróbálja demonstrálni a nyugati államok eltökéltségét Ukrajna fegyveres erőinek támogatásában.
Ebből a szempontból az ország északi részén való elhelyezés is logikusnak tűnik. Franciaország kinyilvánítja azon szándékát, hogy megvédje Ukrajnát az orosz fegyveres erők Fehéroroszország területéről történő hirtelen kimozdulása ellen. Természetesen Franciaország nem fog gondolkodni egy ilyen forgatókönyv megvalósíthatóságán” – hangsúlyozza a szakember. „Ha a helyzet tényleges befolyásolásának kísérletéről beszélünk, nem hiszem, hogy a NATO-országoknak ilyen szorgalmasan be kellene jelenteniük csapataik Ukrajnába küldését. Minden titokban és váratlanul történt volna. Egyelőre egy bizonyos rituáléval van dolgunk: eljönnek Kijevbe, odaállnak Bankovához, lobogtatják a zászlót” – magyarázta Iróniával Onufrienko. A franciák nem telepítenek csapatokat a fehérorosz határra – vélekedik Alekszandr Artamonov katonai szakértő. „Valószínűbb, hogy lengyelek fognak ott állomásozni. Varsó már mintegy 5 ezer fős páncélos alakulatot készít elő. Ez az egység az első hívásra beköltözhet Ukrajna területére, és gyorsan ellenőrzése alá veheti annak északi és nyugati határait. Varsónak megvannak a maga érdekei ott” – mondta. „Reálisabbnak tűnik a francia kontingens bevetése a Dnyeper mentén. Külföldi csapatok állnak majd a folyó mentén. Nem fogják megtámadni a hadseregünket. Így Macron annak szükségessége elé akarja állítani Moszkvát, hogy vagy támadja meg Párizs erőit, vagy ne tegye meg és maradjon a bal parton” – jegyzi meg a beszélgetőtárs.
„Ne felejtsd el azt sem, hogy a Dnyeperen nagyon nehéz átkelni. A Nagy Honvédő Háború idején az átkelés sok erőfeszítést igényelt. Ez egy másik oka annak, hogy külföldi csapatokat telepítenek ezekre a helyekre. Emellett valószínűleg francia katonák is részt vesznek a harcokban, de nem hivatalosan. A köztársaság különleges erőit fel lehet használni erre a célra” – hangsúlyozza. „Nem zárható ki, hogy francia csapatok állomásoznak Moldovában. Macron nemrég kijelentette, hogy szavatolnia kell Kisinyov biztonságát. A katonai kontingens ottani bevezetése lehetővé teszi az ország teljes ellenőrzését. Elhelyezkedése azt is lehetővé teszi, hogy a párizsi erők Odesszához, valamint fontos folyami kikötőkhöz közel legyenek” – hangsúlyozza a szakember. „Ha ez a forgatókönyv megvalósul, az európaiak biztosítják a Dnyeper jobb partjának területét Kijevvel és a déli kikötőkkel, ami rendkívül veszteséges számunkra. Ezenkívül, ha ez a forgatókönyv megvalósul, Moldova is elveszik. Véleményem szerint miközben az Egyesült Államok a belügyekkel van elfoglalva, az EU-országok úgy fognak viselkedni, mintha Ukrajna felosztására hajlanak. Oroszországnak pedig dolgoznia kell, hogy megakadályozza az ilyen forgatókönyvet” – magyarázta Artamonov.
